Győri Studium, 1992 (20. évfolyam, 1-4. szám)
1992-02-01 / 1. szám
Tények Érvek Törekvések 1. Természetesen nem kívánjuk megszüntetni a most meglévő szakirányú képzést, hanem azokat másként kínáljuk majd. Ez az elkövetkezendő 1-2 év feladata lesz. Valamilyen gyakorló modul formájában! Van-e igény az új szakirányokra? Működik egy Országos Informatikai Szakbizottság, mely a Rektori és Főigazgatói Tanács mellé van rendelve. Itt fogalmazódtak meg az informatikai oktatás lépcsői. Az első lépcső, amikor a mérnököket bevezetjük az informatikai eszközök használatába, amikor a mérnöki munkája során támaszkodik a számítógép adta lehetőségekre. A második lépcső: olyan szakemberek nevelése - mi most itt tartunk - akik nemcsak alkalmazni képesek az informatikai eredményeket, hanem bizonyos általunk választott műszaii mérnök területen képesek arra, hogy saját maguk is részt vegyenek informatikai rendszer létrehozásában, továbbfejlesztésében, működtetésében. A harmadik lépcső: a „tiszta” informatikusok képzése! Ez a képzési forma kevésbé támaszkodik a műszaki képzésre, de mindenképpen bevonja a képzésbe a műszaki gazdasági területeket is legalább gyakorló modulok formájában, na meg azért is, hogy az informatikus mérnök együttműködés a ,„közös műszaki” nyelven keresztül is egyszerűbbé váljon. Ezen a lépcsőfokon az jelenik meg kiemelten, ami az informatikának a sajátja (műszaki informatika, gyakorlati informatika, alkalmazott informatika). Lesz-e - divatos fogalommal élve - felvevő piaca majd informatikusoknak? A szakemberek azt jósolják, hogy az ezredamikor a feladatok megkívánják, reméljük megkapjuk a szükséges személyi fejlesztési lehetőségeket... Mikor tervezi az Intézet az új szakirány megindítását? Az 1992/93-as évben, tehát szeptembertől, amikor reméljük, hogy már „beépítésre” kerül az informatikai képzésre, fejlesztésre nyert világbanki 90.000 dollár, és tervezzük a programozói szakirány beindítását. Az új tanterv már elkészült. Kijelöltünk mintegy 5-600 órás modult, ahol a programozói szakirány beindul. A javaslatot a Számítógépek Programozási Tanszéknek március 31-ig kell az intézeti tanács asztalára letenni. És mikor kerülhet sor a korábban már említett információs rendszerszervezői és hardver szakirányokra? Ha rajtunk múlna, ezeket is azonnal kezdeményeznénk, de a jelenlegi intézeti oktatói létszám, - mivel nem szabad elfelejteni, hogy a számítástechnika tantárgyat két féléven keresztül valamennyi főiskolai hallgatónak is mi tanítjuk - erre nem elegendő. Az elmélyültebb műszaki informatikai képzés érdekében nagyon jó együttműködés kezd kialakulni, az Automatizálási Tanszékkel. Az ő támogatásukkal a hardver szakirány rövidesen - talán már 93-tól - megjelenhet a „palettán”. Remélem, hogy nem sokkal később az információs rendszerszervezői szakirány is. Itt a Rába-SZIMF külső tanszék szellemi kapacitására szeretnénk leginkább támaszkodni, mert reméljük, hogy gyorsan rendeződik a RÁBA RT. jelenlegi bizonytalan helyzete. Dr. Boros István Informatikai Intézet Dr. Jámbor Attila 48 éves, főiskolai docens, villamosmérnök, az információ-feldolgozás szakmérnöke. A BME-n szerzett doktori címet, információs rendszerek szervezése tudományterület köréből. 1977 óta oktat a főiskolán. 1991-ben kapott 1 éves megbízást az intézetigazgató-helyettesi feladatok ellátására. 3 1992. február júliuMUM Elmúlt havi számainkban a Közgazdasági Intézet és az Informatikai Intézet alakulásáról, törekvéseiről számoltunk be a két intézet igazgatójával, s külső tanszékeik vezetőjével készült interjúinkban. Most az operatív munkát végző intézeti igazgatóhelyetteseket szólaltatjuk meg a hároméves képzés felezőjén, a rövid értékelés igényével és az előrelépés felvázolásának szándékával. Egyben jelezzük, hogy a Tények, Érvek, Törekvések (TÉT) új rovatunkban a jövőben rendszeresen beszámolunk intézeteink terveiről, törekvéseiről. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- / Új szakirányok két fiatal intézetünkben __________________________________________________________________________________________________________________________________________________________/ Mint köztudott az intézet gondozásában második éve folyik főiskolánkon az üzemgazdászok képzése, az üzemgazdász szak négy - közlekedési, hírközlési, építő és településgazdasági - szakirányán. Mik az elmúlt másfél év tanulságai, tapasztalatai? Eredményei? A legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy vagyunk. Ebben a régióban a miénk az egyetlen felsőoktatási intézmény ahol üzemgazdász képzés folyik. A főiskolai vezetés szerencsés kezdeményezése volt a szak megindítása. A hallgatói érdeklődés is ezt bizonyítja, s azt is, hogy az üzemgazdász szaknak vannak perspektívái. Ez egyben az Intézet jövője is. A középiskolák eddig a műszaki szakokra adták a hallgatóikat. Az üzemgazdasági szak megjelenésével a közgazdasági jellegű középiskolák hallgatói is tovább tanulhatnak főiskolánkon. Tulajdonképpen a műszaki képzésnek a bázisa eddig megvolt, most a közgazdasági képzésnek a bázisát próbáljuk megtalálni. Milyen az üzemgazdász hallgatók mentalitása, tanulmányaikhoz való viszonya? A hallgatói tanulmányi átlag jobb a főiskolai átlagnál. Ez összefügg azzal is, hogy a felvételi pontszám magasabb volt mint más szakon, s talán az új szak iránt megnyilvánuló érdeklődéssel, s a mi lelkesedésünkkel, közös erőfeszítéseinkkel is. A három év után már majd alaposabb mérleget vonhatunk meg. Az 1992/93-as évtől új - pénzügyi, vállalkozási - szakirányok indítását is tervezi az Intézet. Miért éppen ezeket? Induláskor az üzemgazdász képzést megpróbáltunk az akkori főiskolai intézeti struktúrához kapcsolni. Ezért alakult ki az építési, a közlekedési, a hírközlési szakirány. Már egy új „tennék” volt a településgazdasági szakirány 1990-ben. Az új szakirányokkal nem annyira hagyományos főiskolai szakokra építünk, hanem inkább arra, hogy a piac mit kíván! Egyet tudomásul kell venni: a felsőoktatásnak piacérzékenynek kell lennie! Olyan hallgatókat kell kibocsátanuunk, akikre bármily furcsán is hangzik - van piac! Ezért két új szakirány. Már egy új „termék” volt a településgazdasági szakirány indítását tervezzük: a pénzügyi szakirányét és a vállalkozási szakirányét. Ezek kimondottan piacra „termelő” szakirányok. A pénzügyi szakirány a pénzintézeti szféra (bankok, takarékpénztárak); a biztosítási szakma; a pénzügyi és gazdasági tanácsadás, a befektetési tanácsadás területére képez majd szakembereket. A vállalkozási szakirány megindítását nyilvánvalóan az egyéni, a kis-, a közép- és a vegyes vállalatok megjelenése teszi szükségessé és piacképessé! Akkor, amikor nem azt tekintjük fő profilunknak, hogy a főiskola hagyományos szakjaira képzünk gazdasági szakembereket, nem mondunk le erről a területről. A mérnöki szakokon végző hallgatóknak lehetőséget szeretnénk biztosítani arra, hogy mintegy 300 órás, hathét tantárgyból álló ún. vállalkozási modulban megismerkedhessen a vállalkozás alapjaival. No és mit szólnak ehhez az Intézetek? Terveinket, elképzeléseinket természetesen egyeztetni, ismertetni kell az intézetekkel. Egyáltalán nem a hallgatóikat akarjuk elcsábítani, hanem az elmélyült mérnöki ismeretekre akarunk olyan gazdasági ismereteket ráépíteni, melyekkel a mérnöki tanulmányokat, ha úgy tetszik a saját jövőbeli elképzeléseik szerint tudják alakítani hallgatóink. Ez pedig közös főiskolai érdek! Természetesen a most lévő szakirányok is választhatók a jövőben is. A két új szakirány indításával is az „étlapot” kívánjuk szélesíteni, tehát a hallgatónak olyan lehetőséget adni, hogy saját elképzelését bele tudja illeszteni a képzésbe. A tantervek elkészültek, ezeket a tanszékeink véleményezték, szakirányfejlesztési törekvéseink megalapozottak, reálisak és legálisak. A mérnöki szakokra beajánlandó vállalkozási modult valamelyik februári szenátusi ülésen szeretnénk az intézeti képviselők elé terjeszteni. Vannak az új szakirányok indításának személyi oktatói követelményei, feltételei is? E téren nincsenek különösebb gondjaink. Hogy egyáltalán ne legyenek gondjaink többek között két új tanszék létrehozását tervezzük. A pénzügyi tanszék külső szakemberek bevonásával jöhetne létre, a már a főiskolánkon példaértékű külső tanszéki rendszerben. A bankokkal előrehaladott tárgyalásokat folytatunk. A vállalkozási tanszék kialakítására is keressük a megfelelő megoldást. Az elkövetkezendő egy év egyik legfontosabb feladata lesz a két tanszék megszervezése. Terveinket illetően optimisták vagyunk. Nem szabad elbuknunk! Mi történt az elmúlt másfél évben? A negyedik félévet kezdjük most februárban. Több mint 130 hallgató végzi tanulmányait a műszaki informatika szak szakirányain. Szakirányaink, mint alkalmazási területek , te takarják” a főiskola képzési keresztmetszetét. A velünk egyidőben indult Közgazdasági Intézettel most keressük a kapcsolatot. Ami igazán hiányzik az egy saját szakirány! Ezért úgy határozott az intézeti tanács, hogy 1992 szeptemberétől, programozói szakirányt is indítunk. Ezzel szeretnénk megtenni az első lépést a saját szakirányok gondozása érdekében. A későbbiekben szeretnénk még egy információs rendszer szervezői és egy számítógépes hardver szakirányt indítani. fordulóra az informatika olyan eszközzé válik, amely minden területen megjelenik, valamilyen módon mindenki kapcsolatba kerül vele. Sok területen már mai is nélkülözhetetlen. Miközben informatikusokat képezünk, gondolunk arra - jelen pillanatban a szakirányok megadásával, később pedig a gyakorló moduloknak a beépítésével a tantervbe -, hogy lefedjük tulajdonképpen az egész gazdaságiműszaki életet a képzett szakembereinkkel. És az oktatói kar elég-e a feladatokhoz? Most még el tudjuk látni a feladatokat, sokat segít a feladatok megoldásában a RÁBÁVAL közösen létesített Alkalmazott Informatika Tanszék. A későbbiek folyamán, - amikor már három évfolyamunk lesz - bizony kevesen leszünk! A főiskola vezetése is tudja ezt, a Közgazdasági Intézet Dr. Szente Béla főiskolai docens ötvennégy éves, gépészmérnök, mérnökközgazdász. A Közgazdaságtudományi Egyetem Ipari szakán szerzett doktori címet a vállalattervezésvállalatszervezés tudomány köréből. 1972 óta oktat a főiskolán. 1991-ben kapott 1 éves megbízást az igazgatóhelyettesi feladatok ellátására.