A Jövő Üzemmérnöke, 1980 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1980-10-01 / 8. szám
1980. OKTÓBER Szabadpolcoi Műszaki Könyvnapok újdonságai Ez év októberében 19. alkalommal rendezték meg a Műszaki Könyvnapokat, amelyre csaknem 50 művet jelentettek meg a kiadók. Ezek közül ismertetünk kettőt. TERNAI ZOLTÁN: A közúti forgalombiztonság „A könyv célja ismertetni a közlekedési balesetek lefolyását és okait, s ezen ismeretek alapján olyan javaslatok közreadása, amelyeknek bevezetésével csökkenthető a közlekedési balesetek száma és azok súlyossága" — írja könyv előszavában a szerző. A közúti balesetek értékelése, elemzése, előzményeinek meghatározása, nyom- és laboratóriumi vizsgálata, a korszerű balesetelemzés alapjai, a baleseti kármegállapítás után részletesen foglalkozik a baleset okozóival (a gépkocsi, az irányító ember, valamint az út és könyezet). A gépjárművek forgalombiztonsági értékelését meghatározó tényezők (fékezés, gumiabroncsok, világító- és jelzőberendezések, mozgás egyenes és ívmenetben, előzéskor) mellett foglalkozik a gépjárművek ütközésével, a több egyedi baleseti tényező eredőjeként bekövetkező stabilitásvesztéssel, a különböző okokra visszavezethető balesetekkel. Mivel a balesetek 85,2 százaléka a gépjárművezető magatartására vezethető vissza, a balesetek elemzésénél lényeges az emberi szervezet forgalombiztonsági értékelése, amelynek során fontos az emberi szervezet élettani sajátosságainak fiziológiai és kóros változásainak ismerete, de elengedhetetlen ez a gépjárművezetők alkalmasságának vizsgálatánál is. Ezért a balesetek elemzésében fontos szerepe van az orvosnak. A környezet forgalombiztonsági értékelésénél figyelembe veendők az utak és műtárgyaik, műszaki berendezéseik, a légköri viszonyok, a levegőszennyezés, a zaj és a szál hatása. Az utolsó fejezet ismerteti a forgalombiztonság fokozásának lehetőségeit, fontosabb módszereit. A könyv egyik célja a számítógép és a különböző végzettségű szakértők együttes „működésének” propagálása a balesetek elemzésekor, ami egyúttal a forgalombiztonság növelésének is alapja. DANKA MIKLÓS—GLOFÁK PÉTER—KISS MIKLÓS: Gumikerekes gépjárművek villamos hajtása A könyv szerzői a sínpályához nem kötött, szárazföldi járművek villamos meghajtásairól adnak összefoglalást (személygépkocsi, autóbusz, trolibusz, anyagmozgató targoncák, kórházi betegszállítók stb.). A közúti járművek mozgásával kapcsolatos tudnivalók után a villamos járműhajtások különböző változatait, a villamos hajtású járművek szerkezeteit, a járművek védő és biztonsági berendezéseit ismertetik, majd a különféle energiatárolók után az üzemeltetési, karbantartási kérdéseket tárgyalják. Az üzemeltetésnél külön foglalkoznak a napjainkban fontossá vált energiagazdálkodási feladatokkal, amelyek megoldása a közlekedésben is nélkülözhetetlen. 4 4 4 A Főiskolai Könyvtárban megtalálhatók még a Műszaki Könyvnapokra megjelent alábbi kiadványok: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Illés Mária: Vállalati munkaügyi politika. Kovács Árpád: A beruházás folyamata és információs rendszere. Kozminsky, A. K.: A szervezetek rendszerelemzése. Ladó László: Szervezéselmélet és módszertan 2. kiadás. Műszaki Könyvkiadó. M. Cesky: Rádió- és tvműsorvételi ismeretek. Frank Gy. — Mészáros F. — Vályi L.: Személygépkocsik üzemeltetési és diagnosztikai adatai (2. átdolgozott kiadás); Gyurkovics Attila: Tváramkörök mérése és beállítása; H. Ihling: Wartburg (Hogyan tovább?); Koltai Gyula: Közúti járműmotorok könnyűfém dugattyúi (Ipari Szakkönyvtár); Meissner: Trabant 2. kiadás (Hogyan tovább?); dr. Mészáros Árpád: Vizsgára készítjük az autót. F. Rajchert — A. Sitnik — J. Stepien: Tirisztorok kapcsolástechnikája. S. Sekowsky: Harc a korrózió ellen. Versigora — Zeler — Ignatov — Pjatkov: Lada gépkocsik javítása. Statisztikai Kiadó Vállalat Az informatika tárgya, módszerei és alkalmazási területei. (A IV. Statisztikai Informatikai Vándorgyűlés anyagai.) Mészáros Antal JESZENYIN A JÖVŐ ÜZEMMÉRNÖKE Greta Garbo a takarékos milliomos Az egykori filmcsillag (6 éves) most a svájci Stori kolostorban lakik és szerencséjére vár. No, nem filmszerződésre. A művésznőben már alig fedezhető fel valami, amivel annak idején az ,,Isteni” előnevet kiérdemelte. Ő maga 13 Így nyilakozik: „Ha mostani külsőmmel ismét a kamera elé állnék, a Garbo-mítosz összeomlana.” Amire vágyik, az egészen más. Szeretne egy Ingyen helyet kapni a Stockholm melletti stora Skendal szociális otthonában. A helyzet egyelőre reménytelen. „Szívesen befogadnánk Garbo asszonyt — mondja az otthon vezetője —, de jelenleg négyszázan előzik meg a jelentkezettek listáján.” A művésznő persze nem lenne rászorulva az adományra. Jópár milliója van. Viszont arról híres, hogy nagyon takarékoskodik. Enyhén szólva .. • J Jeszenyinre emlékezünk A költőt, akire emlékezünk, Szergej Alekszandrovics Jeszenyinnek hívják. 1895. október 3-án, 85 évvel ezelőtt született. Legjelentősebbek a falusi életet idillé túlzó versei, tájleíró költeményei és szerelmi lírája. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után több művében az új rend építése mellé állt, de ugyanakkor pesszimista, dekadens elemek is fellelhetők költészetében. Jeszenyin, aki 1925-ben halt meg, a szovjet költészet és a világirodalom elismert alakja. Művei mély átélést tükröznek, bensőséges viszonyt teremtenek olvasó és költő, olvasó és mű között. Ablakomban szél sír Ablakomban szél sír, hold ragyog fehéren, ezüstfényű nyárfa hajbókol a szélben. Harmonika zendül, sirdegél magányról, oly közel szívemhez, s mégis oly távol. Sír-nevet a dallam, nincs az éjben társa. Merre hol talállak, zsengetörzsű hársfa. Valamikor én is, vigalmas vasárnap, harmonikán húztam dalt egy szép leánynak. Immár senki-semmi lettem a szemében, más dalára sírok-nevetek az éjben. Nyelvőrsarok vagy ly A szükséges betűket írják be a pontok helyére! bo ... kott nyá... lapá ... fo...tatt fu... nadá ... zsiva... ;.. ukas mora... papagá ... bó .. .a zene... zsá ... a rá... a hüve... ! Alkosson mondatokat a következő szépárok szavaival! bejáratos — bejáratás hivatott — hívatott fiuk — fiúk jogát — jógit Rendezze szoros betűrendbe a következő szavakat! megy, mégis, metszet, metil, mészszagu, móssael, metsz, sze. Méts, meggy. Megyerdi. A Minerva gondozásában ez évben jelent meg Ódor László könyve; Balázs beszélni tanul. Könyvesboltba betérők, könyvsátrak pultjain válogatók ,az üzemi könyvárusok hitellistáin sorakozók közül sem mindenkinek tűn- hetett föl első látásra ez a mű. Szülőknek legelébb, akiknek a napi rohanás mellett (után) marad még idejük, erejük arra, hogy gyermekeik nyelvi nevelődését is fontosnak tartsák: kutató lelkű nyelvtanárnak, pszichológusnak. Talán pontatlan a cím? A könyv elolvasása után van ilyen érzése az embernek. Ezt megerősíteni látszik a tény, hogy maga a szerző is fontosnak érezte alcímül hozzáfűzni még, ,Jegyzetek a nyelv születésiről”, sejtetve, hogy a cím nem fejezi ki mindazt, amiről könyvet írt Avagy, gyanítom, hogy maga is úgy vélte, hogy a kisgyermek beszédtanulásának, ennek a csodának nem szentelünk elegendő figyelmet, nem érzékeljük, micsoda fantasztikus mélységű, horderejű és összetettségű világformálódás zajlik gyermekeinkben, míg észrevétlen deréknyivá cseperednek. Úgy vélhette maga is, hogy nem érzékeljük eléggé, micsoda fantasztikus esélyek letéteményese vagy vesztese lehet gyermekünk, ha életünk nagyszerű adományát, a szót úgy hullatjuk a szájába, mint földbe magvát a növény, öntudatlan, reprodukálva ezzel nemcsak a fajta minden erényét, de átörökítve, belekódolva egy életre, s tán utódai révén tovább is mind a hibákat, az előd-generációktól kapott, velünk sem kinőtteket. Elmerülvén a könyv izgalmas-kedves soraiban, nem is tudom, ki olvasott benne nagyobb gyönyörűséggel; az apa, aki szintén két gyermeket tanít születésük óta idegen nyelvre, s féltve őrzi bennük ez idegen kincstől az édest, az anyanyelvet; vagy a kísérletező nyelvtanár, aki ezen két minősige által kényszerűen pszichológus is kicsit. Avagy a mindőnk egynyelvű közössége, a nemzeti kollektívum lelki zavarain is naponta tépelődő értelmiségi, netán a veretes, hajlékony nyelvű irodalmat szerető könyvfaló. Mert annyi minden egyszerre ez a mű. Himnusz az értelmes családi életről, a nevelésről, líraian pontos vallomás az anyanyelvről, nyelvészeti vitairat, gyermeki és tanulás- lélektani gyakorlati kézikönyv, nyelvoktatási tanácsadó, olvasmányos irodalom. S mi minden még. És mindez együtt. A maga nemében szokatlan műfaj, ezért nem is véletlen, hogy a partikularitás szemszögéből nézve külön nem elég lélektannak, nyelvészetnek, irodalomnak. Innen az Élet és Irodalom szeptember 20-i számában Garai László értetlenkedő recenziója. Ajánlom a könyvet sokoldalú szellemi mozgást kedvelőknek, gyermekeik nem csupán testi épségéért aggódó szülőknek, tanároknak, egyáltalán a nevelés bármely szintjén dolgozóknak. Szépet és jót egyszerre kedvelőknek. N. S. A gyermek és az anyanyelv 3 ■ Az Ide! első Aula-pódium előadásán nagy sikerrel szerepelt a 150 fős közönség előtt DÉVAI NAGY KAMILLA és OSZTER SÁNDOR. / I MOZAIK S ■ A KISZ Központi Bizottsága 1980,'81-es mozgalmi év programjában a kulturális munka fő feladatait a ,,Művelt ifjúságért, korszerű műveltségért” („Hazad tájakon”, „Könyv és ifjúság”, „Barátaink”, valamint a „Művészet és ifjúság”) akciócsoport foglalja össze. Célja a KISZ-alapszervezetek kulturális életének kibontakoztatása. a közművelődési-művészeti intézmények és a KISZ -szervezetek kapcsolatainak erősítése A négy akció továbbfejleszti az 1979/80-as mozgalmi év kezdeményezéseit, de új elemekkel is gazdagodott. A „Művészet és ifjúság” akció középpontjába most a filmművészettel való ismerkedés kerül. Főiskolánk hallgatói a győri filmszínházak rendszeres filmajánlatán kívül gazdag filmklub-programból válogathatnak, a város többi intézménye szervez sikeres sorozatokat. ■ A Győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola filmklubjának őszi sorozata az „Új törekvések a világ filmművészetében a 60-as évektől” címet viseli. Október 28. PAPÍRHOLD (1973.) amerikai film, rendező: Bogdanovich. November 4. A KANÁRI ÉS A HÓVIHAR (1970.) román film, rendező: Marcus. November 8. SZÉGYENLŐS CHARLIE (1971.) svéd film, rendező: Sjöman. November 18. PIROSZMANI (1972.) szovjet film, rendező: Sengelaja. ■ A Rába Városi Művelődési Központ két sorozatot is indít: 1. Ingrid Bergman és Humprey Bogart színészportré sorozat”. Október 28. CASABLANCA (1943.) rendező: Curtis. November 4. FORGÓSZÉL (1946.) rendező: Hitchcock. November 11. AZ ÖREG HÖLGY LÁTOGATÁSA (1964.) rendező: Wickd. November 18. ŐSZI SZONÁTA (1963.) rendező: Bergmann. 2. „Marcel Carné és Michelangelo Antonioni alkotói portré sorozat”. Október 28. KÜLVÁROSI SZÁLLODA (1938.) rendező: Carné. November 4. MIRE MEG VIRRAD (1939.) rendező: Carné November 11. HÖLGY KAMÉLIÁK NÉLKÜL (1958.) rendező: Antonioni November 18. LEGYŐZÖTTEK (1952.) rendező: Antonioni. ■ A Petőfi Sándor Ifjúsági Művelődési Központ őszi filmklub-programjának címe: „Az elidegenedés jelensége filmen” Október 22. CSEND (1963.) rendező: Bergman. Október 29. NE LŐJ A RÓKÁRA (1966.) rendező: Schamoni. November 12. HAJNALI NÉGYKOR (1965.) rendező: Simone. November 19. VÉTLEN BALTAZÁR (1966.) rendező: Brosson. ■ A főiskolán beinduló „Politikai filmklub” igyekszik újszerű, politizáló vitalehetőségeket teremteni. A filmklub vezetője dr. Nagy Gy. László főiskolai tanársegéd. November 3. AKCIÓ AZ ELNÖK ELLEN