A Reggel, 1948 (21. évfolyam, 1-36. szám)
1948-03-15 / 11. szám
TILIDT ZOLTIN: A magyar nemzet mindörökre kösse össze sorsát a szabadság ügyével! Magyar zászlókat lenget a márciusi szél. Száz esztendővel ezelőtt egy szerdai éjszakán nyitott szemmel s lázas homlokkal álmodta ezt a csodaszép ünnepet Petőf Sándor. Tanácskozott „bátor, lelkesítő, imádott kis feleségével: mit kell tenni, hogyan s mikor? Azonnal, rögtön, holnap,... mert holnapután már késő lesz! A márciusi magyar forradalom született meg azon az éjszakán s e fergeteges vihar előestéjének századik születésnapját ünnepli ma az ország. Nem a hidegfényű márciusi nap, de a felszabadult lelkesedés hevíti a százezreket, akik ezen a napon már kora reggel kiözönlenek az utcákra, végig a sugárutakon, a tereken s kis mellékutcákból sietnek a tavaszi áradatba. Zászlófüggöny lobog a széles utakon, szivárványos színük felvidítja az eget s a vidám ég alatt villamosokon és autóbuszokon, kerékpáron és gyalogszerrel vonulnak a „regimentek": a Nemzeti Múzeumhoz, a parlamenthez, a Szabadság-térre, vagy éppen csak ki a szabadba, az ég alá, emberek közé, mert a szabadság forradalmának százesztendős mámora lázassá hevíti a lelkeket, akár a nemes óbor. A parlament előtti hatalmas tér: árboctetőre húzott zászlók büszke parádéja, Kossuthot úgy ölelik körül a röpdöső trikolórok, szeretettel s aggódó hálával, mintha a hirtelen kerekedő déli széltől óvnák. S külön értelmet nyer most a Rákóczi-szobor, amint ágaskodik a megsarkantyúzott ló, mintha Kossuthhoz készülne a fejedelem testvéri kézszorításra. És zészlóerdő nőtt tegnaptól mára végig az Alkotmány utcán, a Bajcsy- Zsilinszky-útig, tavaszi rétként pompázik a büszke sugárút a Városligetig. S fénybe öltöztek mára a budai hegyek is, egyetlen hullámzó tarkaság a Vörös Hadseregútja, a Budakeszi-út, a Malinovszky-fasor, zászló büszkélkedik a Szabadsághegy házain s a jánoshegyi kilátó tetején. Vidám és lelkes tavaszi sugárzásban ünnepel az ország: szabad országban, szabad hittel, szabad lélekkel készül a nagy forradalom századik születésnapjára. — Egy éven át marad nyitva ez a kiállítás — mondotta Ortutay Gyula — a megtanít bennünket a népünk és a demokrácia iránti hűségre és dokumentálja a keleteurópai népekkel való együttműködés szükségességét. " Tildy Zoltán köztársasági elnök mondotta el ezután megnyitó beszédét. — A kiállítás minden darabja része történelmünk legfénylőbb korszakának. Mindegyik felgyújtja emlékezésünk lángját, visszavezet azokba az időkbe, amelyeknek hőseitől és eszményeitől ma tanulni akarunk. Ez a kiállítás könnyebbé teszi az emlékezést és visszahozza a letűnt, de lelkünkbe ma is élő nagy idők hangulatát, levegőjét, alakjait, történéseit és szellemét s ma, amikor nemzetünk és népünk a maga jövendő sorsát formálja, mindez igen jó és hasznos mindnyájunk számára. — Ennek a kiállításnak az anyagában láthatjuk a magyar forradalomnak és szabadságharcnak azokat az emlékeit is, melyeket más népek és nemzetek őriznek a maguk ereklyéi között, az egyetemes emberi szabadságért vívott küzdelem ereklyéiként, így ezekkel a nemzetekkel , összeforrhatunk a közös és oszthatatlan szabadság szeretetében és hitében. — Ez a kiállítás járuljon hozzá ahhoz, hogy a magyar nemzet meg tudja látni a szabadság ügyével összeforrott igazi énjét és a szabadság ügyével a jövendőben mindörökre összekösse a maga sorsát — ■ fejezte be beszédét a köztársasági elnök és a kiállítást megnyitotta. Forradalmi emlékkiállítás a Múzeumban ahol a Talpra Magyar elhangzott A Nemzeti Múzeum hatalmas oszlopsorát nemzetiszínű lobogók és a Történelmi Emlékbizottság címeres zászlói díszítik. A Múzeum-körúton óriási tömeg, a kertben Arany János szobra mögött katonai díszszázad és zenekar. A 48-as emlék- és ereklyekiállítás s a magyar újságírók szabadsajtókiállítása nyílik meg néhány pillanat múlva. A Nemzeti Múzeum hatalmas termeit átrendezték erre az alkalomra és az összegyűjtött ereklyéket és a szabadságharcra vonatkozó emlékgyűjteményt, melyet az ország minden részéből és nagyrészben külföldről gyűjtöttek öszsze tudományos, szakszerű öszszeállításban, ünnepi külsőben mutatják be az emlékező magyar népnek és a nagyszámú külföldi vendégnek. Idegen szótól hangos a Múzeumkert és az épület nagy csarnoka. Itt vannak a hazatért külföldi magyarok, a külföldi kormánydelegációk teljes számban. Egymásután érkeznek meg a kormány tagjai, az államtitkárok és a kormányzó- pártok küldöttségei. A szovjet kormánydelegáció érkezik, élén Vorosilov marsallal. A marsall körülnéz a díszteremben, ahol a kiállítás ünnepi megnyitása lesz, észreveszi a Kisgazdapárt küldöttségében álló Gyöngyösi Jánost, akihez odamegy, kezet fog a néhány szívélyes szót vált vele. Ugyancsak üdvözli Csorba Jánost, a Közigazgatási Bíróság elnökét. Odakinnt kürtszó hangzik, a katonai zenekar a Himnuszt játsza. Megérkezik Tildy Zoltán köztársasági elnök Dinnyés Lajos miniszterelnök és Mihályfi Ernő miniszter kíséretében. Ortutay Gyula kultuszminiszter lép a mikrofon elé. Engedélyt kér a kiállítás megnyitására s hangsúlyozza, hogy a magyar szabadságharc diadalmas küzdelmeinek és fájdalmas lehanyatlásának értékes emlékeit mutatják be a kiállítás termeiben. Ezután megköszönte a szovjet kormánynak, melyet a mostani ünnepségeken a magyar nép által annyira nagyrabecsült és szeretett Vorosilov marsall képvisel, továbbá Groza miniszterelnök kormányának,ahooly a kiállítás anyagát gazdagították. Fierlinger csehszlovák iparügyi miniszter, Erban szakszervezeti főtitkár vasárnap Budapestre érkeztek A budapesti centenáris ünnepségeken résztvevő A küldöttség ünnepélyes fogadására a magyar és csehszlovák színekkel fellobogózott repülőtéren megjelentek Szakasits Árpád miniszterelnökhelyettes, Marosán György, a Szociáldemokrata Párt főtitkárhelyettese, Nógrádi Sándor miniszterelnökségi államtitkár, Vajda Imri, iparügyi államtitkár, Balassa Gyula rendőraltábornagy, Czerny budapesti csehszlovák követ, és több más személyiség. A repülőtéren a rendőrség díszszázada állott fel zenekarral. A repülőgép leszállásakor a zenekar a csehszlovák, majd a magyar Himnuszt játszotta. A repülőgépen érkezett Zdanek Fierlinger, a csehszlovák köztársaság iparügyi minisztere és Eugen Erban, a csehszlovák szakszervezetek főtitkára A küldöttséget a magyar kormány nevében Szakasits miniszterelnökhelyettes üdvözölte. Kifejezte azt a reményét, hogy a látogatás újabb lépést jelent a két ország jóviszonyának megteremtésében. Fierlinger miniszter válaszában azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a látogatás egyik állomása lesz a két ország közötti barátságnak. Ezután Fierlinger miniszter Szakasits miniszterelnökhelyettes kíséretében ellépett a díszszázad előtt, majd a csehszlovák küldöttség tagjai gépkocsiba szálltak és szállásukra hajtattak. (MTI) csehszlovák küldöttség vasárnap délelőtt Budapestre érkezett, külön repülőgépen Vorosilov mazsalit és a külföldi küldöttségeket fogadta a köztársaság elnöke Tldy Zoltán köztársasági elnök vasárnap délben az elnöki palotában fogadta a centenáris ünnepségekre Budapestre érkezett külföldi küldöttségeket. A palota eilőtt, ahol lovasrendőr díszszázad tisztelgett, az egybegyűlt tömeg meleg ünneplésben részesítette a Vorosilov marsall vezetésével érkező szovjet küldöttséget. Az elnök, Dinnyés Lajos miniszterelnök, Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád miniszterelnökhelyettesek, Molnár Erik miiniszt Ára 1 FORINT tér és a kormány több más tagja jelenlétében fogadta a küldöttséget, melegen üdvözölte Vorosilov marsallt és Grecsuhot, az ukrán köztársaság legfelső tanácsa elnökségének elnökét. A külföldi vendégek háromnegyed óra hoszszat tartózkodtak, fesztelen beszélgetésben, a köztársasági elnöknél. Hosszú idő után szabad március idusát ünnepeljük ! — mondotta Dinnyés miniszterelnök Dabason Dabason vasárnap délben Kossuth Lajos apjának sírjánál tartott kegyeletes ünnepségen Dinnyés Lajos miniszterelnök a következő beszédet mondotta: — A magyar szabadságharc szent eszméinek útjait járjuk és Kossuth Lajos útmutatását követjük. A demokrácia első nagy reformja: a földreform után a földhözjuttatottak százezrei azonnal a termelő munka szolgálatába álltak és miként a gyárak munkásai, a föld népe is látástól-vakulásig dolgozott, mert tudta, hogy magának épít, magának dolgozik. Mai ünneplésünk fogadalomtétel is, hogy továbbra is a demokrácia útján járva, a falvak népe, karöltve a városok népével, a munkássággal és a haladó értelmiséggel vállvetve haladjunk további célok felé, amelyeknek alapja a szabad, független, demokratikus haza, amelyben szabad emberek szabadon élnek, dolgoznak, élvezik munkájuk áldásait. A közelmúlt időkben súlyos próbatételt élt át a nemzet. Sokan közülünk elcsüggedtek, félreálltak, vagy megszédültek és hittek a fasizmus csodatevő fegyvereiben, a diktatúrák megdönthetetlenségében. De többségben voltak azok, akik mindennél többre becsülték azemberi szabadságot, a demokráciát, a dolgozók munkájának értékét és akik harcot kezdtek a fasizmus ellen. Ez a harc győzedelmeskedett és lehetővé tette, hogy hosszú idő után most szabad március idusát ünnepelhetjük, és szabadságunk, függetlenségünk teljes birtokában haladhatunk tovább azon az úton, amely népi demokráciánk felvirágzásához vezet. Ha továbbra is erőinket egyesítve dolgozunk, termelünk és járjuk a haladás, a béke útját, mint ahogy a felszabadulás óta tettük, akkor valóra válik Kossuth próféciája és népi demokráciánkat a poklok erői sem dönthetik meg. .