A Hon, 1871. július (9. évfolyam, 149-174. szám)

1871-07-01 / 149. szám

Porosz katonai egyezmény Has­­siával. A német birodalom szervezi hadseregét. E na­pokban fejeztettek be a hassiai nagyherczegség seregének beolvasztására vonatkozó tárgyalá­sok. A katonai egyezmény tartalma lényegében a következő: A hassiai hadosztály békeállománya 8172 ember; az új rendezés 1872. jan. 1-ig minden esetre befejezendő. A katonai eskü az eddigi alakban történik, csakhogy a „király“ helyébe jó „a német császár ő felsége mint főparancs­nok“ kifejezés. A ruházat színe és szabása, a jelvények poroszok. A tisztek és katonai hivatalnokok kinevezési jogát a nagyherczeg átengedi a csá­szárnak, azonban a „contingentsherr“ kí­vánságai méltányos tekintetbevétele mellett. A császár által kinevezett tisztek a nagyherczeg­­­től is kapnak kinevezési okmányt; a tisztek a nagyherczegnek következő reversálist adnak: „Kötelezem magamat, hogy ő kir. fensége a nagyherczeg javát előmozditandom és kárt és veszedelmet házától elháritandok. A jelen tisz­tek belépnek a porosz hadseregbe, hol szolgálati idejükhöz mért rangot kapnak. Azon tisztek és katonai hivatalnokok, kik nem akarnak átlépni a hassiai contingensből és kilépnek , vagy más szolgálatot vagy nyugdíjt kapnak. Míg a birodalom többi tisztei a birodalmi szint viselik kardbojton és övön, a hassiai tisztek a nagy­herczeg színeit tartják meg. A contingens béké­ben a nagyherczegségben marad állomásban, a császár elhelyezési jogával csak a nagyherczeg­­gel egyetértve fog élni; ugyanaz áll idegen csa­pat elhelyezésére nézve a nagyherczegség terü­letén. A nagyherczeg fegyelmi hatalma egyenlő egy parancsnokló tábornokéval; a bel­szolgálat felett ő rendelkezik, ő nevezi ki a segéd- és ki­­séretbeli tiszteket is. A nagyherczegség had­ügyérsége helyébe lép a porosz ministerium. A kegyelmezési jogot a császár a nagyherczeggel egyetértésben gyakorolja. Az egyezmény nem vonatkozik a csend­őrcsapatra. Különfélék a­ z a 1­1. kúrián — A tömjén ára alább s ez a legújabb börzehír. Valaki a királyt azt az indítványt téve, hogy menesztessék tisz­telgő küldöttség az uj igazságügyérhez, mely neki more patria, illendőképen gratuláljon. Erre Sárkány József, a sajtóbiróság komoly méltó­sággal viselt elnöki tisztéről jól ismert és még az elitélt vádlottak által is becsült biró felszó­lalt, bátran kimondván, hogy a bírák állása és a bírósági hiv­atás felette áll minden hódolgatás­nak s annak tekintélyét semmiféle bókolási ko­médiával lealacsonyítani nem szabad. A bírák nagy többsége magáévá tévé e véleményt s a gratulatió elmaradt. Helyesen ! Igaz férfi sem mond oly magasztalásokat szemtül szembe egy más férfinak, melyek a magasztalót megaláz­hatnák, a magasztaltat pedig megpiríthatnák; annál kevésbé mondhat ilyeneket a biró, a­ki holnap abba a helyzetbe juthat, hogy „Verdick­et kénytelen mondani arra az emberre, a­kinél tegn­a­p tisztelegni volt. Az érdem nyilvános el­ismerésére másként is nyithatik alkalom, nem­csak úgy, hogy szemébe mondjuk egymás­nak. Mi pedig sok ilyen Sárkányt kívánunk a bírói testületnek, ha mindjárt hét feje lesz is, hogy ily férfiak emelt fővel jelennének meg a trón előtt is.­­ A pesti posta-igazgatóság bizonyos helyiséget bérelvén ki, annak tulajdo­nosa most a bérlőtől a rendes házbéren túl még 3 % kér világítás, ház tisztántartás, szeméthor­dás stb. effélékért. A posta-igazgatóság most kérdést intézett Pest városához, várjon a háztu­lajdonos fentebbi követelése jogos-e? s hogy mennyit szabad a házi urnák bérlőjétől ily c­í­­men követelni ? Biztosíthatjuk a posta­igazgató­ságot, hogy e tekintetben alapos felvilágosítást alig nyerhet, mert ezen a lakókra nézve oly nagy fontosságú ügy szabályozva nincs, és igy minden háziúr zsarolhat ily czimen a mennyit csak tetszik.­­ Az országos magyar gaz­d­­asszony-egylet az iránt folyamodott a közoktatási miniszterhez, hogy terveinek kivite­lében nem csupán mint jelenleg történik, esetle­ges segélyek által gyámolittassék, hanem hogy részére egy külön álló költségvetési rovatban 10.000 forint mint rendes évi pótlék indítványba hozassák. A közoktatási miniszter erre értesíti az egyletet, hogy árvalány neveldéje fentartá­­sára az 1868. évi XXXVIII. t. czikk 21. §-a ér­telmében segélyben esetleg részesíthető ugyan, azon kívánságát mindazonáltal, hogy részére a tárcaa költségvetésben rendes évi pótlék gya­nánt 10.000 főt felvetessék, sajnálkozására annál kevésbé teljesíthető, miután külön országos fel­sőbb nőnevelő intézet felállítása tervezetben van.­­ A bituminosus mészkővel való kövezés iránt egy angol társaság által tett aján­latra nézve a tárgyalások megindíttatván, a vá­rosi kövezési bizottmány mai ülésében következő megállapodás jött létre. A főmérnök jelentése szerint a gránitkövezés f öle 48 frt 14 V1 0 krba, az asphalt compriméval pedig 40 frtba és igy emez 6 frt 14 V2 krral olcsóbba jön. Az angol társaság, mely ezen asphalt comprimét, vagy bituminosus mészkővel való kövezést előállíta­ná, évenkint 1 frt 50 kr javítási költséget kér, azért, mert nemcsak arra kötelezi magát, hogy az utczát 15 évig jó karban tartja, hanem azt 15 év múlva a városnak teljes jó karban át is adja. Ajánlkozik a társaság a város részéről, saját költségén szakértőket kiküldeni London­ba, hol az asphalt comprime jóságáról, tartós­ságáról meggyőződést szerezhetnek. A társulat az általa kövezett utczák tisztítását fél áron vál­lalja magára, szóval igér fut fát s majd ha, mint elhatároztatott, a hatvani­ utcza és Sebestyén tér általa próbaképen ki lesz kövezve, elválik, nem hintett-e port a városi hatóság szemébe.­­ Gőzhajózási engedély. Az új közlekedési miniszter ifj. Ráth Károly pesti lakost feljogosítá, hogy gőzhajóival és pedig a magyar nemzeti lobogó használata mellett, a Balaton taván személyeket bizonyos meghatáro­zott vitelbérért szállíthasson. — Szent Péter Pál napja ugyan jól viselte magát. Ma a központi távirdahivaltal­­nál a hivatalos „affiche“ olvasható, hogy se­hová sem lehet telegrafirozni, miután a távirda vonatok az egész országban mind egy szálig többé kevésbé meg vannak rongálva. A­mit a Balaton Füreden dúlt viharról hallunk, az hihe­tetlenséggel határos. Fákat sodort, háztetőket bontogatott s őrjöngő bömbölést müveit. A Jókai újonnan épült villájának tizenkét öl hosszúságú bádog ereszét leszakította, mint egy pehelyt fel­kapta a levegőbe s ott egyet csavarintván rajta a házon keresztül eldobta valami harmincz­öl­­nyire. Az ember nem járhatott künn­e veszett időben, mert bizonyára olyan helyre vitte volna a szél, a­hova menni esze ágában sem volt. A házak teteje egytől egyig meg van bolygatva, némelyiknek a­hány zsindelye van, annyifelé áll, mintha felfrizírozták volna. A gyümölcsfá­kon nem hogy gyümölcs, de levél is alig maradt, mind lekorbácsolta a vihar. A vetéses, szőlős hegyoldalak pedig egészen le vannak tarolva, messze virít oldalukból a kopasz föld vörös ta­laja, mintha csak most végződnék a tél.­­ Gyermekgyilkosság. Folyó hó 27-én éjjel a kapitányság az omnibusztársaság óljainál egy csavargó nőt fogott el, ki azon vallomást té­ve, hogy vidékről jött s útközben egy több hó­napos gyermeket, melyet gondjaira bíztak, a visegrádi magaslatról a Dunába dobott. Vérlá­­zitó gyilkosságának okául azt hozza fel, hogy útközben ruháit és pénzét állítólag ellopták, s a gyermeket e miatt nem bírta továbbra eltarta­ni. A vizsgálat erélyesen foly, s az eredményről nem késünk olvasóinkat értesíteni. — Zsák meglelte foltját. Viola Károly, mint a „Magyar Állam“ irja, közelebb Pozsonyban fog letelepedni s hírlapot indít, ad majorem Simorcs glóriám. — Lövész ünnepély Baján. Az uj lövöldét, melyet nagyszerűnek mondanak, a kik látták, tegnap nyitották meg Baján. Mint nekünk távirják, sok vidéki lövész- és haláregy­­let és nagy vendégsereg gyűlt össze. A diszebéd 200 terítékre volt rendezve, melyen a város kép­viselője Tóth Kálmán, Türr István altábornagy, Besze János, dr. Heidlein, Dömötör ügyvéd és mások mondtak pohárköszöntéseket. Ma és hol­nap ezéllövés, este pedig táncz fogja berekesz­teni az ünnepélyt. Emlékpénzeket is verettek, melyekből a nemzeti múzeumnak is küldenek mutatványt. — Orosz iskola az Oriensen. A sz.­­pétervári „Russki Invalid“ azt jelenti, hogy Samarkandban az ottani orosz tábornok a moha­medán ifjúság számára orosz iskolát alapított. Az iskolát jelenleg 10 mahamedán, 7 zsidó és 3 indus tanuló látogatja. Ezenfelül a felnőttek is részesülnek az orosz nyelv oktatásában. Az ed­digi eredmény is azt mutatja,hogy az első iskola nagy dolgok csíráját rejti méhében.­­ A huzamosan tartó esőzé­se­k és felhőszakadások folytán Bánffy-Hu­­nyad és Egeres közt beállott töltés­ülepedések miatt áruszállítmányok felvétele a Hunyadon túl eső állomásokra egyelőre beszüntetett. A sze­mély­forgalmat, szükségessé vált átszállás ne­hézségei miatt, csak a nappal járó vegyes vona­tok közvetítik, miután az 1. és 2. számú sze­m­­élyvonat ideiglenesen csak Hunyadig közleke­dik. A megromlott helyek helyreállításán leg­nagyobb erélylyel dolgoznak és remélni lehet, hogy az időjárás jobbra fordulása esetében a fe­­nebbi kivételes intézkedések rövid idő alatt is­mét beszüntethetők lesznek.­­ Mindig szarva közt kere­sik a tőgyit. A közös hadügyminiszté­rium most egy rendeletet adott ki, melyben a hadsereg katonáinak mindenféle­­szakáll viselé­se megengedtetik, kivéve az olyat, a­m­­i­t a franczia tábornokok viseltek. Ugyan hát azt hi­szik talán, hogy a franczia tábornokokat a sza­káll formája miatt verték meg ? Nem a szakáll az uraim, a­mit kopaszra kellene leborotválni, s a­mi miatt önök elvesztették szemek világát dlumi ködben, — hanem a ezopf, a ezopf! — A magyar daltársulatokat, mikor a fővárosban megalakultak, a közvéle­mény örömmel üdvözölte, mint oly tényezőket, melyek a magyar nyelvet és szellemet terjesz­teni vannak hivatva, vagy legalább a hasonló idegen nyelvű társulatok elnémetlenítő befolyá­sának gátat fognak vetni. Azóta több év elmúlt és kimúltak a valtársulatok. Nem azért, mintha a várakozásnak nem feleltek volna meg, hanem főkép azért, mert oly helyeken telepedtek meg, hol a középosztálynak nem igen lehetett kedve őket felkeresni. Tisztátlan helyiség, ízléstelen étel, nem épen tiszta bor, az élvezhető dalt, a bohóságokat, bármily ügyesek és mulattatók le­gyenek is, élvezhetlenné teszik. Fennáll még a Bakonyi daltársulata a „Komlódban, ez az egyetlen, és bár férfitagjai jók és repertoirja mindig időszerű, ez is a fentebb jelzett viszonyok közt kevesebb látogatásnak örvend, mint meg­­érdemlené. A lapokban most a főváros németese­dése van napirenden és ime Bakonyi már két oly ügyesen és szellemmel irt darabot mutat be, me­lyek iránya helyes, s mint magunk is tapasz­taltuk, az illetőkre, kikre számítva van, hatásos. Az egyik a „feltámadott Peleskei nótárius”, a másik a „Vén czigány.“ Mindkettőben gunynyal ostorozzák a főváros magyarkáit és nemzeti ön­érzetünk elhanyatlását. A vén czigányt Váry Kálmán igen ügyesen alakítja és teljesen kidom­­boritott alakot mutat be; sok tapsot is arat érte. Kivánnók, hogy jövedelmet is ily arányban aratna, de az az étel, ital. . . — A sugárút ingatlanainak elsajátításánál működő felsz­ólamlási bizottság befejezte ma munkálatát; összesen jelentkezett 111 felszólaló, és pedig, s ez jellemző, napon­ként csak mindig egy-egy, csak az utolsó napon (ma) jelentkezett 31. A terv elleni felszólalások tárgyalása a napokban veszi kezdetét. — Kényelmes finánc 7. Egy kis­­kun­ miklósi földbirtokos irja nekünk a következő történetkét : Június 21-én a soroksári vám adó­szedő hivatalnoka, mintegy 60—70 kocsit 150 —160 emberrel egész 40 óráig ott várakozta­tott. A hivatalos órát nem tudván, 4 óra után egy pénzügyőrt kérdeztem, hogy hol lakik a hi­vatalnok? A kérdett egész nyersen kérdezett: „mit akar vele ?“„Felkölteni,“ feleltem.­­ „Nem sza­bad felmenni,felelt az őr,majd lejön, a­mikor neki tetszik.“ Úgy is volt. Valószínű, hogy ez napon­ként úgy történik,mert a több ily órában járók pa­naszkodtak, minek az a jele, hogy semmi fel­ügyelet nincs a közönség érdekére. A pesti ko­csik ugyan járnak ki és de a­mikor nekik tetszik, azokat nem is nézik meg. Több mint 2 órai várakozásom alatt azt is tapasztaltam,hogy soroksári tejes kocsik már talán előtte való nap kiváltott jegygyel csak úgy fitymálva hajtanak el az ott kuczorgó közönség között. Az adószedő ut­­án e fogással él, hogy ne kelljen korán fel­kelnie s igy előtte való nap kiadja a másnapon kellő jegyet. — B. J. — A Gubányiféle perre vonatkozólag a következő sorokat vesszük): A „Hon“ 147-dik számában egy czikk jelent meg a Gubányiféle rablógyilkossági pert illetőleg. Miután e közle­mény sok tekintetben téves, előadom a dolog valódi állását. A tényállás röviden következő : Brusa József vasúti vállalkozó 1859-ben Baracs­­kán meggyilkoltatván kiraboltatott. Az akkori cs. k. törvényszék megkezdte a szigorú vizsgálatot s többen befogattak, de a vizsgálat beszüntet­­tetett. 1868-ban Baktai Zsuzsánna, Brusa József ágyasa feladása következtében befogattak Fe­kete István, Oláh József, Oláh András, Molnár Dániel, Molnár Gábor, Báki Dániel, Báki Sán­dor, Gál József, Krajcsovics János. Miután ezek Gubányi Ferenczet vallották bűnszerzőnek, G. F. is befogatott s bár az állítólagos bűntársak nagy része szemébe vallott, ő folytonosan taga­dásánál maradt, s nem is lett ellene semmi is bebizonyítva; de azért a per megindittatott. A vádlevél kihirdetése után vádlottak — G. Fe­­renczen kívül — elpanaszolták, hogy ők a l­e­g­­nagyobb kegyetlenkedéssel kény­­szeríttettek arra, hogy önvallomást tegyenek s Gubányi Ferenczet állít­­sák bűnszerzőnek. Védők panaszt tettek az igazságügyi ministériumnál, s az elrendelte a fegyelmi s pótvizsgálatot. A fegyelmi vizsgálat­ból az orvosi jelentés nyomán kiderült, hogy vádlottakon kötözés s botbüntetésből származott sebhelyek nyomai látszanak s a vizsgáló­bíró jelentéséből kiderült, hogy ő botbüntetést alkal­mazott azért, m­ert nem engedhette, hogy a már kiböjtölt vallomást vádlottak visszavonják. Mi­után vádlottak újbóli kihallgatását megtagadta a törvényszék, védők fellebbeztek s a kir. tábla elrendelte vádlottak újbóli kihallgatását, a mi­kor önvallomásaikat mind visszavonták, okut adván, hogy a legnagyobb kegyetlenkedéssel kényszerittettek arra, hogy önmaguk s Gubányi Ferencz ellen valljanak. Ezen másodszori kihall­gatás után megkezdődött a tárgyalás, s vádlot­tak 8, 6, 4 évre elitéltettek. Védők fellebbezvén, a kir. tábla mindannyi vádlottat, — bebizo­nyítva lévén a legnagyobb kegyetlenkedés — felmentette s rögtön szabadon bocsáttatni ren­delte. A tiszti ügyész hivatalból fellebbezvén ez ügyet, a t. főtörvényszék mindannyi vádlottat szinte felmentette. Nem igaz tehát, hogy Brusa József házában 1869. jelent meg 4 ember, mert B. J. 1859-ben gyilkoltatott meg. Nem igaz, hogy Brusa szeretője Gubányit ismerte fel a négy gyilkos egyikében, mert G. F. 1859-ben mint tanú szerepelt. Nem igaz, hogy a feladás 1869-ben történt, mert a második vizsgálat 1868 ban indíttatott meg. Nem igaz, hogy a vizsgálat Molnár Dániel, Fekete s Oláh ellen in­díttatott meg, mert a fentebb előszámlált 9 egyén ellen indíttatott meg. Nem igaz, hogy Gubányi Ferencz valaha csak hajszálnyit is el­ismert volna. Az ítéletek bonczolgatása nem­ tar­­tozik hozzám, de e nyilatkozattal tartoztam az igazságnak. Boross Mihály, mint Gubányi Fe­rencz védője. (E helyreigazításra csak azt je­gyezzük meg, hogy az első közleményt a „Lloyd“ ok tudósításai szerint hoztuk. Usd.) — Gyermekfojtás uj Pesten. Egy tót házaspár, — mint nekünk írják, — meg­elégelvén a pesti életet, alig 2 hetes gyermeké­vel, szülőhelyére visszasietett. Útközben uj Pes­ten az anya megunván a kellemetlen utitársat, egy fogadóban gyermekét megfojtotta. A gyer­mek, meglehet,orvosi vizsgálat és pap nélkül ele­­mettetett it Pesten. Azs apa, hallgatag részesei a borzasztó tettnek, feljelentette a dolgot, miután nejének ez második ily tette volt,s miután őt,mint mondá, bérenczekkel agyonveretni készül. Nem első, s nem is legutolsó eset ez Pesten. Azért is kívánatos volna, ha a városi hatóság jobban felügyelne a vizsgáló orvosokra, vájjon ezek pontosan teljesítik-e kötelességeiket, s vájjon nem irják-e a halotti c­édulákat otthon, nem is látva a halottat. Erre is volt már eset. Mert hogy azon számtalan gyermek közül, melyeket Pesten eltemetni látunk, legalább minden tize­dik erőszakos halállal múlik ki, nagyon is fel­tehető ily körülmények között s a vizsgáló or­vosok csak nagy ritkán jelentenek ily esetet, s azt is sokszor már akkor, midőn mások által lettek rá figyelmeztetve. Egy s. lelkész. — Rövid hírek. Carré circus-tulajdonos folyamodott a városhoz, hogy jelöljön ki számára helyet, a hol sátorát felüthesse. A kapitányság a terézvárosi István tért jelölte ki számára s meg­engedte, hogy társulatával ott előadásokat tart­hasson. — Hó caniculában. Losonczon junius végén erősen havazott. — Szökevény. Debre­­czenben egy a vidékről bejött munkást feladott s fogatott el a vele lakó kedvese, hogy az kilen­­czed magával a nyíregyházi börtönből szökött volna meg. E tárgyban a vizsgálat meginditta­tott. — A közúti gőzmozdonynyal holnap d. u. 5 órakor a vérmezőn próbamenetet tartanak. — Magyar malom bécsi kézben. A szegedi kiviteli gőzmalmot szombaton árverezték. A kikiáltási ár 610330 frt 33 és fél krajczár volt s megvette Back Ernő bécsi bankár 255000 frtért. Magyar vevő persze nem akadt reá. — Helyreigazítás. Illetékes helyről azt a felvilágosítást vesszük, hogy a lapunk tegnapi számában registrált vál­tóhamisítás nem az angol-magyar, hanem a franczia-magyar bank kárára történt. — A vas­úti és gőzhajózási club, a tartós kedvezőtlen idő­járás folytán, július 2-án Visegrádra tervezett kirándulását vasárnap, július hó 16-ára ha­lasztotta. — Holt tetem-lefoglalás. Pesti iz­raelita polgártársainkat a P. N. figyelmezteti, hogy ha valamelyik hozzátartozójuk Budán meg­­halna, azt el nem temethetik sem Budán sem Pesten, mert a hulla a budai szr. temetkezési egylet részéről mindaddig lefoglaltatik, míg az elhunyt családja az említett budai egyletnek na­gyobb összeget le nem tesz. Ezen szomorú tény már többszörösen ismétlődik, így emlékezünk hogy két év előtt egy M.­K. nevű ismert pesti kereskedő meghalt a zugligetben és családja kényszerítve volt a hulla kiadatásáért 500 frtot letenni; ma pedig ismét temettek a fővárosban egy pesti kereskedőt, kit a hátra maradt család a zugligetből Pestre addig nem vitethetett, mig az egylet részéről meghatározott összeget le nem tette. E valósággal botrányos intézmény eltörlé­sére felhívjuk a pesti izraelita hitközség elöljáró­­ságának figyelmét. — Vasutmegnyitás. Nagykároly­ból írják nekünk a következőket: Folyó hó 25-én volt a legnagyobb öröm-napja Károly városá­nak egész életemben (tudósítónk közel 80 éves) miután a vasút megnyilt. 12 óra és 17 perczkor megérkezett a küldöttség Debreczenből N.-Ká­rolyba s az indóháznál megállapodott.Ott fogad­ta a küldöttséget N.-Károly főjegyzője Kintzel János igen szép üdvözlő beszéddel Ivánka Imré­hez. Ivánka meleg szavakkal válaszolt. Azután kezdődött az ebéd, a­hova II.­Károlyból és a vi­dékből többen voltak meghiva. Vigan poharaz­­tak ebéd alatt, számtalan felköszöntéssel fűsze­rezvén a mulatságot. Fél ötre ismét visszament a küldöttség Debreczenbe. Gyönyörű látványt mutatott e nap: az ezerekre menő néptömeg, a sok mindenféle fogat áraszta el az utczákat , valódi népünnep volt az, az indóház mellék épületekkel együtt zászlókkal, zöld ágakkal fel­díszítve. Az egész város nvigan tölté e napot, este zene és táncz volt mindenfelé. Irodalom, színház, művészet, a „Toldy Ferencz félszázados iro­­dalmi munkássága“ czím alatt egy dísze­sen kiállított kötet jelent meg (116 lap) az „Athenaeum“ nyomdájában, melyet Greguss Ágost könyvészetileg rendezett össze. Rövid elő­szó után az életrajzi adatok következnek,kronolo­gikus rendben; aztán Toldy irodalmi munkássága időrendben, t. i. az általa irt s kiadott könyvek jegyzékei. Első művei 1821-ben jelentek meg a „Szép literatúrai Ajándékban“ és a „Pannoniá­­ban.“Elő vannak sorolva meg nem jelent munkái „Analecta Monumentorum Hungaria Historica“ „Régi magyar legendák tárának“ első kötete, régi magyar nyelv­emlékek 5-ik kötete, össze­gyűjtött munkáinak V. VI. kötete,Brutus H. His­tóriája III. kötet, Szamoskövi István Hist. munkái I. kötet, — a Königsbergi Ó-Magyar töredék, Adalékok a régibb magyar Irodalom Történeté­hez, II. köt. Magyar Prózairók a XVI. és XVII. században, II. köt. Kisfaludy Sándor fogsági nap­lója és levelei, két köt. Kazinczy levelei Döbren­­teyhez; ugyanannak levelei Helmeczyhez; Szon­­tagh Gusztáv hátrahagyott és elszórt kisebb mun­kái, három kötet; Történeti magyar nyelvtan: a XVI. századbeli magyar versirók, tizenkét köt. a XVII század lyrai költői; Régi magyar Játék­szín (XVI—XVII. száz) Történelmi és Irodalmi Berek (Péczeli és kora, Adalékok a XVIII század irodalmához.) — Kazinczy munkái nyolcz kötet. Kazinczy és Kora. Magyarország irodalmi törté­nete az újkorban, vagyis a renaissancetól a XVIII század végéig, három kötet. — Magyar és német szinügy Mohácson. Mohácsról a következő elszo­morító sorokat vesszük : Nálunk — nemcsak a gőzhajó- és vasut-állomásoknál, nemcsak a vendéglőkben divatozik a német nyelv, hanem kereskedőink (tisztelet a kivételeknek) sem szé­gyenük bevallani, hogy magyarul nem tudnak, sőt az úgynevezett haute-vole körökben is a tár­salgás német nyelven kizárólagos szabadalmi jogot élvez. Óhajtva vártuk nemzeti nyelvünk el­nyomásának ellensúlyozására a magyar színé­szetet, mint a nemzeti nyelvnek egyik fentartó­­ját. Szuper Károly jól szervezett társulata meg is szerezte a városi tanács engedélyét, de mielőtt megérkezett volna, helyét minden engedély nél­kül egy kóborló német színtársulat foglalta el, melynek néhány kétes jellemű nő tagja házról házra járva gyűjtötték össze a bérletet s pedig oly sikerrel, hogy a német színtársulat által elő­adott két­értelmüségeknek s bájaikat többnyire feszes férfi öltözetben fitogtató színésznőknek majdnem minden előadás alkalmával tömött kö­zönsége vér­zé­­re megy, aáryai­ színész­­társaság is és a magyar köz.. .. talán iparko­dott ellensúlyozni a német enthusiastákat ? Oh nem! sőt nem elég, hogy az elemek is ellene esküdtek a magyar színtársaság előadásainak, de ellene esküdött a közöny is, mert az első elő­adások alig néhány néző előtt játszottak le, sőt az első előadás alkalmával néhány úri család csak azért tartott estélyt, hogy a közönséget a magyar szinelőadástól elvonja, mely estélyen aztán a német színművészek egytől egyig jelen valának s valószinüleg ezen művész urak iránti deferentiából Mohács magyar hölgyei ékesen hangoztatták a német jargont. Pedig a magyar színtársulat minden tekintetben megérdemli a pártolást. Mert ha a 25 tagból álló társulatnak nem minden tagja áll is a művészet magaslatán, de egészben véve a jobb társaságok közé sorol­ható s az eddig színre került: „Nők az alkot­mányban“, „Bíbor és gyász“, „József császár“, „Czigány“, „Három tudós“, „Jól őrzött kis leány“ czímű darabok kerekded előadásából ítélve a társulattól sok élvezetes estét remélhe­tünk. Legyen szabad hinnünk, hogy a mohácsi közönség jobb érzelmű része, de különösen a polgárság, mely a magyar színtársulat iránt ed­dig is legtöbb részvétet mutatott, pártolása alá veendi a magyar szinrigyet s nem lesz okunk félni attól, hogy Mohács nemcsak a mohácsi üt­közet, hanem elnémetesedéséről is híres. Közintézeti és egyleti hírek. — Az „országgyűlési i­f­j­u­s­á­g t­e­s­t­ü­l­e­t­e“ jul. 2-án azaz vasárnap d. e. 11 órakor tartja XXV-ik nyilvános közgyűlését az országházban. Tárgya: „Korunk társas élete, és társadalmi állása“ czimü értekezésnek felol­vasása, szerző: Szöllősy Sándor által.­­ Parancsnoksági rendelet folytán a buda­­e­s­t­i ö­n­k­é­n­y­t­e­s­t s­z o­r­t­ó­egylet ez. tagjai ezennel a vasárnap, július 2-kán 5 órakor reggel tartandó­ közgyakorlatra behi­vatnak, melyre pontosan megjelenni minden tag szorosan leköteleztetik. Összejövetel helye: az őrtanya. A budai népnevelési egylet f. é. július 2 án reggeli 9 órakor a városi tanácste­remben az alapszabályok módosítása iránt köz­gyűlést fog tartani. .. Az „Angol és franczia nyelvla­pok“ mutatványszáma — mely mai lapunkhoz van mellékelve — mindazoknak, kik e nyelve­ket tanító és segédeszközök nélkül elsajátítani óhajtják, ajánlható. Szerkesztik dr. Bauer és Dushegyi. Előfizethetni Pesten Bikel Gusztáv könyvkereskedőnél,vidéken pedig minden könyv­árus és postahivatalnál. Ára egész évre 6 forint, negyedévre 2 frt. Hivatalos közlemények. Ő felsége Zsivkovics Jánost, a báni tábla ülnökét és dr. Gosztitsa Andrást, a varasdmegyei törvényszék ülnökét, a horvát-szlavon hétszemélyes táblához ü­l­nökké nevezte ki. Kineveztették továbbá Kugelmayer Frigyes czimzetes számtanácsos a horvát-szlavon or­szágos számvevősé­g főnökévé. Smidt Miksa, zágráb­­megyei főpénztárnok, a horvát szlavón országos pénz­tár főnökévé neveztetett ki. Genoa Józsefnek a kül­ügyi ministérium elnöki osztálya osztálytanácsosának, az állandó nyugalmi létszámba saját kérelmére történt áttételénél az udvari tanácsosi czim és rang adomá­nyoztatok. Ugyane ministérium elnöki osztályában üresedésbe jött rendszeresített osztálytanácsosi állás az eddigi osztálytanácsosi czimmel és ranggal fölru­házva volt, báró Krausz Károlynak és egy ugyanott üresedésbe jött udvari és minisztertitkári állás az ed­digi udvartitkári czimmel és ranggal fölruházott Sulczbeek Rudolfnak adományoztatott. — Rendvise­lési engedély. A király megengedte, hogy Német Imre magyar királyi kereskedelmi miniszteri elnöki titkár a IV. osztályú Medsidierendet, Auer Lipót, szentpétervári zenedei tanár pedig az olasz korona­­rend lovag keresztjét elfogadhassa és viselhesse. A magyar delegátióból. (Az esti gyorsvonattal érkezett. A közös ügyek tárgyalására kiküldött magyar országos bizottság VII- i­k ülése. Bécs, jun. 30. Elnök: Majláth Antal gr. Jegyzők: Bujanovics és Miske b. A kormány részéről megjelent: Lónyay, Pöckh b. altengernagy, Gaal és Eberan sorhajóhadna­gyok és Orczy Béla b. Az ülés kezdődik 10 órakor. A jegyzőkönyv hitelesíttetik. Haynald Lajos egészségi okokból szabadságot nyer és helyébe póttag hivatik be. Wahrmann Mór Wottiz bécsi albérlő, kérvényét mutatja be, melyben kérvényező szer­ződése teljesítéséből szenvedett veszteség meg­térítéséért folyamodik. A kérvényi bizottsághoz utasíttatik. Napirenden következett a tengerészeti albi­zottság jelentésének­ tárgyalása. Kemény Gábor dr. előadó: Tisztelt bizottság! Engedje meg, hogy mielőtt a 72-iki tengerészeti előirányzat tárgyalásába bocsátko­zunk, pár perczet szenteljünk Tegetthoff alten­gernagy emlékének, kit fájdalommal kell a mi­­nisteri székeken nélkülözni. Kevesen vannak e világon, kik valóban önálló szellemmel és még kevesebben, kik egészen kifejlett önálló jellem­mel is bírnak. Ezekkel Tegetthoff altengernagy birt s ezen két tulajdon messze fölülemelte őt a közönséges emberek fölé s még nagyobb ritkaság oly férfiú, a ki ezen férfias tulajdonok mellett egyszersmind az egyszerűség és igénytelen sze­­retetreméltóság tulajdonaival is bírjon. Teget­­hoff ezekkel is birt és ráadásul birt kicsisége­ken fen nem akadó nagymérvű tevékenységgel s hadvezéri lángészszel. Természetes e szerint, hogy az osztrák-magyar monarchiának ő benne szenvedett vesztesége, ki élte derekán ragadta­tott el körünkből, jelentékeny. Két tekintetben hagyott maga után maradan­dó emléket; egyik, hogy mint organ­isáló újjá alakította a flottát és annak igazgatását, másik mint hadvezér. Gyakran megtörténik az, hogy addig, a­míg valami jónak birtokában van az ember, nem tudja azt kellőleg becsülni, és ha csak elveszti, érzi árveszteség nagyságát, Így vagyunk némileg TeVC,b­orfai és legnevezetesebb hadi tényével, a tissai csatával. Többször hallottam kicsinylő nyilatkozatokat az osztrák-magyar monarchia hadi­tengerészetének fontosságáról, de kísértse meg bárki visszahelyezni magát azon helyzetbe, melyben a monarchia a lissai csata idejében volt és képzelje el, hogy mi lett volna a következés, ha a csata, mely oly fényesen megnyeretett, épen oly teljesen elveszett volna. Nem fogok en­nek vitatásába bocsátkozni, de a­ki meggondolja azokat, átlátja az osztrák-magyar monarchia helyzetének kényességét,haditengerészeti felada­tának fontosságát és vezérének kényes állását, az eredményt sokkal nagyobbnak fogja elismerni, mint a­mennyire csak várható volt. Bátor vagyok az albizottság részéről indítvá­nyozni, méltóztassék Tegetthoff altengernagy halála fölötti fájdalmát jegyzőkönyvileg kife­jezni. (Élénk helyeslés. Elfogadjuk.) Az albizottság indítványa jegyzőkönyvii­g ki­mondatni határoztatik, felolvastatván a tengeré­szeti albizottság jelentésének általános része, felszólal Prileszky Tádé. A tengerészetet oly lábra akarja állítani, mely minden kívánalom­nak megfelel, azonban nem helyesli azt, hogy az előirányzat minden évben változik. Nem csak hogy a jelen költségvetésben 342,600 fttal több követeltetik, mint a múlt évben, hanem új czí­­mek is vetettek fel. Méltányolja azon nehézsé­geket, melyek egy rendszerezett budget összeál­lítását akadályozzák, mindazonáltal kéri a ten­gerészeti osztály vezetőjét,nyugtassa meg a dele­­gációt az iránt, hogy a jelen költségvetésben csakugyan benfoglaltatnak mindazon tételek, melyeket egy rendszerezett budgetnek magában kell foglalnia. Kemény Gábor előadó: A különbség, mely a múlt évre megszavazott összeg s a jelen­legi előirányzat közt létezik, nem 342.600 ftot tesz, mint azt Prileszky állította, hanem csak 161.000 ftot, s ha a delegáció az egyes tételek­ben levonásokat fog eszközölni, a különbség még csekélyebb leend. A­mi a Prileszky által felemlített új c­ímeket illeti, azok már a múlt költségvetésben is előfordultak, csakhogy al­­czimek alakjában. Prileszky Tud, hogy a külömbség nem 160.000 frt, mint az előadó említette, hanem csakugyan 340.600 ft tesz, ezt leginkább azon jelentés bizonyítja, melyet az előadó szerkesz­tett, hol számszerint 342.600 frt nem mint kü­lömbség van feltüntetve. Különben a­mi az új czi­­mek felvételét illeti, az nem változtat a dolgon, hogy ezek előbb is ben voltak a budgetben al­­czimek alakjában. A beosztás ez által minden esetre változást szenvedett,a­minek egy rendsze­rezett budgetnél nem szabad előfordulnia. Gr. V­a­s­s Samu megjegyzi Prileszky Tádé felhozott kérdésére, hogy az osztro-magyar ten­gerészet nevezetes átalakuláson ment át,amelyet Tegetthof megnyitott. Ezen organisatio még teljességgel bevégezve nincsen és igy alig lehet várni és kívánni, hogy még a legközelebbi idő­ben is változások fognak foganatba vétetni. Gaal Jenő, sorhajó­­hadnagy arra figyelmezteti a bizottságot, hogy tökélete­sen rendszeresített budgetet összeállítani mind-

Next