A Hon, 1873. szeptember (11. évfolyam, 200-224. szám)
1873-09-19 / 215. szám
Budapest, 1873. Péntek, sept. 19. 315. szám. XI. évfolyam Szerkesztési iroda , Barátok-tere, Athenaeum-épület 1. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: Barátok tere, Athenaeum-épület földszint. Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli essti kiadás együtt 3 hónapra . . . ■ . . . 6 frt — fcr. 6 hónapra ........ 12 » — » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés negyedévenkint . . . » — » Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó_első«napjától számittatik, Esd kiadás. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP-HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátok» tere, Athenaeum-épület) küldendők. Budapest, September 19. Budapest, sept. 19. Zágrábból a „Pesti Napló“ következő híreket veszi: „Holnap (september 19.) országos ülés fog tartatni, melyen a pénzügyi bizottságnak az alapítványokra vonatkozó jelentése terjesztetik elő. Mihajlovics érsek Bécsbe utazott. Banjalukáról mindennap szomoritóbb hírek érkeznek. A török kormányzó által megbántott magyar-osztrák alkonsul bevonta a zászlót s Andrássy meghívása folytán Bécsbe utazott. A horvát miniszteri tárczára vonatkolag még nincs végleges megállapodás. A jelenlegi miniszter állását a miniszterelnök rendelkezésére bocsátás mint, halljuk, az ügy a most Bécsben folyó értekezleteken döntetik el. Szlávy mint elnök Bécsből hétfőn váratik vissza Budára. Az osztrák koronatartományok választásai küszöbön lévén, a választási idő az egyes választókerületekben következőleg állapíttatott meg : Oct. 10. a trieszti első választó testület. Oct. 13. a csehországi és karinthiai tartományközségek és a trieszti második választó testület. Oct. 14. az alsó- és felső-ausztriai tartományközségek. Oct. 15. az isztriai, görzi és salzburgi tartományközségek. Oct. 16. a krajnai tartományközségek, a görzi kereskedelmi kamra és a trieszti harmadik választótestület. Oct. 17. a galicziai tartományközségek. Oct. 18. a karinthiai, görzi és isztriai városok. Oct. 19. az isztriai kereskedelmi kamra Oct. 20. a csehországi, alsó- és felső ausztriai városok, a morvaországi, szíriai tartományközségek és a trieszti legtöbb adót fizetők. Oct. 21. a salzburgi városok. Oct. 22. a dalmatiai, tiroli, sziléziai tartományközségek, a morvaországi, bukovinai városok és a salzburgi kereskedelmi kamra. Oct. 23. a krajnai, szíriai, galicziai városok, a karinthiai kereskedelmi kamra, a görzi és isztriai nagybirtokosok. Oct. 24. a tiroli, sziléziai városok, a felsőausztriai morvaországi és krajnai kereskedelmi kamrák. Oct. 25. a csehországi, sziléziai, bukovinai és tiroli kereskedelmi kamrák ; a dalmatiai városok, a karinthiai salzburgi és felsőausztriai nagybirtokosok. Oct. 26. a dalmatiai kereskedelmi kamrák. Oct. 27. az alsó ausztriai, szíriai, és galicziai kereskedelmi kamrák, a morvaországi, sziléziai, bukovinai és tiroli nagybirtokosok. Oct. 28. az alsó-ausztriai, szíriai nagybirtokosok és a dalmatiai legtöbb adót fizetők. Oct. 29. a csehországi és galicziai nagybirtokosok. Oct. 30. választ a krajnai nagybirtokosság. Az anhalti bekebelezési ügyről következőket írják Dessauból a „Magdeburger Zig“-nak : „A lapok azt a hírt köztik, hogy az anhalti herczeg a kormányról lemondani és Anhaltot Poroszországgal egyesíteni, vagy legalább Poroszországgal átengedési szerződést kötni szándékozik. A „Vors. Ztg“ megbízható forrásból még azt is tudja, hogy többszörös megszakítással már évek óta folynak alkudozások egy ily átengedési jegyzék felett, mely a waldeckihez hasonlóan, Porozország és Anhalt között kilátásban van. A biztosabb értesülés után állíthatjuk, hogy mind e hírek csak találgatáson alapulnak és minden alapot nélkülöznek. A herczeg nem szándékszik a kormányzatról lemondani, vagy átengedési szerződést kötni Poroszországgal, mire sem politikai mint pénzügyi indokai nincsenek.“ A fuzionisták szándékoló Lemoine felvilágosítást kér a „Journal des Debats“-ban. Lemoine garantiát kér a monarchiától, Francziaországnak a szabadság alapján való fejlesztése iránt, mi nélkül egy szabadelvű sem fogna a monarchia visszahelyezése mellett szavazni. E közlemény oda látszik irányulni, hogy a „Journal des Debats“ megint a köztársasági táborba készül átcsapni. Lemoine concessiót kér Chambord gróftól, mit ő mint azt minden politikával foglalkozó ember tudja — sem nem fog megadni, sem nem tud megadni. Broglie félhivatalos közlönye szerint Arnim gróf nem fog visszatérni Párisba. A német kormány mégis elhatározta, hogy Arnim Németországot mindaddig képviselje Francziaországban, míg a constitutionális kérdések megoldatnak. Berlinben Arnim grófot a helyzetnek pontos ismerete miatt legalkalmasabbnak tartják, hogy Poroszországot pontosan értesítse. 3—4 hét alatt viszszavárják Párisba. Arnim későbbi utódául Balant, ami kétséges, és Reuss herczeget említik, a mi valószínűbb. Mégis úgy látszik Bismark visszahívni szándékszik Arnim grófot, jóllehet a berlini félhivatalosok az ellenkezőt állítják. Castelar beszédét nagy méltatással emelték ki a franczia lapok. A „Rep. Fr.“ egy diplomatiai közleményét Castelar kormánya felett következőleg fejezi be: „Ezért elérkezettnek hisszük a perczet figyelembe hozni, hogy a franczia kormány nem tette meg mindazt, amit egy barátságos, testvér nemzetért tennie kellett Szívesen megengedjük, hogy Broglie úr, külügyi miniszter más, mint Broglie a barczi kabinet elnöke. Itt a külügyminiszterhez fordulunk. Nem kérjük, hogy irigyyen szavainknak és panaszunkra hallgasson. Felhívjuk, rendeljen el vizsgálatot, tudakozódjék, járjon utánna, váljon ágensei, prefectje pl. Nadaillac úr és a bayonni alprefect nem nagyon vigyázatlanul jártak-e el ? Nem szabad gyanút kelteni az iránt, hogy a franczia kormány a népjog szabályait megsérti, s alárendeltjeinek ultramontán és monarchikus szenvedélyeitől elragadtatva olyan beavatkozásokat tesz, melyek ma már meg nem engedhetők.“ — A pestvárosi statisztikai hivatal septemb. 17-ikén kelt havi kimutatása. Kőrössy József a statisztikai hivatal főnöke az aug. hóra vonatkozó statisztikai kimutatást e következő jelentései terjesztő a városi tanács elé. A kimutatás ezen hónaptól fogva az osztrák nemzeti bank pesti fiókja adataival szaporodott. A pénzintézetek váltótár ez ára — az osztr. nemzeti bank pesti fiókjáénak kivételével, mely 26 millió forintot tesz — ezen hónapban mintegy 12 millió forinttal apadt; az osztrák nemzeti bank után a következő öt intézet van a legnagyobb tárczának birtokában: kereskedelmi bank (59/1o millió), fővárosi takarékpénztár (42 m.), első hazai takarékpénztár (35/10 m.), magyar általános hitelbank (3Vi. m.), központi takarékpénztár (33/fo m.) Az értékpapírokra adott előleg több mint egy fél millió forinttal növekedett, a pénzintézetek által pénztáraikban készen tartott pénzmennyisége pedig 170 ezer forinttal kevesebb mint a múlt hóban. A betétek e hóban több mint 1 millió forinttal szaporodtak, állapotuk 58 millió forintot tesz; tekintve nagyságukat a következő négy intézet mutatja fel a legnagyobb összegeket: Első hazai takarékpénztár 307/io m., fővárosi takarékpénztár 11/io m., kereskedelmi bank 38/io m., első magyar iparbank 33/io m. Meg kell jegyeznünk, hogy a fentebbi számokból a ferencz-józsefvárosi takarékpénztár és a népbank adatai hiányzanak, miután e két intézet aug. havi kimutatását ismét nem küldötte be. A népesedési mozgalom adataiból kiviláglik, hogy a lefolyt augusztus hóban nem kevesebb mint 2036 haláleset fordult elő, s így e hóban épen 1300 emberrel több halt el mint az 1872. év augusztus havában, e rendkívül nagy halandóság nagyobb részben a dühöngő cholera járványnak következménye, melynek ezen hónapban 914 ember esett áldozatul. A halálozások 1199 esettel múlják felül a születéseket. Megjegyzendő, hogy július havában is a halálesetek túlhaladták a születéseket i. i. 635 esettel, az eddig lefolyt 8 hóban összevéve a halálozások 1658 esettel múlták felül a szüléseket. A légtüneti őszletekből kitűnik, hogy a lefolyt hó átlaghőmérséklete 22.00 C., a délutáni 2 órai időnek átlag mérséklete 27° C. Az ez órában észlelt legnagyobb bőség 32.10 C; a legkisebb 17.80 C , a hőmérséklet két szélső fokának különbsége tesz 14.30 C. A csapadékok összege 18 m. m., s így 11-el több mint július hóban. Az élelmi czikkek árjegyzéséből kiviláglik, hogy a gabona, ára valamivel emelkedett, a zabot, kivéve, melynek ára egy pár krajczárral alábbszállot. A búza ára 1. i. 5%-el, a rozsé és tengerié 25 % -el, az árpáé 7 % -el emelkedett. A finom és zsemlye liszt ára 1 forint 20 krajczárral, a fehér 1.80, a fekete liszté 1.60 krral emelkedett. Marha és sertéshús ára változatlan, a borszesz és söré szintén. A bükkfa ára változatlan, a tölgyfáé élenként 1 frt 50 krral drágább. A honvédség köréből. Ma reggel e tárgyban közölt czikkünk helyes felfogásának megerősítéséül is közöljük, egy volt honvédtörzstisztnek az „Ellenőriben ma megjelent leveléből a következő részleteket: Az elégületlenség— így szól a levél — a tiszti karban átalános. Okai a következők : 1 er. Az előléptetés. Azon tisztek, akik leginkább fáradtak a felállításnál, legnagyobb lelkesedéssel teljesítették a legnehezebb viszonyok közt szolgálatukat és akiknek leginkább köszönheti az intézmény, hogy máris szép eredményeket mutathat fel, ahelyett, hogy rangsorban előre mennének, mindig hátrább esnek, úgy hogy olyan századosok, akik 1859-ben a 30-ik rangban voltak az őrnagyság felé, ma a 70—80-iki rangsorban állnak. Ez onnan van, hogy most minden előléptetésnél egy egész csapat tisztet helyeznek át a közös hadseregtől, kik mindig magasabb rangot számítva, a honvédségnél az első helyeket foglalják el. Ez évi május hónan szintén 14 százados lett áthelyezve azon kitétellel, hogy az újonan felállítandó 14 keretbe lesznek beosztandók, de ezen keretek még nem léteznek. Tudomásomra jutott, hogy november elején megint szép számmal, leginkább századosok, lesznek beosztva. Enek más oka nem lehet, mint az: a tulajdonképeni honvédtisztek, amennyire lehet, vissszaszoríttassanak az őrnagyi tisztségtől. Ezen tömeges áthelyezésnek fogja köszönni az ország, hogy lassan kint a tisztek csak németül fognak beszélni. Egy pár honvédzászlóaljnál a vezényszón kívül magyar szót az ember már most sem hall, sőt találkoztam olyan tisztekkel is, kik egy szót sem tudnak magyarul. E nyáron a bártfai fürdőbe utazván Kassán honvédtiszteket láttam, kik csak németül beszéltek. Észrevételt intézvén ez iránt egy barátomhoz, ettől azon felvilágosítást nyertem, hogy köztük van a kerületi segédtiszt, ki egy szót sem tud magyarul. Még nagyobb csodálkozást fejezvén ki, hogy miként lehet ilyen segédtiszt egy kerületnél, ahol magyar nyelven intéztetik el minden barátom válaszolt, hogy ezen segítve van, mert a kerületi segédtiszt mellé egy más tiszt van adva, ki a magyar és német nyelvet tökéletesen bírja; ez aztán mindent németre, és németből magyarra fordít. Gondolni lehet, milyen gyorsan intéztetnek el a sürgős ügyek. 2-or. A bánásmód. Olvastam a tisztekhez intézett olyan iratokat, hogy nem hiszem nyersebb modorban Írnának Muszkaországban is. Minden tisztnél fel kell tenni a becsületérzet legnagyobb fokát; minthogy azonban a tiszt sem csalhatatlan, megeshetik, hogy követ el hibát ő is. Vájjon nem elégséges-e ezen esetben az, ha fölebbvalója tudatja vele, hogy hibázott ? Szükséges-e ezt durvasággal tetézni ? Én, mint régi katona, kiszolgáltam a legnagyobb ezont idejében is, nem emlékezem, hogy valaha olyan undok tisztiparancsokat olvastam volna, amilyeneket most láttam. Pedig úgy hallom, hogy alkotmányos országban élünk. 3-szor a bizalmatlanság. Minden most szolgáló honvédtiszt megütközött — velem együtt — az újonan életbelépett kémkedési rendszer felett. — Valamennyi parancsnok —a századparancsnokig — köteles minden tisztjéről naplót vezetni, és ebben nemcsak szolgálati de magán dolgokat is feljegyezni, jegyzéseit pedig minden hó végén a főparancsnokságnak fölterjeszteni. Nem tudom elképzelni mi lehet ennek czélja. Mert a minősítvényi táblázat elegendő az ismert és jogos czélra, ennél minden tiszt megtudhatja, hogy mit írtak be fölebbvalói, és ha valami igazságtalanságot találna, orvoslást kérhet. De ezen havi beadványoknál a legnagyobb titoktartás van megrendelve. Mennyi tér van adva ezáltal a visszaélésekre! — A tisztek e rendszer által bizalmatlanná lesznek egymás iránt, kerülni fogják egymást és semmivé lesz okvetlenül a testületi szellem. Ezen rendszer a mint tudom csak Muszkaországban — és ott is csak a lengyel eszedeknél, politikai czélból — áll fenn. Vagy talán nálunk is politikai czélból létesült ? Ha így áll a dolog, akkor gratulálok a honi védségnek. A honvéd hűséget, esküszik a királynak és a hazai törvényeknek. Én tehát épen meg is várnám tőle, hogy foglalkozzék a haza ügyeivel is, mert a honvéd nemcsak katonája de polgára is e hazának. Azon elv, hogy a katonának nincs hazája, nem szabad, hogy a honvédségnél elterjedjen. A legszigorúbb rendeletekkel és fenyegetésekkel akarják eltiltani ilyen ferde rendeletek nyilvánosságra hozását. Úgy látszik hogy azok az urak, kik ilyen rendeleteket adnak ki, még nem hallották meg, hogy alkotmányos országban vannak, s hogy egy alkotmányos országban köteles minden ember — legyen az honvéd vagy polgár — nyilvánosságra hozni mindent, ami káros az országra nézve. Aki jó uton jár nem fél a világosságtól. Azt mondják, hogy amely tisztnek nem tetszik az eljárás, lépjen ki, és a parancsnokok mindent kövessenek el, hogy a honvédséget e férges elemtől megszabadítsák. — Tehát az, aki hazáját szereti s ezt tényekkel is bizonyította, vérével áldozott és azon igyekszik, hogy a honvédségi haladjon, viruljon most oda jutott, hogy azt mondják neki : tessék kiépni vagy húzza meg magát s ne merjen — a haza iránti kötelességből — a visszaélések ellen felszólamlani. — Én pedig azt mondom, lépjen ki az akinek az alkotmányos élet nem tetszik. Tudom jól, hogy miként okoskodnak. Felszólítják a tiszteket, hogy ha valakinek panasza vagy megjegyzése van valami iránt azt terjeszsze fel a szolgálati utón. Ez nagyon szép, de nem kivihető. — Mely tiszt merne panaszt tenni fölebbvalója ellen? Mely tiszt merne egy felsőbb helyről érkezet rendelet ellen hivatalosan fölszólamlani ? Aki szolgált valaha tudja, hogy mi lenne ilyen őszinteségnek az eredménye. Lehetetlent ne kívánjanak. — Én mint a katonaságnál megőszült ember mondom önöknek, hogy épen azon tisztekre számíthatnak leginkább, kik némelykor a haza érdekében fölszólamlanak nyilvánosan. Ezek épen igy bizonyítjákbe a hűségeket a királ és a haza iránt. — Hanem az ilyeneket gyanúba veszi a rendszer. A vége aztán az, hogy — mint szomorú szívvel tapasztalhattam — nagyon jeles tisztek polgári szolgálatot keresve, a honvédségből kilépni készülnek. Egy régi jó bajtársam mondá nekem: „Sokat gondolkozva azon eredményre jutottam, hogy vagy ez intézményt fel akarják oszlatni, vagy Issankint beolvasztani a közös hadseregbe. — Én saját fülemmel hallottam Bécsben, midőn közös hadseregbeli főbb tisztek egy asztalnál mondták, hogy maholnap meg kell szüntetni a honvédséget, mert semmi czélja nincsen. — Azt is tudom, hogy szolgálati úton is, ahol csak lehet, a közös hadseregbeli parancsnokok fölszólalnak a honvédség ellen.« Én pedig azt mondom, hogy épen a közös hadserregből is honvédséget alakítanék, mert ezáltal milliomokat lehetne megtakarítani, megszűnnék minden irigykedés és háború esetében úgy harczolnának, mint akármely hadsereg. A magyar dalszínház tervezési programmja. A magyar királyi belügyminiszter 38,381. az. az az építendő magyar dalszínház iránt készítendő, s a végleges építési tervnek alapul szolgálandó vázlatok nyerése tekintetében Linczbauer István, Skalniczky Antal, Steindl Imre, Ybl Miklós pesti, továbbá Fellner Ferdinánd bécsi és Bohnstedt L. góthai építészekhez intézett felhívása, továbbá a szakbizottságilag megállapított, a vázlat készítésére felhívott építészeknek miheztartásul megküldött tervezési programmja a következő : Magyarország fővárosának „Budapestnek“ pesti oldalán, a Hermina téren építendő „magyar dalszínházára, egy minden irányadó tekintetnek teljesen megfelő építési tervnek nyerése szükségessé válván, megelőző beható tárgyalások alapján elhatároztatott, hogy az ily esetekben czélhoz nem vezetőnek bizonyult nyilvános és általános pályázat mellőzésével, egyenesen a jelenkori műépítészet színvonalán álló jó nevű építészek hivassanak fel, meghatározott díj mellett egyelőre csak egy építési vázlat (Skizze) készítésére, s hogy azután a bíráló bizottság (Jury) által legjobbnak találandó vázlat szerzője a végleges építési terv készítésével bízassák meg. Ez alapon van szerencsém tisztelt uraságodat felhívni, hogy e czélnak, s az építési helynek, — melyen a dalszínház homlokzatával a nagyszerű sugárútra nézend — továbbá az architectonicus szépség igényeinek teljesen megfelelő építési vázlatot készíteni szíveskedjék. E végből ide zárom : a) a dalszínház tervezési programmját, melyen alól a tervező nem maradhat, s mely sok tekintetben csak a kívánalmak minimumát tartalmazza; és b) a „hely rajzát“, melyen körül vannak írva azon határok, melyek közt a tervezőknek a terjedési tekintetben maradniok kell. A programm azon kitételét illetőleg, hogy a magyar dalszínház építési költségei 1.600.000 forinttól legfeljebb 2.000.000 forintig terjedhetnek, megjegyeztetik, hogy ez összegben nemcsak a tulajdonképeni építési és díszítési költségek, hanem azon kiadások is lebnfoglaltatnak, melyek a gépezetek felállításából,fűtés-, víz- és gázvezeték, sőt a díszletek első berendezéséből s a színházban elhelyezendő festő terem és díszletraktárból származnak. A vázlat benyújtásának határideje 1873. évi deczember 15-ére alapíttatik meg, s az átvételre báró Podmaniczky Frigyes, a fővárosi közmunkák tanácsának alelnöke (Budapest, Víziváros főutcza lánczhíd-épület) kéretett fel. A jelen felhívás folytán benyújtott vázlat jutalomdija egyenként 2500 osztrák értékű forintban állapittatik meg, melyet minden felszólított vázlatkészitő nyerend. A legjobb vázlat szerzője a végleges építési terv készítésével fogván a fentebbiek szerint megbizatni, ebbeli munkálatáért külön 20 009 osztrák értékű forinttal fog jutalmaztatni, mely összeg az esetben, ha a tervkészítő az építés vezetésével is meg fogna bízatni, az ezen utóbbiért, megállapítandó díjba be fog tudatni. A beérkező vázlatok bírálatának és összehasonlításának könnyítése czéljából azok mérete (Mass-stab) 1"=1° állapíttatik meg. A bíráló bizottság (Jury) báró Podmaniczky Frigyes úr elnöklete alatt a magyar királyi bel- és közlekedési minisztériumok, a fővárosi közmunkatanács, szabad királyi Pestváros, a képzőművészeti tanács, a magyar mérnök- és építész-egylet, végre a magyar nemzeti színház egy-egy küldöttéből, s néhány külön felkérendő építészből fog állani, kiknek neveit utólag — fogom mielőbb uraságod tudomására hozni. A Herm ina-téren építendő dalszínház tervezési programmja. Az építendő dalszínház lényegileg két főrészre oszlik : az első rész a 2000 nézőre szánt nézőtéri, a királyi és ünnepély-páholyt és a csarnokokat foglalja magában; a második rész pedig tartalmazza mindazt, mi a színház kellékeihez tartozik, nevezetesen a színpadot a zenekarral, s a szükséges gépezetekkel, az öltözőket, énekesek szánczosok számára, próbahelyiségeket, díszlet-, s egyéb raktárakat, igazgatóságot, könyvtárt stb. stb. I. R . sz. Nézőtér. A dalszínháznak olyszerű elhelyezéssel kell bírnia, hogy a kocsin és gyalog érkező közönség lehető kényelemmel s egymás zavarása nélkül juthasson az épületbe, — s mivel a közönség nagyobb része gyalogjáró, ennek érdekei is különösen szemmel tartandók. A nagy csarnok (vestibül) közvetlen közelében kell elhelyezve lennie a) az őrség szobájának, b) a tiszt szobájának, e) a rendőrbiztos szobájának, d) a kapus páholyának, e) egy a botok és esernyők őrzésére szolgáló helyiségnek. Lépcsőzetek. Három főlépcső szüksége mutatkozik: 1. nagy díszlépcső az I. és 11-ed emeleti páholyokhoz, és 2. főlépcső, a III. és IV. emeletre vezető. A lépcsők szélesek, csekély emelkedéssel bírók, szóval kényelmesek legyenek ; megjegyzendő, hogy csak i egyenes korú nyughelyekkel bíró lépcsőzetek látszanak elfogadhatóknak. Ezenkívül még kisebb melléklépcsek alkalmazása is kívánatos, melyeknek közvetítésével az egyes emeletek közötti közlekedés lehetővé váljék. Magától értetik, hogy az egyes épületcsoportokhoz tartozó lépcsők elkülönítve legyenek. Megjegyzendő még, hogy a nagy előcsarnok közvetlen közelében igen kívánatos lenne egy fűthető helyiség, mely a kocsijaikra várakozók tartózkodása helyéül szolgálna. A szünetelő csarnokoknak (foyer-k) tágasaknak kell lenniök, miután azokban a közönség sétálgatni is kíván. Ennek közelében — ha lehetséges — egy kisebb helyiség helyezendő el nyugodók számára. A foyerkhez a czukrázda csatlakozik egy kis konyhával. A 3-ik és 4-ik emeleten szintén kívánatos egy a foyer-t helyettesítő tágasabb helyiség, vagy a folyosó. A folyosóknak — melyeknek a páholyok magasságával kell bírniük — széleseknek kell lenni, mozaikkal talajozva, hogy a szőnyegek pora kevesebb alkalmatlanságot okozhasson. Közelükben minél több kamra alkalmazandó a páholyösök számára, valamint ruhák és egyéb ingóságok őrzésére. A parquet és földszinthez könnyen hozzáférhető tágas és kényelmes ruhatárak tervezendők. Árnyékszékek, külön férfiak és nők számára minden emeletben. Földszint ezenkívül pissoirok tervezendők. Az orvos számára szükséges: 1 szoba, 1 szoba férfiak számára, 1 szoba nők számára. Szükséges még : 1 szoba a pénztárnoknak, 1 szoba jegykiadásra, 1 dolgozó helyiség a kárpitosnak, egy főbútorraktár, sőt, ha lehet, minden emeleten egy lakhelyiség. A dalszínház oly csarnok, mely a műveltebb körök mulatóhelyéül szolgál, az azt látogató egyének kényelemhez szokvák s ezt itt is minden tekintetben fel kell találniok, különben el van hibázva a czél. Inkább aránylag kevesebb néző találjon helyet, semmint hogy egy is rosz, kényelmetlen helyet találjon, s azért a nézőhelyek beosztásában mindenekelőtt, különösen a mértékre nézve, a tösvénykedés e tekintetben egyáltalán nincs helyén. A páholyoknak lehetőleg széleseknek, elegendő magasaknak kell lenniök; amennyire lehet, előszobákkal látandók el, s az üléssorok között is a közlekedés lehetőleg kényelmes legyen. A következő méretek látszanak e tekintetben minimumként elfogadhatóknak: 5 üléses páholy 64—3" széles 6*—044 mély 4 „ „ 5'-3" „ 6'—0“ „ Támlásszékek 2/—04/ „ 34—0" ,, Zártszék 1'—9" „ 2'—3" „ Kívánatosnak mutatkozik, hogy az I-ső emeleten erkélyszékek alkalmaztassanak, melyek mérete 24 szélesség- és 31 mélységből állana. A zenekar helyisége körülbelül a bécsi új operaszínház nagysága arányainak megfelelőleg volna előállítandó. Egészben véve körülbelül 2000 néző számára volna helyről gondoskodandó. A földszinten, I. és II. emeleten körülbelül 60—70 páholy és azonkívül az úgynevezett „pro-scenium“ — színházi páholyok volnának előállítandók. A felső karzatokon körülbelül 400 állóhelyről legyen gondoskodva. Hangviszonylat (acustika), fűtési rendszer, szellőztetés, világítás és vízvezeték, mind oly különleges kérdések, melyek a leglelkiismeretesebb beható tanulmányt igénylik s a tervező építész figyelmét a legnagyobb mértékben megérdemlik. Csupán a fűtés kérdésére nézve legyen megjegyezve itt, hogy a száraz melegséggel való fűtés a tüdőre nézve kártékonynak bizonyult és ennélfogva semmiesetre sem lesz megengedhető. A királyi páholy. Ehhez külön kocsi-csarnoklépcső és előcsarnok tartozik. Ezenkívül: 1 előterem, 1 szünetelő terem, 1 toilette szoba árnyakszékkel és 1 szoba a szogálat számára tervezendő. Kiváló ünnepélyek alkalmával az udvar a színpaddal szemközt levő nagy (ünnepély) páholyt használja. II. Rész. A sz i n pad. A színpad ne legyen túlságosan mély s 72'maximummal tekinthető; mindazonáltal elhelyezése oly módon tervezhető, hogy egészen rendkívüli esetekben megtoldható legyen. A proscenium szélessége legfeljebb 45—46 lábnyi lehet. Hogy a színfalak kellőképen elhelyeztessenek, valamint hogy rendkívüli előadások alkalmával térszűke ne mutatkozzék, a színpad szélességét 90'nyinál kevesebbre venni nem tanácsos. A decoratiók és díszletek raktára kellő arányban terveztessék a színpad nagyságával, hogy abban a szükséges díszletek helyt találhassanak. Az állványok földalatti helyiségben lesznek elhelyezendők, melynél egy lejtő lesz alkalmazásba veendő. Ezenkívül szükséges: 1 raktár 45 □ 0 m. kiterjedésben, 1 dolgozó helyiség az asztalos, lakatos, bádogos, festő, aranyozó, papirműves stb. számára, 1 ruhatár és az oly ingóságok elhelyezésére szolgáló raktár, melyek a színen alkalmazandók, 1 főraktár két részben, egyenkint 50□ 0 ölnyi kiterjedésben, 1 raktár a kárpitos számára 15 - 10 m, 1 dolgozó szoba hozzá, 1 tartalékraktár a padláson 25 □ ölnyi terjedelmű, 1 szoba 30 0 ölnyi mérettel a világítás gondozók számára, 1 kis szoba tűzjátéktestek ideiglenes őrzésére, 1 dolgozda a fizikusoknak 50 °, 1 szoba az első gépésznek, 1 szoba a másodgépésznek. A gépész munkásai számára minden emeleten s a zsinórpadon egy-egy szoba. Ugyanazoknak egy tágasabb helyiség 15 □ öl kiterjedéssel. Igazgatás. Igazgatóság: 1 előszoba, 1 szoba az igazgatónak , 1 szoba az énekügy kezelésére, 1 szoba a tanácsügyek kezelésére, 1 szoba a színházügyelőségnek. Működő személyzet. Az énekesek helyiségei mindenesetre a színpadhoz közelebb, avval egy színvonalon, a tánczosoké távolabb helyezendő. Szükséges pedig 4 öltöző szoba 4 első énekesnek, 4 öltöző szoba 4 másod énekesnek, 5—6 □ ölnyi területtel, 1 szoba a fodrásznak, álhaj raktárral; 1 jelmeztár 15 □ °; 4 öltöző 4 első énekesnőnek; 4 öltöző 4 másodénekesnőnek ; 1 szoba a fodrásznak, álhajraktárral; 1 jelmeztár; 1 szoba a karfőnöknek; 1 szoba a segédnek; 1 terem a karénekeseknek 40 személyre; 1 terem a karénekesnőknek 40 személyre; 1 jelmeztár 15 □ °; 2 öltöző szoba első tánczosoknak; 2 öltöző szoba első tánczosnőknek; 1 szobra a fodrásznak, álhat raktárral; 1 jelmeztár; több öltöző terem 200 etatista számára, mely föld alatt is lehet. A szükséges számú és elhelyezésű árnyékszékek és pissoiok. Szünetelő csarnok énekesek és énekesnők számára. Ugyanaz a tánczszemélyzet számára, ugyanaz a karok tagjainak. Zenekar. 1 csarnok 60 zenésznek; 2 szoba a zenekarigazgatónak; 1 szoba a segédigazgatónak ; 1 zeneszerraktár; 1 hangolóterem. Próbatermek: 3 szoba magánénekesek számárra; 1 terem össz-énekpróbákra, körülbelül 120 I személyre; 1 terem tánczpróbáknak, körülbelül 30 I □ ös területtel. J e l mez-ügy: 1 szoba a jelmezmesternek; 1 szoba a segédnek; 1 műhely 10 szabósegéd számára; 1 műhely 2 szabó számára ; 1 kis lakhelyiség új jel- I mezek számára. I Az ének és tánczszemélyzet jelmezeinek raktáraiul szolgáló kellő kiterjedésű helyiségek: 1 Egy kis raktár drága jelmezek és ékszerek őrzésére. 1 fegyver és hadiszertár; 1 lakhely szőrme neműek őrzésére; 1 terem a padláson a jelmezek kispórolására s tisztítására; egy tágas helyiség a padláson, régi jelmezek őrzésére; 1 raktár kelmék elhelyezésére ; 1 sötét helyiség a kelméknek esti világításnál való megbírálására. 1 festő terem, 1 konyha, 1 szoba a díszletfestőnek, 1 rajzterem. Intendatura. 1 előszoba, egy váróterem, 1 szoba az intendánsnak, 1 kisebb szoba, 2 titikár-szoba, 1 irattár. Számvevőség. 1 előszoba, 2 szoba. Pénztár. 1 előszoba, 1 iroda-szoba, tűzmentes pénztárhelyiséggel. Könyvtár. 1 könyvtár-terem, 1 szoba és 10 másoló dolgozó helyéül. Végre 1 kapus-páholy és lakás a szinpad bemeneténél. 1 szoba a szinpad-ügyelőnek és tüzérnek. A színháznak különösen raktár- és dolgozótermekül szolgáló helyiségei tűzmentesen szerkesztessenek. A színház 3 főrészre oszolván, azok egymástól tűzbiztonsági szempontból tökéletesen elkülönítendők. A dalszínház építési költségei 1:600,000 írttól legfeljebb 2.000,000-ig terjedhetnek. Budapesten, 1873. évi junius hó 21-én. KÜLÖNFÉLÉK. — A sajtó képviselőit felhívta Thaisz Elek városi főkapitány egy nála tartandó tanácskozmányra, melynek tárgya lesz a közbiztonsági zavarok enyhítése vagy megelőzése társadalmi úton. Felhívásának szövege így szól : Tisztelt szerkesztő úr ! A legközelebbi időben felmerült egyes jelenség