A Hon, 1876. június (14. évfolyam, 126-148. szám)
1876-06-03 / 128. szám
hallgatják. De nem igy a muszka A pétervári kormány intimus lapja, a »Journ. de St. Petersb.« írja, hogy a »hatalmak rendíthetlenül (?) egyetértenek (?) abban, hogy a török kormánynál a nélkülözhetlen reformok foganatosítását kieszközöljék. Erős pedig a gyanú, hogy gyenge az egyetértés. Az még meglehet, hogy sürgetni fognak reformokat, de az már épen nem bizonyos, hogy orosz alapon. Hogy mekkora kudarczot vallott a török trónválság következtében a muszka diplomata memorandumával, már volt alkalmunk rámutatni s most újabban kiviláglik Murád jun. 1-én kelt s a török kormányhoz intézett leiratából is, melyben a minisztérium utasíttatik, hogy tegyen javaslatot olyan kormányforma iránt, mely a birodalomhoz tartozóknak minden különbség nélkül javára van, a legjobban megfelel , mindenkinek teljes szabadságot biztosít. Ez határozottan azt mutatja, hogy Murád és kormánya maga akar reformálni és egyátalában nem hajlandó Gortsakoff herczeg úr parancsszava után indulni. A memorandumot bízvást fidikusra használhatja. Amint ma a helyzetet megítélni lehete, Oroszország izolálva áll a keleti politikájával. Innen magyarázható meg az a düh, melylyel Oroszország Szerbiának harczba indításán dolgozik. Belgrádi hírek constatálják, hogy a szerb hadi ació siettetése egyenesen orosz befolyásnak tulajdonítandó. Mégis vannak elég vakok, kik tagadni akarják, hogy Oroszországnak része volna a keleti zavarok élesztésében. — Tsernajeff és Fadejeff orosz tábornokokon kívül már Ismailoff ezredes és Vlajkovics orosz kapitány is szerb szolgálatba lépett, — azon kívül Fadejeff 100 ezer darab aranyat adott a szerb kormánynak a háború folytatására és ingyen ajánlotta fel szolgálatát, — pedig a tábornok arról tudva van, hogy ruinált pénzügyi viszonyok között él. Hogy honnan kapta a pénzt — azt fejtörés nélkül is ki lehet találni. Ily viszonyok között nem csoda, ha Szerbiából egyre azt tudatják, hogy a háború kitörése minden órában várható. Azt híresztelték a portának jóakarói, hogy Abdul Aziz szultán megfojtatott. De a török reformmozgalom nem szennyezte be magát vérrel, megmaradt annak, aminek mi eleinte jellemeztük, »békés forradalomnak.« Abdul Aziz életben és biztonságban van. Erről egy hivatalos sürgöny olvasható távirataink között. A nagy eseményekre vonatkozólag legújabban érkezett tudósításokat a következőkben foglaljuk össze: Per a, június 1. A portának egy hattja humaja tudatja a szultánnak trónraléptét a nemzet akaratából, proclamálja minden alattvaló jogegyenlőségét, megerősíti a mostani minisztereket hivatalaikban, súlyosnak ismeri el a mostani helyzetet és kiemeli a jelenlegi kormányforma megváltoztatásának szükségét. A miniszterek fölhivatnak, hogy tárgyalják e kérdést és az eredményt megerősítés végett terjeszszék elő. Továbbá az igazság-, közmunka- és közoktatásügyi minisztériumok újjászervezése, főleg pedig a pénzügyek rendbehozása jeleztetik sürgősnek. A szultán a civillistából 7 millió franknyi összegről az állam javára lemond. A hatt fölolvasása után Abdul Aziz lemondása egy fetvah által ünnepélyes módon közhírré tétetik.« A »Köln. Ztg.«-nak távírják Páriából május 31-én. »A külügyminiszter már tegnap adott utasításokat Francziaország külföldi képviselőinek a keleti kérdés új fordulatára vonatkozólag. Decazes herczeg a konstantinápolyi eseményekben egy kiindulási pontot lát a hatalmak egyetértésére e kérdésben. A párisi török követ és török gyarmat következő sürgönyt intézett a nagyvezérhez: »A magasságod által a császári követséghez intézett sürgöny kimondhatlan örömmel töltöttél minket. Szerencsét kívánunk magasságodnak a jó sikerhez, és kérjük, adjon kifejezést a trón zsámolyánál azon tiszteletteljes hódolatunknak és forró kívánságunknak, melylyel viseltetünk ő felsége Murád szultán kormányának dicsősége és szeretett hazánk jóléte iránt. A trónfosztott szultán Konstantinápolyban van mint fogoly; a porta nem akarja megengedni, hogy kivándoroljon. Konstantinápolyban nem hiszik, hogy a fölkelők fölhagyjanak autonómia-követeléseikkel, de számítnak arra, hogy a hatalmak nem fogják ezentúl támogatni a fölkelőket, mert czélba vétetett, hogy a reformok szélesebb alapon foganatosíttassanak és a keresztények törökökkel teljesen egyenlőkké tétessenek. Belgrádból a »P. L.« tudósítója is constatálja, hogy a háborústól alig 24 óra választ el és egy tervet ad elő, mely egyedül lenne képes megoldani békésen a csomót, de melyről maga sem hiszi, hogy a hatalmaknál és Konstantinápolyban visszhangra találjon. Ugyanis Szerbia hajlandó lenne Bosniát pacificálni és annak kormányzatát a szultán nevében elvállalni és pedig egy kárpótlási összeg mellett, melyeket Szerbia fizetne a portának a bosniai jövedelmek miatt. Risztics hajlandó lenne ezért fél millióértot fizetni. Mikor Mihály fejedelem 1867-ben Konstantinápolyban volt, az akkor senatusi elnök, Marinovics, előhozta az ügyet, de nem vezetett komoly tárgyalásokra. Mikor Beust gróf erről értesült, egy magyar mágnást, ki személyes és baráti viszonyban állott Ilis. Obrenovicscsal, küldött Belgrádba azon megbízással, hogy az ügyet kiderítse. A gróf kérdésére, hogy van-e valami szándéka Bosniával, igy felelt a fejedelem: »Nem, nincsenek titkos czéljaim, én Boszniát kültérbe akarnám átvenni a portától és tributumot fizetnék érte. A vazallus állam és a luzerami közötti közjogi viszony nem szenvedne változást és Törökország integritása is meg lenne óva teljesen. — Zichy Edmund gróf — mert igy hitták a magyar mágnást — arra kérte a fejedelmet, hogy e nyilatkozását tegye meg írásban, a mi mégis történt és Marinovics a fölött a fejedelem megbízása folytán egy promemoriát készített. Később Obrenovics Mihály meggyilkoltatott és a terv elaludt mostanig. Risztics most újra fölvenné azt és csak annak megvalósitásáért volna hajlandó elállani a háborútól. — De hogy átalában, lehet-e most ily eszmét tárgyalni, kétségbe vonom.« A magyar delegáczió ülése jan. 2. A magyar delegáczió ma esti összes ülésén az egyeztető bizottságok jelentései olvastattak fel. Fáik előadó jelenti, hogy a külügyi budgetben számszerű különbség nem volt s a szövegezési különbözetek kiegyenlíttettek. A jelentés jóváhagyólag tudomásul vétetett. Harkányi előadó konstatálja, hogy a pénzügyi budgetben külözet nem forog fen. A hadi és a tengerészeti költségvetés a nagyobb törlések értelmében egyenlíttetett ki. A két delegáczió egyeztető bizottságainak ma este tartott együttes ülésében a delegácziók határozataiban levő összes differenciált kiegyenlíttettek. // A magyar delegáczió holnap délelőtt tartja utolsó ülését, s holnap délután tartatik meg a zárülés. Az osztrák delegáczió ülése június 2. Az osztrák delegáczió ma délután 2 órakor ülést tartott. Legelőbb Benedek felelt a Steindel és társai által tett interpelláczióra, mely egy katonaőr által Reichenbergben tett megsértésre vonatkozik. Szóló sajnálkozik ezen eseményt fölötte: kinyilatkoztatja, miszerint a létező szabályok nem adnak okot az ily eljárásra, inkább csak a katona tudatlanságának lehet ezt tulajdonítani. Szóló idézi a katonai szabályok megfelelő helyeit, miből kitűnik, hogy a katonának még töltött fegyvert sem szabad viselni. Különben ezen ügyben a katonai törvényszék már megkezdte a vizsgálatot s további intézkedés a szolgálati szabályzat szigorúsága folytán nem szükséges. A hadügyminisztérium mindennek daczára készített utasítást e tekintetben, semmit sem mulasztott el, hogy e tett megbüntettessék, hogy ily dolgok jövőben lehetőleg elkerültessenek. Coronini jelentést tesz az 1874-ki zárszámadásra vonatkozó átiratról s kimutatja, hogy mindkettő megegyezik. A magyar delegáczió határozatát, mely szerint a kormány túlkapásai s póthitelei esetében közös eljárásban egyezzenek meg, a delegáczió nem fogadja el, miután az itt felállított elvek már a hadügyi budget jelentésében is kimondattak a tengerészeti budgetről szóló részben. Klier ezután a rendes hadügyi budgetre vonatkozó átiratok fölött tesz jelentést s a 7, 13 és 25-ik czimre vonatkozó különbségekre vonatkozólag elhatároztatott, hogy megmaradnak saját határozatoknál s csak a 16-ik czimnél fogadják el a magyar delegáczió által megszavazott többletet. Demel a hadügyi budget rendkívüli tételeinél létező különbözetekről szól. A 2, 5, és 12 czimnél elfogadja a delegáczió a magyarok feltételeit. Azonban a 4, 7 és 9-ik czimeknél megmarad saját határozatainál. A 11-ik czimnél elhatároztatott, hogy a Krakkó mellett fekvő 44 és 47 számú erődítések építésének folytatására, melyet az osztrák delegáczió teljesen törölt, merre azonban a magyar kormány az előirányzat szerint 150 ezer forintot szavazott meg, csak 100 ezeret fog beszüntetni. A 13-ik czímnél elhatározta a delegáczió, hogy a birodalom részletes térképére 300 ezer helyett 400 ezeret vesz fel. Ezután az ülés berekesztetett. Legközelebbi ülés este/27 órakor. Napirenden van az átiratok tárgyalásának folytatása s különösen a budgettörvény. Az osztrák delegáczió ma este tartotta meg utolsó ülését. Az elnök Rechbauer kijelente, hogy a beérkezett üzenetek szerint a megtörtént kiegyenlítések után a két delegáczió határozatai közt különbség nem forog fenn. Ezután Demel előadó olvassa föl az egyes tételeket, úgy amint azok már elfogadtattak. Ezek szerint a külügyi minisztérium költsége 3.141.680 frt, a hadügyminisztériumé a fönálló hadsereg 86.240,704 frt, b) tengerészet 8.048,410 frt, a közös pénzügyéré 1.851,515 frt, a számviteli ellenőrzésé 126,714 forint, összesen a rendes előirányzat 99.409,023 frt. A rendkívüli előirányzat 11,902,630 frt. Az összes szükséglet tehát 111,811,659 frt, ebből a közös vámbevételek által fedezve van 11 millió forint, fedezetlen követelés tehát 100,311.659 frt. Ebből 2 százalék a magyar államkincstár terhére levonandó 2,006.233 frt 18 krral. A maradékból 98,305.425 frt 82 krból esik Ausztriára 70 százalék vagyis 68 millió 812.798 frt 7 és fél kr. Magyarországra 30 százalék vagyis 29,491,627 frt 74 és fél kr. A külügyminisztérium póthitele 1875-re 475,910 frt 9 krral,1876-ra 519,727 frt.52 krral jóváhagyatik. Szintúgy a hadügyminisztériumnak 1876-ra 717,982 frt 22 kr, mely utóbbit a quota arányában kell a két államnak közösen fedezni. Az 1874-iki zárszámadásokra vonatkozó jelentés szintén elfogadtatott. Ezután Andrássy külügyminiszter szólalt fel, jelentvén, hogy a két delegáczió határozatait kötelességéhez képest a legfelsőbb helyre fel fogja terjeszteni szentesítés végett. Ezután ő felsége legmagasabb köszönetét s elismerését fejezé ki a delegácziónak a tanusított hazafias buzgalomért, melylyel az ország jelenlegi szomorú pénzügyi viszonyai mellett is megszavazták az államnak a védképesség fenntartására szükséges eszközöket. Az elnök válasza s a szokásos formaságok után az ülés este 8 óra 20 perczkor bezáratott. Országgyűlési tudósítás. A képviselőház ülése június 2-dikán. Az esti lapunkban közlött tudósítás után Boros Bálint hosszas indokolás mellett indítványozza, hogy Szatmár megye székhelye Nagykárolyból Szatmárnémetibe tétessék át. Tisza Kálmán nem lát okot arra, hogy Szatmármegyében a székhely megváltozattassék s a dolgok természetes folyamára véli az e részben történendőket bízni. (Helyeslés.) A ház megtartja az eredeti szerkezetet. Kemény István b. indítványozza, hogy az Aranyos mente ne csatoltassék el Alsó-Fejértől. Tisza László ellenzi ezt; a ház megtartja a szerkezetet. Tibád Antal indítványozza, hogy Küküllő, Felső-Fehér megye és Seges némely községe Udvarhelyszékhez csatoltassék, mert csak így lehet kilátás arra, hogy Udvarhelyszék elbírja saját magának a költségeit. Tisza Kálmánnak nincs kifogása e módosítvány ellen, azonban szükségesnek sem tartja azt. Kasper Mihály keményen kikel Tibád szándéka ellen, s tiltakozik az ellen, hogy a székelyek a szászokat a kormány jóváhagyása mellett fölemészszék. Tisza Kálmán utal arra, hogy fölemésztésről szó nem lehet. Könczey Károly indítványozza, hogy Udvarhely megye alkatrészei a következők legyenek : a) Udvarhelyszék, b) Székelyudvarhely, c) Oláhfalu, d) Segesvár városa és széke — kivéve Dános-Szt.-László, továbbá Hódvilág, Nagy-Szőllős, Nethus, Proht- Rádos községeit, melyek Kis-Küküllő megyéhez csatolandók. Kőhalom városa és széke északkeletre eső több községe, u. m. Szörényszeg, Szász-Fehéregyház, Garad, Darócz, Kacza Mirkvásár, Sieberg, Szásztyukos, Homoród, Felső-Fehérmegyének közbeeső része, u. m. Fehéregyháza, Sárpatak, Felek, Héjjasfalva, Szederjes, Voltány, Zoltány, Pálos, Petek, Zsombor községei. Székhely: Székely-Udvarhely. Orbán Balázs melegen szólal fel a mellett, hogy e módosítás elfogadtassék. A szászok többsége 100 ezer magyar feláldozásával mesterségesen biztosíttatott négy törvényhatóságban; az oláhok is egész csomó megyét kaptak; illő hát, hogy a szászok ez engedménynek legalább tizedrészét meghálálják. Beszédét így fejezi be: T. ház! a kormánynak két egy telken lakó gazdával van dolga s én úgy találom, hogy csak az egyik gazdával értekezett, a másikkal elfeledte magát érintkezésbe tenni s igy természetes, hogy eljárása egyoldalúvá lett. Méltóztassék a térképre tekinteni, méltóztassék a népesedési, területi és adózási viszonyát számba venni s meg fog győződni, hogy Udvarhely és Kis Küküllő megyéknek czélzerű kikerekítését s életképessé tételét csakis egyedül fentebb jelölt módon eszközölheti Tibád Antal. Képviselőtársam II. módosítása javít ugyan valamit a helyzeten, engem azonban ez nem elégített ki, pártolom azért Könczey sokkal radikálisabb javaslatát, megjegyezvén, hogy az nem csak egyszerűen az ő javaslatán, hanem Udvarhelyszék bizottmányi gyűlésének a t. házhoz intézett s minden tagjának kezéhez juttatott kérvényével is támogatva van, eltérés a székhelyen van csak s én Székely-Kereszturt éppen mint a szászokra is előnyösebbet óhajtanám székhelylyé tenni, mint mely igy alakított megyének központján fogna feküdni. Tisza Kálmán miniszterelnök : T. ház ! Igen röviden kénytelen vagyok az előttem szólott képviselő úrnak csak egy pár szóval válaszolni azért, mert részint olyant említett fel, ami csakugyan a valósággal nem egyezik meg, részint pedig oly föltevésből indult ki, amit megengedek azért tett, hogy nincs tudomása a dolgokról, de amelynek valóságát hasonlag meg kell tagadnom. Ő ugyanis azt mondja, hogy a kormány az egy telken lakó két gazda közül csak az egyikkel értekezett, tehát csak annak az érdekeit elégítette ki. Természetesen az ő nem gyanúsító modorában, mert ő is a ház azon részéhez tartozik — amint azt onnan hallottuk, mely soha nem gyanúsít — azt tette föl, hogy a kormány az erdélyi szászokkal természetesen nem értekezett s azok érdekeit minden áron megóvta , a magyarság és a székelység érdekeit pedig feláldozta és velük nem is beszélt. Erre nézve kötelességemnek tartom megjegyezni, hogy mielőtt ezen kikerekítés elve megállapíttatott, mind a képviselők, mind a főispánok azon vidékről ezen vidékre különbség nélkül voltak a minisztérium által meghallgatva. Sőt még, ha kell, azt is kimondhatom, hogy míg mindössze alig egy-két szász képviselővel beszéltünk róla, addig igen nagy számú nem szász képviselő véleménye volt kikérve, mégpedig nem négyszemközt, nem zárt ajtók mögött, hanem értekezleten, ahol is az ellenkező nézpontokat egymással szemben kifejtették. Tehát azt, hogy a kormány az egyik résznek nézetét kikérte, a másikét mellőzte, mint határozottan valótlant kénytelen vagyok visszautasítani. Ajánlja a javaslatot elfogadásra, esetleg Tibád módosítványával. A ház Tibád módosítványát fogadja el. Könczey Károly indítványt nyújt be, mely szerint Kis-Küküllőmegye így alakulna : Kis-Küküllőmegye: Ezt képezik a) Küküllőmegye, b) Medgyesszék városa, c) Erzsébet városa, d) Felső-Fehérmegye eddigi keresdi, hidegvizi, bólyai, barkósi járásainak egybefüggős 26 községe Hidegvíztől Keresdig. e) Nagy-Sinkszéknek északi részén a Hortobágy folyam jobb parti községei Szt.-Ágotával együtt, f) Segesvárszék, a Nagy-Küküllő folyam jobb és balpartján (a 8-ik pont alatti fennmarad.) Dános, Szt.László, Holdvilág, Nagy-Szőllős, Netus, Gród, Rados községei. Székhelye Erzsébetváros. Tisza Kálmán miniszterelnök: T. ház ! Legelsőben is, mi ezen indítványt illeti, én azt gondolom, annak sorsa már az előbbi indítványokéval körülbelül eldőlt, mert a képviselő úrnak indítványai, melyek Erdélynek egy egész részét tökétesen máskép akarták beosztani, egymással összefüggenek és amint az egyiknek sorsa eldőlt, a többi más nem is tehető, mert akkor ismét a már elfogadottakon kellene változtatni. Ezt akartam ezen indítványra nézve megjegyzeni. Ami különben magát a 9-ik pontot illeti, én habár a magam részéről Erzsébetvárost proponáltam volt székhelyül, híven ahhoz, amit Mocsáry képviselő úrnak még az átalános tárgyalás alkalmával mintegy megígértem válaszomban, azaz ahhoz, hogy ahol a megye területe lényegesen nem változik, ott kész vagyok a székhelyeket érintetlenül hagyni, és bízni arra, hogy ha a megye akarja az tegyen lépett a megválasztás iránt, ezen nézet helyességét akkor elismervén, ennek alapján magam részéről a bizottság szövegéhez hozzájárultam. (Helyeslés) Dániel Márton: T. ház!5 percz múlva két óra, én hosszasabban akarok szólni! Elnök: Ha a t. képv. ur holnap kíván szólani, nem lehet tőle megtagadni. Holnap 10 órakor ülés, folytattatni fog a mai tárgyalás, az után a szokott időben kérvények tárgyalása. Ülés vége 2. órakor. Pallavicini Ede s Vay Béla stylaris módosításaival. Következett az 1872-k i zárszámadásra s a 30 milliós államkölcsönre vonatkozó képviselőházi határozatokról szóló jelentés. Cziráky János gr. A mura-letenyei hidra nézve a roszalás kimondását óhajtja s a Kund-féle telek megvásárlására nézve nem adja meg a felmentést, azonban Széll Kálmán hosszasabb fejtegetései után megnyugszik. A képviselőház 1587 számú határozata törvényhozási határozattá emeltetik. Következett a fizetések, nyudíjak s egyéb illetményekre vezetendő végrehajtás korlátozásáról szóló törvényjavaslat. Általánosságban s részleteiben észrevétel nélkül elfogadtatott, úgyszintén a nemzetközi métermérték hivatal felállítására és fentartására szükséges póthitelről szóló törvényjavaslat. Következik a phylloxera rovar terjedésének meggátlására szóló törvényjavaslat tárgyalása. Nyáry Gyula s Károlyi György gr. felszólalásai után az átalános tárgyalás alapjául elfogadtatott. A 2-iknál Cziráky gr. kérdi a minisztert, várjon a szőlők új beültetése miért van oly hosszú időre megengedve, míg Klosterneuburgban azonnal be lehet ültetni. Simonyi dr. miniszter kijelenti, hogy a rovar a hajszálgyökerekben is megmarad s Klosterneuburgot, hol szakértők működhetnek közre, nem lehet például venni. Cziráky gr. a külföldi tapasztalokra utal. Simonyi Lajos b. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter. Azokra nézve,a miket ő exczellentiája fölemlíteni méltóztatott, a következőket bátorkodom válaszolni. A phylloxera legelőször 1854- ben észleltetett Amerikában és miután az ott egy honos rovar s ott, hol honosul nem tesz oly nagy kárt, a mennyiben a növények is hozzászoknak, ott nem tulajdonítottak neki nagy fontosságot. Később a szőlővesszők által átplántáltatott Francziaországba, s míg ott észrevették, miután pusztítása nem oly rohamos, már igen nagy területre volt elterjedve, úgy hogy a körülbelül 2 millió hectárnyi szőlőterületből mintegy 700,000 hectare általa már ellepetett, s igy Francziaországban nem lehetett már alkalmazni azon módszert, mely így czéloztatik alkalmaztatni, minthogy ily nagy területen a szőlők kiirtása úgyszólván lehetetlen. Más országokban is próbáltak különféle szereket ezen rovar kiirtására, de ezek közül egyik sem bizonyult sikeresnek. A legbiztosabb szer mindenesetre a kiirtás és ez nálunk annál könnyebben alkalmazható, minthogy eddigelé e rovar pusztításai még csak igen szűk, mintegy 70 cataster holdnyi területre szorítkoznak. Más országokban a kiirtás még keveset alkamaztatott. Eddigelé csak Kolosterneuburgban és Svéziában tettek ezzel kísérletet s igy tapasztalati adatokkal az iránt nem rendelkezünk, hogy hány év szükséges arra, hogy a terület újabb beültetése esetében a rovar újabb fellépésétől ne kellessék tartani. Amennyiben azonban tapasztalat szerint a gyökerek sokkal tovább élnek, mint a felső növényzet, mindenesetre több évi határidőt kelletett szabni és miután más biztos eljárás eddigelé nem ismeretes, úgy vélte a kormány, hogy helyesebben jár el, ha a beültetési tilalmat, talán a szükségesnél inkább valamivel továbbra is terjeszti, mintsem hogy az intézkedés sikerét kockáztassa, s talán utóbb, csak sokkal nagyobb költséggel lehessen a veszélyes rovar kiirtását eszközölni. Ennél fogva kérem a méltó főrendeket, méltóztassanak ebben megnyugodni.(Helyeslés) mert úgy hiszem ez a legczélszerűbb és a fennforgó körülmények közt legolcsóbb módja is a kiirtásnak. (Helyeslés.) A törvényjavaslat többi §§-ai észrevétel nélkül elfogadtatnak. Elnök: Mielőtt a mai ülés jegyzőkönyve hitelesítéséhez fognánk, legyen szabad egy sajnos kötelességet teljesítenem. Épen most értesülök hiteles kútfőből, hogy házunk nestora Zichy Károly gróf elte 91-ik évében tegnapelőtt elhunyt, úgy hiszem, hogy kevesen vagyunk, kik e férfiút élte ereje teljében ne ismertük és szerettük volna. Ő, igaz, már e század elején e háznak tagja volt,és míg ereje tartott, annak tanácskozásaiban igen tevékeny részt vett és kétséget nem szenved, hogy hazaszeretete, szilárd jelleme és meggyőződésének ritka függetlensége, melyet minden irányban és a legválságosabb időkben tanusított, számára, míg élt, a köztiszteletet és közbecsülést biztosították. (Felkiáltások: Igaz!) Úgy hiszem tehát, hogy a méltó főrendek érzelmeinek vagyok hű tolmácsa, ha azt indítványozom, hogy e férfiú elhunyta feletti bánatuknak és részvétüknek jegyzőkönyvükben illő kifejezést adni méltóztassanak. (Helyeslés.) Bánffy Dezső b. jegyző (olvassa a mai ülés jegyzőkönyvét.) Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv hitelesíttetik. A legközelebbi ülést szerdán fogjuk megtartani. Egyéb tárgy nem lévén, az ülést feloszlatom. Ülés vége 1 óra 45 perckor. dők, esetleg pedig ugyancsak a fentebbi X. czik határozmányához képest ugyancsak a beruházási kölcsöntoké javára kezelendők. Ellenben az I czikkben felsorolt beruházi öszszegeken túl, de a II. czikkben említett maximál öszszeg határain belül kibocsátandó kötvények kamatozásának kezdete és módozatai iránt, ezen kötvények átvétele , illetőleg a további beruházások engedélyezése alkalmával fog esetről-esetre határozat hozatni. XII. czikk További beruházások. Az I. czikkben felsorolt eddigi beruházási tőkékből és ezek gyümölcsöztetéséből (a XI. czikk c) pontjában említett kamatokat is ide értve) netán még fenmaradó összegek, valamint a fentebbi II. czikk értelmében még az alulírt társulatok rendelkezésére bocsátható 960,466 frt 2 kr. papírpénzben meg nem haladható összegek is, elsősorban a jelen kölcsönügylettel összekötött kiadások fedezésére és az I. czikk alatti kiadások helyesbítéséből netán eredhető hiánylatok fedezésére, azután pedig a kormány által legszükségesebbeknek elismert halaszthatlan beruházásokra, név szerint a forgalmi eszközök szaporítására is már ezzel szorosan összefüggő munkálatokra, különösen pedig a felépítmények megerősítésére lesznek fordítandók. A beszerzendő forgalmi eszközök számát és minőségét s úgyszintén a kapcsolatos egyéb beruházások megengedhetőségét is, az igazolt szükséghez képest s az érdekelt társulatoknak részint már benyújtandó külön beadványai alapján a kormány határozza meg, melynek egyszersmind a szállítási illetőleg építési feltételek, vagy esetleg a kötendő szerződések jóváhagyása is fenntartatik. Ezen adatok alapján a még további rendelkezésre álló s papírban 960.466 frt 2 krt meg nem haladható beruházási összegek odaítélése az egyes társulatok részére a kormány elhatározásától fog függni. XIII. czikk: Hazai ipar: A megelőző czikkben tárgyalt új beruházások létesítésénél s illetőleg a IX. czikk alatt emlitett forgó tőkék felhasználásánál a hazai ipar s főleg az állami vasipar gyártmányai elfogadható feltételek esetén előnyben részesitendők s különösen forgalmi eszközök és más nagyobb beszerzések külföldi iparvállalatoknál felelősség terhe alatt, csak a minisztérium beleegyezésével rendelhetők meg. XIV. czikk: A közös vasutakra és a magyar keleti vasútra vonatkozó külön intézkedések. A kassa-oderbergi, magyar nyugati és első magyar gácsországi vaspályákat illetőleg a kormány fentartja magának az anyagszerekre szükséges forgó tőkék és esetleg a beszerzendő forgalmi eszközök engedélyezését, illetőleg az e részbeni szükségletnek számszerű megállapítását és helyesbítését a cs. kir. kormánynyal netán létrejövendő megállapodásoktól tenni függővé. Úgyszintén a m. keleti vasutat illetőleg fentartja a kormány magának, hogy tekintettel e vasút pénzügyeinek küszöbön álló rendezésére, annak részvételét a beruházási kölcsönben függőben tarthassa , esetleg végkép elejthesse. Önként érthetőleg azonban ez esetben a többi vasutaknak nyújtható évi külön biztosítási összeg 613.045 frtra, a kormány által átveendő kötvények névleges összege pedig 11.191.600 frtra száll le. A főrendiház ülése június 2. Elnök Majláth György országbíró. A kormány részéről jelen vannak Perczel, Simonyi Wenckheim és Széll miniszterek. Elnök bejelenti Bácsmegye részvétnyilatkozatát Deák F. elhunytáról s Jászberény kérvényét Jászkunmegye székhelyére nézve B. Nyáry Béla megbízó levelét mutatja be. Gr. Festetich György ajánlja, hogy a phylloxera ügyében beadott törvényjavaslat még az ülésben tárgyaltassék. Elfogadtatik. Ugyanő bemutatja az erre vonatkozó jelentést. Zichy F. Bódog gr. bemutatja a nyugdíjügyre s a nemzetközi méter mértékre vonatkozó jelentéseket. Még ma tárgyaltatnak. Következett a záloglevelek biztosításáról szóló törvényjavaslatról szóló jelentés tártárgyalása. Átalában a jelentés fogadtatott el, de Szerződés az állami biztosítást élvező vasutak beruházási költségei tárgyában. (Vége.) X. czikk. Függő adósságok törlesztése. Az alulírt vasúttársulatok kötelezettséget és feltétlen felelősséget vállalnak arra nézve, hogy az l-so czikkben felsorolt beruházási összegeket az államkincstárnak járó megtérítések lerovása után és az anyagszerek beszerzésére megállapított forgó tőkék sérelme nélkül, elsősorban a kimutatott beruházásokból — de csakis ezekből — eredő s még a kormányközegek által érdemlegesen is megvizsgálandó függő tartozásaik pontos és haladéktalan törlesztésére, azután pedig a kormány által netán már engedélyezett beruházások befejezésére fordítandják, a netán fennmaradó összeget pedig mindaddig, míg azok már engedélyezett vagy még engedélyezendő beruházásokra fel nem használtattak, a beruházási kölcsöntőke javára előnyösen gyümölcsöztetendik. XI. czikk: A kötvények kamatozásának kezdete. Az I. czikkben felsorolt beruházási összegeknek megfelelő összes kötvények kamatozása s ebből folyólag a megfelelő állami biztosítás is 1876. jan. 1 től veendi kezdetét. —A fentebb említett időponttól a kötvények átvételéig járó kamatokra nézve pedig megállapittatik, hogy: a) az 1875. év végéig felszámított kincstári megtérítéseknek (lásd a VIII. sz.) megfelelő kötvények kamatozása 1879. évi január hó 1-től kezdve a kölcsönt adó államkincstárt illesse; b) hogy a beruházási kölcsön terhére 1876. január 1-től kezdve kiszolgáltatott, vagy netán még a kötvények átvételéig kiszolgáltatandó kincstári előlegeknek megfelelő kötvények ezen előlegek kiszolgáltatásának napjától kezdve szintén az államkincstár javára kamatozzanak; és végre ,) hogy a többi (az I. czikkben felsorolt beruházási összegeknek megfelelő) kötvények után ezek átvételéig járó kamatok az érdekelt társulatoknak készpénzben szolgáltassanak ki. Az érdekelt társulatok részére ezekhez képest készpénzben kifizetendő kamatok a fentebbi X. czikkben említett függő tartozások után 1875. jan. 1-től járó időközi kamatok törlesztésére lesznek fordítan KÜLÖNFÉLÉK. — Udvari kir. Király ő felsége tegnap audientiát tartott. A tiz órától 12-ig tartott kihallgatáson mintegy 80 egyén jelent meg, köztük egy baranyamegyei küldöttség és sok előléptetett honvédtiszt. — A kir. József-műegyetemen a tanácstagok és tisztviselők választása május 31-ikén délután ment végbe. — Megválasztottak: rectorrá : Stoczek József (újólag), Vész János Ármin prorectori minőségében maradván ;dékánokká: a) az egyetemes osztályban: Kriesch János; b) a mérnöki és építészi szakosztályban: Kherndl Antal; c) a gépészmérnöki szakosztályban: Dr. Wartha Vincze (mindhárman újólag)tanácstagokká: A rectoron, prorectoron és a dékánokon kívül: Dr. Nendtvich Károly, Kruspér István, Schnédár János, Szily Kálmán, Fölser István és Hauszman Alajos. — A fővárosi szeretetház alakítása ügyében kiküldött bizottság ma kizárólag az egyesület alakításáról tanácskozott. Az alapszabálytervezet szerint 30 férfi s 20 női tagból álló igazgó-választmány fogja kezelni az egyesület ügyeit s az elnökön kívül, kit közvetlenül a közgyűlés választ, a tisztviselőket is saját kebeléből nevezi ki. A tiszteletbeli tagokat is az igazgatóválasztmány választja. A szeretetházba az alapszabályok értelmében az anyagilag s erkölcsileg elhagyott, elsősorban budapesti illetőségű s hat évet betöltött gyermekek vétetnek föl, kik itt legfeljebb 16 éves korukig ápoltatnak, azonban az egyesület ezentúl is gondot visel reájuk. Az egyesület alakuló közgyűlése, ha lehet, a megyeház nagy termében, pünkösd után következő vasárnap leend. A bizottság a kijelöléseket is eszközölte s egyúttal kimondotta, miszerint a város által kiküldött tagok állandó bizottsági tagoknak tekintendők, miután minden alapítványt tevő hatóságnak s testületnek joga van az alapszabályok értelmében az egyesület ügyeiben résztvenni. — Értesítés. Mindazokat, kik a Kisfaludy-társaságban, mint vendégek, valamely munkájokat fölolvastatni kívánják, van szerencsém értesíteni, hogy efféle munkák, a társaság új határozata szerint, az elnökség által elrendelendő megbirálásuk végett, mindenkor a titkárnál nyújtandók be. Budapesten, 1876. június 1-én. Greguss Ágost, a Kisfaludytársaság titkára. — Kéjvonatok Budapestről Palotára. Az ünnep- és vasárnapokon Budapest és Rákos-Palota között közlekedő kéjvonatok, melyeknek Palotáról való visszajövetele eddig estel 8 óra 45 perczkor történt, június hó 4-étől kezdve Palotáról estel 9 óra 30 perczkor fognak elindulni. Az elindulás Budapestről, mint eddig, délután 4 órakor történik. Sikkasztás a pesti kereskedelmi bankban. Fluck Károlyt, a nevezett bank pénztárnokát a bank igazgatója, Tömöry A. a rendőrség elé állította, minthogy kiderült ellene, hogy a bankot megkárosította. Az eddigi kutatások szerint Fluck 80—90 ezer frtnyi értékpapírokat idegenített el, mit azzal palástolt, hogy azokat a csomagokat, melyekből az értékpapírokat kivette, itatós papirossal törte ki. Fluck előterjeszti azon váltójegyzékét, melyeket az eladott értékpapírokért befolyt összegeken leszámított. Ezen váltók mintegy 60,000 frtnyi összegre rúgnak, közte van 54 ezer frt, melyekről Fluck azt állítja, hogy a Bécsben lakó Salm herczegnek kölcsönözte. — Úgy hiszi, hogy ez az összeg megtérül, s igy a bank kára csak 17—20 ezer frtra menend. Fluck Nagy-Bányán született, 31 éves és csak egy hete, hogy megnősült. Lakásán közönséges bútoroknál egyebet nem találtak. Egy gyémánt ékszert, melyet nejének legközelebb vett, lefoglaltak. Flucknak van még egy szállása muzeum utcza 8. sz. a. II. emelet 2. sz., mely még legény kori idejéből maradt meg. Ezt a 3 szobából álló lakást a törvényszéki bizottság szintén megvizsgálta, és nem kevéssé volt meglepetve, midőn e lakásban több száz ritka és szép madarat talált, meg