A Jövő Üzemmérnöke, 1977 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1977-01-01 / 1. szám
8 Beszámoló Vili. szerszámgépipari kongresszusról A VIII. szerszámgépipari kongresszuson igen sok előadás foglalkozott az integrált gyártó rendszerek kutatási, fejlesztési kérdéseivel, valamint a már megvalósított rendszerek üzemeltetési tapasztalataival. A kis- és középsorozatok gazdaságos gyártása olyan termelőberendezések kifejlesztését igényli, amelyeknél a gépi erőráfordítás és az összmegmunkálási időráfordítás viszonyszáma nagyobb mint 0,8. Ez csak a mellék- és segédidők lényeges csökkentésével, továbbá jól szervezett anyagmozgatással érhető el. Ezek megvalósításához a teljes gyártási folyamatot egységes egészként kell kezelni. A fenti célkitűzést a tömeggyártásban a célgépek és az automata gépsorok valósították meg, a kis- és középsorozatgyártásban viszont újszerű koncepcióra volt szükség a megoldáshoz. A kongresszus is bizonyította, hogy ez az újszerű megoldás, a gyártósorok és a számjegyvezérlésű szerszámgépek szintezése eredményeként létrejövő integrált gyártó rendszer. Az integrált gyártó rendszer lényege az, hogy a megmunkáló központok (számjegyes vezérlésű szerszámgépek egy típusa) közötti információáramlás, a munkahelyek közötti munkadarab-továbbítás, valamint a mérés művelete is automatizált, a teljes gyártási folyamatot ún. folyamatirányító számítógép irányítja. K. Tschink előadásával, illetve az azt követő filmvetítésből megtudtuk, hogy az NDK szerszámgépgyártó ipara eddig 11 integrált gyártó rendszert fejlesztett ki, és gyártott le, amelyek az NDK- ban kedvező tapasztalatok mellett napjainkban is üzemelnek. A fejlesztési feladat nagyságát is jellemzi, hogy az első ilyen géprendszer megvalósításához mintegy 20 iparág munkásainak, mérnökeinek, kutatóinak összefogására volt szükség. A Prizma 2 elnevezésű integrált gyártó rendszer Karl-Marx-Stadtban, a „Fritz Heckert” szerszámgépkombinátban évek óta termel. Alkalmas prizmatikus szürkeöntvényből vagy acélból készült munkadarabok teljesen automatikus megmunkálására. A kongresszuson fokozott érdeklődés kísérte az ugyancsak az NDK-ban kifejlesztett és megvalósított FZ 200 típusjelű integrált gyártó rendszerről elhangzottakat is. A berlini „Október 7” gépgyárban működő gyártórendszer évi 200 000 különböző méretű fogaskerék legyártására alkalmas, 4 mm-es modulig, 40—60 darabszám sorozatokban. Automatikusan történik a fogaskerekek esztergálása, lefejtő marása, sorjázása, hántolása, tisztítása, hőkezelése, valamint az azt követő köszörülés is. Az első FZ 200 típusú gyártó rendszer három éve üzemel a műszakban, az ezen idő alatt szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a relatíve magas beruházási költségek ellenére az önköltség 85 %ra csökkent. Figyelemreméltó eredmény az is, hogy a munka termelékenysége háromszorosára, ötszörösére nőtt, a létszám kb. 1/3-ára, a termeléshez szükséges alapterület viszont kb. 50 %-ra csökkent a hagyományos gyártáshoz viszonyítva. Néhány hazai előadó (pl. Lajtai István, Bíró György) a Csepeli Szerszámgépgyárban megvalósuló szekrény, és fedélszerű közepes méretű öntött alkatrészek megmunklására alkalmas integrált gyártó rendszer kutatási, fejlesztési kérdéseiről szólt. Az IGYR—630 típusjelű gyártórendszer működésének elvét az ábra szemlélteti. Az 1. előrajzolás kézművelete után a 2. megmunkáló központ révén az alkatrészen bázisfelületeket képeznek ki, majd az előmunkált alkatrész magas raktárban kerül átmenetileg tárolásra. A számítógép irányítású magas raktárból a gyártási programhoz igazodóan kerülnek a munkadarabok a gyártó rendszer 3. jelű munkahelyére, ahol a munkadarabot egy szállító kocsi felfogó lapjára (palettájára) erősítik. Ettől kezdve a munkadarab automatikusan „keresi meg” a megmunkálásában résztvevő szerszámgépeket (pl. 6, 7, 8), majd a mosás, mérés, szerelés (pl. 4, 5) ugyancsak automatikus műveleteire kerül sor. Az elkészült munkadarab ezután elhagyja az integrált gyártó rendszert. Biztosak lehetünk abban, hogy a VIII. szerszámgépipari kongreszszuson elhangzott előadások anyagának elemzése is hozzájárul majd ahhoz, hogy a fejlesztés stádiumában levő, hazai gyártásra kerülő integrált gyártó rendszer tovább öregbítse a magyar szerszámgépgyártás nemzetközi hírnevét, elismerését. Ez a kongresszus is, az előzőekhez hasonlóan, fontos iránymutatást adott a további előrelépéshez, és egyben a hazai fejlesztő, felhasználó szakemberek számára értékes tapasztalatszerzésre, a nemzetközi szakmai kapcsolatok erősítésére nyújtott kiváló lehetőséget. Pintér József 1 előrajzolás 2 előmunkálás 2 munkadarab felfogó lapra szerelése 4-5 mosás ,mérés szerelés §-?-§-§ forgácsoló szerszámgépek MR magosraktár Az IGYR-630 típusú gyártórendszer működése / egy munkadarab példáján / Átmenet—de hogyan? II. békés egymás mellett élés és a forradalom kérdései Leonyid Brezsnyev beszámolójában hangzott el az SZKP XXV. kongresszusán: „Az utóbbi években fejlődtek kapcsolataink az Egyesült Államokkal. Sok olyan szovjet —amerikai megállapodás született, amely kölcsönösen előnyös együttműködést irányoz elő a gazdaság, a tudomány, a technika és a kultúra legkülönfélébb területein”. A Szovjetuniónak más tőkés országokkal is fejlődtek a kapcsolatai. Pl.: Franciaországgal hagyományossá váltak már a magasszintű tárgyalások. Az NSZK ma már a Szovjetunió egyik legnagyobb partnere a gazdasági együttműködésben. Jó a kapcsolat Angliával, Olaszországgal, Finnországgal, és más országokkal. A békés egymás mellett élés körülményei közt is folyik az- 'ban az osztályharc az egyes országokon belül. A marxisták—leninisták stratégiája az imperializmus elleni küzdelemben a következő: a forradalom első szakaszában az összes imperializmus ellenes erő a munkásosztály, a parasztság, a kispolgárság, a nemzeti burzsoázia egyes rétegeinek összefogása abból a célból, hogy megdöntsék az imperializmus uralmát, kivívják függetlenségüket. A forradalom második szakaszában a munkásosztály és a parasztság, s az egyes kispolgári rétegek és az értelmiség összefogása a szocialista forradalom megvalósításáért. Ez a stratégia arra épül, hogy korunkban az imperializmus elleni küzdelem szocialista forradalomba megy át, következésképpen a szocialista forradalom csak akkor lehet sikeres, ha azt a munkásosztály vezeti, a marxista-leninista párt irányításával. Az álradikális vezetők sohasem értették meg és soha nem is érdekelte őket a munkásosztály vezető szerepe a demokratikus az antiimperialista és a szocialista forradalomban, sosem bíztak teljesen a munkásosztályban, s lényegében nem is építettek rá. Nem véletlen, hogy őket inkább parasztforradalmároknak tartják, mint munkásforradalmároknak. Okkal feltételezhető, hogy az ultrabaloldali csoportok elvtelenül hízelegnek a nemzeti felszabadító mozgalmaknak, a harmadik világ országainak. Ezzel az a céljuk, hogy ily módon fogják be szekerükbe a felszabadító mozgalmakat. Csakhogy ez a magatartás előbb-utóbb lelepleződik. Az e kérdésekben elfoglalt marxista—leninista álláspont és az álradikális nézetek közötti küzdelem képezi az alapját a szovjet—kínai viszony megromlásának, amelyről Leonyid Brezsnyev, az SZKP XXV. kongresszusán a következőket mondotta: „Kína jelenlegi vezetőinek politikája nyíltan a szocialista államok többsége ellen irányul. Ez a politika nemcsak idegen a szocialista elvektől, hanem lényegében az imperializmus fontos tartaléka is lett a szocializmus ellen vívott harcában. Minden békeszerető népre nézve nagy veszéllyel járnak Pekingnek azok a lázas kísérletei, hogy meghiúsítsa az enyhülést, meggátolja a leszerelést, bizalmatlanságot és ellenségeskedést szítson az államok közt; az a törekvése, hogy világháborút provokáljon, maga pedig hasznot húzzon belőle. Határozottan szembe kell szállni ezzel a politikával. Ma már nem elég annyit mondani, hogy a maoista ideológia nem egyeztethető össze a marxista-leninista tanítással. Egyenesen ellensége annak. Mi készek vagyunk normalizálni viszonyainkat Kínával a békés egymás mellett élés elvei alapján. A kínai télen a sor”. Ezt a gondolatot ismételte meg Leonyid Brezsnyev legutóbb az SZKP Központi Bizottsága plénumán, 1976. október 26-én Kínával kapcsolatban : „Ebben az országban bonyolult belpolitikai folyamatok mennek végbe. Ma még nehéz megmondani, hogy milyen lesz a Kínai Népköztársaság jövendő politikai irányvonala. De már most világos, hogy a Peking által a legutóbbi másfél évtized alatt folytatott külpolitikai irányvonal alapvetően hitelét vesztette a világon”. „— Következetes irányvonalunk — mondotta a továbbiakban — az a törekvés, hogy a Kínához fűződő kapcsolatainkat javítsuk.. „.. .mi készek vagyunk rendezni viszonyunkat Kínával a békés egymás mellett élés elvei alapján. Sőt, még többre is. Kongresszusunkon világosan kifejezésre jutott, hogy mi hívei vagyunk a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság közötti jó kapcsolatok helyreállításának, a szocialista internacionalizmus elveinek megfelelően”. (Folytatása következik.) Viharos Sándor III. évf. A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE POLITIKAI TCTC A „szelvény” kitöltése a kérdésre adott helyes válaszok alapján történik, egy levelezőlap nagyságú kartonon. „A Jövő Üzemmérnöke” ládájába kérjük a kitöltött szelvényt február 2- ig bedobni. A helyes megfejtők között könyvutalványokat sorsolunk ki minden forduló után, és a legeredményesebb versenyzők részére politikai „Ki mit tud?”ot szervezünk április folyamán, külön díjakkal. 3. HÓNAP 1. A Ganz—MÁVAG szovjet megrendelésre is gyárt motorvonatokat. Decemberben hányadik készült el? Háromszázadik — 1. Négyszázadik · 1, ötszázadik ·2. 2. December hónapban van az „Emberi jogok napja”. Mikor? December 1. = 1. December 10. = X. December 31. = 2. 3. A Magyarországra irányuló földgáz-szállítások 1975-ben indultak meg a Testvériség gázvezetéken. 1977-ben mennyi szovjet földgáz érkezik? 12 milliárd köbméter = 1, 1 milliárd köbméter = 2, 2 milliárd köbméter = 2. 4. Decemberben az egyik arab államban elnökválasztás volt. Hol? Algériában = 1; Libanonban = 1; Szudánban = 2. 5. Decemberben tartotta IV. kongresszusát a Vietnami Dolgozók Pártja (új nevén Vietnami Kommunista Párt). Hány tagja van a pártnak? 1,5 milli = 1; 1,8 millió = X; 2 millió = 2. 6. Indiai látogatása során Losonci Pál megkoszorúzta Körösi Csoma Sándor síremlékét. Hol van? Bangaloréban = 1; Darzsilingben = X; Madrasban =12. 7. Hazánkba látogatott december folyamán Georges Séguy, a Francia Általános Munkás Szövetség főtitkára. Mi a szervezet rövidítése? AFL = 1; CGIL = X; CGT = 2. 8. A FAO (az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) megvizsgálta a világ élelmezési helyzetét. Megállapította, hogy a fejlődő országokban még mindig jelentős mennyiségű gabona megy évente veszendőbe. Mennyi? 10 százalék = 1; 15 százalék = X; 20 százalék = 2, 9. Az 1977. évi költségvetést megtárgyalta az országgyűlés. Mennyi bevételre számít az állami költségvetés 1977-ben? 267 milliárd Ft = 1; 359 milliárd Ft = X; 362 milliárd Ft = 2. 10. Ki lesz Carter nemzetbiztonsági tanácsadója? Vance = 1; Brezinski = X; Young = 2. 11. A Bakony Művekben gépkocsi-villamossági szerelvényeket is gyártanak exportra Eddig mennyi készült el? 2 millió = 1; 2,5 millió = X; 3 millió = 2. 12. Párizsban székel a Vasutak Nemzetközi Szövetsége, amelynek a MÁV is tagja. Hány tagszervezete van? 90 = 1. 80 = X; 75 = 2. 13. Az OPEC-országok 1977 januártól újra emelik az olaj árát. Hány százalékkal? 5—15 százalékkal = 1; 10—15 százalékkal = X; 15 százalékkal = 2. 13 + 1. Ki a magyar kulturális miniszter? 50 Ft-os könyvutalványt nyert. 1. hónap: Janek Anikó műszaki tanár szak 181. tk. 2. hónap: Maczkó István biz. bér. szak 365. tk. A nyertesek az utalványt a B. ép. 604. szobában vehetik át. 1977. JANUÁR Forradalmasítja a közlekedést az új sapporói földalatti Japánban az első gumikerekeken gördülő földalattit Sapporo városában állították üzembe. A múlt év december 15-én nyitották meg a nagyközönség előtt e vasútvonal egy szakaszát, mely egyben az ország negyedik földalatti vasútrendszere lesz. A másik három Tokióban, Oszakában és Nagojában közlekedik. A városban 1967-ben feltérképezték a két nyomtávú, nagy sebességű elektromos vasúthálózat rendszerét és kidolgozták az építési programot. Ez a rendszer 45 km összhosszúságban szeli majd át a várost, s egy 25 km-es északdéli irányú és egy 20 km-es kelet-nyugat irányú szakaszból fog állni, melyek a város szíven találkoznak. E tömegközlekedés célját szolgáló hálózat egyesíti magában a földalatti és a föld feletti magasvasút-szakaszokat. Az észak-déli irányban haladó útvonalból egy 12,6 kmes szakaszt kifejezetten az 1972. évi téli olimpiai játékok versenyzőinek és az erre az eseményre Sapporóba utazott vendégek kényelmes szállítására készítették el. Ezt a szakaszt 1971. decemberében adták át a forgalomnak. Elkészültével a két végállomás közötti 14 megállós táv menetideje 23 percre csökkent, ami gyakorlatilag csupán egyharmada annak az időnek, mely alatt az a®utóbusz ugyanezen az útvonalon az utat megteszi. Egy vasúti kocsiban 180 utas fér el. A forgalmat 56 kocsi bonyolítja le oly módon, hogy két kocsis szerelvényekből 14, négykocsis szerelvényekből pedig hét közlekedik az új útvonalon. Az új földalatti a téli olimpia idején mintegy 203 ezer embert szállított. Az 1972. évi sapporói téli olimpiai játékok főbb színhelyei, így a nyitott és fedett korcsolyapályák, a biatlon versenyszínterek, továbbá maga az olimpiai falu, valamint a sajtóközpont, mind az új földalatti Makomanaj állomása közelében találhatók. Ugyanakkor a Mihako fedettpályás korcsolyacsarnok a Kita-Nijuyonjo állomás közelében van. Épp ezért az olimpiai létesítmények mintegy fele az új földalatti szakasz segítségével könnyen elérhető és megközelíthető volt. Az olimpiai játékok idején, mint fő szállítóeszköz, kulcsfontosságú szerepet töltött be. A sapporói földalatti vasúton néhány újítás látható, mely általánosságban „sapporói módszer” néven ismeretes. Alant ismertetjük ezeket az újításokat. 1. Gumiabronccsal ellátott kerekek alkalmazása. Ilyen kerekeket használnak a párizsi, a montreáli és a mexikói földalattikon is, azonban ezeknél a kocsiknál a kerekek vázát vas alkotja, míg a sapporói földalatti vasútnál egyedülálló módszerrel a világon első ízben alkalmaztak pusztán gumiból készített kerekeket. Ezen túlmenően az egyvágányú vasúthoz hasonlóan, un. irányító kerekekkel oldják meg a szerelvények irányítását. Ez annyit jelent, hogy egy irányító kerékpár (két vasvázra szerelt gumikerék, mely a kisiklás megakadályozására szolgál), mindkét oldalról a pályatest középen húzódó I alakú sínre tapad, míg a pneumatikus gumikerekek a vágányt képező betonalapzaton futnak. A pneumatikus abroncsrendszer következtében a földalatti kocsik zaja a kocsikon belül a maximális 70 fonos zajhatárig, a földalatti útvonalától számított 5 méteres távolságban pedig 50 fon erősségig csökkent le. Ez a hagyományos, vaskerekeken gördülő földalatti zajkibocsátáshoz viszonyítva 30%-os csökkenést jelent. Ezen túlmenően, mivel a tapadási együttható a pneumatikus kerekeknél kétszer-háromszor nagyobb, mint a vaskerekeknél, így a felgyorsulás és a lelassulás értéke egyaránt megnövekedett és ezáltal lehetővé vált a földalatti un. üzemelési üresjáratainak csökkentése. Ami pedig szintén lényeges, tetemesen csökkentek a fenntartási költségek is. 2. Hóvédettség. Az újonnan üzembe helyezett földalatti 4,6 km-es szakaszon a föld felett fut. Mivel Sapporóban télen gyakori a havazás és sok a hó, aföld feletti szakaszokat mindenütt félkör alakú fém védőburokkal fedték be, hogy így biztosítsák erős havazás esetén is a zavartalan üzemeltetést. 3. A rendszer teljesen automatizált. A földalatti vasutat teljesen automatikus távirányítású rendszer vezérli. Ebben nem csupán az automatikus szerelvényellenőrző szerkezet tartozik, hanem automatizált a jegyváltás és jegyellenőrzés is, úgyszintén automatizált módon történik a pénzváltás és a menetdíjszabás is. Automatizált a vonat hollétét és helyzetét tudósító hangosbemondó is. Ipari televízió-rendszer segítségével történik az összes szerelvény központi irányítása. Igen sok külföldi tudós és mérnök utazik Sapporóba, hogy a földalatti vasutak új ún. sapporói módszerét tanulmányozza, melynél több új és nemrég felfedezett szerkezetet alkalmaztak és ezzel a város tömegközlekedési eszközök e fajtájánál korszakalkotó eredményeket értek el. Fordította: Cserháti Antal Vg. 304 /