A Jövő Üzemmérnöke, 1977 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1977-01-01 / 1. szám

8 Beszámoló Vili. szerszámgépipari kongresszusról A VIII. szerszámg­épipari kongresszuson igen sok elő­adás foglalkozott az integrált gyártó rendszerek kutatási, fejlesztési kérdéseivel, vala­mint a már megvalósított rendszerek üzemeltetési ta­pasztalataival. A kis- és középsorozatok gazdaságos gyártása olyan termelőberendezések kifej­lesztését igényli, amelyeknél a gépi erőráfordítás és az összmegmunkálási időráfordí­tás viszonyszáma nagyobb mint 0,8. Ez csak a mel­lék- és segédidők lénye­ges csökkentésével, to­vábbá jól szervezett anyagmozgatással érhető el. Ezek megvalósításá­hoz a teljes gyártási fo­lyamatot egységes egész­ként kell kezelni. A fen­ti célkitűzést a tömeg­­gyártásban a célgépek és az automata gépsorok valósították meg, a kis- és középsorozatgyártás­ban viszont újszerű kon­cepcióra volt szükség a megoldáshoz. A kong­resszus is bizonyította, hogy ez az újszerű meg­oldás, a gyártósorok és a számjegyvezérlésű szerszámgépek szintezése eredményeként létrejövő in­tegrált gyártó rendszer. Az integrált gyártó rendszer lé­nyege az, hogy a megmun­káló­ központok (számjegyes vezérlésű szerszámgépek egy típusa) közötti információá­ramlás, a munkahelyek közöt­ti munkadarab-továbbítás, va­lamint a mérés művelete is automatizált, a teljes gyártá­si folyamatot ún. folyamat­­irányító számítógép irányít­ja. K. Tschink előadásával, il­letve az azt követő filmvetí­tésből megtudtuk, hogy az NDK szerszámgépgyártó ipa­ra eddig 11 integrált gyártó rendszert fejlesztett ki, és gyártott le, amelyek az NDK- ban kedvező tapasztalatok mellett napjainkban is üze­melnek. A fejlesztési feladat nagy­ságát is jellemzi, hogy az el­ső ilyen géprendszer meg­­valósításához mintegy 20 iparág munkásainak, mérnö­keinek, kutatóinak összefogá­sára volt szükség. A Prizma 2 elnevezésű integrált gyártó rendszer Karl-Marx-Stadt­­ban, a „Fritz Heckert” szer­számgépkombinátban évek óta termel. Alkalmas prizma­­tikus szürkeöntvényből vagy acélból készült munkadara­bok teljesen automatikus megmunkálására. A kongresszuson fokozott érdeklődés kísérte az ugyan­csak az NDK-ban kifejlesz­tett és megvalósított FZ 200 típusjelű integrált gyártó rendszerről elhangzottakat is. A berlini „Október 7” gép­gyárban működő gyártórend­szer évi 200 000 különböző méretű fogaskerék legyártá­sára alkalmas, 4 mm-es mo­dulig, 40—60 darabszám so­rozatokban. Automatikusan történik a fogaskerekek esz­tergálása, lefejtő marása, sor­­jázása, hántolása, tisztítása, hőkezelése, valamint az azt követő köszörülés is. Az első FZ 200 típusú gyár­tó rendszer három éve üze­mel a műszakban, az ezen idő alatt szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a relatíve magas beruházási költségek ellenére az önköltség 85 %­­ra csökkent. Figyelemreméltó eredmény az is, hogy a mun­ka termelékenysége három­szorosára, ötszörösére nőtt, a létszám kb. 1/3-ára, a terme­léshez szükséges alapterület viszont kb. 50 %-ra csökkent a hagyományos gyártáshoz viszonyítva. Néhány hazai előadó (pl. Lajtai István, Bíró György) a Csepeli Szerszámgépgyár­ban megvalósuló szekrény, és fedélszerű közepes méretű öntött alkatrészek megmun­­klására alkalmas integrált gyártó rendszer kutatási, fej­lesztési kérdéseiről szólt. Az IGYR—630 típusjelű gyártórendszer működésének elvét az ábra szemlélteti. Az 1. előrajzolás kéz­­művelete után a 2. megmunkáló köz­pont révén az alkatrészen bá­zisfelületeket képeznek ki, majd az előmunkált alkatrész magas raktárban kerül átme­netileg tárolásra. A számító­gép irányítású magas raktár­ból a gyártási programhoz igazodóan kerülnek a mun­kadarabok a gyártó rendszer 3. jelű munkahelyére, ahol a munkadarabot egy szállító kocsi felfogó lapjára (palet­tájára) erősítik. Ettől kezdve a munkadarab automatikusan „keresi meg” a megmunká­lásában résztvevő szer­számgépeket (pl. 6, 7, 8), majd a mosás, mérés, szerelés (pl. 4, 5) ugyan­csak automatikus műve­leteire kerül sor. Az el­készült munkadarab ez­után elhagyja az integ­rált gyártó rendszert. Biztosak lehetünk ab­ban, hogy a VIII. szer­számgépipari kongresz­­szuson elhangzott elő­adások anyagának elem­zése is hozzájárul majd ahhoz, hogy a fejlesztés stádiumában levő, hazai gyártásra kerülő integ­rált gyártó rendszer to­vább öregbítse a ma­gyar szerszámgépgyártás nemzetközi hírnevét, elisme­rését. Ez a kongresszus is, az előzőekhez hasonlóan, fontos iránymutatást adott a továb­bi előrelépéshez, és egyben a hazai fejlesztő, felhasználó szakemberek számára értékes tapasztalatszerzésre, a nem­zetközi szakmai kapcsolatok erősítésére nyújtott kiváló lehetőséget. Pintér József 1 előrajzolás 2 előmunkálás 2 munkadarab felfogó lapra szerelése 4-5 mosás ,mérés szerelés §-?-§-§ forgácsoló szerszámgépek MR magosraktár Az IGYR-630 típusú gyártórendszer működése / egy munkadarab példáján / Átmenet—de hogyan? II. békés egymás mellett élés és a forradalom kérdései Leonyid Brezsnyev beszá­molójában hangzott el az SZKP XXV. kongresszusán: „Az utóbbi években fejlődtek kapcsolataink az Egyesült Ál­lamokkal. Sok olyan szovjet —amerikai megállapodás szü­letett, amely kölcsönösen előnyös együttműködést irá­nyoz elő a gazdaság, a tudo­mány, a technika és a kultú­ra legkülönfélébb területein”. A Szovjetuniónak más tőkés országokkal is fejlődtek a kapcsolatai. Pl.: Franciaor­szággal hagyományossá vál­tak már a magasszintű tár­gyalások. Az NSZK ma már a Szovjetunió egyik legna­gyobb partnere a gazdasági együttműködésben. Jó a kap­csolat Angliával, Olaszor­szággal, Finnországgal, és más országokkal. A békés egymás mellett élés körülményei közt is fo­lyik az- 'ban az osztályharc az egyes országokon belül. A marxisták—leninisták straté­giája az imperializmus elle­ni küzdelemben a következő: a forradalom első szakaszá­ban az összes imperializmus ellenes erő a munkásosztály, a parasztság, a kispolgárság, a nemzeti burzsoázia egyes rétegeinek összefogása abból a célból, hogy megdöntsék az imperializmus uralmát, ki­vívják függetlenségüket. A forradalom második sza­kaszában a munkásosztály és a parasztság, s az egyes kis­polgári rétegek és az értel­miség összefogása a szocialis­ta forradalom megvalósításá­ért. Ez a stratégia arra épül, hogy korunkban az imperia­lizmus elleni küzdelem szo­cialista forradalomba megy át, következésképpen a szo­cialista forradalom csak ak­kor lehet sikeres, ha azt a munkásosztály vezeti, a mar­xista-leninista párt irányítá­sával. Az álradikális vezetők so­hasem értették meg és soha nem is érdekelte őket a mun­kásosztály vezető szerepe a demokratikus az antiimperia­­lista és a szocialista forra­dalomban, sosem bíztak tel­jesen a munkásosztályban, s lényegében nem is építettek rá. Nem véletlen, hogy őket inkább parasztforradalmá­roknak tartják, mint munkás­forradalmároknak. Okkal fel­tételezhető, hogy az ultrabal­oldali csoportok elvtelenül hízelegnek a nemzeti felsza­badító mozgalmaknak,­­ a harmadik világ országainak. Ezzel az a céljuk, hogy ily módon fogják be szekerükbe a felszabadító mozgalmakat. Csakhogy ez a magatartás előbb-utóbb lelepleződik. Az e kérdésekben elfoglalt marxista—leninista álláspont és az álradikális nézetek kö­zötti küzdelem képezi az alapját a szovjet—kínai vi­szony megromlásának, amely­ről Leonyid Brezsnyev, az SZKP XXV. kongresszusán a következőket mondotta: „Kína jelenlegi vezetőinek politikája nyíltan a szocialis­ta államok többsége ellen irá­nyul. Ez a politika nemcsak idegen a­ szocialista elvektől, hanem lényegében az impe­rializmus fontos tartaléka is lett a szocializmus ellen ví­vott harcában. Minden békeszerető népre nézve nagy veszéllyel járnak Pekingnek azok a lázas kísér­letei, hogy meghiúsítsa az enyhülést, meggátolja a lesze­relést, bizalmatlanságot és el­lenségeskedést szítson az ál­lamok közt; az a törekvése, hogy világháborút provokál­jon, maga pedig hasznot húz­zon belőle. Határozottan szembe kell szállni ezzel a politikával. Ma már nem elég annyit mondani, hogy a mao­ista ideológia nem egyeztet­hető össze a marxista-leni­nista tanítással. Egyenesen ellensége annak. Mi készek vagyunk normalizálni viszo­nyainkat Kínával a békés egymás mellett élés elvei alapján. A kínai télen a sor”. Ezt a gondolatot ismételte meg Leonyid Brezsnyev leg­utóbb az SZKP Központi Bi­zottsága plénumán, 1976. ok­tóber 26-én Kínával kapcso­latban : „Ebben az országban bo­nyolult belpolitikai folyama­tok mennek végbe. Ma még nehéz megmondani, hogy mi­lyen lesz a Kínai Népköztár­saság jövendő politikai irány­vonala. De már most világos, hogy a Peking által a leg­utóbbi másfél évtized alatt folytatott külpolitikai irány­vonal alapvetően hitelét vesz­tette a világon”. „— Következetes irányvo­nalunk — mondotta a továb­biakban — az a törekvés, hogy a Kínához fűződő kap­csolatainkat javítsuk.. „.. .mi készek vagyunk ren­dezni viszonyunk­at Kínával a békés egymás mellett élés el­vei alapján. Sőt, még többre is. Kongresszusunkon világo­san kifejezésre jutott, hogy mi hívei vagyunk a Szovjet­unió és a Kínai Népköztársa­ság közötti jó kapcsolatok helyreállításának, a szocialis­ta internacionalizmus elvei­nek megfelelően”. (Folytatása következik.) Viharos Sándor III. évf. A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE POLITIKAI TCTC A „szelvény” kitöltése a kér­désre adott helyes válaszok alapján történik, egy levelező­lap nagyságú kartonon. „A Jövő Üzemmérnöke” ládájába kérjük a kitöltött szelvényt február 2- ig bedobni. A helyes megfejtők között könyvutalványokat sorso­lunk ki minden forduló után, és a legeredményesebb versenyzők részére politikai „Ki mit tud?”­­ot szervezünk április folyamán, külön díjakkal. 3. HÓNAP 1. A Ganz—MÁVAG szovjet megrendelésre is gyárt motor­vonatokat. Decemberben hányadik készült el? Háromszázadik — 1. Négyszázadik · 1, ötszázadik ·2. 2. December hónapban van az „Emberi jogok napja”. Mikor? December 1. = 1. December 10. = X. December 31. = 2. 3. A Magyarországra irányuló földgáz-szállítások 1975-ben indultak meg a Testvériség gázvezetéken. 1977-ben mennyi szovjet földgáz érkezik? 12 milliárd köbméter = 1, 1 milliárd köbméter = 2, 2 milliárd köbméter = 2. 4. Decemberben az egyik arab államban elnökválasztás volt. Hol? Algériában = 1; Libanonban = 1; Szudánban = 2. 5. Decemberben tartotta IV. kongresszusát a Vietnami Dol­gozók Pártja (új nevén Vietnami Kommunista Párt). Hány tagja van a pártnak? 1,5 milli = 1; 1,8 millió = X; 2 millió = 2. 6. Indiai látogatása során Losonc­i Pál megkoszorúzta Körösi Csom­a Sándor síremlékét. Hol van? Bangaloréban = 1; Darzsilingben = X; Madrasban =12. 7. Hazánkba látogatott december folyamán Georges Séguy, a Francia Általános Munkás Szövetség főtitkára. Mi a szervezet rövidítése? AFL = 1; CGIL = X; CGT = 2. 8. A FAO (az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) megvizsgálta a világ élelmezési helyzetét. Megállapította, hogy a fejlődő országokban még mindig jelentős mennyiségű gabona megy évente veszendőbe. Mennyi? 10 százalék = 1; 15 százalék = X; 20 százalék = 2, 9. Az 1977. évi költségvetést megtárgyalta az országgyűlés. Mennyi bevételre számít az állami költségvetés 1977-ben? 267 milliárd Ft­ = 1; 359 milliárd Ft = X; 362 milliárd Ft = 2. 10. Ki lesz Carter nemzetbiztonsági tanácsadója? Vance = 1; Brezinski = X; Young = 2. 11. A Bakony Művekben gépkocsi-villamossági szerelvénye­ket is gyártanak exportra Eddig mennyi készült el? 2 millió = 1; 2,5 millió = X; 3 millió = 2. 12. Párizsban székel a Vasutak Nemzetközi Szövetsége, amelynek a MÁV is tagja. Hány tagszervezete van? 90 = 1. 80 = X; 75 = 2. 13. Az OPEC-országok 1977 januártól újra emelik az olaj árát. Hány százalékkal? 5—15 százalékkal = 1; 10—15 százalékkal = X; 15 százalékkal = 2. 13 + 1. Ki a magyar kulturális miniszter? 50 Ft-os könyvutalványt nyert. 1. hónap: Janek Anikó műszaki tanár szak 181. tk. 2. hónap: Maczkó István biz. bér. szak 365. tk. A nyertesek az utalványt a B. ép. 604. szobában vehetik át. 1977. JANUÁR Forradalmasítja a közlekedést az új sapporói földalatti Japánban az első gumike­rekeken gördülő földalattit Sapporo városában állították üzembe. A múlt év decem­ber 15-én nyitották meg a nagyközönség előtt e vasút­vonal egy­ szakaszát, mely egyben az ország negyedik földalatti vasútrendszere lesz. A másik három Tokióban, Oszakában és Nagojában közlekedik. A városban 1967-ben fel­térképezték a két nyomtávú, nagy sebességű elektromos vasúthálózat rendszerét és ki­dolgozták az építési progra­mot. Ez a rendszer 45 km össz­­hosszúságban szeli majd át a várost, s egy 25 km-es észak­déli irányú és egy 20 km-es kelet-nyugat irányú szakasz­ból fog állni, melyek a város szív­­en találkoznak. E tö­megközlekedés célját szolgá­ló hálózat egyesíti magában a földalatti és a föld feletti magasvasút-szakaszokat. Az észak-déli irányban ha­ladó útvonalból egy 12,6 km­­es szakaszt kifejezetten az 1972. évi téli olimpiai játé­kok versenyzőinek és az erre az eseményre Sapporóba uta­zott vendégek kényelmes szállítására készítették el. Ezt a szakaszt 1971. decem­berében adták át a forgalom­nak. Elkészültével a két vég­állomás közötti 14 megállós táv menetideje 23 percre csökkent, ami gyakorlatilag csupán egyharmada annak az időnek, mely alatt az a®u­tóbusz ugyanezen az útvona­lon az utat megteszi. Egy vasúti kocsiban 180 utas fér el. A­ forgalmat 56 kocsi bo­nyolítja le oly módon, hogy két kocsis szerelvényekből 14, négykocsis szerelvényekből pedig hét közlekedik az új útvonalon. Az új földalatti a téli olimpia idején mint­egy 203 ezer embert szállí­tott. Az 1972. évi sapporói téli olimpiai játékok főbb szín­helyei, így a nyitott és fedett korcsolyapályák, a biatlon versenyszínterek,­­ továbbá maga az olimpiai falu, vala­mint a sajtóközpont, mind az új földalatti Makomanaj ál­lomása közelében találhatók. Ugyanakkor a Mihako fedett­pályás korcsolyacsarnok a Ki­­ta-Nijuyonjo állomás közelé­ben van. Épp ezért az olim­piai létesítmények mintegy fele az új földalatti szakasz segítségével könnyen elérhe­tő és megközelíthető volt. Az olimpiai játékok idején, mint fő szállítóeszköz, kulcsfontos­ságú szerepet töltött be. A sapporói földalatti vasú­ton néhány újítás látható, mely általánosságban „sap­porói módszer” néven isme­retes. Alant ismertetjük eze­ket az újításokat. 1. Gumiabronccsal ellátott kerekek alkalmazása. Ilyen kerekeket használnak a pá­rizsi, a montreáli és a mexi­kói földalattikon is, azonban ezeknél a kocsiknál a kere­kek vázát vas alkotja, míg a sapporói földalatti vasútnál egyedülálló módszerrel a vi­lágon első ízben alkalmaztak pusztán gumiból készített ke­rekeket. Ezen túlmenően az egyvágányú vasúthoz hason­lóan, un. irányító kerekekkel oldják meg a szerelvények irányítását. Ez annyit jelent, hogy egy irányító kerék­pár (két vasvázra szerelt gumi­kerék, mely a kisiklás meg­akadályozására szolgál), mindkét oldalról a pályatest középen húzódó I alakú sínre tapad, míg a pneumatikus gumikerekek a vágányt képe­ző betonalapzaton futnak. A pneumatikus abroncsrend­szer következtében a földa­latti kocsik zaja a kocsikon belül a maximális 70 fonos zajhatárig, a földalatti útvo­nalától számított 5 méteres távolságban pedig 50 fon erősségig csökkent le. Ez a hagyományos, vaskerekeken gördülő földalatti zajkibocsá­táshoz viszonyítva 30%-os csökkenést jelent. Ezen túl­menően, mivel a tapadási együttható a pneumatikus kerekeknél kétszer-három­­szor nagyobb, mint a­ vaske­rekeknél, így a felgyorsulás és a lelassulás értéke egya­ránt megnövekedett és ezál­tal lehetővé vált a földalatti un. üzemelési üresjáratainak csökkentése. Ami pedig szin­tén lényeges, tetemesen csök­kentek a fenntartási költsé­gek is. 2. Hóvédettség. Az újonnan üzembe helyezett földalatti 4,6 km-es szakaszon a föld felett fut. Mivel Sapporób­an télen gyakori a havazás és sok a hó, a­­föld feletti sza­kaszokat mindenütt félkör alakú fém védőburokkal fed­ték be, hogy így biztosítsák erős havazás esetén is a za­vartalan üzemeltetést. 3. A rendszer teljesen au­tomatizált. A földalatti vas­utat teljesen automatikus távirányítású rendszer vezér­li. Ebben nem csupán az au­tomatikus szerelvényellenőr­ző szerkezet tartozik, hanem automatizált a jegyváltás és jegyellenőrzés is, úgyszintén automatizált módon történik a pénzváltás és a menetdíj­szabás is. Automatizált a vo­nat hollétét és helyzetét tu­dósító hangosbemondó is. Ipari televízió-rendszer segít­ségével történik az összes szerelvény központi irányítá­sa. Igen sok külföldi tudós és mérnök utazik Sapporóba, hogy a földalatti vasutak új ún. sapporói módszerét tanul­mányozza, melynél több új és nemrég felfedezett szerke­zetet alkalmaztak és ezzel a város tömegközlekedési esz­közök e fajtájánál korszak­­alkotó eredményeket értek el. Fordította: Cserháti Antal Vg. 304 /

Next