A Honvéd, 1869 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1869-05-26 / 21. szám
Harmadik évfolyam. 21. szán.. Pest, május 25. 1869, HOSTED. Első magyar katonai hetilap. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőhez IPest, városligeti fasor, lövölde tőszomszédságába intézendők. Folyvást megrendelhető * „Honvéd“ múlt évi júl.—depz. folyama. ? At»31}‘ i I (iKÓF BETHLEN OLIVÉR A megrendelések Heckenast G. kiadóhoz (Pest, | j --------------------------------— J { egyetem-utcza 4. szám) czímzendők. honvéd alezredes. V»WWVVW^iWWV*Aff^ Katonai szaktekintélyek közreműködésével szerkeszti Előfizetési felhívás „HONVÉD“ első magyar katonai hetilapra. Előfizetési feltételek: Negyedévre (április -június) ...... 1 ft. 50 kr. Félévre (január—június)..............................3 ft. — kr. Egész évre (január—december) ... . . 6 ft. — kr. A „Honvéd“ előfizetői „Az Olló“ czímű politikai és irodalmi havi közlönyt ingyen kapják. pj" A „Honvéd“tárczája képekkel illustrálva jelenik meg pj” A honvédelemhez kinevezendő valamennyi törzstiszt arczképét lapunkban adni fogjuk, és az illető életrajzokat olvasóinkkal megismertetjük. Így A pénzes levelek bérmentes küldése kéretik A „Honvéd» kiadó hivatala. (Pest, egyetem-utcza 4. sz. a.) 1-1 V —’ A toborzás és a Deákpárt. Némelyek a toborzási fiascot egészen a kormány nyakába akarják tolni, azt állítván, hogy eddigi eljárása által az uj honvédelmet a nemzetnagy többsége előtt oly népszerűtlenné tette, miszerint a toborzás csak 200 embert bírt a magyar zászló alá keríteni. Mi igazságosabbak vagyunk s a nélkül, hogy a kormányt a szervezés körüli sok tekintetben hibás eljárásáért menteni akarnék, mélyebb okot tulajdonítunk ama fontos népszavazatnak, mely által a toborzás alkalmával az új honvédelem iránti közönyösségét tanúsította. A múlt országgyűlés a védrendszerről szóló törvényt — mint maguk a kormánylapok hirdették — csak azért fogadta el, mivel a honvédelmi törvényben némi kárpótlást vélt találni, és remélte ez után egy nemzeti fegyveres erőhöz leggyorsabban juthatni. Azonban a jobboldali követek nem fontolták meg, hogy a védrendszerről szóló törvény a nemzetre nézve oly terhes, és a hazafias magyar érzelmet annyira sérti, miszerint az érte nyújtott kárpótlás — a magyar honvédsereg — melyben a nemzet legszebb és legértelmesebb elemeit nélkülözni leen, kénytelen, teljességgel nem nyugtatja meg a nemzetet, és nem adhat neki bizalmat a bécsi игЪк szándéka iránt. Később mindenki látta, mint: igyekeznek Bécsből a honvédelmi minisztériumra minden" csekélységben erkölcsi nyomást gyakorolni, s ilyen körülmények közt csoda-e, ha a lelkesültség hiányzott; csoda-e, ha a nemzet közönynyel néztek azon.A pborvzást, mely egy magyar seregnek szólott ugyan, de, szerinte a nemzeti hadsereg eszméjének teljességgel nem felel meg. Az országgyűlési majoritás, úgy a nemzet mint a király érdekében, a toborzás sikertelenségéből nagy tanúságot meríthet és okulva még segíthet is a dolgon, ha tetteiben egy kis önállóságra és férfias függetlenségre bír emelkedni. A védrendszerről szóló törvény a királyra bízta a közös hadsereg belső szervezetét, azonban ezt csak bizonyos ígéretek alapján tette, mely ígéretek e mai napig nem teljesültek. Az új országgyűlés teendője ezen ígéreteket törvénybe foglalni, és a szentesített törvénynyel kezébe talán sikerülni fog a magyar kormánynak a közös hadügyért ünnepélyes ígéreteinek teljesítésére bírni. Az új törvénvény öt főpontot foglalhatna magában: 1. A magyar ezredek rögtön hazaszállítandók, mégpedig toborzó kerületeik közelébe. 2. A magyar ezredeknél csak magyar tisztek alkalmaztathatnak, és ezek egy külön concretual statust képeznek. 3. Magyar technikai csapatok és tüzérség állíttatik fel. 4. A Ludoviceum szerveztetik és életbelép. 5. A nem magyar ezredek csak az országgyűlés engedélyével léphetik át az ország határát. Ezen új törvény semmit sem foglalna magában, mi a vádrendszerről szóló törvényben kifejezett bárminemű intézmény- nyel vagy elvvel ellenkeznék. Ezen új törvény csak az 1867/68-ki kiegyezkedési"Törvényeknek magyar szellemben tovább fejlesztése volna. A Deákpártnak nem lehet szándéka az általa hozott törvényeket osztrák szellemben fejleszteni; márpedig ha új törvények által az alaptörvények nemzeti irányban nem magyaráztatnak, hanem meghagyatik az országgyűlés által az azokban rejlő kétértelműség, s igy lehetségessé válik, hogy Bécsben minden törvényt inyekre magyarázzanak , akkor mindenki belátja, hogy a kormányt csak részben, lehet vádolni, ha a törvény osztrák szellemben fejlesztetik, s a fő bűn magát az országgyűlést éri, mely az alkotmány biztosítását egy hadügyminiszter puszta ígéreteire alapította. De talán maga a közös hadügyminiszter is, mint csak szélsőbalja a bécsi udvari katonai pártnak — nem tehet mindent amit akar. Talán neki is segítene az országgyűlés egy ilyen törvény létrehozásával. Ma e hadügyminiszter, ha az ígéret teljesítését pengeti, a bécsi Camarilla által kinevettetik. „Ígéret — mondják e tapasztalt bölcsek és Haynau-barátok — ígéret! mit nem ígértünk mi 1848-ban — és semmit sem teljesítettünk.“ Erre a hadügyminiszter kénytelen meghajolni. . De ha törvény létezik, ha gróf Andrássy lemondással fenyegetheti a hadügyért, és ez a Camarillát, hagy az egész rendszer koczkán forog, és a törvény s a reactio közt a kérdés mint — apt-aut — tétetik fel — akkor a magyar kormány győzni fog, mert a’Teactionak ideje még nem jött el.. Ha azonban a Deákpárt hagyja* dolgokat mentére, folyni és nem gondoskodik a nemzet legszentebbérdekeinek biztosításáról, akkor egy szép reggel arra ébredhet fel, hogy „már késő“. - *'» * * ,Bethlen Olivér. \ ~ .-V » * - i * -Д -> »; v \ ^