A Nép, 1925. március (7. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-06 / 53. szám
6 A DIÉP A N NÉP és a SZÓZAT kulturestéi a fővárosban és a vidéken A vasárnapi nagysikerű kulturestéhez hasonlóan A NÉP és Szózat szerkesztősége március 7-én este hét órakor a Peterdy utcai polgári iskola tornatermében rendez gazdag műsorú előadást, amelynek keretében Gömbös Gyula társadalmi problémáról tart előadást. A szereplők között találjuk Palay Matildot, az Operaház kiváló művésznőjét, Böszörményi Zoltánt, a jeles költőt, A NÉP belső munkatársát, Eisler Mihály gordonkaművészt, Tóth Béla zongoraművészt. A közönségnek művészi meglepetésekben is lesz része. Érdekessége lesz az estének, hogy az egyes számok között Zsirkay János nemzetgyűlési képviselő fog konferálni. Kultur estét rendez A NÉP és a Szózat Battonyán és Kunágotán is, ahol Anka János, A NÉP felelős szerkesztője, dr. Farkas Endre és Kiss Menyhért nemzetgyűlési képviselők tartanak előadást. Az előadásokat művészi műsor követi. Az Elba öt hídján... Drezda, a német Nápoly — A szászok szilaj jókedve — A NÉP tudósítójától — Drezda, febr. 28. Németország nagyságának egyik titka abban rejlik, hogy a nagy birodalmi fővároson, Berlinen kívül számos nagy városa van, melyek nemcsak a lakosság nagy tömegével, de Berlinnek vetekedő hatalmas iparukkal, tudományos, irodalmi és művészi tevékenységükkel is igyekeznek versenyre kelni. Ezek között Drezda, mint a németség legjellegzetesebb árnyalatát alkotó Szászországnak fővárosa, mindig nagy szerepet töltött be, a régebbi múltban pedig gyakran vezérlő állam is volt. Drezda városa Szászország élén tehát nemcsak a szász nép kiváló történelmi múltja, gazdagsága és magas kultúrája révén játszik nagy szerepet hanem a vallási, szociális és mint , de más kérdésben tanúsított bölcs, mérsékelt, kissé konzervatív magatartása miatt is. Ma olyan súlya van Németországban, mint Olaszországban Nápolyiak. Itt is az ország északi részében jött létre a világháború befejezése óta a legnevezetesebb politikai mozgalom, a fascizmus, melynek ma már centruma Róma. A déli Olaszország még ingadozik. Mert a súlyos gazdasági kérdések, melyek ott is összefüggnek a politikával, északi Olaszországban váltak akuttá, onnan várható a fascizmus gazdasági formában való Drezda és vele Szászország egyik szélső törekvésnek sem enged ett teljes nyugalom Uralkodik 14 visszaélések, panamák, melyek éppen a vörös uralommal való kacérkodás révén Németország annyi részét kikezdték, itt alig ismeretesek. Azért itt a munka is elég jó kedvvel folyik. A jó német kedély még itt a legzavartalanabb. Érvnek bizonysága a pár nap előtt lezajlott utolsó farsangi ünneplés, mely a hábori, kezdete óta az idén tombolt szinte a régi erejében.A húshagyókeddi déli időtől kezdve a késő éjféli utáni időig farsangi menettel járták be a várost, a délkifakulása. Észak és dél között a kiegyenlítő erőt ma Nápoly képviseli. Ha amérleg ingadozni kezd, ott Nápoly dönti el a helyzetet. Hasonló szerepe van Németországban Drezdának is. Itt azonban észak és dél szerepet cserélt: észak a radikális, dél a konzervatív. A szélső szocialista hatalmú pozíciók még északi Németországban szembeszállnak a lassúbb fejlődést kívánó polgári törekvésekkel. De Bajorországban a horogkeresztesek révén már a polgári öntudat lassú, de biztos lépésekkel egyre több tért hódít. utáni időkben még csak mérsékelt kedvvel, de lámpagyújtástól kezdve szinte féktelen jó kedvvel. Művészek és akadémiai növendékek rendezésével vonultak fel az egyes csapatok. Az Elba öt hídján keresztül énekszóval, zene mellett jöttek át a jobbpartról, az új Drezdából a balpartra, ahol a város terén, széles utain találkoztak. A vidámság tetőpontját érte el, amikor a Prítschefi-csata megkezdődött, ami abból áll, hogy keménypapirosból, sokszor, vesszőkből font legyezőkkel legyintették, sőt végül ütötték egymást nők és férfiak. A több mint egy évtized óta visszafojtott szilaj kedvnek a rendőrség is szabad utat engedett amit később meg is bánt, mert sok helyütt bizony a fele sem volt tréfa. De hát ez az erőteljes szász népnek a humorához ülik. A nyilvános helyek, vendéglők, kávéházak is zsúfolásig voltak és gyakran ott is folytatta a benyomuló __ nép a Pritscherr-csatát. Verekedő, harcos népnek kedvére való volt ez a mulatság. A rendőrség másnap ugyan kommünikét adott ki, melyben kijelentette, hogy a jövőben a mulatság ilyen túlságos elszilajodását meg fogja akadályozni, különben több ilyen farsangot nem hajlandó engedélyezni. De azért majd a jövő évben is ilyen lesz. Másnap este máig a város ismét rendes hétkönapi „békés“ mozgalmas képét öltötte magára, de az emberek mindenütt még az előtte való nap mulatságáról beszéltek. Drezdában ilyeneket meg lehet csinálni, mert ott igazán egységes a város lakossága és egy kis kiugrás a házból — a családban marad. Az idegenek, akik azóta érkeztek a városba, bőven találnak egyéb szórakozást is .A kávéházi élet Drezdában, Bécshez és Budapeshez képest jóval kisebb. De annál több specialitás van köztük. Egyik legérdekesebb a bécsi kávéház, amely a legtöbb drezdai kávéház módjára emeleten van, fényes biedermayeri stausban berendezve. Ilyen bécsi kávéház még Bécsben sincs. Bécsre nézve egyébként itt semmi más nem emlékeztet. Bécsi, nagyságok közül itt egynek sincs szobra, nem úgy, mint Bécsben, ahol a nagy német nemzet legkiválóbb szellemeit szobrok, képek és utcák nevei örökítik meg. Egyben azonban a drezdaiak is közösek Béccsel: az itteni lapok és társadalmi egyesületek is erősen kívánják Ausztriának Németországhoz való csatolását .Kornál István. 1925 március 10, péntek Hol találkozott Jókai Rózsa Sándorral ? „Egy az Isten" című regény születése Jókai, mikor Petőfi Sándor barátját, Teleki Sándort költői kastélyában fölkereste s néhány napot töltött abban az idilli szép parkban, hol Petőfi Sándor és Szendrey Júlia a boldog mézeshateket töltötték, útbaejtette Teleki ezredessel Szamosújvárt is s betértek az ottani várban való fegyintézetbe. Nagyon nevezetes lakója volt ez időben ennek az intézetnek Rózsa Sándor élte itt le életfogytiglan ,való elítéltetése idejét. Azt még a mai kor nemzedéke is tudja, hogy Rózsa Sándor a negyvenes évek betyárvillágának nem csupán romantikus, hanem a szó szoros értelmében lovagias alakja volt. A dúsgazdagokat megkoppasztotta, de a szegény emberekkel megosztotta keresetének utolsó falai kényesét is. Nagyon értelmes és hazáját a vérpadig szerető magyar volt. Szegeden született. Iskolába nem járatták. Olvasni nem tanították. De 25 éves korában a magyar önvédelmi harc első hírére Svassuthnál jelentkezett s felajánlotta maga és cimborái életét és vérét a nemzetinek. Csapatával, mint különítmény, a legnehezebb csatákban vett részt. Az osztrák svalizserek, amikor megpillantották e lobogós ingujjú, fekete gatyás igazi fekete sereget, keresztet vetettek magukra. Hátat fordítottak s menekültek, mint a szélvész. Rózsa Sándor csapatával harcolni nem lehetett. A legények midőn a kibontott ostort megsuhintották, a csapó végén nehéz ólomgolyóbis repült. E golyóbis az ostor szíját villámgyorsan az ádozat nyaka köré csavarta. A következő pillanatban a betyár lerántotta a lóról a lovast. Abban a másodpercben a kétcsövű pisztoly is eldördült. Ha rögtön nem múlt ki a svalizser, a haramia kése végzett a fulladó osztrák katona nyakával. Rózsa Sándor csapata foglyokkal nem bíbelődött. Alapos munkát végzett. Világos után a menekülésben segítségére volt Bethlen Gergely és Teleki Sándor ezredesnek. Bem tábornoknak két legkiválóbb katonájénak Rózsa Sándor. Támogatta s útbaigazította az ezredeseket a járatlan erdőkben való bujdosásukbara. S elősegítette menekülésüket. Rózsa Sándort 1856-ban elfogták az osztrák zsandárok s elítélték életfogytiglan tartó fogságra. 1867-ben azonban ő is amnesztiát nyert. De hiába! 1868-ban rajta vesztett vonatrabláson. Ismét elítélték életfogytiglan. 1878-ban 65 éves korában halt meg a szamosújvári fegyintézetben. Halála előtt két évvel látogatta őt meg Jókai Mór. Farkas Béni, egy többszörös elítélt s megszökött körmönfont zsidó betörő tolvaj volt fogoly- és munkatársa. E zsidó csuklójára bármily szorosan lakatolták a béklyót, őríz ellen pillanatban oly könnyen lehúzta, mint más ember a kesztűjét. Jókai igen barátságosan beszélt Sándorral, 48-as bajtársával. Megkérdezte, hogy 67 után miiért adta magát ismét betyáréletre? Rózsa Sándor elmondotta, hogy neki állást ajánlottak fel, de nem fogadhatta el, mert nem tudott írást. Kénytelenségből tért vissza régi mesterségéhez. Ezidőtájt járhatott Jókai Torockón is. Egy az Isten regénye a következő éviben jelent meg. Mint jellemző dolgot felemlítem, hogy volt nekem egy szotyori Nagy Pál nevű székely határőrezredbeli kadét, 48— 49-es főhadnagy jóbarátora. Mint állami főszámszéki nyugszámtanácsossal találkoztam vele először. Azontúl pedig a 48-as emlékek gyűjtése és honvédsegélyezés körül együtt dolgoztunk. Nejével együtt szilaj magyar és független érzésű férfiú volt. Egy ízben látom könyvtárában Jókai remekműveit német kiadásban. Kérdőleg nézek a tántoríthatatlan székelyre. — Nagyon szeretem Jókai regényeit. De a magyar, kiadás oly drága, hogy nyugdíjamból beszerezni képes nem vagyok. A németországi kiadást fél olyan árban kapom meg, mint a magyart. Íme, a nemzetközi érdekeket szolgáló szabadkőmíves kiadók így szigetelték el a magyar nemzet fiaitól Jókait, Petőfit, Arany Jánost és többi jelesünket. Mikor még remekíróinknak a magyar középosztály női és férfiai voltak önkéntes, ingyenes, de annál lelkesebb ügynökei. Csokonai, Kisfaludi, Garai, Tompa művei minden írástudó család mestergerendáján helyet találtak. Minnt tanuló ezelőtt 55 évivel a szomszédiketű mesteremberek tékáin megtaláltam Tompai virágregédt, Haller hármas istoriáját, A magyar szentek életét, Katonáné prédikációit, Gvadányi verseit, gr. Benyovszky Móric történetét. ötven év óta nemzetközi kiadók vették át a magyar kultúra birodalmát. Ennek hajdúnikiaszszitás területén beléndeket, nadragulyát. Ízlés- és erkölcsromló, vért fertőző, nemzetbomlasztó növényeket termelnek nyomdáikban , ezeket terjesztik a könyvesboltok és a vigépek. Ez kérni ponyvákra is. Jókaiit s klasszikus társai műveit pedig magas árakkal hozzáférhetetlenné teszik. Hankó István: — A világháború története. Caékus Zoltán, a hánvásd Ludovika Akadémia hadtörténetem tanára megírta a világháború történetét és művének első kötetét most tette közzé. Úttörő munkájában a fősúlyt arra fektette, hogy könnyű áttekintést nyújtson az egész világháború hadműveletei felett. A most megjelent első kötet részletesen foglalkozik a világháború valódi okaival, politikai előkészítésével, kitörésével, látszólagos okaival és katonai előkészítésével. A világháború eseményeit a hadviselő felek haditervei alapján hat időszakra osztja be. Az első kötet a máméi csata ismertetésével zárul. mmwm ezüsttárgyak és precíziós szelet, órák legolcsóbban kaphatók MiflIKI CVKA órás és ékszerész, ÜUCI-út 3. sz. fCatuta-Minil) szállítás Kerékpárok legolcsóbban beszerezhetők diósdi DEÁK LASZLÓ cégnél Budapest, Vill., Német u. 45. Képesdrjegyeik 4000 kor. levélbélyeg&rl: TeU/On: Jeetes 60—94. Zseb- és faliórák, ___ pilliánsok, finom fonás, ezüst- és alpacéa- retikülök, ezüst- és alpasca-szelencék legjobb minőségben, megbízható olcsó árban TAKÁCS Jánosnál József-körút 71. — Alapíttatott 1907-ben Briliánst, ékszert legmagasabb árban veszek