A Nép, 1925. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-06 / 53. szám

6 A DIÉP A N N­ÉP és a SZÓZAT kulturestéi a fővárosban és a vidéken A vasárnapi nagysikerű kultures­­téhez hasonlóan A NÉP és Szózat szerkesztősége március 7-én este hét órakor a Peterdy­ utcai polgári isko­la tornatermében rendez gazdag műsorú előadást, amelynek kereté­ben Gömbös Gyula társadalmi pro­blémáról tart előadást. A szereplők között találjuk Palay Matildot, az Operaház kiváló művésznőjét, Bö­szörményi Zoltánt, a jeles költőt, A NÉP­ belső munkatársát, Eisler Mihály gordonkaművészt, Tóth Béla zongoraművészt. A közönségnek mű­vészi meglepetésekben is lesz része. Érdekessége lesz az estének, hogy az egyes számok között Zsirkay János nemzetgyűlési képviselő fog konfe­rálni. Kultur estét rendez A NÉP és a Szózat Battonyán és Kunágotán is, ahol Anka János, A NÉP felelős szerkesztője, dr. Farkas Endre és Kiss Menyhért nemzetgyűlési kép­viselők tartanak előadást. Az előadá­sokat művészi műsor követi. Az Elba öt hídján... Drezda, a német Nápoly — A szászok szilaj jókedve — A NÉP tudósítójától — Drezda, febr. 28. Németország nagyságának egyik titka abban rejlik, hogy a nagy bi­rodalmi fővároson, Berlinen kívül számos nagy városa van, melyek nemcsak a lakosság nagy tömegé­vel, de Berlinnek vetekedő hatalmas iparukkal, tudományos, irodalmi és művészi tevékenységükkel is igye­keznek versenyre kelni. Ezek között Drezda, mint a né­metség legjellegzetesebb árnyalatát alkotó Szászországnak fővárosa, mindig nagy szerepet töltött be, a régebbi múltban pedig gyakran ve­zérlő állam is volt. Drezda városa Szászország élén tehát nemcsak a szász nép ki­váló történelmi múltja, gazdagsága és magas kultúrája révén játszik nagy szerepet hanem a vallási, szociális és mint , de­ más kérdésben tanúsított bölcs,­­ mérsékelt, kissé konzervatív maga­tartása miatt is. Ma olyan súlya van Németor­szágban, mint Olaszországban Ná­polyi­ak. Itt is az ország északi ré­szében jött létre a világháború be­fe­jezése óta a legnevezetesebb poli­tikai mozgalom, a fascizmus, mely­nek ma már centruma Róma. A déli Olaszország még ingadozik. Mert a súlyos gazdasági kérdések, melyek ott is összefüggnek a politi­kával, északi Olaszországban vál­tak akuttá, onnan várható a fas­cizmus gazdasági formában való Drezda és vele Szászország egyik szélső törekvésnek sem enged­ ett teljes nyugalom Uralkodik 14 visszaélések, panamák, melyek ép­pen a vörös uralommal való kacér­kodás révén Németország annyi ré­szét kikezdték, itt alig ismeretesek. Azért itt a munka is elég jó kedv­vel folyik. A jó német kedély még itt a legzavartalanabb. Érvnek bizonysága a pár nap előtt lezajlott utolsó farsangi ün­neplés,­ mely a hábori, kezdete óta az idén tombolt szinte a régi erejé­ben.A húshagyókeddi déli időtől kezd­ve a késő éjféli utáni időig farsangi menettel járták be a várost, a dél­kifakulása. Észak és dél között a kiegyenlítő erőt ma Nápoly képvi­seli. Ha a­­mérleg ingadozni kezd, ott Nápoly dönti el a helyzetet. Hasonló szerepe van Németor­szágban Drezdának is. Itt azonban észak és dél szerepet cserélt: észak a radikális, dél a konzervatív. A szélső szocialista hatalmú pozíciók még északi Németországban szem­­beszállnak a lassúbb fejlődést kívá­nó polgári törekvésekkel. De Bajor­országban a horogkeresztesek ré­vén már a polgári öntudat lassú, de biztos lépésekkel egyre több tért hódít. utáni idők­ben még csak mérsékelt kedvvel, de lá­mpagyújtástól kezdve szinte féktelen jó kedvvel. Művé­szek és akadém­iai növendékek ren­dezésével vonultak fel az egyes csa­patok. Az Elba öt hídján keresz­tül énekszóval, zene mellett jöttek át a jobbpartról, az új Drezdából a balpartra, ahol a város terén, szé­les utain találkoztak. A vidámság tetőpontját érte el, amikor a Prít­­schefi-csata megkezdődött, ami ab­ból áll, hogy keménypapirosból, sokszor, vesszőkből font legyezők­kel legyintették, sőt végül ütötték egymást nők és férfiak. A több mint egy évtized óta visszafojtott szilaj kedvnek a rend­őrség is szabad utat engedett amit később meg is bánt, mert sok helyütt bizony a fele sem volt tréfa. De hát ez az erőteljes szász népnek a humorához ülik. A nyilvános helyek, vendéglők, kávéházak is zsúfolásig voltak és gyakran ott is folytatta a benyomuló __ nép a Pritscherr-csatát. Verekedő, harcos népnek kedvére való volt ez a mu­latság. A rendőrség másnap ugyan kommünikét adott ki, melyben ki­jelentette, hogy a jövőben a mulat­ság ilyen túlságos elszilajodását meg fogja akadályozni, különben több ilyen farsangot nem hajlandó engedély­ezni. De azért majd­­ a jövő évben is ilyen lesz. Másnap este máig a város ismét rendes hétkönapi „békés“ mozgal­mas képét öltötte magára, de az emberek mindenütt még az előtte való nap mulatságáról beszéltek. Drezdában ilyeneket meg lehet csinálni, mert ott igazán egységes a város lakossága és egy kis ki­ugrás a házból — a családban ma­rad. Az idegenek, akik azóta érkeztek a városba, bőven találnak egyéb szórakozást is .A kávéházi élet Drezdában, Bécs­hez és Budapeshez képest jóval ki­sebb. De annál több specialitás van köztük. Egyik legérdekesebb a bé­csi kávé­ház, amely a legtöbb drez­dai kávéház módjára emeleten van, fényes biedermayeri stausban be­rendezve. Ilyen bécsi kávéház még­­ Bécsben sincs. Bécsre nézve egyébként itt semmi más nem emlé­keztet. Bécsi, nagyságok közül itt egynek sincs szobra, nem úgy, mint Bécsben, ahol a nagy­­ német nemzet legkiválóbb szellemeit szob­rok, képek és utcák nevei örökítik meg. Egyben azonban a drezdaiak is közösek Béccsel: az itteni lapok és társadalmi­ egyesületek is erősen kí­vánják Ausztriának Németország­hoz való csatolását .Kornál István. 1925 március 10, péntek Hol találkozott Jókai Rózsa Sándorral ? „Egy az Isten" című regény születése Jókai, mikor Petőfi Sándor ba­rátját, Teleki Sándort költői kas­télyában fölkereste s néhány napot töltött abban az idilli szép parkban, hol Petőfi Sándor és Szendrey Jú­lia a boldog mézeshateket töltötték, útbaejtette Teleki ezredessel Sza­­mosújvárt is s betértek az ottani várban való fegyintézetbe. Nagyon nevezetes lakója volt ez időben ennek az intézetnek Rózsa Sándor élte itt le életfogytiglan ,va­ló elítéltetése idejét. Azt még a mai kor nemzedéke is tudja, hogy Rózsa Sándor a negy­venes évek betyárvillágának nem csupán romantikus, hanem a szó szoros értelmében lovagias alakja volt. A dúsgazdagokat megkoppasz­­totta, de a szegény emberekkel meg­osztotta keresetének utolsó falai kényesét is. Nagyon értelmes és ha­záját a vérpadig szerető magyar volt. Szegeden született. Iskolába nem járatták. Olvasni nem tanítot­ták. De 25 éves korában a magyar önvédelmi harc első hírére Svassuthnál jelentkezett s felaján­lotta maga és cimborái életét és vé­rét a nemzetinek. Csapatával, mint különítmény, a legnehezebb csatákban vett részt. Az osztrák svalizserek, amikor megpil­lantották e lobogós ingujjú, fekete gatyás igazi fekete sereget, keresztet vetettek magukra. Hátat fordítottak s menekültek,­ mint a szélvész. Rózsa Sándor csapatával harcolni nem le­hetett. A legények midőn a kibontott ostort megsuhintották, a csapó végén nehéz ólomgolyóbis repült. E golyó­bis az ostor szíját villám­gyorsan az ádozat nyaka köré csavarta. A követ­kező pillanatban a betyár lerántotta a lóról a lovast. Abban a másodperc­ben a kétcsövű pisztoly is eldördült. Ha rögtön nem múlt ki a svalizser, a haramia kése végzett a fulladó osztrák katona nyakával. Rózsa Sán­dor csapata foglyokkal nem bíbelő­dött. Alapos munkát végzett. Világos után a menekülésben­ se­gítségére volt Bethlen Gergely és Teleki Sándor ezredesnek. Bem tá­bornoknak két legkiválóbb katoná­jénak Rózsa Sándor. Támogatta s útbaigazította az ezredeseket a já­ratlan erdőkben való bujdosásuk­­bara. S elősegítette menekülésüket. Rózsa Sándort 1856-ban elfogták az osztrák zsandárok s elítélték élet­fogytiglan tartó fogságra. 1867-ben azonban ő is amnesztiát nyert. De hiába! 1868-ban rajta vesztett vo­natrabláson. Ismét elítélték élet­fogytiglan. 1878-ban 65 éves korában halt meg a szamosújvári fegyinté­zetben. Halála előtt két évvel látogatta őt meg Jókai Mór. Farkas Béni, egy többszörös elítélt s megszökött körmönfont zsidó betörő tolvaj volt fogoly- és munkatársa. E zsidó csuklójára bármily szorosan laka­­tolták a béklyót, őríz ellen pillanat­ban oly könnyen lehúzta, mint más ember a kesztűjét. Jókai igen barátságosan beszélt Sándorral, 48-as bajtársával. Meg­kérdezte, hogy 67 után miiért adta magát ismét betyáréletre? Rózsa Sándor elmondotta, hogy neki állást ajánlottak fel, de nem fogadhatta el, mert nem tudott írást. Kénytelenség­­ből tért vissza régi mesterségéhez. Ezidőtájt járhatott Jókai Toroc­­kón is. Egy az Isten regénye a kö­vetkező éviben jelent meg. Mint jel­lemző dolgot felemlítem, hogy volt nekem egy szotyori Nagy Pál nevű s­z­ék­el­y h­at­á­r­őrezred­b­el­i kadét, 48— 49-es főhadnagy jóbarátora. Mint­ állami főszámszéki nyug­­számtaná­csossal találkoztam vele először. Azontúl pedig a 48-as emlékek gyűj­tése és honvédsegélyezés körül együtt dolgoztunk. Nejével együtt szilaj magyar és független érzésű férfiú volt. Egy ízben látom könyvtárában Jó­kai remekműveit német kiadásban. Kérdőleg nézek a tántoríthatatlan székelyre. — Nagyon szeretem Jókai regé­nyeit. De a magyar, kiadás oly drá­ga, hogy nyugdíjamból beszerezni képes nem vagyok. A németországi kiadást fél olyan árban kapom meg, mint a magyart. Íme, a nemzetközi érdekeket szol­gáló szabadkőmíves kiadók így szi­getelték el a magyar nemzet fiaitól Jókait, Petőfit, Arany Jánost és töb­bi jelesünket. Mikor még remekíróinknak a ma­gyar középosztály női é­s férfiai voltak önkéntes, ingyenes, de annál lelkesebb ügynökei. Csokonai, Kis­faludi, Garai, Tompa művei min­den írástudó család mestergerendá­ján helyet találta­k. Min­nt tanuló ez­előtt 55 évivel a szomszédiketű mes­teremberek tékáin megtaláltam Tompai virágregédt, Haller hármas istoriáját, A magyar­ szentek életét, Katonáné prédikációit, Gvadányi verseit, gr. Benyovsz­ky Móric tör­ténetét. ötven év óta nemzetközi ki­adók vették át a magyar kul­túra birodalmát. Ennek hajdúni­ki­asz­­szitás területén beléndeket, nadra­gulyát. Ízlés- és erkölcsromló, vért fertőző, nemzetbomlasztó növénye­ket termelnek nyomdáikban , eze­ket terjesztik a könyvesboltok és a vigépek. Ez kérni ponyvákra is. Jó­kaiit s klasszikus társai műveit pe­dig m­agas árakkal hozzáférhetetlen­né teszik. Hankó István: — A világháború története. Caé­­kus Zoltán, a hánvásd Ludovika Akadémia hadtörténetem tanára megírta a világháború történetét és művének első kötetét most tette közzé. Úttörő munkájában a fősúlyt arra fektette, hogy könnyű áttekin­tést nyújtson az egész világháború hadműveletei felett. A most meg­jelent első kötet részletesen foglal­kozik a világháború valódi okaival, politikai előkészítésével, kitörésé­vel, látszólagos okaival és katonai előkészítésével. A világháború ese­ményeit a hadviselő felek haditer­vei alapján hat időszakra osztja be. Az első kötet a máméi csata ismer­tetésével zárul. mmwm ezüsttárgyak és precíziós szelet, órák legolcsóbban kaphatók M­iflIKI CVKA órás és ékszerész, ÜUCI-út 3. sz. fCatuta-Minil) szállítá­s Kerékpárok legolcsóbban beszerezhetők diósdi DEÁK LASZLÓ cégnél Budapest, Vill., Német u. 45. Képesdrjegyeik 4000 kor. levélbélyeg&rl: TeU/On: Jeetes 60—94. Zseb- és faliórák, ___ pilliánsok, finom fonás, ezüst- és alpacéa- retikülök, ezüst- és alpasca-szelencék legjobb minőségben, meg­bízható olcsó árban TAKÁCS Jánosnál József-körút 71. — Alapíttatott 1907-ben Briliánst, ékszert legmagasabb árban veszek

Next