A Nép, 1921. december (3. évfolyam, 177-200. szám)
1921-12-01 / 177. szám
2 " emelkedő árak bizonyára bérmozgalmakhoz fognak vezetni s miután a munkaadók védekezni fognak a bér- követelések ellen, munkáskizárások, sztrájkok és összeütközések vannak kilátásban. A gazdasági krízis következményei ma még beláthatatlanok. A gyárosok és kereskedők, akik olcsóbban vásároltak nyersanyagokat, óriási veszteséggel zárják le mérlegüket, mert a készárukért kapott árakért nem tudnak új nyersanyagokat bevásárolni. A látszólagos nyereség tényleges veszteség. —■ A német valuta kétszeres infláció következtében szenved. Az egyik a birodalmi bankóprés által teremtett infláció, a másik pedig az, hogy a parasztok, akik eddig halomszámra gyűjtötték a papírpénzt, most már belátják, hogy nincsen értelme a pénz visszatartásának s őrült módra igyekeznek szabadulni a papírpénztől. Értesülésünk szerint a parasztok évekre látják el magukat textilárukkal és gazdasági eszközökkel. Ennek az inflációnak csak egy-két hónap múlva fogjuk a hatását érezni. Az «Ausverkauf», azaz a kifosztás ellen Bajorország a legmesszebbmenő rendszabályokkal védekezik és fog védekezni. Mindenekelőtt megszigorítottuk a határvizsgálatot. Az erre vonatkozó intézkedések oly tökéletesek, hogy majdnem teljesen ki van zárva a csempészet. Csakis kiviteli engedély alapján lehet Németországból árut kivinni s az engedélyek megadásánál minden egyes eset külön mérlegelve lesz. Eddig különbség volt téve a jó és rossz valutájú államok között, de rájöttünk, hogy e téren sok visszaélés történt. Olaszország például összes villanygépeit, a lámpaárut Ausztriában fedezte, amely a Németországban összevásárolt árukat adta el az olaszoknak. A jövőben ez sem fog többé megtörténhetni. Életbe léptettük azt a rendszert, hogy minden utas a Németországba való határátlépéskor egy leltárívet kénytelen előmutatni, amelyen fel van tüntetve, mit visz magával az országba. A Németországból való kiutazásnál szigorúan meg lesz majd vizsgálni nem visz-e ki többet, mint amennyit behozott. A személyes használatra vásárolt mennyiségnek kivitelét és átcsempészését is meg fogjuk akadályozni. A már fennálló törvények lehetetlenné teszik azt, hogy a belföldi és külföldi, az országban árukat felhalmozzon. Aki árut halmoz, súlyos börtönbüntetéssel lesz sújtva. Az a német, aki idegen számlára raktároz el a közszükséglet céljaira szolgáló árut, ugyanígy lesz büntetve. Egy két év előtt hozott törvény elejét veszi annak, hogy a német részvénytársaságok részvényei külföldiek kezére jussanak, ipari részvényeink biztos német kezekben vannak. Mint látja, ami tőlünk függ, az mind megtörténik a katasztrófa kikerülése érdekében, sajnos, hogy ezek az óvintézkedések alig érintik a gazdasági problémát. Minden baj gyökere a békeszerződés és a londoni diktátum. Felsőszilézia elvesztésének következményei már előrevetik árnyékukat. Itt innen fenyegető katasztrófa a tényleges átadás után fog bekövetkezni. Egyelőre még folynak a tárgyalások. A miniszter és helyettesének nyilatkozatához felesleges kommentárt fűzni. Az olcsósági hullám helyett olyan drágasági árvíz előtt állunk, amely egész Középeurópa egyensúlyának felbontásával fenyeget. Telegdi Tamás, CT tisztes szabóipar versenye. Terpoits János archi tmngvl wízéz pofti&zabbsásia rúutMbi. ix., Ráday-utca 21. ss. a Telefon, Mse, 66-47.0 Aranyért 224-430 ki& M3 Ezüstért, brilllárdeért legtöbbet fizetünk (teliért Testvérek, XV- Eötvös utca 6. A Wmp M. Chélard nyilatkozik A Népnek a francia-magyar gazdasági kapcsolatokról Magyaromig mezőgazdasági termelését hatszorosára lehet fokozni — A régi monarchia Bécse zárta el Magyarország kereskedelmét Francia* ország elöl — Meg kell teremteni a közvetlen kapcsolatokat A francia* magyar kereskedelmi árucsere cikkei — Milyen az élet Parisban ? — A NÉP tudósítójától — Hírt adtunk már röviden az , hogy, Franciaország és Magyarország között kotpenzációs kereskedelmi egyezmény megkötése céljából tárgyalások folynak, amelyek célja a közvetlen gazdasági kapcsolatok és összeköttetések létrehozása akét ország között. Az egyezményt azok a tárgyalások készítik elő, amelyeket a budapesti francia követség gazdasági és kereskedelmi osztálya folytat a magyar külügyminisztérium közgazdasági ügyosztályának útján a magyar kormánnyal és azok jelentősége rendkívül fontos, mert hiszen a négy volt ellenséges nagyhatalom között Franciaország volt az első, amely az ezirányú lépéseket kezdemtményezte. A kötendő egyezmény gazdasági előnyein kívül tehát, amelyeket a szerződés számunkra biztosíthat, Magyarországnak politikai megbecsülését is jelenti és aláhúzottan hangsúlyozza az a körülmény, hogy a nagy francia nemzet immár magaközeledik hozzánk, baráti jobbot és támogatást nyújtva nekünk. Felkerestük Chélard urat, a francia követség kereskedelmi attadiéját a Hungária-szállóban lévő lakásán és megkértük arra, nyilatkozzék a kötendő egyezményről és arról a gazdasági viszonyról, amely a két ország között a múltban, de különösen a trianoni békekötés óta fennállott, valamint, a jövő kilátásairól. A követ úr lekötelező készséggel állott rendelkezésünkre és kérdéseinkre az alábbi nagyjelentőségű és érdekes választ adta: — Sajnos, Magyarországgal mondotta —, a háborít előtt semmiféle közvetlen gazdasági és kereskedelmi összeköttetésünk nem volt. Egyetlen embert nem ismert Paks, aki Magyarországot e tekintetben akkor reprezentálta volna és közvetlen kapcsolataink csak' Bécs' esély a bécsi kereskedőkkel voltak, akik lebonyolították Magyarországba is az export-import forgalmat, s ezek természetesen csak francia-osztrák kapcsolatokat létesítettek. Magyarországot ezért nem ismerhette Franciaország azelőtt s Magyarországra nézve a legfontosabb és legsürgősebb feladat volna a közvetlen gazdasági kapcsolatok megteremtése a külfölddel, szakemberek, kereskedők kiküldése a nyugat nagy államaiba, akik ott nemcsak a kormányt képviselnék, hanem üzleteket is köthetnének, továbbá konzulátusok felállítása, amelyek ezeket a kereskedőket támogatnák, útbaigazítanák s összeköttetést teremtsenek részükre a külföld kereskedelmi szervezeteivel. Ennek a közvetlen kapcsolatnak hiánya volt az oka annak, hogy nem ismerhettük meg Magyarországot és talán a trianoni béke is más lett volna, ha a magyar viszonyokról a külföld pontosabban lett volna tájékozva. De még nem késő és helyre lehet hozni ma is a mulasztásokat. Erre fog szolgálhatni a most tárgyalás alatt álló kereskedelmi egyezmény is. Az erre vonatkozó francia javaslatokat már megismertettük a magyar kormánnyal s ezeket most tárgyalják a különböző magyar szakminisztériumok, amelyektől a választ várjuk. Természetesen a dolgok nem mennek olyan gyorsan, amint kívánatos volna, mert a javaslatok alapos megfontolás és beható megbeszélés után ölthetik csak megállapodás alakját. Kompenzációs, úgynevezett ■ árucsereszerződésről van szó és mindkét állam természetesen olyan árucikkeket ad cserébe, amelyekből termelése jelentőként fölöslegeket mutathat, fel s a világpiaci árakkal szemben kicserélésük még a nagy valutadifferenciák mellett is mindkét félre nézve előnyös. “ Magyarországgal már eddig is kötöttünk export-import üzleteket s a két ország közti gazdasági kapcsolat, alapjai a trianoni béke óta nemcsak megvannak, de eddig is állandóan bővültek és intenzívebbekké váltak. A nagy vagyonhiány azonban akadályozta a kiás bevitel intenzívebb folytatását, úgy hogy ez az összeköttetés nem érhette el a kívánatos arányokat. Úgy tudom, a portorosei konferencia e tekintetben olyan eredményeket, ért el, amelyek már a jövő év elején jelentékenyen javítani fognak a helyzeten és ha Magyarország visszakapja azokat a vagyonokat, amelyek jelenleg különböző okokból a megszállott területeken vannak, megindulhat majd teljes erővel a szállítás a két ország között. Eddig főleg élőállatot, marhát szállított Magyarország hozzánk az utóbbi hónapokban nagyobb mennyiségű babot, repcét, lúdtollat, továbbá mezőgazdasági cikkeket és termékeket, amelyekért cserébe, mi textil-, tricot és lyoni selyemáruval láttuk el Magyarországot. — Pontos statisztikát, annál nehezebben lehet a ki- és bevitelről adni, mert a magyar külkereskedelmi statisztika csak most van az előtt a reformálás előtt, amely lehetővé teszi, hogy mindkét ország tiszta képet nyerjen az összeköttetések intensitásáról. Azután meg, amíg mi a magyar exportárukat egyenesen vesszük át, addig Magyarországba bevitelünk -ma is Bécs közvetítésével történik éppen az előbb említett sajnálatos viszonyok miatt, s így a francia áru itt tulajdonképpen mint osztrák importáru szerepel. Magyarország érdeke, hogy Bécsnek ezt a közvetítő szerepét, amelyet a háború után könnyű volt már létezett szervei útján újra felelevenítenie, megszüntesse s a közvetlen francia-magyar kereskedelmi kapcsolat számára szükséges szervezeteket felállítsa s képviselőit, hozzánk kiküldje. Én minden erővel harcolok ez összeköttetés megteremtéséért , és remélem, hogy ennek a törekvésnek sikere is lesz, úgy hogy a francia és a magyar kereskedő Bécs nélkül is egymásra találhatnak majd. Jelenleg csakis mezőgazdasági cikkeket vitetünk ki. Magyarországból, elsősorban a búzának azt a fajtáját, amelyből az u. n. nullásliszt készül s amelyet nálunk mman de Homgries néven ismernek. Ez a finom liszt, illetve búzafajta csak itt található Magyarországon s most nálunk a Páris és Orléans között elterülő u. n. Beauce-vidéken folynak kísérletek ennek a kenyérmagfajtának a meghonosítására. A Beauce-vidék Franciaország Bácskája és sok sikert várunk a kísérletektől. Szükségünk van azután főzelékfélékre, valamint nagy fogyasztópiacot találna Franciaországban a magyar gyümölcs, különösen konservált állapotban.• Sajnos, a magyar gyümölcsfeldolgozógyárak nagyon primitívek és még a kecskeméti konzervgyár termékeinek exportálását is megnehezíti a kezdetleges, nemtetszetős és hosszabb szállí tásra teljesen alkalmatlan csomagolás. A francia ízlés rendkívül kényes és nagyon figyelembe veszi az áru csinos, ízléses, finom kiállítását, amire itt nem igen vaknak tekintettel. Milyen Franciaország mai gazdasági , helyzete? — kérdeztük. — Nem valami fényesek a viszonyok, de természetesen összehasonlíthatatlanul jobbak az önökéinél — válaszolta Chélard úr. — A háború mindenütt, és így nálunk is, olyan gazdasági megrázkódtatásokkal járt, amelyeket még a győzelem után is nehéz kiheverni a ma is életben van még néhány háborús megszorítás. A francia frank, bár harmadrészét éri csak a svájci franknak, még mindig drága valuta s ennek megfelelőleg az élet is drága Franciaországban. Az árak ehhez képest megfelelnek általában a békeárak háromszorosának. Vannak ugyan cikkek, amelyek ma is a régi békeárakon kaphatók, de ezzel szemben vannak olyanok is, amelyek annak öt-hatszorosába kerülnek ma. A kereskedelmi élet nálunk most, bizonyos átmeneti állapotban van és nem mentes a krízisektől sem, de általában napról-napra javul a helyzet és különösen Páris kereskedelme és üzleti élete lendült fel most erősen és hirtelenül. A forgalom rendkívül megnövekedett s valósággal félelmetes arányokat ölt, a torlódások, a tömegek hullámzása oly nagy, hogy a közlekedési rendőrség erőteljes szaporítása mellett is csak Úgy tud megbirkózni a feladattal, hogy valósággal külön utcai felépítményeken, áthidalásokon állva tud már csak felügyelni az utcai forgalom sima és veszélytelen lebonyolítására. De az élet drága s például egy jobbfajta vendéglőben, étteremben 20 frankon alul két személy nem ebédelhet. Magyar pénzben ezért az összegért — jegyezte meg mosolyogva Chélard úr — egész kis bankettet lehetne rendezni egy szűkebbkörű társaság számára. Milyen az üzleti élet, a tőzsde Piámban? — volt kérdésünk ezután. — A tőzsdei élet meglehetősen élénk, de a háború alatt nagyon megváltozott és bizony nem hasonlít a régi időkhöz. A bankok valamikor csak azzal törődtek, hogy minél több francia pénzt helyezzenek el a külföldön, amivel nagyon sok, pénzt kerestek. Ez most tökéletesen megszűnt s ma francia pénzt külföldön alig lehet elhelyezni a valuta magas állása miatt. Az akkor külföldön elhelyezett francia tőkével nagyon, sok hasznos munkát végezhettünk volna el régen, amelyek megvalósítására ilyenformán csak most kerülhet rá a sor. Ezek közt a munkálatok közt első helyen áll a vasút és csatornahálózatok kifejlesztése. A Rhone- Bordeauxi csatorna már épült Nagy tőkebefektetéssel járó, rendkívül fontos vízimunkálatok folynak az u. n. alpesi Franciaországban. Az a célunk, hogy az Alpesek vizierejét az ipar szolgálatába állítsuk s óriás munkálatok folynak e célból Genf közelében, amelyeket nyáron megtekintettem s amelyek rendkívül szépen haladnak előre. E vízierőt fogjuk felhasználni arra is, hogy Párisi olcsó elektromos árammal lássuk el s az áramot transzformátorok utján szállítjuk az 500 kilométrenyi távolságra eső francia fővárosba. Milyennek látja Magyarország gazdasági jövőjét? — kérdeztük végül. — Magyarország, ha dolgozik s ha különösért mezőgazdaságát intenziven fejleszti, a legszebb reményekre jogosult. A magyar mezőgazdasági termelés a mai produktivitásnak hatszorosára emelhető fel észszerű, okos, céltudatos munkával. Szükséges azonban, hogy a magyar gazdatársadalmat neveljék és oktassák, a földmívesrétegek, a földmunkások értelmi nívóját emeljék és különösen kitanítsák és leszoktassák, azokról a hibákról, amelyeket, ma még elkövet. Fel kell világosítani ezt az oly erő® osztályt baklövéseiről is, hogy a modern élet követelményeihez simuljon, azokat megértse s ehhez képest alakuljon át s akkor olyan gazdasági megerősödésre tehet szert, amilyenről nem is álmodott. Úgy tapasztalom, hogy önöknél erős helyet foglal el mindenütt a politikai Több munka és kevesebb — de itt kissé megakadt Chélard úr, majd mosolyogva tette hozzá: —• De ez márpolitika ! És és nem akarok politizálni ! Raák Stettin. la 21 des Ctabei*t-sttorifik