Hampel József (szerk.): ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ ÚJ FOLYAM 25. KÖTET (1905)

1905 / 3. füzet - LEVELEZÉS - FOLLAJTÁR JÓZSEF: Pöstyén egyházi emlékeiről

levelezés. 269 pénztárán kívül Erdődy János gróf 300 forinttal, Motesiczky Pál 50 forinttal járultak hozzá. Romjaiból egyes maradványok u. m. faragott részletek stb. hosszabb ideig láthatók voltak a plébániaépületben és a kath. iskolában, azonban az utóbbinak újjaépítése alkalmával elpusztult a meglevő csekély emlék, és ma — tudtommal —­ csak a plébániaépület kapujának két pillérén láthatni a régi templomból még fenmaradt emléket. A hagyomány — mint említettem — vörös barátokat helyez e templom mellé. A hagyomány mellé társul Mednyánszky Alajos báró is,a­ki a templom csúcsíves idomai és az említett hagyomány, mely az egyházlátogatásokban (Visitatio Canonica) felhozott véleményre támaszkodva, szintén a templariusok mellett tör lándzsát. Ugyanígy említi őket Balogh E. Ámde mindez csak fel­tevésen alapszik. Feltevés maga az egyházlátogatási jegyzőkönyv, melynek a tra­ditum­ kifejezése jelzi a hagyományból való merítést. Feltevés a góth stylben épült templomra való hivatkozás , hiszen tudjuk, hogy más szerzeteseknek is volt góth modorban épült egyházuk. Az itt székelt szerzeteseket benczéseknek tartom és sejtelmemet a követ­kezőkre állapítom : Tatárjárás utáni oklevelekben Pöstyén a banai vár tartozéka gyanánt sze­repel, szomszédos birtokosai a Hunt-Pázmán családból való Pongrác és Amadé fia István, a nagy földfoglaló, azután a nyitrai vár földjei, meg a zobori apát­ság Krakován faluja. Templariusokról nincs említés, de igenis arról, hogy Pös­tyén közvetlen szomszédságában fekvő Lubó, mely egyébként Vágújhely tar­tozéka volt, ezzel együtt Németujvárért meg némi kölcsön adott pénzért a pannonhalmi szent benedekrendi apátság birtokába jutott. Ezen Lubó pedig nem egyéb, mint a mai, Pöstyénnek egy utczáját alkotó, Lehota nevű hely, melynek végén állnak a romok. Lubó azon időben midőn róla szólunk, révhely volt,** tehát a Vágmen­tén feküdt. Pöstyén és Szerdahely között mintegy fele úton ma is létezik «Lubova» nevű dűlő, ennek átellenében, a Vág túlsó oldalán ma is áll Duczó kis község, hajdan Duczév és tótosan Ducybrod néven ismeretes. Lubónak meglevő határjárása teljesen egyezik Pöstyén jelenlegi felső határával és azt később pusztán Lehotán lakó jobbágyok birják, kikre nézve a robot eltörléséig más robot és fizettség volt kötelező, mint a tulajdonképeni pöstyéni jobbá­gyokra; sőt ez utóbbiak inkább a mai alsó határban birtak földekkel. A midőn Lubó a Benedekrendűek birtoka lett, azok a területén létező templom mellé telepednek, vagyis a birtok kezelésére kiküldött két-három testvér itt emel magának hajlékot és innen vezeti a birtokon kívül a körzetébe tartozó jobbá­gyok lelki ügyeit. A szent Benedekrendről tudjuk, hogy kiterjedt birtokain szervezve voltak az u. n. kisebb rendházak, a­minőt leír pl. Ipolyi. A «deák­monostori basilika» leírásánál. Ha fontolóra vesszük azt a körülményt, mely szerint az ájtatos köznép kiváló szeretettel tartja meg évszázadokon át is az egy­ * v. Mednyánszky: Malerische Reise etc. 2. kiad. 101. 1. ** Lubóra nézve v. ö. : Wenzel ujabb Arp. okt. VIII. 272—74., 81—82., 92.

Next