A Hon, 1873. április (11. évfolyam, 75-99. szám)
1873-04-02 / 76. szám
76. szám. XI. évfolyam Kiadóhivatal : Barátok tere, Athenaeum-épület földszint. Előfizetési díj : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 3 hónapra.......................................... 6 frt —kr. 6 hónapra...........................................12 » — » Az esti kiadás postai különküldéseért felülfizetés negyedévenkint . . . 1 » — » Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számittatik. Esti kiadás. Buda-Pest 1873. Szerda, april 2. Szerkesztési iroda s Barátok-tere, Athenaeum-épület 1. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátoktere, Athenaeum-épület) küldendők. Budapest, april 2. Budapest, april 2. A királyföld rendezése tárgyában a királyföldi románok, nagyszebeni értekezletükön, tudvalevőleg a kormányhoz s országgyűléshez kérvény intézését határozták el. Annak idejében közöltük volt e kérvény pontjait. A románok fölterjesztésükben a szász egyetem munkálatát mind nemzetiségi, mind közigazgatási szempontból egyaránt sérelmesnek tartják. A miniszteri törvényjavaslatról, mely lapunkban annak idejében szintén méltatva volt, a román értekezlet fölterjesztése így nyilatkozik : Aggodalom lepett meg, midőn a hírlapokból egy törvényjavaslatot olvastunk, amelyet miniszteri előterjesztésnek híresztelnek, amelyben nemcsak áll önálló municipium egy főispánnal és egyetemmel az élén tartatik fenn, hanem fentartatnak a szász javaslatokban kifejtett azon követelmények is, melyeknél fogva szász kir. és mezővárosok a municipális képviselő testületekbe, és pedig Nagy-Szeben és Brassó felét, Medgyes, Segesvár, Szász-Sebes, Szász város és Besztercze két ötödét, és oly városocskák (u. n. praetoriumok) mint Kőhalom, Nagy- Sink, Szerdahely és Ujegyház egy-egy ötödét küldik az összes municipális képviselő tagoknak. Az 1848. törvények szelleme, mely valamenynyi állampolgár egyenjogúságát mondja ki, és az 1868 ki 43. t. sz. értelme nem lehetett olyan, hogy egynéhány város és helység oly jogokat és szabadalmakat, a melyekkel nem birt, vagy még többet, mint a minőkkel birt, más községek érdekeinek rovására nyerjen; de olyan sem, hogy a szász nemzetnek egy kiváltságos felsőbbség adassák, és olyan sem, hogy jövőre is oly intézmények és testületek maradjanak fenn, melyeknek mai nap semmi értelmük nem lehet. Az említett törvények értelme csak az lehetett, hogy a királyföldi lakók volt jogai tekintetbe vétetvén azok valamennyi többi lakók egyenjogúságával összhangzatba hozassanak, és hogy a szervezés ezen alapon vitessék véghez. Ezen elvekből kiindulva, bátorkodunk véleményünket a királyföld szervezésére nézve következő négy pontban és hozzá tartozó indokolásban kifejteni, melyben a királyföld valamennyi román és magyarszékely lakói, azaz ezen föld többsége — egyetértenek. A románok előterjesztésével foglalkozik ma a „Pesti Napló“ is első czikkében s a szászoknak következő tanácsot adja: A szászok csak saját érdekükben fognak eljárni, ha ügyöket nem túlozzák. Hogy legújabb politikájukkal mily sikert értek el, azt elolvashatják a királyföldi románok és magyarok panaszos felszólalásából, melyről meg vagyunk győződve, hogy nem hangozhatik el nyomtalanul. Egyelőre is kétségkívül azt a benyomást fogja tenni, hogy a kormány a szászok privilégiumainak legyezgetésében igen bőkezűen járt el, s ha majd a kérdésesjavaslat a képyházban felvétetik, a törvényhozás kötelessége leend követelni mindazon statistikai és egyéb kimutatások előterjesztését , melyek nélkül a kormányjavaslat részletes revisiója alig lehetséges. Az irói s művészi tulajdonjog oltalmára hozandó törvény eszméje foglalkoztatja az osztrák kormányt, melynek igazságügyminisztere fölszólíta a magyar kormányt, hogy vele ez ügyben nézetét közölje. A magyar kormány e felszólításra legközelebb válaszolt s kijelenté, hogy saját részéről szintén kívánatosnak tartja, miszerint Ausztriában s Magyarországban az irói s művészi tulajdonjog oltalmára nézve lehetőleg egyenlő elvek állapíttassanak meg, anyival inkább, mivel a monarchia két fele közt 1867-ben létrejött vám és kereskedelmi szövetség XIX. czikke világosan azt foglaja magában, hogy „az írói s művészi tulajdonjog mindkét államterületen leendő kölcsönös oltalmazása iránt a két törvényhozás útján fog megállapodás történni.“ A magyar kormány egyúttal késznek nyilatkozott, hogy a német szövetséggyűlés által 1867-ben kiküldött bizottság munkálatát az írói s művészi tulajdonra vonatkozólag készítendő törvényjavaslat alapjául elfogadja s ezen törvényjavaslatot nemsokára a törvényhozás elé terjesztendő. A magyar delegátiot ő felsége holnap délután 2 órakor fogja fogadni Bécsben. Az osztrák delegatió lengyel tagjai már teljes számban megérkeztek Bécsbe s részt fognak venni a delegatió ülésein. Az osztrák delegatió hadügyi bizottságának előadója Demel lesz. A leszámítoló bank ügyében az osztrák képviselőház egy tagja, mint lapunk egyik régebbi számában említek, interpellálni szándékozott az osztrák pénzügyminisztert. Ez az interpelláló, a „N. fr. Pr." szerint, elhalasztatik akkora, midőn a banktörvény s a bank alapszabályai a magyar országgyűlés által véglegesen megállapíttattak. Bécsi képviselői körökben, írja a „N. fr. Pr.“ ugyanis az a vélemény uralkodik, hogy a magyar képviselőház pénzügyi bizottsága a magyar leszámítoló bank alapszabályainak szövegezésében néhány változtatást fog tenni, tekintettel a két kormány közt e tárgyban folyt alkudozásokra. Vájjon miféle „változásokról“ álmodik a Neue freie, s a két kormány közt folyt tárgyalások miféle mozzanatáról tud, mely a „N. fr. Presse“ óhajtásainak megfelelő „változtatásokat“ a leszámítoló bank alapszabályain szükségessé tenné? A londoni karista-bizottság az angol sajtó útján tagadja a Don Carlos lemondásáról felmerült hírt. Sőt erősíti, hogy „VII. Károly“ soha sem fog lemondani, hanem életét az országnak, rendnek (!), igazságnak és erkölcsnek szentelendő A „király“ intézkedéseket tesz, hogy hadseregei (jobban mondva rabló bandái) Madrid ellen nyomuljanak. A csapatokat maga személyesen fogja vezetni. A bizottság elhatározta, hogy 50,000 font sterlinget fog gyűjteni, mivel ezt teljesen elégségesnek tartja az ország meghódítására és „ő felsége VII. Károly trónrajuttatására.“ A hadsereg nem szenved szükséget fegyverekben, de mégis a teljes felszerelésre gondot kell fordítni. — Hogy mit felel a köztársasági spanyol kormány az itt mondottakra, azt tudjuk a kormánynak a nemzethez intézett proclamatiójából, melyet tegnapi szemlénkben közöltünk. — A proclamatiot — mint a jelek mutatják — okvetlenül a tettek fogják követni. A „Grolos“ örömmel üdvözli a chivailánság ellen megindult orosz hadjáratot s fe óhajtása az, hogy Chiva minden tekintetben tökéletes orosz tartomány legyen. A hitszegő chivaiakat megbüntetni és azután pár hónapi ideiglenes foglalás után visszatérni elegendő, sőt veszélyes is volna, mert a kivonulást a turkestani orosz alattvalók megvetésnek, vagy az orosz hatalom meghunyászkodásának értelmeznék, s ezen esetben maga Chiva új bátorságot merítvén, megragadná az első alkalmat, hogy Oroszország ellen ismét előbbi ellenséges állását elfoglalja, s az orosz hadsereg már önfentartása érdekében is kénytelen volna ellene egy második, az eddiginél sokkal költségesebb és fárasztóbb hadjáratot, kezdeni. Chiva önállóságának megsemmisítéséért a „Moszkov, Viedom.“ is sorompóba lép s csodálkozik, hogy ennek csínjait az orosz kormány oly sokáig tűrte. Chiva Oroszországra nézve a legnyugtalanabb volt, s egy középázsiailánság sem számított oly kirívó elbizottsággal a büntetlenségre, mint ez, mely folytonosan lázítja az orosz kóbor alattvalókat s káros befolyást gyakorol rájuk. let, s egy a spanyol miniszterek egyike által hozzá intézett iratot, továbbá őrfegyvert talált. Végre egy Leonesi nevű bolognai polgárt börtönbe vetett s az ottani „Federatione internationale“ gyülhelyét kikutatta, nem tudni, hogy mi eredménynyel ? Mindezekhez hozzá lehet tenni : egynéhány zugiskola bezáratását s az apáczák által kezelt Castel Bolognese-i nevelőintézet feloszlatását, két római böjti prédikátor bepereltetését s a híres lombardiai atya hivatalosan történt megíntését. Az aostai hg a mailandi hadosztály főparancsnokságával lesz felruházva, Patittirik pedig egy újonnan alakulandó hadi főparancsnokságot fogna nyerni. A Sorrentiak nagy kitüntetéssel fogadták az orosz császárnőt, s a tiszteletet egész a hízelgésig vitték, hogy előbb Tasso-nak nevezett utczát az ő nevére keresztelvén. Turin, mart. 30 (M.) A védművekre vonatkozó indítvány, mely az ellenzék közt nem csekély meghasonlást szült — azt eredményezte, hogy a kormánypárt, midőn szavazásra került a dolog, jelentékeny többségben maradt. Lesz azután annak más következménye is, melyet az adózó nemsokára meg fog érezni, minthogy a pénzügyér nem fogja elmulasztani a kedvező alkalmat az adófelemelésre s a védművekre szükséges összeget — kétség kivül — a szövetadó s más effélékből fogja előteremteni. De tán a következmények sora még az adófelemeléssel sem végződik, s még egy más is fölmerülhet, melynek horderejét egyelőre megitélnni lehetetlen, az az, hogy : Francziaország az olasz képviselőház — épen nem alaptalan — aggodalmának ellenkező magyarázatot adhat s azt fenyegetődzésnek tekinti s ezen ürügy alatt ő is fegyverkezni s a — képzelt — esetleges megtámadtatásra elő fog készülni. Ezen feltevésnek némi alapot kölcsönöz az, hogy Fournier úr már is felvilágosítást kért az olasz kormánytól, úgy a hadi készületek, mint a házban tartott harczias beszédek miatt, melyekre — a franczia követ szerint — a kormány nem is válaszolt. Ami a minisztériumot illeti, — daczára annak, hogy az indítvány következtében, a ház bizalmat tanúsított iránta — annak a helyzete bizony épen nem változott, vagy ha igen, úgy arról kétség sem lehet, hogy roszabbra fordult, mit az egymás után tartott több minisztertanácsból lehet következtetni. Azokra vonatkozólag az „Opinione“ azt állítja ugyan, hogy az olasz franczia kereskedelmi szerződés módosítása esti oly nagy gondba a kormány és az arra vonatkozó tervek tanulmányozása okoz neki annyi munkát, de azért úgy látszik, hogy a gyakori s huzamos minisztertanácsok okát más valamiben is kell keresni, mert a király szükségesnek tartá egyelőre lemondani szándékáról, mely szerint városunkba való utazandó, s a helyett váratlanul visszatérni a fővárosba, s ez a más valami nem volna egyéb a had s a pénzügyérek lemondásánál, mely, ha a hírek nem csalnak, miniszter válsággal fogna végződni, s akként ténynyé válnék, a már hetek óta támadt abbeli gyanú, hogy a minisztérium a szerzettörvény miatti felelősséget nem fogja magára vállalni. A fentebbi hírekkel némikép összefüggésbe lehet hozni azon hírt, mely szerint a király nagyon óhajtaná, hogy a kormány székhelye Rómából Nápolyba helyeztessék át, s hogy ezen kikötéssel késznek mutatkoznék Ratazzit megbízni egy új minisztériumalakítással. Ezen hírnek tán épen azért, mert nagyon sajátszerű, nem sokan hisznek, mind a mellett ha nem mást, annyit mégis tanúsít, hogy a mostani minisztérium fenmaradása minden tekintetben nagyon kétséges. Egy idő óta a csendőrség nagy mozgásban van, hogy mit gyanít felfedezhetni ? azt nehéz volna kitudni, mert páratlan szorgalma s kitartó tevékenysége mindenre kiterjed. A Montefiascone-i barátoknál házmotozást rendelt, s 92 kilogram dohányt és 73 kilogram lőport s feldolgozására szükséges eszközöket talált. Meglehet, hogy a botrány kikerülése miatt fátyolt vetnek majd ezen felfedezésre, de hát a csendőrség megtette kötelességét. A flórenczi azonban zsiros falatra tette kezét, az egy, a varseillesi haditörvényszék által halálra ítélt internationalistát fogott el, s annál több — az olasz demokraták által írt — leve s magyar leszámítoló bank alapszabályai. (Második közlemény.) IV. Az igazgatótanács. 19. §. A társulat vezetője az igazgatótanács. A társulat czime u. m.: „Magyar leszámítoló- és kereskedelmi bank“, németül: „Ungarische Escompte- und Handelsbank“ együttesen jegyeztetik, még pedig: a) vagy az igazgatótanács két tagja, vagy b) az igazgatótanács egy tagja és egy igazgató vagy egy más társulati hivatalnok, vagy c) két igazgató, vagy egy igazgató és egy más társulati hivatalnok által, amennyiben az igazgatók és a társulati hivatalnokok meg lettek bízva a czígjegyzéssel. 20. §. Az igazgatótanács a társulatnak legfőbb képviseleti és igazgatási közege; egyedül ő van hivatva mindazon társulati ügyekben dönteni és határozni, melyek nincsenek a közgyűlés határozatának fentartva; ő állapítja meg a rendszabályokat, látja el az igazgatóságot az ügyvezetéshez szükséges utasításokkal, melyeket belátásához képest bármikor megváltoztathat, és ő állapítja meg az ügyrendet úgy a maga, mint a választandó végrehajtó bizottság számára. 21. §: Az igazgatótanács tartozik az ügyveze- téshez folytonos felügyelete és kormányzása végett kebéléből egy végrehajtó bizottságot választani,mely hetenkint legalább háromszor, különben pedig mindannyiszor, valahányszor az üzletek szükségük, ülést tart, jogában áll továbbá az igazgatótanácsnak, egyes jogok gyakorlását bizonyos tárgyakra és meghatározott időre nézve tagjai vagy hivatnokai közül egyre vagy többekre átruházni. A közgyűlésnek jelentést és indítványokat tenni tartozik azon ügyeket illetőleg, melyek annak elhatározása alá tartoznak. 22. §. Az igazgatótanács legalább tizenkét és legfeljebb tizenhat tagból áll , kik a közgyűlés által választatnak ; legalább hat, esetleg 8 tagnak Budapesten kell laknia és magyar alattvalónak lennie. Ha először csak 12 tagja választatik meg az igazgatótanácsnak, az igazgatótanács fel van jogosítva, a még hiányzó tagokat a legközelebbi rendes közgyűlés által történendő megerősítés feltétele alatt megválasztani, mihelyt ezt czélszerűnek tartja. 23. §. Az igazgatótanács kebeléből egy évre egy elnököt és egy alelnököt választ, éspedig az alakító, illetőleg a rendes közgyűlés megtartása után. Mindkét választás a kormány megerősítése alá terjesztendő. 24. §. Az igazgatótanács tagjai első ízben az alakuló, később pedig a rendes közgyűlésen választatnak 4 év tartamára. 25. §. A negyedik üzletév eltelte után évenként 3—3, sors által kijelölt tag, a 9. üzletév eltelte után pedig a még netalán hátralevő tagok lépnek vissza. Ezentúl a kilépés sora a hivataloskodás tartama által fog meghatároztatni. A kilépők ismét megválaszthatók. 26. §. Az igazgatótanács tagjai nem lehetnek. A társulat hivataliokai, továbbá oly személyek, kik nem rendelkezhetnek szabadon vagyonuk felett; mindazok, kik csőd alá jutottak vagy fizetéseiket beszüntették, anélkül , hogy hitelezőiket kielégítették volna"; azok, kik bűntett miatt vagy nyereségvágyból vagy a közerkölcsiséget sértő vétség miatt vizsgálat alá vonva voltak és ártatlanoknak nem ítéltettek. Effélének a hivataloskodás tartama alatt bekövetkezése közvetlenül a hivatal elvesztését eredményezi. 27. §. Ha az igazgatótanács valamely tagja hivataloskodása eltelte előtt kilép vagy meghal, helyettesítésére az igazgatótanács van feljogosítva a legközelebbi rendes közgyűlés megerősítésének fentartása mellett. Ha ezen igazgatótanácsi tagnak megválasztása a közgyűlésben helybenhagyatik, úgy ezen tag, vagy ha meg nem erősíttetnék, az újonnan választandó tag hivataloskodása tartamát illetőleg azon tag helyébe lép, kinek helyettesítése végett választva lett. 28. §. Az igazgatótanács minden tagja köteles működésének megkezdése előtt a társulatnál j óradékul 100 részvényt a le nem járt «szelvényekkel együtt letenni, melyek a letevő által hivataloskodásának tartama alatt sem záloggal nem terhelhetők, sem el nem adhatók. 29. §: Az igazgatótanács az elnök vagy helyettesének meghívására havonként legalább egyszer ülést tart, különösen pedig mindannyiszor, valahányszor azt az üzletek szükségük vagy az igazgatóság indítványozza. A végrehajtó bizottság indítványára is egybehívandó az igazgatótanács ülésre ; ezen esetben az összehívásnak a tett indítvány után legfeljebb 2 nap alatt kell megtörténnie. A meghívások miként eszközlését az igazgatótanács állapítja meg. 30. §. Az igazgatótanácsnak nem Budapesten lakó tagjai fel vannak jogosítva magukat az igazgatótanács üléseiben annak egy más tagja által képviseltetni , amire vonatkozó meghatalmazás az elnöknél bejelentendő. Az igazgatótanács tagjai egyenlő szavazati joggal bírnak. Érvényes határozat hozatalára az igazgatótanács minden tagjának szabályszerűen történt meghívása, általános szavazattöbbség és legalább öt oly tagnak jelenléte szükséges, kik legalább hat szavazatra vannak feljogosítva. Szavazatok egyenlősége esetében az elnöklő szavazata dönt. Az igazgatótanács ülésén az elnök vagy alelnök, ezek akadályoztatása esetében az igazgatótanács legkorobb tagja elnököl. Igazgatók kinevezése vagy elbocsátása; fiókintézetek, ügynökségek és hitelegyletek alakítása vagy feloszlatása; a közgyűléshez az alapszabályok megváltoztatása, a társulat feloszlatása vagy tartamának meghosszabbítása, más társulattal leendő egyesülése és új részvények kibocsátása iránt teendői indítványok elhatározásához az összes igazgatótanácsosok általános szótöbbsége szükséges. 31. §. Az igazgatótanács üléseiről jegyzőkönyvek vezettetnek, melyek az elnöklő, egy igazgatótanácsi tag és az igazgató által írandók alá. Ezen jegyzkönyvekben felemlítendők a jelen voltak és kitüntetendők a hozott határozatok. Jogában áll bármely igazgatótanácsi tagnak a hozott határozattól eltérő véleményét jegyzőkönyvbe igtattatni. 32. §. Az igazgatótanács köteles egy vagy két tagja által évenként legalább kétszer megvizsgáltatni az intézet pénztárait és a pénztári utalványok állapotát. A jegyzőkönyvileg felvett eredményről a kiküldöttek az igazgatótanácsnak jelentést tenni tartoznak. 33. §. Az igazgatótanács köteles az igazgatóság által minden üzletév végével előterjesztendő leltárt a társulat követelései és tartozásairól és az ennek alapján készített mérleget átvizsgálni, és az eredményről jegyzőkönyvet felvenni. 34. §. Az igazgatótanács tagjai az igazgatótanács és végrehajtó bizottság üléseiben való jelenlétért jelenléti jegyeket nyernek, működésükért általában pedig az 59-dik §-ban meghatározott díjat húzzák, azonkívül visszapótoltatnak nekik a társulat ügyeiben tett utazásoknál felmerülő készpénzbeli kiadásaik. V.Az igazgatóság. 33.§. Az igazgatóságon legalább két vagy több igazgatóból, kik úgy mint helyetteseik is, az igazgatótanács által neveztetnek ki s a kormány által erősíttetnek meg.Az igazgatók megtörtént kinevezése bármikor visszavonható az igazgatótanács által, az igazgatókkal kötött szolgálati szerződésből netalán eredő és az igazgatókat illető kártérítési igényeknek különben érintetlen hagyása mellett. 36. §. Az igazgatók kötelesek az ügyeket az alapszabályok és az igazgatótanácstól nyert utasítások értelmében vezetni és az igazgató tanács vagy a végrehajtó bizottság által egyedül vagy az igazgatósággal egyetértőleg hozott határozatokat végrehajtani. 37. §. Az igazgatók mindannyi társulati hivatalnoknak és szolgának főnökei és az igazgatótanácsnál indítványokat tesznek azok kinevezése, előléptetése és elbocsátása, valamint illetményeik meghatározása iránt is. 38. §. Az igazgatók tanácsadó szavazattal vesznek részt az igazgató tanács üléseiben. Viszonyuk a végrehajtó bizottság irányában az ezzel közösen tárgyalandó ügyekre nézve az igazgatótanács által megállapítandó ügyrendben fog meghatároztatni. 39. §: Az igazgatók működésüket kizárólag a társulatnak tartoznak szentelni és az igazgatótanács beleegyezése nélkül nem gyakorolhatnak másnemű üzleteket sem maguk, sem mások számára. Kötelességeik mulasztásáért személyesen felelősek, s e tekintetben az igazgatótanács ellenök keresetet indíthat. Minden igazgató köteles kineveztetése után 8 nappal a magyar leszámítoló és kereskedelmi banknak 50 részvényét a le nem járt szelvényekkel együtt a társulatnál letenni, melyeket a letevő hivataloskodása alatt sem záloggal nem terhelhet, sem el nem adhat. VI. A közgyűlésről. 40. §. A részvényesek összesége a közgyűlés által képviseltetik. 41. §. Csak azon részvényesek bírnak szavazatjoggal a közgyűlésen, kik 25 nappal a közgyűlés előtt legalább 100 részvényt tettek le a társulatnál, vagy az erre nézve az igazgatótanács által kijelölt más pénztáraknál. 42. §: Ötven-ötven részvény egy-egy szavazatot ad, azonban egy részvényes nem gyakorolhat 10-nél több szavazatot sem a maga nevében, sem mint másnak meghatalmazottja. 43. §. Távollevő részvényesek a közgyűlésen más szavazattal bíró részvényeseknek adandó meghatalmazás által képviseltethetik magukat. Kiskorúak és gondnokság alatt levők, valamint jogi személyek törvényesen kirendelt és alapszabályszerű képviselőik, nők meghatalmazottjaik által gyakorolják szavazatjogukat, ha maguk ezen képviselők és meghatalmazottak nem is lennének részvényesek. A meghatalmazás kellékeit az igazgatótanács határozza meg. 44. §: A rendes közgyűlés rendszerint minden év első felében tartatik meg Budapesten. Rendkívüli közgyűlések mindannyiszor tartathatnak, ahányszor az üzletek ezt szükségelik, ami iránt az igazgatótanács határoz. 45. §. Rendkívüli közgyűlés hívandó össze akkor is, ha 20 részvényes akik a kibocsátott részvényeknek legalább ötöd részét bírják, és ezen részvények után a 41. §. határozatai szerint szavazatjoggal bírjak, annak egybehívását az okok és ezérlek közlése mellett egy általuk aláírt beadványban kérik. Ily esetben a közgyűlés ama beadvány átadása ■ után 3 nap alatt hívandó össze. 46. §. A közgyűlés hirdetménynyel hivatik egybe, melynek a gyűlés napja előtt legalább 30 ■ nappal kell a tanácskozás alá kerülendő tárgyak felsorolása mellett közzététetnie; az igazgatótanács azonban oly esetekben, melyeket pár ősöknek tart, leszállíthatja ezen egybehivási időt 8 napra, amidőn is a részvények a 41. §. értelmében 4 nappal a gyűlés előtt teendők le. Az alakuló közgyűlésre meghívás az engedményes, mint alapító által, levél útján történik 3 nappal az egybegyűlés előtt. 47. §. Oly indítványok, melyek a 41. §. értelmében szavazatképes legalább 20 részévényes által február 15-ig a társulatnál írásban benyújtottak a hirdetménybe felveendők. 48. §. A közgyűlésnek előterjesztendő üzleti jelentés a zárszámlával együtt, továbbá a mérleg s a számvizsgáló bizottság véleményes jelentése, valamint a tárgyalás alá kerülendő indítványok szövege négy nappal az egybegyűlés előtt a társulatnál a részvényeseknek megtekinthetésre felmutatandók. Ezen irományok egy példánya minden szavazatképes részvényesnek átadandó, ha az úgy kívánja. 49. §. Azon részvényesek, kik a 41. §. értelmében szavazatra jogosító részvényeiket letették, ezekért igazoló jegyeket kapnak, melyek nevekre szólnak a letett részvények és az ezek után gyakorolható szavazatok számát kitüntetik, s kizárólag a kijelölt személyre vagy annak kellőleg igazolt meghatalmazottjára nézve bírnak érvénynyel. 50. §. A közgyűlés határozatképes, ha az első egybehívás után legalább 20 oly részvényes jelent meg, kik a kibocsátott részvénytőkének legalább tized részét képviselik. 51. §. Ha a közgyűlés egy óra múlva az egybegyűlés után még nem határozatképes, elnapoltatik, és azonnal ismét egybehivatik, mely esetben azonban a közgyűlés egybehivása és egybegyűlése közötti idő 8 napra van szorítva; ezen idő alatt a részvények letéve maradnak. Ezen második összehívás után a közgyűlés határozatképes, a jelenlevő részvényesek és a képviselt részvények számára való tekintet nélkül, azonban csak azon tárgyak felett tanácskozhatik, melyekre nézve az elnapolt közgyűlés egybehiva volt. 52. §. A közgyűlésen az igazgatótanács elnöke, vagy ennek helyettese elnököl. Az elnöklő meghatározza a tanácskozás alá kerülendő tárgyak sorrendét, s kinevezi a jegyzőt és a részvényesek közül választandó két szavazatszedőt. 53. §: A közgyűlés határozatai általános szavazattöbbséggel hozatnak. Szavazatok egyenlősége esetében azon vélemény lesz határozattá, melyhez az elnöklő csatlakozott. Ha választások alkalmával az első választásnál nem érhető el általános szavazattöbbség, a szűkebb választás azon jelöltek közül történik, kik a legtöbb szavazatot nyertek, és ezen esetben a megválasztandóknak kétszeres száma bocsáttatik választás alá. Szavazatok egyenlőségénél a sors dönt. Minden választás szavazatlapok által történik. 54. §. A közgyűlés határozatának következő tárgyak vannak fenntartva:a) az igazgatótanács tagjai számának meghatározása és azok megválasztása; b) a számvizsgáló bizottság megválasztása; c) az üzleti jelentés elfogadása, az évi zárszámadások és a nyereség szétosztásának jóváhagyása, valamint a jelenléti jegyek értékének meghatározása ; d) a részvényeseknek a 45. és 47. §§. értelmében netalán tett indítványaik feletti határozás; e) új részvények kibocsátása a 10. §. értelmében; f) a társulat czéljának és az alapszabályoknak megváltoztatása; g) a társulat feloszlatása az alapszabályszerű tartamnak eltelte előtt, vagy annak meghosszabbítása, vagy más társulattal való egyesülése. Az f) és g) alatt foglaltakra vonatkozó határozatok az államkormány megerősítésétől függnek. A közgyűlés tanácskozásáról jegyzőkönyv vezettetik, mely az elnöklő, a jegyző és a közgyűlés által az elnöklő javaslata folytán kijelölt két részvényes által írandó alá. A jegyzőkönyv eredetijéhez mellékeltetik a jelenlévő részvényesek névjegyzéke, a mindegyik által képviselt szavazatok kitüntetésével; hasonlókép melléklendők a felhatalmazások is. A közgyűlési jegyzőkönyvben foglalt azon határozatok, melyekkel az igazgatótanácsnak cselekvényei vagy mulasztásai jóváhagyatnak vagy igazoltaknak nyilváníttatnak, az igazgatótanácsra nézve felmentvényül szolgálnak. 56. §. A közgyűlés határozatai kötelezők, úgy az abban résztvett, mint a távol maradt részvényesekre nézve. VII. A számvizsgáló bizottság. 57. §. A társulati számadások felülvizsgálása végett választott számvizsgáló-bizottság 3 rendes és 3 póttagból áll, kik évenként a rendes közgyűlésen választatnak a társulat igazgatótanácsából vagy az igazgatósághoz nem tartozó szavazatképes részvényesek közül. Az első számvizsgáló-bizottság az alakuló közgyűlésen választatik meg. A póttagok csak a rendes tagok akadályoztatása esetében lépnek működésbe, és pedig árnyert szavazatoknak megfelelő sorrendben, szavazategyenlőség esetében a sors dönt. 58. §. A számvizsgáló bizottság feladata : a lezárt évi számadások helyességét megbírálni. E czélból fel van jogosítva, a társulat könyveibe és egész ügyvitelébe betekinthetni, és minden szükséges felvilágosítást kérhetni; ennélfogva a lezárt révi számadások vele azon rendes közgyűlés előtt legalább 14 nappal közlendők, amely közgyűlés f ezen számadások felett határozatot fog hozni, s amelyhez a számvizsgáló bizottság a tapasztaltakról írásbeli jelentést köteles tenni. VIII. Mérleg, nyereség szétosztása, tartalékalap, 59. §. A társulat minden számadásait osztrák értékben viszi. Évenként deczember 31-én lezáratnak a számadások, és elkészíttetik a mérleg. A nyereség a törvény rendeletei és a kereskedelmi könyvvitel szerint puhatoltatik ki. A nyereségből mindenekelőtt a befizetett részvénytőkének 5 procentja osztatik szét a részvényesek között, mint osztalék. A maradvány a következőleg osztatik szót,u.m. a) legalább 5% a tartalékalapba tétetik, amennyiben ezen alap ezáltal nem haladná meg a befizetett részvénytőke negyedrészét; b) 15°/a jutalomdíjakra fordíttatik, melyekből 5 % -t az igazgatótanács öszszes tagjai, 6%-t a végrehajtó bizottság tagjai, és 4° f o-t az igagatók és hivatalnokok kapnak. A jutalomdíjnak az igazgatók és hivatalnokok között való szétosztása iránt az igazgatótanács határoz. c) A maradvány szétosztatik mint felülosztalék, vagy pedig a közgyűlés határozatához képest s az igazgatótanács indítványára a tartalékalap szaporítására és különös tartalékalapok, főleg a forgalomban levő pénztári utalványok különös tartalékalapjának és más efféléknek képzésére fordíttatik. 60. §. Az osztalék és felülosztalék évenként legkésőbb július 1-én fizettetik ki. Az igazgatótanácsnak azonban jogában áll a befizetett részvénytőke 5 százlékjáig terjedhető részösszeget már év végén kifizettetni, ha kétségtelen, hogy az elért nyereség erre elégséges. 61. §• Az annak idején fel nem vett osztalékok a tartalékalap javára kamatoztatnak, és a törvényes elévülési idő elteltével ugyanarra állnak.