A Hon, 1878. december (16. évfolyam, 292-317. szám)
1878-12-03 / 294. szám
294. szám XVI. évfolyam, 4 Reggeli ráadás. Budapest, 1878. Kedd, de ez. 3. Kend(!-hivatal * Barátok-tere, Athenaeum-épület földszilfi, Elöfizetési .Iit. Scatáa küldve, vagy Budapeatec házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra . 2 frt. 8 hónapra.......................................... 3 » 6 hónapra .....................................................12» Az esti kiadás postai különüldéséért felülfixetér negyedévenkint.......................................1 * Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, minndekkor s hó első napjától eztenttatifel ,» POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztési iroda Barátok tere, Athenaeum-épület A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátok téré, Athenaeum-épület) küldendők. Előfizetési felhívás A HOIT XYI-dik évfolyamára,. (A Hon megjelen naponkint kétszer.) Előfizetési árak: deczember hóra ........................... 2 frt. Az esti kiadás postai külön küldéséért fölülfizetés év negyedenkint 1 forint. HUP" Az előfizetés postai utas várnyal Budapestre a Hon kiadóhivatalába (Barátok tere Athenaeum-épület) küldendő. A HON szerk, a kiadóhivatala. — —*———M——BBBSM ' Budapest, deczember 2. © »Hát Szerbiától és Montenegrótól féltünkben foglaljuk-e el Boszniát, Herczegovinát ?« így kiált föl egy laptársunk Andrássy expozéja után. Igenis, Szerbiától és Montenegrótól félve. Nem Szerbia és a Czernagora népétől , hanem Szerbiától és Montenegrótól, mint Oroszország hadászati pozíczióitól. Honnan támadta meg Oroszország a legújabb háborúban Törökországot ? — Boszniából, Herczegovinából. — Honnan kezdte meg Törökország szétbontását ? — Szerbiából, Montenegróból. — Törökország huszonöt millió lakosú nagy állam volt és nem birt egy álló esztendeig elbánni a kis Szerbiával és Montenegróval. — Mindenki tudja az okot, miért nem? Azért, mert Szerbiában, Montenegróban orosz pénz, orosz fegyver s az orosz-szláv szövetség önkénytes serege harczolt a törökök ellen. S mikor végre sikerült a török hadvezérnek letörni a szerb és orosz önkénytes haderőt, akkor Oroszország háború fenyegetése állította őt meg a győzelem kihasználásában. És a török kormány nem az osztrák-magyar monarchia jótállására, hanem Oroszország háborúfenyegetésére hagyott fel a két »kis ország« ártalmatlanná tételével. Az a kérdés egyszerűen, hogy Szerbia és Montenegró jövőre is Oroszország előretolt hadászati pozíciói legyenek-e, vagy nem? — Egyelőre még Törökország megmaradt alkat,rossipi elfoglalására szolgálók, de később okvetlenül az osztrák-magyar monarchia ellen irányzandók. Tehát nem ettől a két »kis« országtól féltünkben nyúltunk a fegyveres önvédelem rendszabályaihoz , hanem ettől a két »nagy« stratégiai pozíciótól védekezve. Monarchiánkat az orosz hatalom észak felől megtámadni soha nem fogja , annál az egyszerű oknál fogva, mert arra felé van Lengyelország, s attól minden orosz államférfi óvakodni fog, hogy elnyomott keresztyén népek fölszabadítására a Visztula és a Kárpátok között adja ki a jelszót Kelet felől pedig ott találja maga előtt Erdélyt, ami rá nézve egy óriási Plevna , de megtámadhat bennünket untalan a Balkánfélsziget felől. Ezt a veszélyt látja előre épen úgy a kormánypárt, mint az ellenzék. S ha az ellenzék azt sürgeti és azt tűzi ki feladatul, hogy az Alduna völgye megvédelmeztessék Oroszország ellen. — Csak egy kérdésre kérünk előbb feleletet.— Várjon, ha egy, a keleti kérdésben megindítandó nagymérvű actiónál hadseregünknek meg kellene jelenni a Balkán-félszigeten, tanácsosabbnak találná e az ellenzék, — hogy erőszakoljuk az átkelést a széles Aldunán , a magas , domináló szerb partok, monitorok és torpedóhajók ellenében, mint egyidejűleg a már megszállva tartott Száva jobbpart mentén, a honnan hadseregünk egy része a Duna jobbpartját védő ellensereget szépen felgombolyíthatja s a balparton átkelni szándékozó derékhadunknak kezét nyújthatja. (Hogy mily fontos eredmény a két közreműködő hadsereg közti összeköttetés helyreállítása, azt Pulszky főhadnagy képviselő úr legjobban megmagyarázhatja.) Ha a Drinavölgyet elfoglalva tartjuk, akkor úgy ülünk a Dunán, mint egy férfi a lovon, ha onnan visszavonulunk, akkor úgy ülünk a Dunán, mint egy asszony. Világosan kimondtuk : nekünk Bosznia, Herczegovina mint megszaporodás nem kell, de mint stratégiai pozíció, a Balkán-félszigeten szükséges, mi Szerbiától, Montenegrótól, mint országtól, mint szomszéd néptől nem félünk, ellenük semmi ellenséges indulattal nem vagyunk, de mint stratégiai pontokat teljes értékükben számításunkba fölvenni elmulaszthatlan kötelességünk. — A magyar delegáczió holnap megválasztandó hetes bizottságába Fálk Miksa, Hegedűs Sándor, Márkus István, Priveszky Tádé, Szögyényi-Marich László, Wahrmann Mór és Zichy F. Viktor gróf vannak kijelölve. (B. D.) — A »Pesti Napló« a szabadelvű kör tegnapi üléséről tudósítást hoz, mely hogy nem hiteles forrásból ered, kitűnik onnan, hogy Hegedűs Sándor felszólalását és a miniszterelnök válaszát is úgy tudja előadni, ahogy nem történt. A hadügyi albizottság a közös hadügyminisztérium rendes szükséglete 22., 23. és 24-ik címeinek megvéleményezése végett szűkebb bizottságot küldött ki. A Hegedűs Sándor delegátus által kidolgozott erre vonatkozó jelentésből a következő érdekes részleteket veszszük ki: Átalános megjegyzés képen előrebocsátja az albizottság azt, hogy a saját kezelés a szükséglet beszerzésénél örvendetes előhaladást tett és megtakarításokkal jár. Míg 1878-ban a szükségletnek csak fele szereztetett be a kenyérkészletben saját kezelés utján, addig 1879-ben már annak 6/10 része jut saját regie alá. A rabból is most már a szükséglet kéttizede igy szereztetik be és itt is a regie kiterjesztése van czélba véve. Az átlagárak vizsgálatába bocsátkozva, az albizottság elfogadta az előirányzat alapjait tevő, és enquête-megállapodásokon, valamint delegationális határozatokon nyugvó számításokat, nevezetesen az 1871—78 ik évek átlagárát, az 1878-iki év julius, augusztus havi átlagárakkal javítva, a beállott árcsökkenés érvényesítése végett. Azonban megjegyzi az albizottság, hogy az előirányzatban nincs levonva a folyó évi július—augusztus havi átlagszámítások alapján eszközölhető összes költségapasztás. Ugyanis ez 1.410.245 forint levonását teszi lehetővé, a 22-dik czimhez, az 1871—78 ki átlag alapján eszközölt előirányzatból és a hadügyminisztérium ebből mégis csak 1.105,585 irtot vont le, vagyis 304,660 forinttal kevesebbet. Ezt a hadügyi kormány azzal indokolja, hogy a jövő évi készletnek, még egy ötöde később és lehet, hogy tetemesen megváltozott árviszonyok közt fog beszereztetni; másfelől: azzal, hogy a 23. czimben foglalt czikkek némelyikénél, nevezetesen a húsnál, már eddig is az előirányzathoz mérten nagy áremelkedés van és a két czim, valamint a 7-ik közt, a delegácziók eddigi szokásos határozatai szerint, a hadügyi kormány virement-t kér; igy a 22-ik czimnél netalán eszközölhető megtakarítás, a 23-ik czimnél eddig is mutatkozó hiteláthágást fogna elenyésztetni és igy a hadügyi kormány abban a helyzetben lenne, hogy e czimek összeségében hiteláthágás nem mutatkoznék, mi eddig megtörtént. Az albizottság kiemelte ugyan, e különben helyes érveléssel szemben, hogy a 22. czímnél nemcsak a július-augusztus havi átlagárakban mutatkozó 12°/0 árcsökkenés, de azóta is még 12°/o árcsökkenés mutatkozik , hogy a készlet */B ének beszerzésénél még esetleges áremelkedés sem fogná ««, «ad.8 oU»t —0 takarítást felemészteni, de mégis elfogadásra ajánlja az albizottság a hadügyi kormány előterjesztését azért, hogy ez ha megkapja az említett czimek közt a virement-t, abban a helyzetben legyen, hogy e czimeken hiteláthágás elő ne forduljon. Tehát a 22-ik címen az összeggel 16.444,429 frt lenne megszavazandó. E tárgyban még csak azt jegyzi meg az albizottság, hogy az átlagárak fölvételének vizsgálatánál, az egyes igazgatóságokban arra a tapasztalatra jutott, hogy néhol kedvezőtlen piaci viszonyok miatt, ami jelentéktelen helyeken szokott előfordulni, a felvett átlagárakon felül is kénytelen a hadügyi kormány menni, hogy a szükségletet beszerezhesse, ami a verseny hiányának tulajdonítandó; másfelől, a piaci átlagárak kimutatásában szembeötlő anomáliákat vélt az albizottság fölfedezhetni, mely két körülmény a kincstárra káros befolyással van. Az előbbi tekintetben, mennyiben az ordre de bataille engedi, az elhelyezésnek nagyobb piaczok közelében eszközlésével, vagy hol ez más okokból nem czélszerű, akkor a beszerzésnek a szállítási viszonyok lehetősége közt, nagyobb körből eszközlésével lehetne segíteni. A másik anomáliát pedig csak a hatóságok lelkiismeretessége oszlathatja el. E két anomáliára az albizottság csak a figyelmet kívánta felhívni, anélkül, hogy határozatot akarna provokálni. — Auersperg hy miniszterelnök és Pretis báró pénzügyminiszter holnap reggel Bécsbe utaznak. A fenforgó osztrák minisztererilisben eddig egy irányban sem történt eldöntés. Az osztrák birodalmi tanács össze fog ülni, mihelyt a delegátiók az 1879-iki közös költségvetést letárgyalták s az összhangzó határozatok meg lesznek. Az osztrák képviselőház ha bebocsátkozik is a berlini szerződés tárgyalásába, daczára annak, hogy az nem involvál állandó megterheltetést és e szerint az osztrák törvény betűje szerint sem volna tárgyalandó, valószínűleg csak egy resolutióban fogja megtörtént beterjesztését constatálni és a berlini szerződés fölötti véleményét kimondani; magát a szerződést azonban nem fogja beczikkelyezni. — Ferencz József ő felsége trónraléptének harmincz éves évfordulója van ma. Harmincz év múlt el — írja a »Presse« — mióta Ferencz József mint ifjú —viharos időben vette át Ausztria-Magyarország kormányát. Oly életkor ez, mely a föld államainak és népeinek nevezetesebb és jelentékenyebb átalakulásait mutathatja fel, mint talán bármely egyéb egyenlő tartamú időszak. A még mindig viszszaható nagy háborúval szemben, meg kell arról emlékeznünk, hogy Ferencz József király uralkodása alatt a világrengető népharcz keleti Európáért kétszer ismétlődött. Ez uralkodás negyedik tizedének kezdete egyúttal. Ausztria-Magyarország állami fejlődésének új, fontos és sokat ígérő pályára lépését jelzi. Ausztria- Magyarország népei szerencsés végzetnek tarthatják, hogy az uralkodó, ki holnap egy eseményekben és tapasztalatokban gazdag uralkodásnak már harmincz évére tekint vissza, még az életerős férfikor magaslatán, kipróbált és megedzett egészség teljében áll és előreláthatólag még számos évig fogja birodalmának és népeinek sorsát kipróbált, biztos kézzel vezetni. — Az afgán háború. Kurum, nov. 27. (A »D. Tel.« sürgönye.) E várat a britt haderő nov. 25-én vette be. Az védtelen volt. Csak egy ágyút találtak benne. Roberts alib. tegnap tett a harczvonal élén kémszemlét s úgy találta, hogy még állásban van néhány ágyú, melyet az afgánok nem mozdítottak el. Remélik, hogy azon törzsek, melyekre az emir támaszkodott, meg vannak nyerve a britt oldalnak, és hogy az ő csapatai nem lesznek képesek elvinni ezen ágyúkat. Valószínű, hogy az előnyomulás holnap egy tömör könnyű fölszerelésű haderővel folytattatni fog. A tábori kíséret és fölszerelés egy minimumra szállítatott le. Sietős a gyors előnyomulás, mert különben attól lehet tartani, megesősödik az idő és nem lehet folytatni az előnyomulást. A csapatok jó egészségben és harczi kedvben vannak. R a v u 1-P i n d e e, nov. 29. A hegyi lakók és Ali-Musjid környékbeli lakosok zavargása kis ideig komoly bajt okozott. A főnökök azonban a szokott jóindulatot és hűséget tanúsítják. Ali-Musjid és Dakká közt már mindennap közlekedik a posta a khybeerek uralma alatt, kik hűségesen megfelelnek e kötelességnek. Önkénytesek minden oldalról, de kivált a sikhek részéről a szó szoros értelmében csengnek, hogy a hadseregbe fölvétessenek. Mindennap tömegesen érkeznek az állomásokra, fölajánlva szolgálatukat. Az osztrák delegáczió tegnapi üléséről emlékezvén meg a »Presse,« örvendetes hírnek mondja, hogy az u. n. alkotmány-viszály, mely az okkupáczionális politika számára tett kormány-követelések alkalmából Herbst és benső barátjai által az osztrák delegáczió bizottságában lett színre hozva, s oly módon oldatott meg, ahogy csak kívánni lehetett. Még a meglehetősen ingerült vita után, mely Andrássy expozéját követte, is alig volt várható, hogy ma a külügyminisztérium budgetje további záradékban való kikötések nélkül fog engedélyeztetni s hogy még az előbb egy bizalmatlansági szavazat tárgyául kilátásba vett rendelkezési alap is folyóvá tétetik a miniszter rendelkezésére. S mégis bekövetkezett a meglepő eredmény. Ha az 1878-iki előterjesztés visszavonása az ellenzék sikere volt, és nem vitatható, hogy ez utóbbi szavazás Andrássy gróf sikerévé alakult. — Az osztrák-török conventióról ezt írja a »D. Tel.« perai levelezője: Úgy tudom, hogy a porta válaszát Bosznia és Herczegovina elfoglalására vonatkozólag, valamint Novi Bazárnak az osztrák és török csapatok együttes megszállása tárgyában, holnapra várják az osztrák követségben. Ausztria beleegyezik abba, hogy elismerje a szultán fenhatóságát Novi-Bazárban, a két hatalom lobogója lesz kitűzve minden középületen, de Ausztria fentartani kívánja magának a jogot, hogy ha Ferencz József kormánya a körülmények által okadatottnak látná, csapatait azonnal beküldhesse Novi-Bazárba. A porta örömmel késsempotatni a szövetséget Ausztriával oly értelemben, hogy Aussinm udta Törökországnak azon tartományok birtokát, melyeket az európai congreszus meghagyott számára. A tárgyalások kedvezően folynak s remélik, hogy a szövetség maholnap meg lesz kötve. Ugyan a lapnak egy későbbi sürgönye azt írja, hogy a válasz megjött, de a porta nem fogadta el az osztrák részről ajánlott módosítást Novi-Bazár együttes okkupácziója tárgyában. A tárgyalások azonban nem lettek teljesen félbeszakítva. — Philippovich elbúcsúzása Szerajevóból. Philippovich elutazása alkalmából Szerajevó valamennyi felekezetének polgársága nagyszerű ováczióban részesítette őt. Esti hat órakor körülbelül 1000 ember lampionokkal a Philippovichinduló hangjai mellett vonult a konakba, melyben Philippovich székel. A negyvenes bizottság a táborszernagy szobáiba ment. Fehérbe öltözött hajadonok beszéd kíséretében babérkoszorút nyújtottak át neki. Nevezett küldöttség vezetője megható beszédet mondott, a néptömeg lent pedig szűnni nem akaró dörgő Zorvnókat hangoztatott. Philippovich, a könyezésig megindulva, alig birt köszönetet mondani. Andrássy gróf nyilatkozatai. A nyilatkozatok, melyeket Andrássy gróf osztrák »bírái« előtt szombaton és vasárnap tett, sok anyagot szolgáltatnak a gondolkozásra. E nyilatkozatok összhatása fölvilágosító és megnyugtató. A közvélemény teljes képét láthatja azokban a lezajlott eseményeknek, melyek most a berlini szerződésben konkrét formát öltöttek. E forma, igaz, a maga teljességében még csak a papíron van kiszirkalmazva, a valóságban pedig, ott Kelet-Európa földjén még nincs betöltve teljesen a berlini szerződés kerete az új alakulásokkal ; egyes részek hiányzanak még a keretből. Egy szóval: a berlini alkotás még nincs teljesen keresztülvive, egyes részei úgy szólva, még munkában vannak s bizonyos időre van szükség, mig elkészülnek, hogy az egész keretet, a formátumot betöltsék s a maga egészében kidomborítsák. Amit a berlini szerződésből a valóságban most látunk, azok csak egyes részek, töredékek és körvonalak. Az egész még nincs készen. És Andrássynak ekkor kell tartania exposét, mikor a nemzetközileg elhatározott új alakulások még csak embrionális állapotban, még csak folyamatban vannak s teljesen még nem valósulhattak meg. E körülményben véljük feltalálni annak magyarázatát, hogy Andrássy gróf világos előadása, nyomós érvei daczára találkozunk a szokott kifogásokkal és ellenérvekkel az ellenzéki és quasi-ellenzéki sajtóban. Andrássy gróf úgy tüntette föl a situatiót, a mint annak a berlini szerződés szerint lennie kell; azok pedig, kik a krítizálásban tetszelegnek magoknak, nem sokat törődve azzal, alaposan-e, avagy alaptalanul kritizálnak, a még most meglevő helyzetből mentik érveiket s kifogásaikat, így pl. a berlini szerződés szerint, melynek conceptióit Andrássy gróf a maguk egészében összefoglalva feltünteté, Bulgáriát és Ruméliát az orosz csapatok jövő tavaszszal elhagyják; a bolgár fejedelemség, mint vazallus, Rumélia pedig a maga autonómiájával közvetlenül a porta uralma alatt marad. Egyik lap mégis azt fejtegetve, hogy hiszen külügyi politikánknak tulajdonképen czéljai sem voltak, mert hiszen ott vannak a muszka hadak a Duna s a Balkán vidékein. Persze, hogy ha két ilyen különböző álláspontról ítéltetik meg a helyzet, a különben is rendesen mindig létező differencziák még nagyobbak lesznek azok között, kik csinálják és azok között, kik írják a politikát. Ha a berlini szerződés teljesen végre lesz hajtva s Andrássy erről az álláspontról beszél, nem lehet arról beszélni, hogy Muszkaország megvetette a lábát az Alsó-Dunán és a Balkánon s hogy e szerződésnek a maga egészében végre kell hajtatnia és végre is fog hajtatni; ez iránt ismételt biztosításokat nyertünk az expozéban. Ami azt illeti, hogy külpolitikánknak nem volt semmi öntudatos czélja, mert a körülményektől kényszerítve azt tette, azt volt kénytelen tenni, amire nem törekedett, — mint ezt egyik laptársunk Andrássy exposéjának összhatásából levonni igyekszik, — azt mondjuk épen azon exposé alapján, hogy külpolitikánk, daczára az események hullámzásának s azok kényszerítő erejének, nem tévesztő szem elől a czélokat s el is érte azokat. Ilyenek egyebek közt, magának Andrássynak szavai szerint: »A kongresszusnak fel kellett állítania az elvet — s azt érvényre is hozta — hogy az európai szerződéseken tett változtatások csak akkor érvényesek, ha abba a hatalmak beleegyeznek.« A kongresszus létrejövetele pedig legkivált Andrássy fáradozásainak köszönhető. A IHOo viuUlivm vl............... y ’ ---------*- ----------- ' ’ védője s most ezen elv érvényre jutása által látjuk magunkat az európai hatalmak solidaritásában, mitől azelőtt meg voltunk fosztva. Ezen elért czél fontosságát és jelentőségét fejtegetni fölösleges. »A kongresszus második czélja — mondja továbbá Andrássy — az volt, hogy a török uralomnak megmaradt birtok a fennállás lehetőségével bírjon, s hogy újonnan megjelölt határai közt meglegyen benne az életképesség, melytől a san stefanoi béke megfosztotta . E czélokat külpolitikánk a kongresszus, tehát Európa segítségével érte el. Voltak e szerint, még pedig fontos czélok, melyekre politikánk törekedett, s aki ezeket nem veszi észre, úgy tesz, mint az, ki az erdőtől nem látja a fát. Az utóbbi czélnak válik javára az okkupáczió is, melyet többen annexióra akarnak magyarázni. De e themáról, valamint Andrássy nyilatkozatainak egyéb részeiről más alkalommal kvánja letétetni, mivel az a felirati vitában elintézést nyert. Pázmándy Dénes igen nevezetesnek tartja e kérvényt, mert oly megyéből került, mely a választások után politikai nézetét megmásította. Ez alkalmat megragadja egyúttal arra, hogy azon hitének adjon kifejezést, hogy Széll K. volt pénzügyminiszter mély politikai nyomós okoknál fogva köszönt le s nem mint a miniszterelnök előadta, csak pénzügyi okokból. A ház úgy e kérvényre, mint a többire nézve, melyek még az 1., 2. és 3-dik sorjegyzék alapján előterjesztettek, a kérvényi bizottság véleményét fogadta el és ezzel a napirend ki volt merítve. Az elnök jelenti, hogy Szlávy József, a magyar delegáczió elnöke, azon óhajtását fejezte ki a ház elnöksége előtt, hogy miután a legközelebb következő napokban a delegáczió nyilvános üléseket kíván tartani, a képviselőház a legközelebbi 3, esetleg 4 napon át ne tartson ülést. Tisza Kálmán miniszterelnök, T. ház! Nekem részemről a delegáció elnöke által kifejezett kérelem ellen nincs kifogásom, és azt hiszem, ha kimondjuk is, hogy nem fogunk 3—4 napon át ülést tartani, mégis, ha az okvetlen szükség kívánná, hogy előbb is tartassék ülés, akkor módja lesz az elnöknek az ülést összehívni. (Helyeslés.) Elnök: Tehát kimondhatom, hogy a következő 3, esetleg 4 napon a képviselőház ülést nem fog tartani, azon eset kivételével, ha a szükség igényelné, mely esetben az ülés a szokott módon fog kihirdettetni. A legközelebbi ülés napirendjére, amely a szokott módon fog közzététetni, kitüzetik: a kormány jelentése azon intézkedésre vonatkozólag, hogy a közelmúltban lefolyt események következtében a 83-ik magyar honvéd gyalogsági dandárnak megengedtetett, miszerint egyes csapatai esetleg a magyar korona országainak határait is átlépjék, továbbá a képviselőház mentelmi bizottságának jelentése Lukács Béla képviselő úr mentelmi ügyében , végül a gazdasági bizottság jelentése Nagy Iván naplószerkesztőnek nyugdíjaztatása iránt. Apponyi Albert gróf a napirendhez kiván szólani. Az utolsó ülésen Irányi Dániel fölszólalására, hogy mikorra fog a berlini szerződés tárgyalása napirendre tétetni, a miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a legközelebbi napokban ez iránt a házban a kormány véleményét elő fogja adni. Mivel azonban most elhatároztatott, hogy a ház 3, esetleg 4 napon ülést nem tart, tart attól, hogy azon terminus, mely alatt a miniszterelnök is nyilatkozatot ígért, nagyon hosszúra fog húzódni, annál inkább tart ettől, mert azt hiszi, hogy a ház napirendjére kitüzetni szándékozott tárgy nagyon szoros összefüggésben áll oly tárgyakkal, amelyek a delegációban előfordulni fog£aI*eZP frantinziratközafás,1"a"Amennyi fiél f,á"i"c7sziny erre nézve már megállapodásra jutott, a mai ülésben volna szíves előadni; mindenesetre pedig oly időben, hogy a delegátiónak és a képviselőháznak rokon tárgyakra vonatkozó működését alkotmányunk szelleme által kívánt egymásutánba és harmóniába hozni lehessen.Tisza Kálmán miniszterelnök: T. ház! Anélkül, hogy az indokoláshoz, melylyel a képviselő úr felszólalását berekesztette, szólnék, bátor vagyok megjegyezni, először azt, hogy mivel szombaton jelentettem, hogy néhány nap alatt fogok nyilatkozni, azt hiszem, még mulasztást nem követtem el. Egyébiránt igen örülök, hogy könnyen módomban áll a t. képviselő urat lekötelezni, amennyiben nyilvánítom, hogy a legközelebbi ülésben nyilatkozni fogok. (Helyeslés): Az ülés 2 órakor véget ért. Országgyűlési tudósítás. A képviselőház ülése december 2. A kérvények 4-dik sorjegyzékében foglalt ama kérvényekre nézve, melyek azt kérik, hogy az illetékes adókövetelések után járó késedelmi kamatok a 80/608 kamatmértéket meg ne haladják, a kérvényi bizottság véleménye az, hogy a pénzügyminiszternek adassanak ki tanulmányozás végett. Madarász József a bizottság véleményét még ezzel kívánja megtoldani »és azzal a czéllal, hogy ez ügy szabályozása iránti törvényjavaslatát a képviselőháznak még ez ülésszak alatt terjeszsze elő.« A ház többsége Madarász pótlékinditványát elfogadta. (Élénk éljenzés e szélső balon.) Több törvényhatóság ama kérelmét, hogy az illetékkiszabás és behajtás körüli visszaélések orvosoltassanak, a bizottság kiadatni véli a pénzügyminiszternek tanulmányozás végett. Elfogadtatik. A dunántúli helv. hitvallású egyház kéri, hogy a véderőről szóló 1868. 40. t.-cz. a néptanítók védkötelezettsége iránt módosíttassák. A kérvényi bizottság tanulmányozás végett a véderő bizottságnak kívánja kiadatni, mely a trónbeszéd által érintett véderő javaslatot lesz hivatva tárgyalni. Madarász József az 1868-ks véderőről szóló törvényt a népmivelődés ellen irányzottnak tartja, miért is azt indítványozza, hogy a kérvény adassék ugyan ki ama bizottságnak, mely a közoktatásügyi és honvédelmi miniszter meghallgatásával oly törvényjavaslatot terjeszszen elő, mely által a köztanintézetek tanárai, tanítói s a népiskolák tanítói is biztosíttassanak a felől, hogy népnevelési működésüket háborítatlanul teljesíthessék. Szende Béla miniszter , tekintve azt, hogy a véderőről szólójavaslat nemsokára napirendre kerül, s hogy úgy ő, mint az egész kormány érzi, hogy a fennálló törvény bizonyos pontjaiban módosítandó, nem tartja célszerűnek, hogy az ügy itt mellékesen s rögtönözve elintéztessék. Kéri az elhalasztást ajavaslat előterjesztéséig. (Helyeslés jobbról.) A többség a kérvényi bizottság véleményét fogadja el. Előadó Vas megye kérvényét, mely e kormány elleni bizalmatlanságát fejezi ki, az irattárba ki A magyar delegáczió ülése. Budapest, decz. 2. Elnök : Szlávy ; jegyzők : Baross, b. Fiáth, gr. Zichy Viktor. A miniszterek közül jelen vannak: gr. Andrássy Gyula, Bylandt-Rheidt, Hoffmann. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Elnök egy kérvényt mutat be, mely az Örkényi lőtér dolgában adatott be. A hadügyi bizottsághoz utasittatik. Következik a pénzügyi bizottság jelentése a közös pénzügyminiszteri budget tárgyában. Wahrmann Mór előadó indítványára a minisztérium költségvetésének tételei megszavaztatnak. A vámjövedéki előirányzat elfogadtatik. A pénzügyi albizottság tudomásul vétetni kívánja a közös pénzügyminiszter azon nyilatkozatát, hogy a közös főszámszék szervezete s a közös nyugdíjazás rendezése iránt legközebb intézkedik. Várady Gábor a múlt évben e tekintetben, hozott határozatokat továbbra is fentartandóknak véli. Fentartatik. A közös pénzügyminisztérium további tételei vita nélkül, változatlanul elfogadtatnak. Következik az 1876-ki zárszámadások tárgyalása. Hegedűs Sándor előadó: Az 1876-i zárszámadás az előirányzathoz képest 10.400.000 frt deficitet mutat fel; ennek oka azonban a kiadások rendkívüli viszonyokon alapuló emelkedése s a jövedelmek és fedezet csökkenése, mely a vámjövedelmeknél egymagában túlszárnyalja a deficit nagyobb felét, kéri a bizottsági indokolt jelentés értelmében a fölmentés megadását. A fölmentés megadatik s a bizottság jelentése elfogadtatik. Wahrmann Mór ezután egy sajtóhibát jelent be, mely tudomásul vétetik. Következett ezután a tengerészeti albizottság jelentése. Zichy F. Viktor a budget tételei által bizonyítva látja, hogy a tengerészetügy vezetője a takarékosság szempontjaira tekintettel volt. Erre utalván, felhívja az albizottság nevében a bizottságot, hogy a tengerészeti legénység és hadihajó-létszám megállapítása iránt már több ízben hozott határozatot újítsa meg. Az új citadella-hajó költségeit is fölveendőknek tartja, mert az előirányzat úgy is csekélyebb, mint tavaly. Ajánlja a tengerészeti budget elfogadását. (Átalános helyeslés). Következett a tengerészeti budget részletes tárgyalása.A