ALKALMAZOTT MATEMATIKAI LAPOK 20. KÖTET (A MTA Matematikai Tudományok Osztályának Közleményei, 2000)

2000 / 1. sz. - MELLÁR TAMÁS: Az infláció és a külső-belső egyensúly együttmozgása

Alkalmazott Matematikai La­рок 20 (2000) 1—17 AZ INFLÁCIÓ ÉS A KÜLSŐ-BELSŐ EGYENSÚLY EGYÜTTMOZGÁSA* MELLÁR TAMÁS Budapest A tanulmány a rendszerváltás utáni magyar kormányok inflációs politikáinak me­chanizmusát kísérli meg feltárni. Ennek keretében azt vizsgálja, hogy vajon a külső és a belső egyensúlyi helyzet javítása érdekében felhasználják-e az infláció mesterséges nö­velését eszközként. Az empirikus vizsgálatok alapján az állapítható meg, hogy az egyes kormányok nem voltak erősen elkötelezettek az infláció elleni harcban, esetenként felál­dozták az infláció visszaszorításának célját. Az infláció cél- és eszközjellegének ciklikus változására vonatkozó jelek ugyan akadtak, de a választási logikának megfelelő négy éves politikai üzleti ciklusok létét nem lehetett egyértelműen igazolni. Bevezetés A rendszerváltás után eltelt tíz esztendő bizonyos területeken már elegendő összehasonlítható adatot teremtett ahhoz, hogy ne csak elvi síkon, hanem gya­korlati alapon is elemezni lehessen bizonyos makro-összefüggések érvényesülését. A munkanélküliség és az infláció közötti sajátos kapcsolatot megfogalmazó Phillips­görbe összefüggés érvényesülésének a vizsgálata az átmeneti gazdaságokban annál is inkább érdekes, mert a fejlett piacgazdaságokban való érvényesülése is erősen vitatott.­ Az elmúlt évek adatai fényében elég egyértelműen megállapítható, hogy a ma­gyar gazdaságban nem érvényesült a munkanélküliség-infláció átváltás, hanem sok­kal inkább az egyirányú együttmozgás volt jellemző a két makro­változóra. A ki­váltó ok azonban eltérően a fejlett piacgazdaságoktól, nem a racionális várakozások­ban illetve a pozitív vagy negatív kínálati sokkok létében, hanem a külkereskedelem­szimmetrikus ciklusokban keresendő. A kereslet növekedése azért nem okozott áre­melkedést, mert az import kínálat megnövekedése le tudta kötni azt, sőt a termelési .Ez a dolgozat, a XVII. Magyar Operációkutatási Konferencián (Veszprém, 1999. október 7-9.) elhangzott előadás írott változata.­­Elég itt csak a keynesiánusok és a monetaristák, illetve újklasszikusok között immár két évtizede zajló vitára utalni. Alkalmazott Matematikai Lapok 20 (2001)

Next