A Hon, 1873. április (11. évfolyam, 75-99. szám)

1873-04-02 / 76. szám

76. szám. XI. évfolyam Kiadó­hivatal : Barátok­ tere, Athenaeum-épü­let földszint. Előfizetési díj : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 3 hónapra.......................................... 6 frt —­kr. 6 hónapra...........................................12 » — » Az esti kiadás postai különküldéseért felülfizetés negyedévenkint . . . 1 » — » Az előfizetés az év folytán minden hónapban meg­kezdhető, de ennek bármely napján történik is, min­denkor a hó első­ napjától számittatik. Esti kiadás. Buda-Pest 1873. Szerda, april 2. Szerkesztési­ iroda s Barátok-tere, Athenaeum-épü­let 1. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogad­tatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések a kiadó­hivatalba (Barátok­­tere, Athenaeum-épület) küldendők. Budapest, april 2. Budapest, april 2. A királyföld rendezése tárgyában a király­földi románok, nagy­szebeni értekezletükön, tudvalevőleg a kor­mányhoz s országgyűléshez kérvény intézé­sét határozták el. Annak idejében közöltük volt e kérvény pontjait. A románok fölterjesz­tésükben a szász egyetem munkálatát mind nemzetiségi, mind közigazgatási szempontból egyaránt sérelmesnek tartják. A miniszteri törvényjavaslatról, mely lapunkban annak idejében szintén méltatva volt, a román érte­kezlet fölterjesztése így nyilatkozik : Aggodalom lepett meg, midőn a hírlapokból egy törvényjavaslatot olvastunk, a­melyet minisz­teri előterjesztésnek híresztelnek, a­melyben nem­csak áll önálló municipium egy főispánnal és egye­temmel az élén tartatik fenn, hanem fentartatnak a szász javaslatokban kifejtett azon követelmények is, melyeknél fogva szász kir. és mezővárosok a muni­­cipális képviselő testületekbe, és pedig Nagy-Szeben és Brassó felét, Medgyes, Segesvár, Szász-Sebes, Szász város és Besztercze két ötödét, és oly váro­­socskák (u. n. praetoriumok) mint Kőhalom, Nagy- Sink, Szerdahely és Ujegyház egy-egy ötödét kül­dik az összes municipális képviselő tagoknak. Az 1848. törvények szelleme, mely valameny­­nyi állampolgár egyenjogúságát mondja ki, és az 1868 ki 43. t. sz. értelme nem lehetett olyan, hogy egynéhány város és helység oly jogokat és szaba­dalmakat, a melyekkel nem birt, vagy még többet, mint a minőkkel birt, más községek érdekeinek ro­vására nyerjen; de olyan sem, hogy a szász nemzet­nek egy kiváltságos felsőbbség adassák, és olyan sem, hogy jövőre is oly intézmények és testületek maradjanak fenn, melyeknek mai nap semmi értel­mük nem lehet. Az említett törvények értelme csak az lehetett, hogy a királyföldi lakók volt jogai te­kintetbe vétetvén azok valamennyi többi lakók egyenjogúságával összhangzatba hozassanak, és hogy a szervezés ezen alapon vitessék véghez.­­ Ezen elvekből kiindulva, bátorkodunk véleményün­ket a királyföld szervezésére nézve következő négy pontban és hozzá tartozó indokolásban kifejteni, melyben a királyföld valamennyi román és magyar­székely lakói, az­az ezen föld többsége — egyet­értenek. A románok előterjesztésével foglalkozik ma a „Pesti Napló“ is első czikkében s a szá­szoknak következő tanácsot adja: A szászok csak saját érdekükben fognak el­járni, ha ügyöket nem túlozzák. Hogy legújabb po­litikájukkal mily sikert értek el, azt elolvashatják a királyföldi románok és magyarok panaszos felszóla­lásából, melyről meg vagyunk győződve, hogy nem hangozhatik el nyomtalanul. Egyelőre is kétségkí­vül azt a benyomást fogja tenni, hogy a kormány a szászok privilégiumainak legyezgetésében igen bőke­zűen járt el, s ha majd a kérdéses­­javaslat a képy­­házban felvétetik, a törvényhozás kötelessége leend követelni mindazon statistikai és egyéb kimutatások előterjesztését , melyek nélkül a kormányjavaslat részletes revisiója alig lehetséges. Az irói s művészi tulaj­donjog oltalmára hozandó törvény esz­méje foglalkoztatja az osztrák kormányt, mely­nek igazságügyminisztere fölszólíta a magyar kormányt, hogy vele ez ügyben nézetét kö­zölje. A magyar kormány e felszólításra leg­közelebb válaszolt s kijelenté, hogy saját ré­széről szintén kívánatosnak tartja, miszerint Ausztriában s Magyarországban az irói s mű­vészi tulajdonjog oltalmára nézve lehetőleg egyenlő elvek állapíttassanak meg, anyival inkább, mivel a monarchia két fele közt 1867-ben létrejött vám és kereskedelmi szö­vetség XIX. czikke világo­san azt fogla­ja ma­gában, hogy „az írói s művészi tulajdonjog mindkét államterületen leendő kölcsönös ol­talmazása iránt a két törvényhozás útján fog megállapodás történni.“ A magyar kormány egyúttal késznek nyilatkozott, hogy a­ német szövetséggyűlés által 1867-ben kiküldött bizottság munkálatát az írói s művészi tulajdonra vonatkozólag ké­szítendő törvényjavaslat alapjául elfogadja s ezen törvényjavaslatot nemsokára a törvény­­hozás elé terjesztendő. A magyar delegátiot ő fel­sége holnap délután 2 órakor fogja fogadni Bécsben.­­ Az osztrák delegatió lengyel tagjai már teljes számban megérkeztek Bécsbe s részt fognak venni a delegatió ülésein. Az osztrák delegatió hadügyi bizottságának elő­adója Demel lesz. A leszámítoló­ bank ügyé­ben az osztrák képviselőház egy tagja, mint lapunk egyik régebbi számában említek, in­terpellálni szándékozott az osztrák pénzügy­­minisztert. Ez az interpelláló, a „N. fr. Pr." szerint, elhalasztatik akkora, midőn a bank­törvény s a bank alapszabályai a magyar or­szággyűlés által véglegesen megállapíttattak. Bécsi képviselői körökben, írja a „N. fr. Pr.“ ugyanis az a vélemény uralkodik, hogy a magyar képviselőház pénzügyi bizottsága a magyar leszámítoló­ bank alapszabályainak szövegezésében néhány változtatást fog tenni, tekintettel a két kormány közt e tárgyban folyt alku­dozásokra. Vájjon miféle „változásokról“ ál­modik a Neue freie, s a két kormány közt folyt tárgyalások miféle mozzanatáról tud, mely a „N. fr. Presse“ óhajtásainak meg­felelő „változtatásokat“ a leszámítoló­ bank alapszabályain szükségessé tenné? A londoni k­a­r­­­i­s­t­a-b­izottság az angol sajtó útján tagadja a Don Carlos le­mondásáról felmerült hírt. Sőt erősíti, hogy „VII. Károly“ soha sem fog lemondani, ha­nem életét az országnak, rendnek (!), igazság­nak és erkölcsnek szentelendő A „király“ intézkedéseket tesz, hogy hadseregei (jobban mondva rabló bandái) Madrid ellen nyomul­janak. A csapatokat maga személyesen fogja vezetni. A bizottság elhatározta, hogy 50,000 font sterlinget fog gyűjteni, mivel ezt tel­jesen elégségesnek tartja az ország meghódí­tására és „ő felsége VII. Károly trónraj­utta­­tására.“ A hadsereg nem szenved szükséget fegyverekben, de még­is a teljes felszerelésre gondot kell fordítni. — Hogy mit felel a köz­­társasági spanyol kormány az itt mondottakra, azt tudjuk a kormánynak a nemzethez intézett proclamatiójából, melyet tegnapi szemlénkben közöltünk. — A proclamatiot — mint a jelek mutatják — okvetlenül a tettek fogják kö­vetni. A „Grolos“ örömmel üdvözli a chi­­vai­­lánság ellen megindult orosz had­járatot s fe óhajtása az, hogy Chiva minden tekintetben tökéletes orosz tartomány legyen. A hitszegő chivaiakat megbüntetni és azután pár hónapi ideiglenes foglalás után visszatér­ni elegendő, sőt veszélyes is volna, mert a ki­vonulást a turkestani orosz alattvalók megve­tésnek, vagy az orosz hatalom meghunyász­kodásának értelmeznék, s ezen esetben maga Chiva új bátorságot merítvén, megragadná az első alkalmat, hogy Oroszország ellen is­mét előbbi ellenséges állását elfoglalja, s az orosz hadsereg már önfentartása érdekében is kénytelen volna ellene egy második, az ed­diginél sokkal költségesebb és fárasztóbb had­járatot, kezdeni. Chiva önállóságának meg­semmisítéséért a „Moszkov, Viedom.“ is so­rompóba lép s csodálkozik, hogy ennek csín­jait az orosz kormány oly sokáig tűrte. Chiva Oroszországra nézve a legnyugtalanabb volt, s egy középázsiai­­lánság sem számított oly kirívó elbizottsággal a büntetlenségre, mint ez, mely folytonosan lázítja az orosz kóbor alattvalókat s káros befolyást gyakorol rájuk. let, s egy a spanyol miniszterek egyike által hozzá intézett iratot, továbbá őrfegyvert talált. Végre egy Leonesi nevű bolognai polgárt börtönbe vetett s az ottani „Federatione internationale“ gyülhelyét kiku­tatta, nem tudni, hogy mi eredménynyel ? Mind­ezekhez hozzá lehet tenni : egynéhány zugiskola bezáratását s az apáczák által kezelt Castel Bolog­­nese-i nevelőintézet feloszlatását, két római böjti prédikátor bepereltetését s a híres lombardiai atya hivatalosan történt megíntését. Az aostai hg a mailandi hadosztály főparancs­nokságával lesz felruházva, Patitti­­rik pedig egy újonnan alakulandó hadi főparancsnokságot fogna nyerni. A Sorrentiak nagy kitüntetéssel fogadták az orosz császárnőt, s a tiszteletet egész a hízelgésig vitték, h­ogy előbb Tasso-nak nevezett utczát az ő nevére keresztelvén. Turin, mart. 30 (M.) A véd­művekre vonatkozó indít­vány, mely az ellenzék közt nem csekély meghason­­lást szült — azt eredményezte, hogy a kormány­párt, midőn szavazásra került a dolog, jelentékeny többségben maradt. Lesz azután annak más követ­kezménye is, melyet az adózó nemsokára meg fog érezni, minthogy a pénzügyér nem fogja elmulasz­tani a kedvező alkalmat az adófelemelésre s a védművekre szükséges összeget — kétség kivül — a szövetadó s más effélékből fogja előteremteni. De tán a következmények sora még az adófeleme­léssel sem végződik, s még egy más is fölmerülhet, melynek horderejét egyelőre megitélnni lehetetlen, az az, hogy : Francziaország az olasz képviselőház — épen nem alaptalan — aggodalmának ellenkező ma­gyarázatot adhat s azt fenyegetődzésnek tekinti s ezen ürügy alatt ő is fegyverkezni s a — képzelt — esetleges megtámadtatásra elő fog készülni. Ezen feltevésnek némi alapot kölcsönöz az, hogy Fournier úr már is felvilágosítást kért az olasz kormánytól, úgy a hadi készületek, mint a házban tartott harczias beszédek miatt, melyekre — a franczia követ szerint — a kormány nem is válaszolt. A­mi a minisztériumot illeti, — daczára annak, hogy az indítvány következtében, a ház bizalmat tanúsított iránta — annak a helyzete bizony épen nem változott, vagy ha igen, úgy arról kétség sem lehet, hogy roszabbra fordult, mit az egymás után tartott több minisztertanácsból lehet következtetni. Azokra vonatkozólag az „Opinione“ azt állítja ugyan, hogy az olasz franczia kereskedelmi szerző­dés módosítása esti oly nagy gondba a kormány és az arra vonatkozó tervek tanulmányozása okoz neki annyi munkát, de azért úgy látszik, hogy a gyakori s huzamos minisztertanácsok okát más valamiben is kell keresni, mert a király szükségesnek tartá egy­előre lemondani szándékáról, mely szerint városunk­ba való utazandó, s a helyett váratlanul visszatérni a fővárosba, s ez a más valami nem volna egyéb a had s a pénzügyérek lemondásánál, mely, ha a hírek nem csalnak, miniszter válsággal fogna végződni, s ak­ként ténynyé válnék, a már hetek óta támadt abbeli gyanú, hogy a minisztérium a szerzettörvény miatti felelősséget nem fogja magára vállalni. A fentebbi hírekkel némikép összefüggésbe le­het hozni azon hírt, mely szerint a király nagyon óhajtaná, hogy a kormány székhelye Rómából Ná­polyba helyeztessék át, s hogy ezen kikötéssel kész­nek mutatkoznék Ratazzi­t megbízni egy új minisz­tér­iumalakítással. Ezen hírnek tán épen azért, mert nagyon sajátszerű, nem sokan hisznek, mind a mel­lett ha nem mást, annyit mégis tanúsít, hogy a mos­tani minisztérium fenmaradása minden tekintetben nagyon kétséges. Egy idő óta a csendőrség nagy moz­gásban van, hogy mit gyanít felfedezhetni ? azt nehéz volna kitudni, mert páratlan szorgal­ma s kitartó tevékenysége mindenre kiterjed. A Monte­fiascone-i barátoknál házmotozást rendelt, s 9­­2 kilogram dohányt és 73­ kilogram lőport s feldolgozására szükséges eszközöket talált. Meg­lehet, hogy a botrány kikerülése miatt fátyolt vet­nek majd ezen felfedezésre, de hát a csendőrség megtette kötelességét. A flórenczi azonban zsiros­ falatra tette kezét, az egy, a varseillesi haditörvény­szék által halálra ítélt internationalistát fogott el, s­­ annál több — az olasz demokraták által írt — leve­­ s magyar leszámítoló bank alapsza­bályai. (Második közlemény.) IV. Az igazgatótanács. 19. §. A társu­lat vezetője az igazgatótanács. A társulat czime u. m.: „Magyar leszámítoló- és kereskedelmi bank“, néme­tül: „Ungarische Escompte- und Handelsbank“ együttesen jegyeztetik, még pedig: a) vagy az igaz­gatótanács két tagja, vagy b) az igazgatótanács egy tagja és egy igazgató vagy egy más társulati hiva­talnok, vagy c) két igazgató, vagy egy igazgató és egy más társulati hivatalnok által, a­mennyiben az igazgatók és a társulati hivatalnokok meg lettek bízva a czígj­egy­zéssel. 20. §. Az igazgatótanács a társulatnak legfőbb képviseleti és igazgatási közege; egyedül ő van hi­vatva mindazon társulati ügyekben dönteni és hatá­rozni, melyek nincsenek a közgyűlés határozatának fentartva; ő állapítja meg a rendszabályokat, látja el az igazgatóságot az ügyvezetéshez szükséges uta­sításokkal, melyeket belátásához képest bármikor megváltoztathat, és ő állapítja meg az ügyrendet úgy a maga, mint a választandó végrehajtó­ bizottság számára. 21. §: Az igazgatótanács tartozik az ügyveze-­­ téshez folytonos felügyelete és kormányzása végett kebéléből egy végrehajtó­ bizottságot választani,mely hetenkint legalább háromszor, különben pedig mind­annyiszor, valahányszor az üzletek szükségük, ülést tart, jogában áll továbbá az igazgatótanácsnak, egyes jogok gyakorlását bizonyos tárgyakra és meg­határozott időre nézve tagjai vagy hivatnokai közül egyre vagy többekre átruházni. A közgyűlésnek jelentést és indítványokat tenni tartozik azon ügyeket illetőleg, melyek annak elhatározása alá tartoznak. 22. §. Az igazgatótanács legalább tizenkét és legfeljebb tizenhat tagból áll , kik a köz­gyűlés által választatnak ; legalább hat, esetleg 8 tagnak Budapesten kell laknia és magyar alattva­lónak lennie. Ha először csak 12 tagja választatik meg az igazgatótanácsnak, az igazgatótanács fel van jogosítva, a még hiányzó tagokat a legközelebbi rendes közgyűlés által történendő megerősítés felté­tele alatt megválasztani, mihelyt ezt czélszerűnek tartja. 23. §. Az igazgatótanács kebeléből egy évre egy elnököt és egy alelnököt választ, és­pedig az alakító, illetőleg a rendes közgyűlés megtartása után. Mindkét választás a kormány megerősítése alá terjesztendő. 24. §. Az igazgatótanács tagjai első ízben az alakuló, később pedig a rendes közgyűlésen válasz­tatnak 4 év tartamára. 25. §. A negyedik üzletév eltelte után évenként 3—3, sors által kijelölt tag, a 9. üzletév eltelte után pedig a még netalán hátralevő tagok lépnek vissza. Ezentúl a kilépés sora a hivataloskodás tartama által fog meghatároztatni. A kilépők ismét megválaszt­­hatók. 26. §. Az igazgatótanács tagjai nem lehetnek. A társulat hivatali­okai, továbbá oly személyek, kik nem rendelkezhetnek szabadon vagyonuk felett; mindazok, kik csőd alá jutottak vagy fize­téseiket beszüntették, a­nélkül , hogy hitelezői­ket kielégítették volna"; azok, kik bűntett miatt vagy nyereségvágyból vagy a közerkölcsiséget sértő vétség miatt vizsgálat alá vonva voltak és ártatla­noknak nem ítéltettek. Effélének a hivataloskodás tartama alatt bekövetkezése közvetlenül a hivatal elvesztését eredményezi. 27. §. Ha az igazgatótanács valamely tagja hi­vataloskodása eltelte előtt kilép vagy meghal, helyet­tesítésére az igazgatótanács van feljogosítva a legkö­zelebbi rendes közgyűlés megerősítésének fentartása mellett. Ha ezen igazgatótanácsi tagnak megválasztása a közgyűlésben helybenhagyatik, úgy ezen tag, vagy ha meg nem erősíttetnék, az újonnan választandó tag hivataloskodása tartamát illetőleg azon tag he­lyébe lép, kinek helyettesítése végett választva lett. 28. §. Az igazgatótanács minden tagja köteles működésének megkezdése előtt a társulatnál j óradé­kul 100 részvényt a le nem járt «szelvényekkel együtt letenni, melyek a letevő által hivataloskodá­sának tartama alatt sem záloggal nem terhelhetők, sem el nem adhatók. 29. §: Az igazgatótanács az elnök vagy helyet­tesének meghívására havonként legalább egyszer ülést tart, különösen pedig mindannyiszor, vala­hányszor azt az üzletek szükségük vagy az igaz­gatóság indítványozza. A végrehajtó­ bizottság in­dítványára is egybehívandó az igazgatótanács ülésre ; ezen esetben az összehívásnak a tett in­dítvány után legfeljebb 2 nap alatt kell megtör­ténnie. A meghívások miként eszközlését az igaz­gatótanács állapítja meg. 30. §. Az igazgatótanácsnak nem Budapesten lakó tagjai fel vannak jogosítva magukat az igaz­gatótanács üléseiben annak egy más tagja által kép­viseltetni , a­mire vonatkozó meghatalmazás az el­nöknél bejelentendő. Az igazgatótanács tagjai egyenlő szavazati joggal bírnak. Érvényes határozat hozatalára az igaz­gatótanács minden tagjának szabályszerűen történt meghívása, általános szavazattöbbség és legalább öt oly tagnak jelenléte szükséges, kik legalább hat szavazatra vannak feljogosítva. Szavazatok egyenlő­sége esetében az elnöklő szavazata dönt. Az igazgatótanács ülésén az elnök vagy alel­­nök, ezek akadályoztatása esetében az igazgatóta­nács legkorobb tagja elnököl. Igazgatók kinevezése vagy elbocsátása; fiók­­intézetek, ügynökségek és hitelegyletek alakítása vagy feloszlatása; a közgyűléshez az alapszabályok megváltoztatása, a társulat feloszlatása vagy tartamá­nak meghosszabbítása, más társulattal leendő egye­sülése és új részvények kibocsátása iránt teendői indít­­ványok elhatározásához az összes igazgatótan­ácso­­sok általános szótöbbsége szükséges. 31. §. Az igazgatótanács üléseiről jegyzőköny­vek vezettetnek, melyek az elnöklő, egy igazgató­­tanácsi tag és az igazgató által írandók alá. Ezen jegyzkönyvekben felemlítendők a jelen voltak és ki­­tüntetendők a hozott határozatok. Jogában áll bár­mely igazgatótanácsi tagnak a hozott határozattól eltérő véleményét jegyzőkönyvbe igtattatni. 32. §. Az igazgatótanács köteles egy vagy két tagja által évenként legalább kétszer megvizsgál­tatni az intézet pénztárait és a pénztári utalványok állapotát. A jegyzőkönyvileg felvett eredményről a kiküldöttek az igazgatótanácsnak jelentést tenni tar­toznak. 33. §. Az igazgatótanács köteles az igazgató­ság által minden üzletév végével előterjesztendő leltárt a társulat követelései­ és tartozásairól és az ennek alapján készített mérleget átvizsgálni, és az eredményről jegyzőkönyvet felvenni. 34. §. Az igazgatótanács tagjai az igazgató­­tanács és végrehajtó­ bizottság üléseiben való jelen­létért jelenléti jegyeket nyernek, működésükért ál­talában pedig az 59-dik §-ban meghatározott díjat húzzák, azonkívül visszapótoltatnak nekik a társu­lat ügyeiben tett utazásoknál felmerülő készpénzbeli kiadásaik. V.Az igazgatóság. 33.§. Az igazgatóságon legalább két vagy több igazgatóból, kik úgy mint helyetteseik is, az igazga­tótanács által neveztetnek ki s a kormány által erősít­­tetnek meg.Az igazgatók megtörtént kinevezése bár­mikor visszavonható az igazgatótanács által, az igaz­gatókkal kötött szolgálati szerződésből netalán eredő és az igazgatókat illető kártérítési igényeknek külön­ben érintetlen hagyása mellett. 36. §. Az igazgatók kötelesek az ügyeket az alapszabályok és az igazgatótanácstól nyert utasítá­sok értelmében vezetni és az igazgató tanács vagy a­­ végrehajtó bizottság által egyedül vagy az igazga­tósággal egyetértőleg hozott határozatokat végre­hajtani. 37. §. Az igazgatók mindannyi társulati hiva­talnoknak és szolgának főnökei és az igazgatótanács­nál indítványokat tesznek azok kinevezése, előlép­tetése és elbocsátása, valamint illetményeik megha­tározása iránt is. 38. §. Az igazgatók tanácsadó szavazattal vesznek részt az igazgató tanács üléseiben. Viszonyuk a végrehajtó­ bizottság irányában az ezzel közösen tárgyalandó ügyekre nézve az igaz­gatótanács által megállapítandó ügyrendben fog meghatároztatni. 39. §: Az igazgatók működésüket kizárólag a társulatnak tartoznak szentelni és az igazgatótanács beleegyezése nélkül nem gyakorolhatnak másnemű üzleteket sem maguk, sem mások számára. Kötelességeik mulasztásáért személyesen fele­lősek, s e tekintetben az igazgatótanács ellenök ke­resetet indíthat. Minden igazgató köteles kineveztetése után 8 nappal a magyar leszámítoló és kereskedelmi bank­nak 50 részvényét a le nem járt szelvényekkel együtt a társulatnál letenni, melyeket a letevő hivatalosko­dása alatt sem záloggal nem terhelhet, sem el nem adhat. VI. A közgyűlésről. 40. §. A részvényesek összesége a közgyűlés által képviseltetik. 41. §. Csak azon részvényesek bírnak szava­­zatjoggal a közgyűlésen, kik 25 nappal a közgyűlés előtt legalább 100 részvényt tettek le a társulatnál, vagy az erre nézve az igazgatótanács által kijelölt más pénztáraknál. 42. §: Ötven-ötven részvény egy-egy szavaza­tot ad, azonban egy részvényes nem gyakorolhat 10-nél több szavazatot sem a maga nevében, sem mint másnak meghatalmazottja. 43. §. Távollevő részvényesek a közgyűlésen más szavazattal bíró részvényeseknek adandó meg­hatalmazás által képviseltethetik magukat. Kiskorúak és gondnokság alatt levők, valamint jogi személyek törvényesen kirendelt és alapszabály­­szerű képviselőik, nők meghatalmazottjaik által gyakorolják szavazatjogukat, ha maguk ezen kép­viselők és meghatalmazottak nem is lennének rész­vényesek. A meghatalmazás kellékeit az igazgatótanács határozza meg. 44. §: A rendes közgyűlés rendszerint minden év első felében tartatik meg Budapesten. Rendkívüli közgyűlések mindannyiszor tartat­hatnak, a­hányszor az üzletek ezt szükségelik, a­mi iránt az igazgatótanács határoz. 45. §. Rendkívüli közgyűlés hívandó össze ak­kor is, ha 20 részvényes a­kik a kibocsátott részvényeknek legalább ötöd részét bírják, és ezen részvények után a 41. §. határozatai szerint szavazat­joggal bírjak, annak egybehívását az okok és ezé­r­lek közlése mellett egy általuk aláírt beadványban kérik. Ily esetben a közgyűlés ama beadvány átadása ■ után 3 nap alatt hívandó össze. 46. §. A közgyűlés hirdetménynyel hivatik egybe, melynek a gyűlés napja előtt legalább 30 ■ nappal kell a tanácskozás alá kerülendő tárgyak­­ felsorolása mellett közzététetnie; az igazgatótanács azonban oly esetekben, melyeket pár ősöknek tart, leszállíthatja ezen egybehivási időt 8 napra, amidőn­­ is a részvények a 41. §. értelmében 4 nappal a gyű­lés előtt teendők le.­­ Az alakuló közgyűlésre meghívás az engedmé­­­nyes, mint alapító által, levél útján történik 3 nappal az egybegyűlés előtt. 47. §. Oly indítványok, melyek a 41. §. értelmé­ben szavazatképes legalább 20 részévényes által­­ február 15-ig a társulatnál írásban benyújtottak a­­ hirdetménybe felveendők.­­ 48. §. A közgyűlésnek előterjesztendő üzleti­­ jelentés a zárszámlával együtt, továbbá a mérleg s a­­ számvizsgáló bizottság véleményes jelentése, vala­­­mint a tárgyalás alá kerülendő indítványok szövege négy nappal az egybegyűlés előtt a társulatnál a­­ részvényeseknek megtekinthetésre felmutatandók. Ezen irományok egy példánya minden szava­zatképes részvényesnek átadandó, ha az úgy kíván­ja. 49. §. Azon részvényesek, kik a 41. §. értelmé­ben szavazatra jogosító részvényeiket letették, ezek­ért igazoló jegyeket kapnak, melyek nevekre szólnak a letett részvények és az ezek után gyakorolható szavazatok számát kitüntetik, s kizárólag a kije­lölt személyre vagy annak kellőleg igazolt megha­talmazottjára nézve bírnak érvénynyel. 50. §. A közgyűlés határozatképes, ha az első egybehívás után legalább 20 oly részvényes jelent meg, kik a kibocsátott részvénytőkének legalább tized részét képviselik. 51. §. Ha a közgyűlés egy óra múlva az egybe­gyűlés után még nem határozatképes, elnapoltatik, és azonnal ismét egybehivatik, mely esetben azonban a közgyűlés egybehivása és egybegy­űlése közötti idő 8 napra van szorítva; ezen idő alatt a részvények letéve maradnak. Ezen második összehívás után a közgyűlés határozatképes, a jelenlevő részvényesek és a kép­viselt részvények számára való tekintet nélkül, azonban csak azon tárgyak felett tanácskozhatik, melyekre nézve az elnapolt közgyűlés egybehiva volt. 52. §. A közgyűlésen az igazgatótanács elnöke, vagy ennek helyettese elnököl. Az elnöklő meghatározza a tanácskozás alá kerülendő tárgyak sorrendét, s kinevezi a jegyzőt és a részvényesek közül választandó két szavazatszedőt. 53. §: A közgyűlés határozatai általános sza­vazat­többséggel hozatnak. Szavazatok egyenlősége esetében azon véle­mény lesz határozattá, melyhez az elnöklő csatla­kozott. Ha választások alkalmával az első választás­nál nem érhető el általános szavazattöbbség, a szű­­kebb választás azon jelöltek közül történik, kik a legtöbb szavazatot nyertek, és ezen esetben a meg­­választandóknak kétszeres száma bocsáttatik válasz­tás alá. Szavazatok egyenlőségénél a sors dönt. Minden választás szavazatlapok által történik. 54. §. A közgyűlés határozatának következő tárgyak vannak fenntartva:­a) az igazgatótanács tagjai számának megha­tározása és azok megválasztása; b) a számvizsgáló bizottság megválasztása; c) az üzleti jelentés elfoga­dása, az évi zárszámadások és a nyereség szétosztá­sának jóváhagyása, valamint a jelenléti jegyek érté­kének meghatározása ; d) a részvényeseknek a 45. és 47. §§. értelmében netalán tett indítványaik feletti határozás; e) új részvények kibocsátása a 10. §. értelmében; f) a társulat czéljának és az alapszabá­lyoknak megváltoztatása; g) a társulat feloszlatása az alapszabályszerű tartamnak eltelte előtt, vagy annak meghosszabbítása, vagy más társulattal való egyesülése. Az f) és g) alatt foglaltakra vonatkozó határo­zatok az államkormány megerősítésétől függnek. A közgyűlés tanácskozásáról jegyzőkönyv ve­zettetik, mely az elnöklő, a jegyző és a közgyűlés által az elnöklő javaslata folytán kijelölt két részvé­nyes által írandó alá. A jegyzőkönyv eredetijéhez mellékeltetik a jelenlévő részvényesek névjegyzéke, a mindegyik által képviselt szavazatok kitüntetésével; hasonló­­kép melléklendők a felhatalmazások is. A közgyűlési jegyzőkönyvben foglalt azon ha­tározatok, melyekkel az igazgatótanácsnak cselekvé­­nyei vagy mulasztásai jóváhagyatnak vagy igazol­taknak nyilváníttatnak, az igazgatótanácsra nézve felmentvényül szolgálnak. 56. §. A közgyűlés határozatai kötelezők, úgy az abban résztvett, mint a távol maradt részvénye­sekre nézve. VII. A számvizsgál­ó­ b­izottság. 57. §. A társulati számadások felülvizsgálása végett választott számvizsgáló-bizottság 3 rendes és 3 póttagból áll, kik évenként a rendes közgyűlésen választatnak a társulat igazgatótanácsából vagy az igazgatósághoz nem tartozó szavazatképes részvé­nyesek közül. Az első számvizsgáló-bizottság az alakuló köz­gyűlésen választatik meg. A póttagok csak a rendes tagok akadályozta­tása esetében lépnek működésbe, és pedig árnyert szavazatoknak megfelelő sorrendben, szavazategyen­lőség esetében a sors dönt. 58. §. A számvizsgáló­ bizottság feladata : a le­zárt évi számadások helyességét megbírálni. E czél­­ból fel van jogosítva, a társulat könyveibe és egész ügyvitelébe betekinthetni, és minden szükséges fel­világosítást kérhetni; ennélfogva a lezárt révi szám­adások vele azon rendes közgyűlés előtt legalább 14 nappal közlendők, a­mely közgyűlés f ezen szám­adások felett határozatot fog hozni, s a­melyhez a számvizsgáló­ bizottság a tapasztaltakról írásbeli je­lentést köteles tenni. VIII. Mérleg, nyereség szétosztása, tartalékalap, 59. §. A társulat minden számadásait osztrák értékben viszi. Évenként deczember 31-én lezáratnak a szá­madások, és elkészíttetik a mérleg. A nyereség a törvény rendeletei és a kereske­delmi könyvvitel szerint puhatoltatik ki. A nyereségből mindenekelőtt a befizetett rész­vénytőkének 5 proc­entja osztatik szét a részvénye­sek között, mint osztalék. A maradvány a következőleg osztatik szót,u.m. a) legalább 5% a tartalékalapba tétetik, a­mennyiben ezen alap ezáltal nem haladná meg a befizetett rész­vénytőke negyedrészét; b) 15°/a jutalomdíjakra fordíttatik, melyekből 5 % -t az igazgatótanács ösz­­szes tagjai, 6%-t a végrehajtó­ bizottság tagjai, és 4° f o-t az iga­gatók és hivatalnokok kapnak. A juta­­lomdíjnak az igazgatók és hivatalnokok között való szétosztása iránt az igazgatótanács határoz. c) A ma­radvány szétosztatik mint felülosztalék, vagy pedig a közgyűlés határozatához képest s az igazgatóta­nács indítványára a tartalékalap szaporítására és kü­lönös tartalékalapok, főleg a forgalomban levő pénz­tári utalványok különös tartalékalapjának és más efféléknek képzésére fordíttatik. 60. §. Az osztalék és felülosztalék évenként legkésőbb július 1-én fizettetik ki. Az igazgatótanácsnak azonban jogában áll a befizetett részvénytőke 5 százlék­jáig terjedhető rész­összeget már év végén kifizettetni, ha kétségtelen, hogy az elért nyereség erre elégséges. 61. §• Az annak idején fel nem vett osztalékok a tartalékalap javára kamatoztatnak, és a törvényes elévülési idő elteltével ugyanarra­­ állnak.

Next