Henszlmann Imre - Nyáry Albert (szerk.): ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ 13. KÖTET (1879)
1879 / 8. füzet - PULSZKY FERENCZ: A magyar nemzeti muzeum régiségtárának legújabb gyarapodása
Szebenben». Schulz is mondja: «Említésre méltó továbbá az oláhok egyháza, mely főalkatrészeiben, nézetem szerint, még a középkorból származik.» Nem mulaszthatom el Brassónak nagyszerű regényes fekvését említeni, mely fenmaradt régi emlékeivel, erődítéseivel, és magas körülvevő hegyeivel nyomatékos hatást gyakorol a szemlélőre. Henszlmann Imre: A magyar nemzeti múzeum régiségtárának legújabb gyarapodása. A magyar nemzeti múzeum e hóban oly fejedelmi ajándékkal gazdagodott, milyenek párját eddigi évkönyveiben nem jegyzett fel. Addig is, míg egyes darabjait bővebben leírnák, elégséges lesz egy általános ismertetés, hogy a régészközönség e kincseink értékéről tájékozhassa magát. Vannak itt elsőrendű ősrégészeti tárgyak, két kehely a XV-dik századból, egyházi és világi kincsek s ékszerek a XVI-dikból, kancsók, serlegek történelmi személyek birtokából a XVII-dik századból, s jellemző tárgyak a XVIII-dikból. Azon fényes sorozat, mely a nemzeti muzeumban az aranymíves és ötvös ipart az őstörténelmi időktől mai napig felvilágosítja, s mely gyűjteményünk egyik büszkesége, ezen főúri ajándék által tetemesen gyarapodott, az iparmúzeumnak is jutott tizenöt díszes tárgy, a könyvtárnak két nevezetes codex, úgyszintén a képtárnak II. Rákóczy Ferencznek Lengyelországban festett ifjúkori arczképe, továbbá Pekry László és neje Pekry Szidónia érdekes képei, végre Báthory István Florenczben őrzött gyönyörű arczképének egykorú másolata. Az őstörténelmi tárgyak közt kitűnő egy bronz homlokdísz, diadema, ezt egy vastag bronzsodrony képezi, mely a torques csavarásait utánzó vésett mélyítésekkel ékes, ez elől * Lásd: az Arch. Értesítő II. köt. (új folyam) 181. lapját.