A Hon, 1874. március (12. évfolyam, 50-74. szám)
1874-03-05 / 53. szám
53. szám. XC. évfolyam. Esti Vadis, Budapest, 1874. Csütörtök, mart. 5. Szerkesstési irodn : Barátok tere, Athenaeum-éisület 1. emelői I0.uló.hivatal : Barátok tere, Athenaeum-áprilet földszint Előfizetési dij: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli es sti kiadás együtt: 8 hónapra........................................6 frt — ki. 6 hón.'ij'ra ........ 12 » — » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés negyedévenkint . . . 1 » — » Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de elnek bármely napján történik is, mindenkor s hó elatt napjitól számittatik. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP: A lap szellemi részét illető minden közlemény ft szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fagadhatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések a kiadóhivatalt)» (Barátok Ízre, Athenaeum-épület) küldendők. Budapest, mart 5. Budapest, mart. 5. A mai nap kormányválsági hírei jelentéktelenek. Bizonyosnak látszik azonban, hogy az eldöntés nem fog késni, legfölebb egy-két napig. A pártválságra nézve érdekesebb adatok jöttek világgá, így a „Baloldaliban Duka Ferencz borsodmegyei képviselő jelenti ki kilépését a balközépi körből s erősen ellene nyilatkozik a coalitiónak. A balközépi körből eddig az úgynevezett Mocsáry-frakczióhoz kilenczen csatlakoztak. A jobboldali pártbomlás hírei közül a vacsorapárt tegnapelőtti vacsorájának alkalmából szárnyalnak hírek. A „Reform“ jelenti, hogy vagy száz deákpárti képviselő csatlakozott eddig ez egyenesen coalitio-ellenes pártcsoportosuláshoz, a Neues Pester Journal pedig arról értesül, hogy a vacsorapárt ugyanez értekezletén elhatározta a jövő értekezletre Lónyay, Gorove és Horvát Boldizsárnak meghivatását.. Minthogy e határozat alig történhetett az illetők előleges tudomása nélkül, úgy vehetjük tehát a dolgot, hogy a Deákpárt eddigelé úgynevezett szabadelvű árnyalata (melynek Gorove-Horvát volt vezére) a Lónyaystákkal egyesült a coalitióval szemben való állásfoglalásra. Ez, ha valónak bizonyul, jelentékenyen alterálja a koalitionális kormány létrejövetelének eshetőségére tett szavazati számarány-calculusokat. Megemlítjük különben, hogy az »Ung. Corr.« a coalitio létrejöttét befejezett ténynek tekinti. A jobboldal körében mozgalom indult meg arra nézve, hogy a párt ez eseményekkel szemben conferentiát tartson. ra fordulnak a dolgok. Beteljesül, hogy a bűn büntetetlen nem marad. Az államcsíny elkövetői azzal fedeztek nagy bűnöket, hogy arra csak a rend kedvéért vállalkoztak és azért, hogy Spanyolországot megszabadítsák egyik legmegátalkodottabb ellenségétől, a karlistáktól. S ime, jan. 3-ika óta a karlistus napról-napra több tért foglal el Spanyolországban. Egyre kapjuk a távirati tudósításokat, hogy a kormánycsapatok itt is ott is megverettek a karlisták által. A republikánus csapatok már jelzett veszteségén kívül feljegyezzük még azt is, hogy márt. 1-én a somorostrei hídnál a karlisták megtámadtak 5000 főnyi republikánus serget, a hidat jégbe röpítették, miáltal mintegy 1000 ember veszte életét, a csapat nagyobb részét pedig elfogták. Az indiai éhségről és nyomorról igen leverő híreket és megrázó részleteket közöl a »Daily News.« Ezrenkint pusztulnak el az éhség miatt s a halálozás kivált a gyermekek között szerfölött nagy. A nevezett lap indiai tudósítója egy kerületben 15,000 munkást talált hat krajczár napi bérrel s a vállalkozók még ebből is megrövidítik a szerencsétleneket. Hogy az indiai angol gazdálkodás mily szívtelen, önző és pusztító, az úgy szólva köztudomású dolog volt. De a hivatalos közlemények mindig rózsás színben tüntették fel a helyzetet, mely most a valóságban oly rémítően sötétnek bizonyult. A márt. 1 -én megejtett franciia pótválasztásokról kiegészítő és felvilágosító részletek érkeznek. A republikanismus terjedését leginkább a viennei választás mutatja, hol Lepetit conservativ köztársasági 33,806 szavazattal lett követ — Beauchamp monarchista 31,342 szavazata ellenében. 1871. júliusban Sonbeyran bonapartista választatott volt itt meg követnek 32,800 szavazattal s mellette Ladmirault tábornok, kit Thiers-pártbelinek tartottak, csak 13,000, maga Gambetta pedig csak 6000 szavazatot kapott. Ki ne látná ez adatokból a republikanismus terjedését? Ledru-Roin megválasztatására nézve Vaucluse megyében, kivel szemben Billiotti clerikális monarchista állott, általában megegyeznek a Francziaországból érkezett tudósítások arra nézve, hogy Ledruid Rollin csak azért győzött oly csekély többséggel, mert a conservatív republikánusok tartózkodtak a szavazástól. Az elsass-lotringiak magatartása a német birodalmi gyűlésen mindfenyegetőbb irányt vesz. Ma reggeli lapunkban említik a mondott gyűlésben mart. 3-án történteket. Az elsass-lothringeni képviselők csak 15-en vannak ugyan, de a más pártok koalitiójával nyomatékosabb lesz fellépésök. A mart. 3-ki ülésben az elsass-lothringeni dictatura és ostromállapot megszüntetését kérték, velük szavaztak az ultramontánok, lengyelek, sociáldemokraták és a haladó pártiak. Bismarck hg csak úgy tudá kivívni az elsassiak kérvényének, illetőleg indítványának visszautasítását és elvetést, hogy bizalmi kérdést csinált a dologból. Spanyolországban mind roszabb A „HON“ TÁRCZÁJA. Jókai Berlinben. Márczius 3. Alig pihente ki Jókai az út fáradalmait, először is — hogy Losonczy László halhatatlan styljában beszéljek — három nagy hazánkfiát igyekezett feltalálni: Kertbeny Károlyt és Máriát, a harmadikat szerénységem tiltja megnevezni. Mihelyt ezzel elkészült, illetőleg midőn végre megunta őket tovább is keresni és nem találni, benyitott az első útjába eső fodrászhoz, a ki fővárosi sastekintetének és műértelmének segedelmével azonnal elő is szedte ollóját, hogy megnyitja a parókát. Mily kár, hogy, mindezt csak ily későn tudja meg Névy László ! Ő, aki nemrégiben oly megdönthetetlen érvekkel mutatta ki, hogy Jókai csupán gyönge utánzója Willibald Alexisnek, az eddigiekben nem kevésbé kétségtelen bizonyságot találhatott volna arra is,hogy nagy Németország is osztja nézetét, amennyiben bárhol is igyekezték Jókai bekopogtatni, mindenütt zárt ajtókra talál, sőt Berlin legismertebb és legkeresettebb aesthhetikusai is csak irtani valót találnak Jókai szerzeményeiben. A milyen logikát használt akkor, isten segedelmével még erre a következtetésre is eljuthat. * * * Már jóval megérkezte előtt nagyban folytak az előkészületek elfogadására.Wallnerné asszony, kinek vendégszerető házában valóságos »otthon«-ra talált, egy egész kis lakosztályt bocsátott rendelkezésére. Jókai későn este érkezett meg és ezért nem is kereste föl rögtön már régebben felajánlott lakását, hanem elbújtatott a legközelebbi fogadóba és csak másnap reggel indult lakásának fölkeresésére. Az adresse hiányos voltánál fogva itt is úgy járt mint előbb. Már most, mit tehetett volna mást, elbújtatott a Spener’sche Zeitung szerkesztőségébe, melynek szerkesztőjét Braunt, Jókainak nemrégiben vendégjét, Jókai und Jókai czímű könyve után a nagy magyar közönség is fogja ismerni, ha politikai és írói szerepléséről egyébként nem is hallott volna. Innen aztán persze megint csak későn tudott szabadulni, úgy hogy minden igyekezete daczára mégis csak este köszönthetett be lakására. Előbb azonban még egy kis quiproquo adta magát elő. • Amint Braun-nal legjobbban diskurálnak, egy levél jön a szerkesztőhöz, melyben tudtára adják, hogy Jókai nem sokára megérkezik. Képzelhetik Braun meglepetését a váratlan hírre.* * * Berlin vendégszeretete nem áll valami különös jó hírben, hogy pedig írók és kritikusok valami pazar bőkezűek volnának egymás magasztalásában, azt szintén nem merném állítani, de az az előzékenység és szívélyesség, melyet itt Jókai irányában tanúsítanak, beillik alföldi vendégszeretetnek; és az a lelkesedés, melylyel itt műveiről beszélnek, csak büszkeséggel tölthet el minden magyar embert, írói körökben otthon sokszor vitatkoznak afelől, mit mindent kellene tenni a végett, hogy a külföld jobban megismerjen bennünket. Én azt hiszem, Jókai útja már csak azért is sokat fog Magyarországnak használni. Az itteni irodalmi körök már most is a legjobb véleménynyel viseltetnek rólunk. Hátha majd még jobban meg fognak bennünket ismerni, hogyan fognak akkor bámulni. Mit fognak akkor mondani, ha látják, hogy Jókai nálunk tulajdonképen egy mindennapi »Vielschreiber«, akivel kritikusnak csak akkor szabad foglalkoznia, ha egyet üthet rája, miután a dicséret és elismerés fellengző szavai csupán magyar Shakspeare-jeinket és Byron-jainkat illetheti, akikkel ily pazar módon áldotta meg hazánkat az ég könyörületessége. Eddig csak mint vitéz és nemes népfajt ismernek jóakaróink, olyannak tartva a magyar nemzetet, melyben megvan a középkori lovagok minden szép tulajdona, de a mely ép azért alig állhatja meg a sarat e haszonleső élelelmes világban. No hiszen csak tudják meg egyszer, mily gombaszámra nőnek nálunk az egetverő genek, majd meggyőződhetnek róla, hogy mi is felfogtuk a modern kor szellemét. * * * Journalisták s tudósok, írók és kritikusok versenyeznek egymással tiszteletök kifejezésében. Jókai tulajdonképen csak három napot akart itt tölteni, de a sok meghívás folytán egy hétre terjesztette ki Berlini idézését, hanem ha valamennyi meghívásnak eleget akarna tenni, akkor nem tudom mikor érne haza. Ama rendkívüli hódolatnak, melylyel Jókai tehetsége és munkássága iránt itt viseltetnek egyik legszebb jelét Lehfeldt, a magazin szerkesztője adta. Az említett lap ugyanis évek óta a legnagyobb tekintély külföldi irodalom dolgában s azon kívül soha nem foglalkozik személyi hírekkel, hanem pusztán magával az irodalommal. Jókai berlini idézéseiből mindazáltal e lap is megemlékezett. Több mint 40 éve, hogy e folyóirat fennáll, és ez az egyetlen egy eset, hogy ily kivételt tett volna. Ha már ezt elmondtam, azt sem hallgathatom el, mit Julian Schmidt mondott Jókairól. Julian Schmidt egyike a legnagyobb tekintélyeknek az aesthhetica és irodalomtörténet terén és azon benső viszonynál fogva, melyben némely ifjabb írónk vele áll, hazámfiai is olvastak már tőle egyetmást, ha talán nem is épen az ő neve alatt jelent meg a czikk. Na de hiszen ez mellékes dolog. Mióta csak ismeri Jókait, mindig a legszebben írt róla, és korunk egyik legkiválóbb regényírójának tartotta, de attól fogva, hogy a »Fekete gyémántok« megjelentek, egyenesen őt tartja a jelen nemzedék legnagyobb elbeszélő írójának. E dicséretből egyébiránt megint csak azt lehet látni, mily fukarak szomszédaink. Majdnem harmincz évi írói működés és a szebbnél-szebb művek szakadatlan hosszú sora után ily sovány elismerés Nálunk egy első fiatalkori kísérlet után is kiadják a halhatatlansági bizonyítványt.* * * Ha már a férfiak ily lelkesedést árulnak el, hát még a nők! Amiben a szívnek van része: szeretni és gyűlölni csak ők tudnak. Csupán az a malheur, hogy nem szokott soká tartani. No de mit tesz az, a quantitásért kárpótol a qualitás. Amíg a férfiak szavakkal fejezték ki lelkesedésüket, ők hallgattak; de ha ajkok néma maradt is, annál többet beszélt szemek. _ Nem tudom, mily képek vonulhattak el phantasiások előtt. A Jókai-regények hóditó hősei vagy képzelem kápráztató leirásai, a szivrázó szenvedések vagy lélekfölemelő boldogság rajzai vagy talán ép az író nemzetének balsorstól üldözött és végre szebb jövőt ígérő története? — de annyi bizonyos, hogy tekintetükben volt valami, amiért a legönzetlenebb embernek is eszébe kellett jutnia, miért nem írhatott épen ő legalább egy párt azok közül a regények közül. De voltak olyan pillanatok is, mikor egyszerre elkomorultak és haragos villámokat löveltek szemeik. Ha hallották, hogy a magyar kritika mily ellenséges állást foglal el Jókaival szemben, akkor aztán vége volt szelídségeknek. Meglátszott rajtuk, hogy képesek volnának minden ellenfelét izgalom nélkül széttépni. Nem is tanácslom magyar kritikusnak, hogy ide jöjjön, hacsak revolvert nem hord magával. ■Sf * * Politikai tekintetben a Bismarcknál tett látogatás képezi Jókai itt idézésének kétségkívül legérdekesebb pontját, és ezt Jókainak saját leírásából ismeri már az olvasó; irodalmi szempontból azonban valószínűleg a ma este Wallner asszonynál tartandó estély lesz a legkiválóbb esemény, miután itt legnagyobb számmal fognak épen tisztelői összegyűlni. Erről tehát majd legközelebb. Láng. Országgyűlési tudósítás. A képviselőház ülése mart. 5. Elnök: Biztóst. Jegyzők : Szeniczey Ö. Wächter Frigy. Beöthy Alg. A miniszterek közül jelen vannak: Trefort Ág. Szende Béla, gr. Szapáry Gy. Pauler Tiv. gr. Zichy József, Szlávy József. Szeniczey Ö. jegyző olvassa a jegyzőkönyvet, mely hitelesíttetik. Elnök bemutatja Rusztváros kérvényét a kiesebb kir. városok törvényhatósági jogainak fentartása tárgyában. Fogaras vidék bizottságának kérvényét az államnyelv használata tárgyában 1874. évi jan. 12-én 50203 sz. a. kelt belügyminiszteri rendelet ellen, Győr sz. kir. város kérvényét a kisebb kir. városok törvényhatósági jogának épségben tartása iránt. Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasittatnak. Bemutatja továbbá Budapest sz. kir. városszéke fenyitő osztályának kérvényét Stanesku Imre orsz. képv. ellen a bűnvádi eljárás foganatosithatásának megengedése iránt. Ki fog adatni a mentelmi bizottságnak. Kubinyi Ödön Rimaszombati képv. bemutatja megbizó levelét. Az állandó igazoló bizottsághoz utasittatik. Ócska István megrongált egészsége helyreállítása végett 6 heti szabadságot kér. Megadatik: Priileszky Tádé Miskovits András özvegyének kérvényét nyújtja be évi nyugdíj megadása iránt. Daniel Pál NI.Becskerek város kérvényét nyújtja be a katonai elszállásolásból eredő elviselhetetlen terheinek könnyítése, és az ez érdemben a honvédelmi minisztériumhoz évek előtt benyújtott kérelmének letárgyalása végett. Királyi Pál, Baksa választókerület választói és lakosai kérvényét nyújtja be,melyben kérik, hogy a bírósági székhely Baksán tartassák meg. Eötvös Károly a vaspalotai izr. hitközség kérvényét nyújtja be, hogy az izr. iskolaalap használatát illetőleg ne csak az orthodox és neológ zsidók vagy hitközségekre, hanem egyszersmind azon hitközségekre is arányos tekintet legyen, amelyek sem nem orthodoxok, sem nem neologok, hanem conservativ autonomisták.(Nagy derültség.) Kosztics Lázár 30 pancsovai városi képviselő kérvényét nyújtja be az ottani főispán ellen. Zsedényi Ede benyújtja a Magyar- és Erdélyországi autonom orthodox (nagy derültség) izr. hitfelekezet közvetítő hatóságának zárfolyamodványát. A beadott kérvények a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Gull József a következő határozati javaslatot terjeszti elő: Mondja ki a képviselőházház határozatilag: 1) hogy a belügyminiszter a szász nemzeti egyetemnek az 1873-ik évi deczember hó 19-ikén 1225 szám alatt hozzá intézett felterjesztésére az 1874-ik évi január hó 27-ikén 55.505 szám alatt kibocsátott leirata annyiban, amennyiben a szász nem-zeti egyetemnek megtiltotta és megtiltja, a törvényhatóságok területe szabályozását és új beosztását tárgyazó törvényjavaslatot és általában minden közjogi ügyeket tárgyalás alá venni, azok felett határozni és határozatait a kormánynyal közölni s kérvény alakjában az országgyűléshez közvetlenül fölterjeszteni, és hogy az ezen leirat alapján történt eljárás, miszerint a szász nemzeti egyetemnek tettleg lehetetlenné tétetett, az említett törvényjavaslat ellen már elkészített, az országgyűléshez felterjesztendő kérvényt tanácskozás alá venni, sőt úgy a rendelet, mint az áraik alapján történt eljárás ellen az országgyűlésnél orvoslást keresni — a fennálló törvényekkel egyenes ellentétben áll: ( 2.) hogy a belügyminiszter ugyanazon rendelete által a szász nemzeti egyetem törvényes hatáskörén általában mi sem változtathatik, és hogy különösen a szász nemzeti egyetem az által sem a törvényhatóságok területe szabályozását és új beosztását tárgyazó törvényjavaslatra, sem más közjogi ügyekre nézve a felterjesztési és kérvényezési jog törvényes módoni élvezetétől el nem tiltathatik. Simonyi Ernő a következő interpellátiót intézi az őfelsége melletti ministerhez. A »Budapesti Közlöny« múlt évi 287-iki számában a többi között az is foglaltatik, hogy ő felsége a minister úr ellenjegyzése mellett és felelősségére bizonyos Fleischtettler Antalt nyilvános kitüntetésben részesítette, adományozván neki a díjak elengedése mellett a harmadik osztályú vaskorona rendet. Kérdem a t. minister urat, kinek ajánlatára, vagy mi érdemek folytán tartotta magát hivatva nevezetett Fleischtettler Antalt ő felségének ily nyilvános kitüntetésre ajánlani, továbbá volt-e a minister urnak tudomása arról, hogy az 1873-ik évi október 7-kén, azaz a kitüntetés elnyerése előtt két hónappal, a pesti királyi első birósági törvényszék fenyitő osztálya által jogérvényes határozat hozatott 14282. sz. a. mely szerint: »Hamis esküvéssel vádolt Fleischtettler Antal elleni fenyitő vizsgálatból eddigelé a tanuk vallomása alapján, jogszerű bizonyítékok mutatkoznak arra nézve hogy Fleischtettler Antal hamis esküt tett.« Megegyeztethetőnek tartja , a minister úr, az igazságszolgáltatás érdekérre, és a közerkölcsiséggel hogy ily körülmények között, bárki is a fejedelemnek nyilvános kitüntetésre ajánltassék. Lázár Ádám a közoktatási miniszterhez intéz interpellátiót a végett hogy sok községi iskolát újból felekezetivé akarnak alakítani s hogy különösen a nagyszebeni Terézárvaház is egészen papi befolyás alatt áll, pedig az egészen állami természetű. Ennélfogva kérdi : Szándékozik-e ezen árvaháznak elodázatlan alapos szervezését egy világi igazgató és jó készületű tanárok alkalmazásával mielőbb foganatba venni. Matolay Etele a jogügyi bizottság előadója a váltóhamisításról szólló törvényjavaslatra vonatkozó véleményét nyújtja be a bizottságnak. Ercausz Endre jogügyi előadó benyújtja jelentését az 1871. XXXV. törvényczik 21. §-ának módosításáról. Szögyényi László Horváth Gyula igazoltatását jelenti be. Szende Béla honvédelmi miniszter a közös hadsereg, tengerészet és honvédség közös ellátásáról szóló javaslatot nyújtja be s ezt a 15-ös honvédelmi bizottsághoz kéri utasittatni. Péchy T. Újból tartja a bizottságot választandónak. Perczel B. kéri a régit megválasztottnak tekinteni. Gullner hivatkozva a házszabályokra uj választást kér. (Helyeslés.) Csanády ellene mond Perczelnek s uj választást kíván. Elnök : A szombati ülésen megtörténik. Elnök fölolvastatja a könyvtári bizottságba tett választás eredményét, hova a többség Szathmáry Károlyt választotta. Gr. Dezsőffy Aurél áthozza a főrendiház által közelebbről tárgyalt törvényjavaslatokra (X. Brittania, Svédország s Oroszországgal kötött szerződések, és katasteri törvényjavaslatra) vonatkozó átiratokat. Wächter Frigyes jegyző olvassa a főrendiház átiratait. Elnök : ő felsége megerősítése alá fognak terjesztetni ; a katasteri törvényjavaslat kinyomatik. Következik a belvizek szabályozására vonatkozó törvényjavaslat. Dániel Ernő előadó röviden szól a törvényjavaslat mellett s olvassa a főrendiház javítmányait, melyeket a központi bizottság elfogadott. Következik a napirend második tárgya: a méter mértékről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Wachter Frigyes jegyző olvassa a törvényjavaslat indokolását. Dániel Ernő örömmel üdvözli ezen súly- és mértékrendszer behozatalát mint amely könyíti a nemzetközi kereskedelmet. Kiemeli, hogy a sok mérték közül csak néhány van közhasználatban. Előadja annak okait, amiért az elnevezések fentartottak; végül beszél azon intézkedésekről, melyeket a törvényjavaslat tesz a rendszer meghonosítására. P. Szathmáry Károly: Jól tudja, hogy azon ügyben, mely mellett felszólal, sem a központi előadó, sem a miniszter támogatására nem számolhat. Ennek daczára még sem hallgathat, miután mindazok, mik a meter-rendszer idegen hangzású neveinek megtartása mellett felhozattak, nem győzték meg annak czélszerűségéről. A külföldi kereskedést illetőleg állíthatja, hogy mindazok, kik a külfölddel kereskedelmi összeköttetésben vannak a meterrendszert, s annak közhasználatban levő mértéknemeit rég ismerik. Hazánk minden kereskedelmi, reál s más középtanodáiban rég tanítják azt, nagyobb fontossággal bírna a névegyenlőség fenntartása a belkereskedésben, de ezzel a gyakorlat, a múlt ellenkezőt tanusít. Kivált a nehéz kiejtésű idegen szavakat a vidékek szerinti tájszólás sem egyformán ejti ki, annyival kevésbé a nemzetiségek. A »forint« például már 500 éves mérték szó, s az oláh és szláv népség egy része máig »zlaty«-nak hívja. E kétségtelenül helyes mértékrendszer általános elterjedésére hazánkban kettő szükséges: egyik a fogalomnak, másik a névnek meghonosulása. A fogalmat megteremti a népiskola, a kezelés s a kényszer, de a nyelven ily kényszert gyakorolni nem lehet. A törvény büntetheti azt, ki törvénytelen mértékkel mér, de arra nem szabhat büntetést, ha valaki a centigrammot, miniamétert ki nem tudja mondani, és soká lesz, míg a csikós egy »litre bort« fog kérni egy szere helyett. A tud. akadémia nézetét e tárgyban én is ismerem , de gyakorlati tekintetben arra sem fektethetek nagy súlyt. Az akadémiának a magyarítás tekintetében kifejezett nézetei már több ízben változtak s én a ki a tudományos nyelvben a tulvitt purismus barátja nem vagyok, leghelyesebbnek tartom 1848-ki azon megállapodását, mely a mindennapi, közkézen forgó tárgyak neveinek magyarítását föltétlenül követeli. Márpedig mi forog inkább közkézen mint a súly, hossz és térmértékek: a rőf, font s fájdalom az izere ? De másfelől azt is tudja, hogy egészen új szavak faragása nem mindig sikerül; míg másfelől ezek elterjedése ép oly nehézséggel jár. Ezekből kiindulva azt ajánlja, hogy a franczia mértékekhez legközelebb álló magyar mértéknevek tartassanak meg. így lehet a métererő f a liter lehet itere, hectoliter ,öreg cseber, gramm siy, kilogramm súlytized, öreg font, dupla font, kepe. De még az esetben is, ha a méter, liter és gramm megtartatik, ajánlom a többszörözés magyarítását így: decaméter,méter tized, méter század stb. s megfordítva decimeter,tizedméter, század meter stb. Ez teljesen megegyező a nyelv természetével. Nem utolsó szempont előtte maga a magyar nyelv lehető tisztántartása is. A legnehezebb idegen szavakból lesznek a legtorzabb magyar szavak. Nagy nemzetek könnyen adoptálhatnak, de kisebbeket elnyel az ár, — egy nemzet tétele, fennmaradása pedig egyenlő nyelv fennmaradásával. Tudósításunk bezártakor (111/2) Zichy József miniszter kezd beszélni. Magyar írók névsora. Márki Sándor, szorgalmas irodalmi statistikusunk, a múlt évben megjelent eredeti könyvek írói avagy fordítói névsorát összegyűjtötte. E névsor nemcsak érdekes, de művelődéstörténelmi szempontból is becses s igy jónak láttuk azt olvasóinkkal is közleni, a mint következik: a.) Eredetit irt, között stb.: Abonyi Lajos, Abt Antal, Albert János, Aliquis, Ambrus Lajos, André Lajos, Abáthy István, Arányi Béla, Asboth János, Avispa, Id. Ábrányi Kornél, Ifj. Ábrányi Kornél, Áldor Imre, Bacsák Imre, Balásy Ferencz, Balázs Sándor, Balkányi Szabó Lajos, Ballagi Károly, Ballagi Mór, Bakó Mátyás, Balogh Lajos, Barabás György, Bardon József, Biria Ferdinánd, Bartalus István, Bartha Tamás, Batizfalvy István, Bauer L., Bauer M. L., Bácsi József, Bárány Ignácz, Bátorfy Lajos, Belus Ferencz, Bencze Mihály, Benedek Aladár, Beniczky Irma, Benkő Kálmán, Beöthy Leó, Bernáth Géza, Bernolák Nándor, Berzenczey László, Bihari Péter, Biki Károly, Biró András, Bocskay Brutus, Bonár Zsigmond, Bojthor Endre, Bokor Ferencz, Boldizsár Ferencz, Boros Mihály, Botka Tivadar, Bozont, Börzöli Gábor, Brankovics György, Budenz József, Bulyovszky Károly, Búza Sándor, Csávolszky Lajos, Cseh Károly, Csengey Gusztáv, Csepreghy Ferencz, Csernyi Béla, Csiky Gergely, Csiszér-Ugróczi Ida, Csokonai Vitéz Mihály, Csukásai József, Czanyuga József, Czobor Béla, Czuczor Gergely, Dárday Sándor, Deák Ferencz, Deésy Károly, Demjén László, Diskay Kálmán, Dobos János, Dobó László, Dobner Rudolf Jutoknay Gyula, Domokos Lajos, Dóczy Lajos,Dölle Ödön, Dömötör János. Egy ref. lelkész, Egy szakember, Emericzy Béla, Entz Géza, Enyváry Péter, Eötvös József báró, Erdődy János, Éltes Károly, Fabó András, Faller Gusztáv, Farkas József, Farkas Mihály, Fáy Lajos, Fekete Endre, Fekete Lajos, Felsmann József, Fest Vilmos, Finály Henrik, Fischer Simon, Fodor József, Fogarasi János, Frankl Vilmos, Friedmann Alajos, Friedmann Bernát, Fuchs János, Führer Ignácz, Galla József, Garzó Gyula, Geőcze István De Gerandó Ágostné, Gérecz Károly, Goldzieher Ignácz, Golenich Károly, Grabarits Ernő, Greguss Gyula, Grimm János, Groll János, Grósz Lajos, Grün Károly, Gubody Sándor, Guethi Sándor, Gulyás Elek, Gulyás Lajos, Gyárfás István, Gyöngyössy Rudolf, György Deák, Györffy Iván, Győry Vilmos, Gyulay Béla, Gyurits Antal, Gyürky Antal, Hajnik Imre, Hajnik János, Halász Gyula, Halász Károly, Halász Sándor, Hamary Dániel, Hanzély Ferencz, Haray Viktor, Hazslinszky Frigyes, Hajduk Ambrus, Haynald Lajos, Házy Alajos, Házy István, Henszlmann Imre, Herczegh Mihály, Herrich Károly, Hevesi Lajos, Héjas József, Hirschler Ignácz, Hochhalt Károly, Hoffmann Mór, Hoffmann Sándor, Hollós László, Honfy Tihamér, Horkai bácsi, Horn Ede, Horváth Géza, Horváth Ignácz, Horváth Illés, Horváth Mihály, Hory Béla, Hőgyész Endre, Hunfalvy János, Hunfalvy Pál, Huszár Károly, Illés Nándor, Illyés Bálint, Imre Sándor, Ipolyi Arnold, Iványi István, Jánosi Ferencz, Jernei Antal, Jókai Mór, Jósika Kálmán báró, Juhász György, Jurányi Lajos, Kacziány Nándor, Kalchbrenner Károly, Kalocsa Róza, Karácv Ignácz, Karcsú Arzén, Kersch Lollián, Kansay Adolf, Katona Antal, Kautz Gusztáv, Kautz Gyula, Kazinczy Ferencz, Kádas József, Kán Béla, Kárpáti Endre, Kátai Gábor, Káron Lajos, Kecskeméthy Aurél, Kedvessy György, Keleti Károly, Kenessey Albert, Kenessey Kálmán, Kerekes Sámuel, Kerkapoly Károly, Kerpely Antal, Kerbeny Károly, Képessy József, Kiss Ferencz, Kiss Endre, Kisfaludy Károly, Klug Nándor, Knorr Alajos, Kodolányi Antal, Kohlmann V., Kompolthy Tivadar, Konek Sándor, Konrád Márk, Koós Károly, Koppély Géza, Korányi Frigyes, Korének József, Kosutány Tamás, Kovács Albert, Kovács István, Kovács József, Kovács Ödön, Kozma Károly, Kölcsey Ferencz, Köpesdy Sándor, Köhalmi K. J., Körösi József, Kruspér István, Kubinyi Lajos, Kulifay Ede, Kun Pál, Kuttner Sándor, Kuun Géza gr, Ladányi Gedeon, Landau Alajos, Lengyel Béla, Lennard Ede, Léczfalvy B. László, Kiebbald Béni, Lipp Vilmos, Litkei Péter, Lónyay Menyhért gróf, Lőrinczi Ferencz, Lubrich Ágost, Lukács Béla, Lukács Pál, Lukácsy Lajos, Lutter Nándor, Madarassy Klotild, Madarász József, Magyarházi, Majláth Béla, Makara György, Mangold Henrik, Markovics Iván, Matiekovits Sándor, Máday Izidor, Málik Vincze, Mányoki Tamás, Márki József, Meltzl Hugó, Mészáros Nándor, Miavecz László, Mihálka Antal, Mihálkovics G-éza, Mihók Sándor, Mindszenty Gedeon, Miskey-Jugovics Béla, Mittelmann József, Mokry Sámuel, Moldován Gergely, Molnár Aladár, Molnár József, Murrmann Ágost, (Tokaji) Nagy Gábor, Nagy Iván, (Psenyeczki) Nagy Sándor, Nagyváthy Kálmán, Ney Ferencz, Németh Antal, Némethy Lajos, Névy József, Névy László, Nikolics Sándor, Nogáll János, Novák Lajos, Nyáry Ferencz, Obernauer Antal, Orbán Balázs Báró, Paál Ferencz, Pachinger Alajos, Pap János, K. Papp Miklós, Pauer Imre, Pauler Tivadar, Pálos Márton, Páskay Lajos, Peller Ödön, Perlaky Mihály, Petőfi Sándor, Péch Antal, Péchy Imre.