A Hon, 1878. január (16. évfolyam, 1-29. szám)

1878-01-01 / 1. szám

A „Hon“ magántársullényei. BéCS, decz. 31. A »Pol. Ccrr.« írja : Egy Pétervárról, decz. Srről hozzánk érkezett közlemény szerint a portának a lon­doni kabinet által jegyzékileg közlött hajlan­dósága béketárgyalásokba bocsátkozni, a pé­­tervári kabinet részéről azt a választ nyer­rendi, hogy Oroszország mindenkor kész a portával alkudozásokba bocsátkozni, ha ez utóbbi erre való hajlandóságát Oroszországnál közvetlenül teen­dő lépések által kijelenti. BéCS, decz. 31. A »Wiener Abendpost« írja: A britt kormány a porta kivonatának megfelelően megindítá a közvetítő lépéseket­ az orosz kormánynál, mindenesetre a­mint látszik nem formális béke­közvetítés értelmé­ben, hanem azon irányban, hogy a portának a békekötésre való hajlandóságát a pétervári kabinetnek tudomására hozta, s várja a vá­laszt ez utóbbi részéről az illető nyilatkozat­­­­ra. Támpontok vannak a felől, hogy Oroszor­szág a békekérdés­ez általános felállításának tárgyalását nem fogja már előre visszautasí­tani, s azért Anglia e lépésének megfelelőleg fog válaszolni, de hogy ezzel már most meg volna nyerve a reális alap a megkötendő bé­kére, ezt mindenesetre csak optimistikus köz­lönyök reméllik. Bécs, decz. 32. (E r­e­d. sürgöny.) Az esti börzén uralkodott nagy haussett (Lásd lentebb bécsi táviratunkat. — S­z­e r­k.) a mediatió-tárgyalások iránt Pétervárt állítólag tanúsított kedvező fogadta­tással indokolják. Egy nem igen hiteles hír szerint orosz részről már az ellenségeskedések megszüntetését is elhatározták volna. Pétervár, decz. 31. Orosz körökben föl­teszik, hogy Oroszországnak nem lesz merev felelete a béke előké­szítését czélzó indítványra. Bogot, decz. 29. (Hi­v­a­t­al­o­s.) A keleti arczvonalon a törökök mindenütt visszavonulni lát­szanak, csak kisebb csapatosztályokat hagytak hátra. A lakosok fegyveresen az erdőkbe húzódnak s fel­gyújtják a falvakat. Jováncsiju­k és Ajaszlár lángban állanak. A hegyi folyókat a nagy hó mind megárasztotta s azután jég borította el ; — csaknem minden hid elragadtatott. Kimondhatatlan fáradalmak után a hóboritotta utakon vállaikon hur­­czolva a 9 fontos ágyúkat nyugati hadosztályaink elő­­hadának legénysége megszállá a balkáni hegyszoro­sokat Arabkának közt. A lovasság Szófia felé nyo­mulván, már az odavivő töltött uton áll, mivel az el­lenséget megleptük, a Jergenből történt kibukkanás alkalmával csupán 5 sebesültet vesztünk. Hogy mily nehéz a Balkánon való átkelés, mutatja az a körül­mény, hogy a menet Vracsestől Negojevig, Blisni­­czáig és Sliaváig három napig tartott. Alexinácz, decz. 31. (Ered. s­ü­r­g.) A Pirot elleni hadműveletekben résztvettek a belgrádi dandár Popovics alezredes alatt, a kragujeváczi dan­dár Ivánovics ezredes alatt és az önkénytesek Cimicz alatt, összesen tizenöt zászlóalj. A fejedelem Beli­­markovicsnak a Takova-rend nagykeresztjét adomá­nyozta. A meghódított helységek küldöttségei meghó­dolnak a fejedelemnek. Bécs, decz. 31. (Ered. sürg.) A börzeka­mara jelenti, hogy 1878. január 5-től kezdve csak szelvényivvel végleg ellátott magyar járadék-tü­­zek szállíthatók. Az esti börzén roppant hausse ural­kodott; osztrák és magyar hitelrészvény 10 írtjával emelkedett. Magyar hitelv. 195. Zágráb, decz. 31. A tartománygyűlés mai ülésén Bedekovics miniszter is jelen volt. A ház har­madik olvasásban elfogadta az indemnitási törvényja­vaslatot. A legközelebbi ülés ideje bizonytalan. Páris, decz. 31. Courbet festő meg­halt. — A belügyi és tengerészeti miniszterek ma fogadták személyzeteiket, s köztársasági szellemben nyilatkoztak. — A Temps konstatálja, hogy a­mint az új kabinet az ügyek vezetését átvette a Német- és Olaszországgal való viszonyokban a feszültség azon­nal megszűnt, megjegyzi azután, hogy a franczia po­­litika cselekvési szabadságát ezzel visszanyerte. Azon pillanattól, midőn hatalmak megszűntek hozzánk, mint az ultramontánok és a reactió támaszaihoz bi­zalmatlansággal viseltetni, ismét a nemzetek általá­nosságának talaján vagyunk, kik illető érdekeiket egy­más közt megvitatják; ezzel az új minisztériumnak a vallásos kérdések iránti magatartása és a keleti kér­dés rendezésére vonatkozólag maga elé szabott mél­­tóságos magaviselete közt reális kötelék létezik. Azt hiszszük, nem tévedünk, kimondván, hogy a mostani kormány, midőn kijelenté, hogy a nagy a keleti liqui­­dátión semmi különös érdeke sincs érvényesíteni való, magatartásának függetlenségét fenntartotta arra az időre, mikor az átalános érdekek a hatalmak con­­certjének eléje terjesztetnek és senki sem fogja félreis­merni, hogy Francziaország törvényes állását Európa tanácsában ismét visszafoglalta, miután a válsággal szemben független állását ismét visszanyerte. London, decz. 31. Az alderskoti gyalogezred a kafferek fenyegető viselete követ­keztében parancsot kapott haladéktalanul hajóra kelni a Fokváros felé. Münster gróf más kiválóbb vendégekkel Derby lordnál időz Knowsleyben. Szer­dán a miniszterek mind visszatérnek Londonba. Köln, decz. 31. A magyar királyné ma 12­2 órakor külön vonaton itt keresztül utazott. Róma, decz. 31. A pápa a maisconsistoriumban a következő bibornokoknak nyújta át a bibornoki kalapot: Regniernek, Manningnek, Brossaynek, Saint Marénak, Marettinek és Pellegrininek. Azonkívül több püspököt nevezett ki. Konstantinápoly, decz. 31. Hasszán Fer­i efendi a képviselőház elnökévé és Akhmed Vefik pasa senátorrá neveztetett ki. Berlin, decz. 31. (Tőzsde). Politikai hírek lenyomták a hangulatot. Játékpapír tetemesen ol­csóbb. Vasút nem igen kelendő. Bank- és iparpapír bágyadt. Külföldi tőke és valuta lanyha. Pénz4°/0 osztr. aranyjáradék 61.70; magyar aranyjáradék 75.60; magy. kel. vasút 50.75; kel. v. els. 60.50 magy. kincst.­­ 86.60. ajánlott föl a portának a következő föltételek alatt: Oroszország megkapja Batumot és Arméniában a ha­tár kiigazittatik kárpótlásul Oroszország hadiköltsé­gei fejében. Oláhország függetlennek nyilvánittatik s a Dardanellák minden nemzet hajóinak megnyittat­nak. Bolgárország, Bosznia és Herczegovina jövendő állásáról egy Rómában tartandó conferentia hatá­roz. — Szerbiáról nem létezik említés. Az angol mediatióról a londoni lapok a következő félhivatalos communiquét közüik: »Tö­rökország szultánja ő felsége kormányát megkereste, hogy Oroszország császárjához közeledjék azon czél­­ból, hogy béketárgyalások indíttassanak meg, és ő felsége kormánya belé egyezett e megkeresésnek helyt adni. Gorcsakov az angol közvetítő jegyzékre, a »N. fr. Pr.« egy londoni távirata szerint, kijelenté, hogy Oroszország, mint Anglia, szintén kívánja a mielőbbi békekötést, s a béke föltételekre nézve arra utalt, hogy a föltételek, melyek alatt Oroszország a keleti keresztyének sorsának megjavítását c­élzó mis­sióját betöltöttnek tekinti, már a korábbi tárgyalá­sokból ismeretesek. Oroszországnak azonban ragasz­kodnia kell ahhoz, hogy Törökország a fegyverszü­netért, mely a béketárgyalásokat megelőzze, közvet­lenül Oroszországhoz folyamodjék. . U­tolsó posta* A béke hivei mind nagyobb határozottsággal lépnek föl. Egy bécsi táviratunk szerint, mely külön­ben börzets körökből ered, már az ellenségeskedések be­szüntetése is elhatároztatott volna. A londoni »Stand­ard« Konstantinápolyból arról érte­sül, hogy az ottani német nagykövet fegyverszünetet KÖZGAZDASÁG! ROVAT. — A kassa-oderbergi vasut sankro­­z­ás­ár­ól. Következő érdekes összeállítást olvasunk , a »Nemzeti. Szemle« most megjelent füzetében: A helyzet ma az, hogy a hazai újabb vasutak legjobbika , 4.600.000 forintnyi függő teherrel van megterhelve.. Három út lehetséges. Vagy hagyni a vasutat sorsá-­­­ra, vagy beváltani az államkincstár részére, vagy vé­­­­gül, mint a javaslat involválja, sankrozásához segélyt ad­ni. Legtermészetesebb volna a keleti vasút mintájára az állami beváltás. Miután azonban a kassa oderber­­gi vasút spec­iális fontossága Magyarországra nézve épen abban áll, hogy egyetlen vasutunk, mely oszt­rák vonalak közvetítése nélkül érintkezik a külföldi­­ (porosz) hálózattal, s e közvetlen kapcsolat előnyei szembeszökők, az állami beváltásról szerintünk mind­addig nem lehet szó, míg az iránt nem biztosíttatunk — a­mi egyelőre legalább is valószínűtlennek látszik — hogy az osztrák kormány is hajlandó a jablonkn­­oderbergi osztrák területre eső vonalat a magyar ál­amnak átengedni. Marad tehát a két alternatíva: vagy magára hagyni a társaságot vagy elfogadni a javaslatot. Ha a társaság magára hagyatik, akkor a névértékben és arányban 6.828.000 0. é. forintról szóló elsőbbségi kölcsön kamatozása és törlesztése évi 346.618 forint 85 krajczár arányban a rész­vényesek terhére esnék. A részvényesek javára eső összes évi járuléknak ez mintegy két­ötödét tenné. Ehhez járulna a függő adósság természetéből folyó­­lag a magasabb kamatláb, mivel e kölcsön nem volna államilag biztosítva­­ a folytonos hitelromlás, s így egyátalában nem túlságos feltevés, ha ezen összeg­­ végleges terhét a részvényesek részére eső évi járu­­■­lék három­ötödére teszszük. Vagyis ez esetben a­­ részvényesek az öt forintos szelvény helyett két­­ forintot kapnának csak. Hogy ez állapot bekö­vetkezése jelentékeny hitelromlással volna összeköt­ve, s a magyar állam hitelét — ámbár jogilag igaz­­,­talanul — nagy mértékben rontaná, az további magya­rázatra nem szorul. Miután azonban a közös aktívák közt 5 milliónyi kassa-oderbergi részvény szerepel, az állam, mint fő részvényes is szenvedne kárt, még­pedig hitelromláson kívül csuponcsökkenést is, min­den öt forint után 3 forintot, vagyis 250,000 forint­ból 150,000 forintot. Ez összegből mindaddig meg nem állapítható a magyar kincstár károsodása, míg a repartitionális kulcs függőben van. Tekintettel arra, hogy ez 5 millióhoz 3 millióval járult a magyar kincstár, s hogy a közös aktívák közt szereplő osz­trák északnyugati vasúti czímletek a megosztásnál kompenzáció gyanánt odaadhatók az osztrák kormány­nak , aligha túlj­ár­unk az igazságon, ha e veszteségnek három­ötödét számítjuk Magyarország terhére. Ez tesz évenként 90.000 ezüst irtot. E mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni azon tényt, hogy az állam ál­tal elismert 2 600.000 írtnak egy tekintélyes része olyan, melyet per útján is érvényesíthet esetleg az állam ellen a vasút; ez összegre nézve tehát fenfo­­rogna minden esetre a koczkázat. A vasút ügyei­nek magára hagyása kerülne tehát a magyar államkincstárnak ezen feltevés mellett a nagy­mérvű államhitel romláson kívül évi 90,000 ezüst fo­rintba s ezen felül egy ismeretlen nagyságú koczká­­zatba. Ezzel szemben a javaslat szerint 170,638 arany i­tot fizet a magyar kormány. Ez tesz 10 százalék agró mellett 187,702 ezüst ftot. Ezen összeghez azon­ban az osztr. kormány hozzájárul évi 28,402 ezüst it­tal, a mely összeg 1872. évről fizettetvén s a négyévi tőkefizetés kamat differentiájának beszámítása mel­lett évi 36,000 forintnak felel meg. Úgy, hogy a ma­gyar kormány effektív terhe csakis 151,702 ezüst forint. Még ezen összegből is levonandó 35,500 forint, a­mely átlagos összegig a magyar vonal üzleteredmé­nyei, a megoszlási kulcsok alapján javulnak, a­mely szerződés az egész ügy rendezésének egyik részletét képezve, biztosan beállítható ezen mérlegbe is. E sze­rint a nettó­ teher mintegy 116,000 ezüst forintra rúg. Ez összeghez­­— miután a részvényesek is hozzájárul­nak a rendezéshez évi 193,574 ezüst forinttal, s így lemondanak a járadékok egy­ötödéről — hozzászá­mítandó a kormány birtokában levő nominál 5 millió kamat vesztesége, mely tesz 50.000 forintot, a­mely összegnek a fentebbi kulcs szerint három­ötöde, azaz 30 ezer forint terheli Magyarországot. A végle­ges eredmény tehát az, hogy a sank­ozás kerül a ma­gyar államnak évi 146 ezer ezüst forintjába, a ma­gára hagyatás pedig évi 90 ezer forintjába. A külön­bözet tehát évi 56 ezer forint. A kérdés tehát az: vájjon ezen 56 ezer forintnyi évi több teher és a fent említett 2.600.000 frt követelés elvesztési koc­­­kázatának kikerülése megérdemli-e azon csorbát, a­melyet közhitelünkön a kassa-oderbergi vasút ma­gára hagyatása ütne? Mi azt véljük, hogy nem. A legközelebbi időkben sokkal nagyobb mértékű garantiaemelések szavaztattak meg a többi hazai vasutaknak, még­pedig minden nagyobb nehéz­ség nélkül. Ezen egy esetben emelni kifogást, egyátalában nem méltányos dolog, különösen, ha meggondoljuk, miszerint míg a többi hazai vál­lalatok mindegyikénél kizárólag az államkincstár viselte a hibák vagy visszaélések összes következmé­nyeinek terhét, jelen alkalommal először járulnak ahhoz maguk a részvényesek is az összes többletnek teljes felével. A mellett tekintetbe veendő, hogy ősz­­szes hazai vasutaink között épen a kassa-oderbergi az, méh gyors léptekkel javul, melynek évről-évre gyoran emelkedő forgalma már ez idén — minden jel szerint — a biztosított évjáradéknak körülbelül teljes 50 százalékát fedezni fogja, a­hol tehát leg­több kilátás van arra, hogy az így megajánlott több­let s maga az egész kamatteher is véglegesen meg fog szűnni az államkincstár terhét képezni. Igaz ugyan, hogy az új garantia­emelés által a kassa­­oderbergi vasút magyar hálózata mértföldenkint 64.800 ezüst forintnyi garantiát fog élvezni (az osztrák vonalrész 65.140 ezüst forintot) a régi 60.800 ezüst forint helyett, azonban még ezen összeg sem túlságos, ha tekintetbe veszszük, hogy más hegyi pályáink egész 77.000 ezüst frtnyi évi járadékba kerültek. A­mi a részvényesek szempontját illeti,azokat kétségkí­­­ül sújthatja azon tudat, hogy míg a többi magyar vasutak a részvényesek áldozata nélkül tisz­tán és kizárólag az államkincstár terhére sank­oztat­­tak, addig ők minden ötödik forintról lemondanak. Azonban más oldalról nem lehet elhallgatni, hogy a közgyűlés praejudicáló eljárása, s az építési vállalat­nak fennálló oly követelései, a­melyekért az állam­kincstár nem szavatolhat, jogosan involválják e hely­zetet. Meg kell gondolniuk továbbá a részvényeseknek, hogy két rossz közül helyesebb a kisebbet választani, s belenyugodni az egyik forint veszteségébe, ha más oldalon azzal szemben, 3 forint veszteség lehetősége áll. Ezen megnyugvás már különben is megtörtént, a­mennyiben a tőzsdei árfolyamok kétségbevonhatatla­­nul igazolják, hogy a kassa-oderbergi vasút épen a ren­dezés, s az ez által teremtett biztos helyzet folytán sok­kal szilárdabb hitellel bír legtöbb hazai vasú­unknál. Néhány, a részvényeseknél is részvényesebb szempont­ból kiinduló támadás a képviselőházban is létetett e javaslat ellen épen a részvényesek érdekeinek meg­óvása végett. Feledték az illető támadók, hogy az ügy jelen helyzetében a részvényesek érdekei csak az államkincstár súlyosabb áldozata árán volnának meg­­óvhatók, már­pedig kétségkívül a részvényeseket az államkincstár ellen képviselni aligha esik a képvise­lők szoros feladai közé; ha pedig az államkincstár nem követeli az ötödik forint levonását s az igy tá­madt hiányt maga sem pótolja, akkor a részvénye­sek a zavarból nem menekülnek ki, s igy érdekeik még úgy sincsenek megóva, mint azt a jelen törvény­javaslatban ajánlott modalitás által elérni lehet. Vé­gül a­mi a fuzionális törekvéseket illeti: az eperjes­­tarnovi vasút magyarországi részével való fúziót csak helyeselni tudja minden elfogulatlanul gondolkodó ember. — György Endre. — L­á­b a­s-j­ó­s z á g-t­a r t­á s. A békésmegyei gazdasági egyesület azon meggyőződésből indulva ki, hogy a gabona-túltermelés által kizsarolt szántó­földeinknek javítását, a gazdálkodás egyes ágainak okszerű egyensúlyát, mindezzel pedig gazdaságunk­nak biztosabb és nagyobb jövedelmezését lábasjószá­gainknak szaporítása által érhetni el: gazdaközön­ségünknek ez irányban való ösztönzésére s meg­­jutalmazására ezennel pályázatot nyit oly gazdák számára, kik gazdaságuknak területéhez képest a legfőbb lábas jószágnak állandó birtoklását igazol­­ják. 1. Pályázhat csak a békésm. gazda egyesületnek tagja, Békés megyében és ezzel határos megyékben fekvő gadaságával. 2. Oly földbirtokos, ki nem házi­lag gazdálkodik, nem pályázhat. 3. Ha a pályázó gazdaságának területe több tagból áll, de lábasjószá­gát csak az egyik tagon tartja, valamennyi tagnak területe számba veendő. 4. Negyven (1100 □ öles) holdon aluli terület nem pályázhat. 5. Lábasjószág alatt értetik: ló, marha, birka és sertés. 6. A lábas­jószág létszáma, az állat neme és kora, tartásának módja, továbbá a gazdaságnak és takarmány ter­mesztésnek területéhez viszonyítva következőleg fog megállapíttatni: a) korra nézve a ló és szar­vasmarhánál a 3 éven felüli 1 darab számit 1 dbot, a 2 éven felüli 3 db számit 2 dbot, az 1 éven felüli 2 db számit 1 dbot, az 1 éven aluli nem számit; a birkánál szopós korán túl 10 db számit 1 dbot, a sertésnél szopós korán túl 20 db számit 1 dbot. b) A tartás módját tekintve 10 oly db, melyet nyáron a gazda saját tarlóján legeltet s az év egész többi ré­szén át a gazdaságon aklon tart, számit 10 dbot, 10 oly darab, melyet a gazdaságnak természetes legelő­jén tart és csak télen át istálőz, számit 71/* dbot, 10 oly db, melyet idegen legelőn nyaraltat és otthon csak télen át istálóz, számit 5 dbot, hizlalási czélból vásárolt és igy az állandó létszámhoz nem tartozó állat nem számit. c) A gazdaság területéhez viszo­nyítva a fennebbi módon megállapított létszám 40 holdnyi területen változatlanul hagyatik, 41—100 holdnyi területen 50 /0, 101—200 h. területen 6%, 201—300 h. területen 7% és igy minden további 100 holdon további 1 °/0, 90­0 holdon felöl 14° 0 hozzászá­­mitással állapíttatok meg. d) A takarmány termelés tekintetében, ha a gazdaság területének 10 %-r a mes­terséges takarmány termelésére van fordítva, a fen­tebbi módon megállapított létszám változatlanul ha­gyatik, ha a terület 100/­0 meghalad, minden azontúli százalék a létszámban 2 százalék hozzászámítást, el­lenben ha a terület 10 százalékon alul van, minden azon aluli százalék a létszámban 2 százalék levonást eredményez. 7. Dijakul a bíráló bizottság 1 db arany és 1 db ezüst érmet, továbbá 100 és 50 frtot és esetleg dicsérő okleveleket fog kiosztani. 8. E di­jakért pályázó gazda tartozik e szándékát írásban aláízott egyesületi elnöknél B.­Csabán, legkésőbb 1878. márcz. 15-ig bejelenteni.E bejelentéshez egy nyi­latkozatát kell mellékelnie, mely két szomszédja, mint ganu által legyen aláirva és melyben a következők­nek kell foglaltatniok : a) hány (1100 négyszögöles) holdon gazdálkodik, akár sajátja az, akár bérlete ? b) hány darab lovat, szarvasmarhát, birkát és ser­tést tart jelenleg állandó létszámul, azok kora sze­rint külön fölsorolva ? (A hizlalási ólból vásárolt állat itt helyet nem foglalhat.) c) ezeket nyáron át idegen, vagy saját természetes legelőjén, vagy ily legelő hiá­nyában csupán saját tarlóján legelteti ? d) hány hol­don termelt 1877-ben mesterséges takarmányt ? 9. A pályázó jogot ad a gazd. egyesületnek arra, hogy gazdaságát küldöttségileg megszemléltesse. Beli­­czey István egyesületi elnök, Mokry Sámuel egyesületi titkár. Üzlet- és terménytudósitás, Budapest, decz. 31. Az üzlet ma és tegnap igen nagy érzékenységet mutatott a budapesti tőzsdén jegyzett papírokra nézve. A békeföltételekről jött hirt a tőzsde előbb kedvezőn, aztán kedvezőtlenül fo­gadta s ennek következtében a vezénylő játék­papírok 4 írttal estek. Tőkebefektetési papírok azonban jobb árfolyam mellett kedveltebbek voltak, a nélkül, hogy jelentékeny forgalom éretett volna el, mint ez az év végén lenni szokott. Az előtőzsdén osztr. hitel 196— 197.50, a déli tőzsdén 196.50—196.90 vezetett, m. hitel 186.25 p. Tőkebefektetési papírok közül vasúti kölcsön 98.50 , arany járadék 9­25, szőlődézsma 78.75, budapesti kölcsön 89.50 — 89.75, 5*/a °/C-os földhitel társulati záloglevél 75 írton vétetett. Gabnaüzlet. Búzára nézve ma és tegnap mérsékelt volt a kínálat, az irányzat nyugodt s az árak 20 ezer méter mázsányi forgalom mellett válto­zatlanok. Hivatalos feljegyzés szerint eladatott: tiszavidéki búza 290 m. 78 8 12 35, 200 m. 77.5 12, 700 m. 77.2 12.10, 200 m. 77 12, 200 m. 77 11.90, 100 ra. 77 11 90, 200 m. 77 12, 100 m. 77.5, 200 m. 76.2 és 400 m. 76 11.85, 300 m. 76 11.80, 200 m. 75 5 11.72­/1, 200 m. 75.5 11.70, 300 m. 75.5 11.727, 2300 m. 75 11.75, 300 m. 75 11.60, 100 m. 75 11.60, 100 m. 74.7 11.25, 1700 m. 74.3 11.50; pestmegyei 300 m.77 11.70;fehérmegyei 400 m. 76.5 11.65; bánsági 200 m. 66.4 11.25, 200 m. 76.5 11.30; felvidéki 400 m. 76 2 11.10, 400 m. 76 11.60, 300 m. 76 11.30, 100 m. 76 11.20, — mind 3 havi fizetésre. Rozs 300 m. 7.80, 400 m. 7.65 kp. Kukoricza 200 m. 7.15, 100 m. 7.15 kp. Határidőre búza 10 krral lejebb ment, kukori­cza és zab változatlan. Búza tavaszra 10.95—11.05, kukoricza máj. jun. 7.30—7.35, zab tavaszra 6.85 — 6.90. Ji iVOllilt cl »liililüpCbti iiu/iiv/iiy ■ “lí ül. — decz. 31. — Árverések a vidéken. Huber Mihály 3350 frtra b. ing. febr. 6. Védenyen. — Pongrácz Mihály 8600 frtra b. ing. febr. 28. Pécsen. — Nemes Gusztáv 41080 frtra b. ing. jan. 21. Ér-Keserün. — Daróczy Mihály 3100 frtra b. ing. jan. 10. Debreczenben. — Csontó Sándor 1138 frtra b. ing. jan. 14. M.­Kis-Sarlón. — Szabady János 1872 frtra b. ing. martius 6. Kalocsán. — Enescu Nikolae 3800 frtra b. ing. jan. 22. Bras­sóban. — Thén György 1238 frtra b. ing. jan. 31. Szebényben. — Baki Mátyás 2224 frtra b. ing. jan. 30. Szebényben. — Ha­­sitz Ferenczné 2367 frtra b. ing. jan. 30. Szolnokon. — Gyuris András 8298 frtra b. ing. jan. 4. Zsitva Újfalun. — Schneider Emánuel 2000 forintra becsült ingatlana január hó 30-án Pécsett. Karácsonyi István 2189 forintra becsült ingatlana jan. 21. Egerágon. — Dunk György 8912 b. ingatlana mart. 18-án Vállán. — Bakay Ábrahám 4000 frtra becs. ing. január 11. K.­Jánosin. — Söry Simon 1811 frtra b. ingóságai jan. 9. Svábolkán. Árverések a fővárosban. Siposs Laura 9317 frtra becsült ingatlana jan. 24. a torony-utczai törvény­széknél. Csőd. Borbély József csépai kereskedő ellen, perv. Molnár János. C­s­ő­d megszüntetések. A Balosin Dionisiv abrudbányai és Malet V. pozsonyi kereskedő ellen nyitott csőd beszüntettetett. Pályázatok. Irnoki állomás a fehértemplomi tör­vényszéknél , 4 hét. — Segédtelekkönyvvezetői állás a ne­­zsideri járásbíróságnál; 4 hét. — 8 közorvosi állomás Boga­­rasmegye területén. — Ellenőri állomás a komáromi adóhiva­talnál ; 3 hét. Nemzeti színház. Népszínház. Ma, január 1-én : Perottl Gyula szerződött tag első föllépteül. ATD­A. Nagy opera 4 felv. Irta Gh­is­­lanzoni. Zenéjét szerzette Verdi. Tallián Tannemé. Benza I. Perotti Kőszeghi. Láng Zajonghy. A király Amneris Ayda Badames Ramfis Amonasro. Küldött Kezdete 7 órakor. Ma, január 1-én: Soldosné Luiza assz. mint vendég. A SÁRGA CSIKÓ. Eredeti népszínmű dalokkal, 3 felv. írta Csepreghy P. Bakaj András Tihanyi Erzsike, leánya Soldosné Csorba Márton Eőri Várszínház. Ma, január 1-én : AZ IDEGESEK. Vígjáték 3 felv. Irta Sardou, ford. Teleki M. Az Iparművészeti múzeum hetenkint 3-szor, vasárnap, csütörtökön és pénteken délután 2-től 5-ig van nyitva.­­ A gazdasági ás országos tanszermúzeum nyitva van szombaton, vasárnap, hétfőn és csütörtökön dél­előtt 10—12-ig, délután 2—4 óráig. Vidékiek azonban bármely nap szíves fogadtatásra találnak. A főomlókertben mindennap magyar daltársulat ta­rt előadásokat, a szüneteket magyar zenetársaság tölti be. Meteorologiai jegyzetek. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjárási jelenté­sei 1877. évi decz. hó 31-ről reggeli 7 óra. A megelőző 24 óra alatti tünemények. A légnyomás kevéssel emelkedett, N.-Szebenben 3,9 m­m.-el. — A hőmér­­sék többnyire emelkedett, Szolnokon 6.9 fokkal. — Hó: Bécs 4, Bregenz 1, Debreczenben 3, Budapest 2, Sopron 14, Óvár 3, Szolnok 1 m. m. — Ózonmérő Budapesten nappal 8, éjjel 8. — A tenger Fiume mellett fodros. Észle­lési állomig : 1 á­g.a . O -OH Szél Fel­hőzet iránya erős­sége Prága 763.0-1 1.6 ___ borult Bécs 65.5— 3.8— — köd Trencsén Beszterczebánya 71.7— 7.0_ __ borult Ungvár 68.0— 10.8 DK4­­ Debreczen 69.1— 8.8E 1 Nagy-Szebet 71.1—22.6E 1 köd Orsova 68.1— 1.0K 2 borult Szeged Budapest 68.4— 9.0 EK1 borult Sopron 65.4— 3.6— — köd M.-Óvár 67.1— 5.7 EK1 borult Csáktornya Zágrábi 66.3— 3.5­­K 1 derült Bregenz 61.0+ 1-6— — borult Fiume 66 5+ K 1 derült Triest 65.7+ 3.4K 1 borult Burazzo Szolnok 68.0— 9.0K 2 borult Szatmár 69.2— 9.6K 2 felhős­ ­ szállás áccsazuhsi hóba: NYÍLT-TÉR. Florenczi márványmű-tárgyak újévi és nászajándékul alkalmasak a legjutányosabb árak mellett kaphatók Dimenn - nál Ferencz-rendiek rub/jdik­u IJ.’li’ s bazárjában 18. sz. 1413 3-3 Újévi ajándékul A NÉVTELEN VAR. I Jókai Mór legújabb regénye. Megjelent teljesen X füzetben, 10 képpel. A megindított »Történelmi regény­tár« első befejezett regénye, e napokban hagyta el a sajtót, jóval megelőzve az előfizetők számára kitűzött ha­táridőt. A »Névtelen vár« tíz füzetből álló re­génynek ára könyvárusi utón 5 frt. A »Történelmi Regénytár« előfizetői a jelen félévben még ezen kí­vül három füzetet kapnak a »Sárga könyv« czímű regénytartalommal. Az előfizetési ár a két műre együtt 5 forint. A »Névtelen vár« kapható minden hazai könyvárusnál, az előfizetések a »Történelmi Regény­­tár«-ra, melynek ez első művét képezi, a kiadó szer­zőhöz utasítandók az Athenaeum hírlapkiadó hivatalába. Budapest, 1877. decz. 24. Jókai Mór »Történelmi Regény­tárádnak kiadó-hivatala. ____ ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS • • az •• „ÜSTÖKÖS huszonegyedik évfolyamára. 1878-ban az »Üstökös« huszonegyedik év­folyamát kezdi meg. Ez évben ismét Kakas Márton maga fogja a lapot szerkeszteni, Tallérossy Zebulon, a poli­tikus csizmadia, s egyéb elvárhatatlan munkatár­sai közreműködésével. A jövő év folyama alatt köz­lendő művek között megemlítjük Jókai Mór »Keleti elbeszéléseit.« (Novellák a török, arab, persa, mór és hindu népélet­ből és történelemből) valamint »A tisztelt ház, Karzat és Buffet« czímű humorisztikus beszélyét. Az »Üstökös« a jövendőben az lesz, a­mi régen volt. Előfizetés a lapra: Évnegyedre.............2 frt. Félévre.......................4 » Egész évre..................8 » Az előfizetési díjak az Athenaeum kiadó­hiva­talába utasítandók. (Ferencziek­ tere 7.) Az »ÜSTÖKÖS* kiadó-hivatala, Napja Hol 1­0 fölött méter 0 arat méter Időjárás 31 Budapesten 1 00 r ,u­rr felhős‹ Pozsonyban 0 87 — — ködös» M.-Szigeten 0 73 — — száraz› Szatmáron 0 18— » · Tokajban­ 0 26 felhős› Szolnokon ----- -----0 76» » Szegeden ----- — 0 62 x 1 28 Aradon -----1 05 száraz» N.-Becskereken ------ -----0 01 felhős› Bezdán Fer. o*. ----- —‹ ‹ Verbászon ----- ----­—-- 29 . Eszeken 0 65 — —‹ Sziszeken 1 02 ------ -----­havi­s — Mitroviczon — -----— — Zimonyban — -----« — — O­ Orsován ----- ----­----- —, ο Barcson 0 23 — —» Felelős szerkesztő : Jókai Mór. A budapesti «áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei decz. 31. Értékpapiro­k Államadósság­. Magyar vasúti kölcsön . a gömöri áll. zálogl. 5°/o n keleti vasút I. kib. keleti vasút II. kib. n államkötv. 100 frt al. sorsjegykölcsön 100 frt , 50 frt darab 1871- iki magy. államkötv. 1872- iki „ n 1873- iki m. kir. kincst. ut 1874- iki „ „ n v Magy. ar.jár. 6% adómentes Földteherm. kötv. magy. n „ 1867. zár. temesi „ 1867. zár n­­,­­ horv. őrs. ” „ erdélyi Magy-jelz­ urb. válts. kötv. Szölödézsma válts. kötv. Osztr. áll. adós. pap. 5°/„ ezüst. kam. ” * jan. jul. 5°/„ ezüst kam. * ” apr. okt. 5°/„ Kisorsolás 1860-ból á 500 frt 1864-ból á 100 frt ” 1864-ból i 100 frt ' 1864-ból á 50 frt Pestv. köles. 1871-ből 50/„ Részvények. a) Bankok. 80 Által. magy. munk­. hitelb. 100 Anglo-magyarbank . . 200 Által. magyar hitelbank 140 Bihari keresk. ipar-és term. hitelbank. 200 Franko-magyarbank. . . 100 Horvát leszámitoló-bank . 100 Iparbank . • • • * * 80 Kisbirtok. földhitelintézete. 100 Lipótv. b. (lak. és hitel-egyl.. 100 Magy. ált. földhitel-részv.­t) 60 Magyar jelzálog-hitelbank . 160 Osztrák hitelintézet . . . 200 Pesti hitelbank • • • • 500 Pesti kereskedelmi­ bank . 100 Pest-budai kézművesbank . 100 Sziszeki hitelbank . . b) Biztositó társulatok. 800 Első magyar biztositó-társ. 300 Pannonia-viszbiztositó-társ. 100 Pesti biztosító-társulat . . 300 Unió viszbiztositó-társulat . Utolsó árkelet­énz ára 93 50 61 75 72 25 65 — 75 — 75 -112 - 104 - 91 25 78 77 50 77 25 77 25 76 25 78 75 62 9­­ 66 — 66 - 111 — 121 — 134 — 134 — 89 t/b 14 — 40 - 186 25 35 -32 6 196 60 110 — 524 49 — 132 — 1680 — 370 — 68 50 130 98 75 62 25 72 75 65 50 75 50 75 50 112 104 91 79 78 77 77 76 75 79 62 66 50 66 112 122 135 135 90 50 15 — 186 75 87 — 36 34­­­6 50 196 70 115 528 50 1700 380 140 — 500 500 200 500 160 200 1000 300 200 200 200 200 200 200 200 200 200 200 500 100 200 200 100 1000 200 150 50 100 Értékpapírok Utolsó árkelet pénz ára c) Gőzmalmok. Concordia-malom. Első budapesti-malom . Erzsébet-malom . Henger-malom Lujza-malom. .... Molnárok- és sütök-malma Pannonia-malom. Viktoria-malom . d) Közlekedési vállalatok. Alföldi fiumei vasút. Báttaszék-domb.-zákonyi v. Déli vasút......................... Éjszakkeleti vasút . . Erdélyi vasút Győr-Sopron-ebenfurti vasút Kassa-oderbergi vasút . Osztrák állami vasút . Pécs-barcsi vasút Vágvölgyi vasút . . Osztr. dunagőzhajózási vasút Budai hegypálya. Budai közúti vaspálya . Pesti közúti vaspálya . e) Takarékpénztárak. Czeglédi......................... Országos központi . Pesti első hazai . Pest-budai fővárosi . . Pesti külvárosi . Pakrác-daruvár-kutinjai Vas-zalamegyei első. f) Különféle vállalatok. 105 Alagút ............................... 400 Ganz és társa-féle vasöntöde 200 Gschwindt-féle szeszgyár 200 Gyapju-mosó és bízom. I. m. 210 Kereskedő testületi épület. 200 Könyvnyomda„Athenaeum. 500 „ Pesti . 200 Kőszén és téglagy. (Dräsche) Rimamurányi vasmű 100 Salgó­tarjáni kőszénbánya. 100 „ vasöntöde 200 Schlick-féle vasöntöde . 500 Serfözöde első magyar . . 200 Sertéshizlaló......................... 200 Sóskúti kőbánya. 200 Spodium- és csontliszt-gyár. 200 Szálloda-részvénytársaság . 200 Tégla- és mészégető újlaki. 200 Téglagyár kőbányai. . . 377 — 915 — 200 — 600 — 178 — 320 985 109 50 106 — 255 — 51 — 147­­76 2280 — 320 — 59 — 58 — 145 — 223 — 140 — 480 — 250 — 470 — 39 — 79­­— 70 — 65 — 205 — 150 — 195 — 25 — 54 — 380 930 205 610 180 325 990 300 111 107 256 53 12 148 77 • 2300 ■ 324 • 60 ■ 59 148 ■ 145 • 500 252 ■ 40 -81 -70 - 207 -35 - 200 -28 - 56­­Érték­papírok Záloglevelek. Magy. földhitelintézet 57, °/( n n 5% „ arany v. ezüst 5% „ jelzálogbank 51/*0/ „ ált. földh.­r. v. t. 6°/( n n v 57,% Pesti kereskedelmi­ bank 6°/, Kisbirt. földhitelintézet 7°/, n n 6°/‚ Elsőbbségek. Dunagőzhajóz.-társulat 5% 80 0 300 , » 6°/‰ 300 Éjszakkeleti vaspálya 5°/0 500 „ „ (ar.)5°/Λ 200 Magy.-galicziai vaspálya 5% 200 I. erdélyi vaspálya 5'/o 200 Győr-sopr.-ebenf.- vasút 5°/. 200 Kassa-oderbergi vasút 5°/0 200 Vágvölgyi vaspálya 5°/0 100 „ Részkötel. TV 20/­ 100 Budapesti lánchíd 6°/0 100 Budapesti malom 6°/0 100 Kész- és téglagy. köt. 6°/, Lloyd- és tőzsde-épület 5% Magán-sorsjegyek Osztrák­ hitelintézet . Pénznemek. Császári kir. arany . Osztr. magyar 8 fztos arany 20 frankos arany Török arany lira . . . Osztrák és magyar ezüst . Német bir. bankf. 100 m. . Váltók árfolyama (3 hóra) Augsburg 100 n. bir. márk Berlin 100 n. bir. márk Hamburg 100 n. bir. márk Majnai Frankf. 100 n. b. m. Más n. pénzp. 100 n. b. m. Amsterdam 100 doll. írtért Brüssel 100 frankért Páris 100 frankért . Marseille 100 frankért . Svájci pénzpiacok 100 frank Zürich 100 frankért. London 10 font sterlingért. Szentpétervár 100 rubelért. Milano 100 lira nuovo ital. 3 S P3 °/ 5-5— 5 5— 47. 3--3 2 2 3V. SVs 4 Utolsó árkelet pénz ára 93 2 84 50 100 75 79 50 90 50 98 — 88 — 93 75 85 — 101 25 80 — 88 63 162 — 5 68 9­­2 — 9 62 104 75 59 40 58 65 99 25 47 85 47 60 47 60 119 75 88 50 63 50 163 — 70 5 64— 9 64­ 105 25 59 50 58 80 99 75 47 95 47 70 47 0 120 Termény Minős. hectol. Ár 100 kilogr. Minős. hectol. Ár 100 kilogr. Termény Minőség hectoli­ter­ban Ár 100 kilogrammként Búza bánsági út 74 10.55—10.65 75 10 75—10.85 Rozs......................... Uj 70—72 7 50 7 75 76 10.95—11.10 77 11.30—11.45 n » » 78 11.55—11.65 79 11.70—11.80 Árpa takarmánynak . 60—62 7 *0 7 50 n n n » n » „ tiszavidéki „ 74 10.90—11.— 75 11.10—11.30 62—64 76 11.40—11.55 77 11.70—11.80 „ malátának . .n 8 — 8 60 * n » 78 11.85—11.95 79 12.05—12.10 n o" Zab ...... 86—40 « 50 n no „ pestvidéki „ 74 10.75—10.85 75 10.95—11.15 76 11.25—11.40 77 11.55—11.65 n n n T8 11.70—11.80 79 11.90—11.95 Tengeri bánsági . .n 75 -- — — — n n n i 1 i i n n n „ fehérnegyei „ 74 10.80—10.90 75 111-----11.20 n másnemű . .0 73 7 05 7 15 76 11.30—11.45 77 11.60—11. 1,0 n " » 78 11.75—11.85 79 11.95—12.— Repeze káposzta .n nélkül_ _ n n n ” n­ éjSzaki- \ 75 10.55—10.65 75 10.75—10.85 jl bánsági_ __ 76 11.----11.10 77 10.15—11.25n . » 78 11.90-11. 45 79 11.40-11.45 Köles........................ 6 85 n n n

Next