Abauj-Kassai Közlöny, 1889 (18. évfolyam, 41-43. szám)
1889-10-10 / 41. szám
után Klestinszkynek „A féltékeny férj“ czimü vígjátéka adatott. Régi fény, régi dicsőségről. El kellett költöznie, el is távozott. Majd ágyba feküdt, rokonaihoz szállították Rozgonyba és midőn itt is kifáradt az ápolás keze, a kassai közkórházba vitték a múlt év őszén. Egy éven át a legnagyobb betege volt a jótékony intézménynek, a leggondosabb ápolás volt a 80 éves gyermek osztályrésze, mind hiába, a kérlelhetlen kiszállta az élők sorából. A kifáradt test örökre elszunyadt. Temetése október 1-én ment végbe. [ Nyolczan kisértük a koporsót, keblünk elszorult midőn láttuk, hogy azt, kit százezeren ismertek, ki oly soknak jót tett, csak nyolcz követte a mesgyéig. És mégis megható volt ez utolsó menet, mert a földi múlandóságot tüntette föl. És megszólalt az Erzsébet árvaház kis harangja búcsúztatóra, szempillákon könyvezgett és a harang kisérő kongása váltig azt hangoztatta : Donec eris felix, multos numerabis amicos. Tempora si fuerint, nubila solus eris. De mégsem ! A rokonok megfeledkeztek halottjukról, pedig kiértesittettek, az ismerősök a temetés órájáról mit sem tudtak. Meggyőződtünk, hogy a városi tisztviselők, a színtársulat tagjai ottan voltak, de későn érkeztek, mert nem is gyaníták, hogy a végszertartás 2 órakor lesz. Az információ későbbre szólott. De e véletlen mulasztás orvoslást talál. Mint halljuk, a városi fiztikar Mindszentek napján koszorút helyez a halott sírjára, a színtársulat pedig gyászdalt fog elénekelni. Ez mindenkit kiengesztel a halottal A függöny legördült, Klestinszky örök álmát alussza. Aludjál békében, legyen könnyű a föld poraid fölött, emléked Kassán mindig élni fog. Béke hamvaidra. D. — A gőz- és kádfürdő készen áll, hanem azért az illusio el nem rontá-a czéljából tanácsos volna azt egyelőre legalább fakerítéssel körülvenni. — Folinusz Aurél a kassai színtársulatnak volt kedvencz komikusa, kinek pályadíjat nyert „Náni“ népszínműve legközelebb színre házatik; a budapesti népszínházhoz segédrendezőnek szerződtetett. — A X. jogászgyülésen, mely a múlt héten a fővárosban tartatott, Kassáról dr. Klekner Alajos kir. jogakadémiai igazgató vett részt, kit az állandó bizottság vidéki tagjai közzé be is választottak. — Önkéntesi kurzus Kassán nem lesz és a belépettek Lőcsére és Eperjesre osztattak be. A regalemegváltási tárgyalások megyénk egyes községeiben a következő sorrendben fognak megtartatni: október 16-án Kér, Hejcze, Vizsoly ; 17-én Bakta, Apáti, N.-Büd; 18-án Beret, Tenger, A. és F.-Czécze; 19-én G.-Ruszka, Pere, A. és F.-Füged; 21-én Prépost, Szántó, Szína, Baska; 22-én Czekeháza, H.-Kércs, N.-Kinyizs; 23-án Regéczke, Baksa, F.-Dobsza; 24-én Forró, A. és F.-Móra; 26-án Fancsal, Léh, Kéty, Ladány; 28-án Nyésta, A. és F.-Novaj ; 29-én Orosz-Gadna, Újlak, F.-Vadász ; 30-án Devecser, Vásony, Sáp ; 31-én H.-Szt.-András, Ináncs, K.-Kinyizs; november 1-én Homrogd, F.-Szend, Szala; 2-án Szolnok, Kupa, Jánosd; 4-én H.-Petri, H.-Szeled, H.-Vécse; 5-én Tomor, Monaj, Aszaló; 6-án Idrány, Garadna, Renoválás. A vasúti állomás épülete teljes átalakításnak fog alávettetni, és a helyiségekhez megkívántató ideiglenes épület felállításához már hozzá fogtak. — Károli Gábor: A magyar protestáns egyház egyeteme Károli Gáspárnak, mint az egész biblia első magyar fordítójának, emlékszobrot kíván állítani Göncz városában nyílt téren. Az emlékszobor mintarajzának elkészítésére pályázat hirdettetik. A nagy, de szerény férfiú életével összhangzó nemes egyszerűség,jó ízlés, a mű tartóságára való tekintet azok, melyek az emlékszobor tervezeténél figyelembe veendők. Az egész költségvetés 5000 írtig terjedhet. Az alkalmasnak ítélt mintarajz 100 írttal jutalmaztatik. A pályamunkák alóliretthöz f. évi november 15-re küldendők be Miskolczra. Kelt Miskolczon 1889. október 3-án. Kun Bertalan, ev. ref. püspök. — Négy erdőöri állomásra Kassa városa pályázatot nyitott. — Figyelmeztetés: A város összes házainak kapualjai és lépcsőházai az alkonyat beálltától kezdve a kapuzárás idejéig világítandók. — Színházi műsor. Ma csütörtökön „Fedora“ színmű, pénteken „Dr. Klausz“ szombaton „Titkos csók“ operette újdonság, vasárnap „Kondorosi szép csáplárné“ népszínmű újdonság, hétfőn „Mikádó“, kedden „Eiffel torony kisasszony“ bohózat ujdonság, szerdán „Bőregér“, csütörtökön „Czigánybáró“. Az árvaház javára gyűjtenek: az I. negyedben Stadler Sándorné és Hericzka úrnők, a II. negyedben Aranyossy Alexandrine és Strasser Béláné úrnők ; a III. negyedben Schubert Ferenczné és Osvald Etelka úrnők ; a IV. negyedben Schirger Tivadarné és Wagner Eugenia úrnők; az Erzsébet külvárosban Bernovits Gusztávné és Mocsáry Paula úrnők ; a Józsefvárosban Berkovits~Gusztávné úrnő és Tfirst Vendel úr; a Ferenczvárosban Mocsáry Paula és Pocsatko Lujza úrnők. A városházának kapualjában levő fekete tábla annyira tele van aggatva, mindenféle írással, hogy ember fia nem ismeri ki magát azok között. Csoda-e, ha még februári, júliusi hirdetmények is ott díszelegnek. De azért egy papír sem vonja magára a közfigyelmet annyira, mint a következő. — Hirdetmény. Vasárnap október 6-án 8 órakor délelőtt a 14. huszárezred hadkiegészítő parancsnokságtól két mustra lovak árverésen eladatik. — Ha már fáj a közeg keze, legalább ez egyet vegye le, ne szolgáljon czégérül. — Egy ingyenélő találkozott az „Az ingyenélők“ vasárnapi színrehozatalánál a színházban. Az ősz beköszöntvén, az esték hűvösek lévén, a likacsos spárgaöltözeten keresztül nagyon is érezte gyöngéd teste a hideg ájert s ugyanezért felöltőről kellett gondoskodnia. Fortuna istenasszony vele volt, a színház vasárnap zsúfolásig megtelt, a földszinten mindenki fölakasztotta felső kabátját és az előadás végén mindenki meg is találta, de csak egy nem, mert azét az ingyenélő melegedési czéljából és előrelátólag az őszi fugalmakra magával vitte. Volt pedig ez Ueberzieher egy rendőrségi hivatalnoké. Élvezetet nyújtó ének volt hallható pénteken este és szombaton déli fél 12 órától esti 5 óráig az izraeliták nagy imolájában a hosszú ünnep alkalmából. Weisz W. jaroslavi kántor imádkozott elő, erőteljes, szép tenoréval az operakészletekhez hasonló egyházi ünnepdalokat énekelvén. — Az izraeliták sátoros emlékünnepe ma veszi kezdetét és a jövő csütörtökön éri végét. — A héber szó eltűnt. A vallás és közoktatásügyi miniszter tekintettel arra, hogy az iskolai értesítőkben az „izraelita“ és „héber“ szók használtatnak, az egyöntetűség kedvéért utasította a tankerületi igazgatók útján a tanintézeteket arra, miként ezentúl az ily vallású tanulók mellett mindenütt és mindig csak az „izraelita“ megjegyzés használandó. — A szeszmérési és elárusítási engedélyek. A pénzügyminiszter leiratilag tudatta a főváros tanácsával a szeszes italok kimérésére és kis mértékben való elárusítására szóló engedély iránt való folyamodványok benyújtási határidejének meghosszabbítását, minthogy a benyújtási határidő október hó 1-ig törvény által van meghatározva, — nem teljesítheti; azonban nem forog fenn akadály arra nézve, hogy a folyamodványok elintézéséhez szükséges bizonyítványok a végrehajtási utasítás határozatai értelmében a kir. pénzügyigazgatóságok által később is elfogadtassanak. — Magától értetődik, hogy ez a koncesszió a vidékre nézve is fennállónak vélelmezendő. — Mi a törzs-asztal ? Arra a kérdésre, mi a törzs-asztal egy „szakértő“ ezt a választ adta: A törzs-asztal egy bizonyos vendéglőnek szögletében levő bizonyos asztal, melynél bizonyos helyen, bizonyos órában, bizonyos vendégek foglalnak helyet, hogy bizonyos poharakból, bizonyos mennyiségben való bizonyos bornak elfogyasztása alatt bizonyos témákról beszéljenek és bizonyos órában fölkeljenek, mert otthon bizonyos időben bizonyosan várják őket. — Főfájás ellen. Berlini orvosi körökben a főfájás gyógyításának újabb módját igyekeznek megállapítani, mégpedig londoni kezdeményezés után. Londonban egy orvos nemrég megfigyelte, hogy az ő főfájása — amely, mint a legtöbb embernél, nála is abból eredt, hogy a vér erősen tolult a fejébe, a hideg víz felszürcsölése által enyhült, sőt végkép meg is szűnt. Egy német orvos, nevezetesen Kronecker, pedig már régen arra a fizológiai tapasztalatra jutott, hogy a hideg víz szürcsölése az érvelést gyorsítja. Ez a két eset arra indította a nevezett berlini orvost, hogy a vérnyomás és főfájás közötti összefüggést pontosabban és közelebbről megvizsgálja, miközben arra a figyelemreméltó eredményre jutott, hogy azon kétszáz főfájási eset közül, amelyet ő megfigyelt, hideg víz felszürcsölése által a legnagyobb rész megenyhült, egy kis rész változatlan maradt, sőt a többi még rosszabbra vált. Ez utóbbi eltérő esetek alapja a patiensek konstitucziójának a vérnyomás iránti sajátságos viszonyában keresendő. A hideg víz hatása sok esetben már egy pár csepp felszívása után is észrevehető volt, mialatt az érverés gyorsasága emelkedett, a viz lenyelése után pedig azonnal meglanyhult. — Minthogy sem olcsóbb, sem kevésbé kártékony orvosság nincs, ezt a vizkurát bárki is megpróbálhatja magán. — A Sacharin, mely mint a czukor nagy versenytársa már hosszabb idő óta remegteti az összes czukorgyárosokat, az országos közegészségi tanács véleménye szerint a forgalomból kitiltandó és pedig a következő okokból: 1. Mert a sacharin egyáltalában nem czukor, de nevénél és édes ízénél fogva a nem szakértő közönség által a czukorral könnyen összetéveszthető. 2. Mert tápláló erővel nem bír s e tekintetben fiziológiai értéke a czukorhoz képest semmi. 3. Mert huzamos élvezete emésztési zavarokat okoz. 4. Mert ha olcsón kapható, tévedésekre, visszaélésekre és csalásokra bő alkalmat nyújthat, mint az a külföldön máris észleltetett. Megengedhetőnek véli ellenben az országos közegészségi tanács, hogy a sacharin mint gyógyszer a törvényszabta korlátok között a gyógyszertárakban kiszolgáltassák. — írógéppel készült nyomatok postai szállítása. Az egyetemes postaegyesület határozata szerint az írógéppel előállított lenyomatok nem a mérsékelt nyomtatvány díjai, hanem a rendes levéldíjak alá esnek. Ezen, a belföldi forgalomra is alkalmazandó szabály azonban nem terjed ki az e lenyomatokról hektográffal stb. készített levonatokra, melyek továbbra is az ezek részére fennálló módozatok alatt (t. i. ha a felvevő postaközeg kezéhez, még pedig legalább 20 teljesen egyező példányban adatnak lel) mérsékelt dij mellett továbbíthatók. — Méhek — mint időjóslók. Emmering német méhész, észleletei szerint a méhek bizonyos magaviselete egész biztossággal jelzi a közeledő zivatart. Már egynéhány órával a zivatar kitörése előtt, amikor még az ég egészen derült, a méhek nagyon nyugtalankodnak, ingerültek, szúrásra hajlandók, míg ellenben máskor, ha a fc eget fenyegető zivatarfelhők is borítják, melyek azonban azután más vidékre öntik ki tartalmukat, a méhek egészen nyugodtan maradnak és rendes foglalkozásuk után járnak. Emmeringet hosszú évi tapasztalatai győzték meg arról, úgymond, hogy sem barometer, sem hydrometer nem jelzi akkora bizonyossággal zivatarok közeledtét, mint ezen annyiféle bámulatos ösztönnel bíró — rovarok. — A kutak befagyása ellen Francziaországban igen egyszerű eljárást alkalmaznak. A hideg beálltával ugyanis, vagy már ezt megelőzőleg 2—3 cm. átmérőjű lyukat fúrnak a szivattyú csövén közvetlen al belső dugattyú felett. Ezt a helyet akármelyik szivattyu-készitő könnyen megjelöli,s a nyíláson át kifolyik a dugattyú feletti viz,s a mi tulajdonképen hátráltatni szokta befagyása által a vizhuzást. A szivattyúra azután lánczocskán egy dugót erősítenek, mely a szivattyúzás alatt a nyílást elzárja, a helyet azonban a vizhuzás befejezte után azonnal ki kell venni. Újabb kutakon egy tolózár szokott e helyen lenni, a melyet azután egyszerű elforditással ki lehet nyitni vagy bezárni. I — Fagyos gyümölcsösel, tőzelékkel, burgonyával, hogy használható legyen, következőleg kell elbánni. A fagyott holmit nem kell közvetlen meleg helyiségbe vinni, J, hanem egészen hideg vízbe rakni, s alámentve egy fagymentes, kevés meleg helyiségben darabig állni hagyni. A vízben a fagyos gyümölcs, burgonya stb. fölenged, akkor kivehető és megszárítva jól használható, üde állapotba jó. A vízben eleinte a gyümölcs s főzelék körül jégkéreg képződik, de azt nem kell bántani, eltűnik az,csakhamar magától is. — Hasznos-e a czikória? Sokan azt tartják, hogy a czikória igen jó szolgálatokat tesz kávéhoz keverve. E nézet azonban téves. Mert a czikória sem theint, sem coffeint nem tartalmaz, hanem csak mézgát és czukoranyagot. E mellett, a szebb, szín kedvéért nagymértékben hamisítják mahagon fűrészporral, pörkölt ökörmájjal, sőt mint újabban eszközölt vegyvizsgálatok utján kimutatták, az egészségre nézve még sokkal ártalmasabb anyagokkal is. — Kényes a becsületre, Bunkó Peti! Azzal vagy vádolva, hogy megverted Vass Pistát! Tekintetes bíró uram, nem tagadom, hogy megvertem, mert a becsületemben gázolt! — Hát azért mindjárt verekedni kell ? — Hiszen kérem alássan, olyan vagyok én, mint a bárány. Mondhatják nekem, hogy zsivány, tolvaj, gyilkos, gazember vagyok, azt én fel sem veszem, de ha valaki azt mondja, hogy a dohányzacskóm nem igazi koszök, hanem csak disznóhólyag, annak oisztán keresztül megyek a lelkén, mert az a becsületembe gázol! Se így, se úgy. Tanító: Mondjál nekem egy kis madár ? Kóbi ? Ed kis madár a gólyakülük. Tanító : Áztat nem ud hívnak. Kóbi: Hát gólyatermek. Tanító: Vadj te ed szamár! Az se nem van gólyakülük, se nem gólyatermek, hanem gólyazsibe. — Magyar étlap. Lefes mája komposz. — Marhahús zartellifal. — Csuspaisz spinát áflogfal. — Goliás szalpa. Csigányi becseni purgonia. — Szüzszelled piréfal. — Durros leppent. — Kábazda rettés. — Purgónia szalad. — Eszed uborki.! — Liptóvaja. a revolvert a fejkendő összekötése által elrejthette volna, mert nehéz elképzelni, hogy Balog éles szeme a kirívóan kikandikáló fegyvert észre nem vegye. Tiszai úr(Boross) és Berzsenyi Julia asszony (Borossné) mint múlt évben jók voltak és Borossné leánya Borossné assz. figyelmeztetésünk daczára még mindig nem eléggé eleven, pedig ezúttal fülcsapott urhatnámsága eléggé diktálta az ügyetlenül keresztülviendő fürgeséget. Balog Árpád úr (Jani) játékáért és énekéért dicséretet érdemel. Jól vette ki magát az együgyü, félös, szégyenlős Jankóban, az észre térő féltékenykedő Janiban, de a megokosodott Jánosban is. A dalkör quadrifoliuma kitett magáért, tapsot és kihívást kapott, valamint Kiss József ur hordárja is. Hétfőn, okt. 7. „Clemenceau“ színmű. A czímszerepet Csíki úr elejétől mindvégig híven adta és csak hosszabb beszéde közben egy kis lassúságot vettünk észre. Az okát ő tudja legjobban. Az utolsó felvonásban különösen a megfojtási jelenetben művész volt. Závodszky k. a. (Isa) forceszerepeinek egyikét mutatta meg. Szép volt mint apród, mint comtesse, mint szoborminta, mint feleség és mint ledér nő egyaránt és ez öt változathoz képest hiv és minden momentumban meggondolt játékkal láttuk. Kiemelendő mint kiválóan sikerült jelenetei a Pierre-vel való találkozás, a művészi ateliéreben való szerelem nyilatkozás alkalmával, a Constantin-nali találkozás, a levél fölfedezésekor és az egész utolsó felvonás. Lénárdné asszony igazi, nem mesterkélt játékát a harmadik felvonásban teljesen érvényre emelte, a betegeskedő anyát megható természetességgel adta, meghalási jelenete fölötte sikerült. Polgár úr (Constantin) a jellemes barátot teljes valójában reprodukálta. Játéka meglepett; a fiatal színész nap-nap mellett több tehetséget árulni. Közönség közepes számmal volt jelen tapsolta és kihívta a főszereplőket és csodálkozott azon, hogy jelenhetett meg a párizsi bálon Cassanoi „kassai rendőr“ maszkjában sőt még parancsolni is tudott, holott meg vagyunk győződve arról, hogy Párizsban senki sem tudja, milyen szép a kassai rendőr egyenruhája. Clementeauhoz pedig nem igen fogják a kassai rendőrt kikeresni báli alaknak. ” Kedden, okt. 8. „Gáspáron e“ operette elevenítetett föl, melyet még kissé elhalaszthattak volna, mert nem a legjobban ment és még a betanult Ligetiné asszony (Cariotta) is kedvetlenül játszott. Balogh ur (Ermynio) csinos alak volt és a nehéz szerepet szépen oldotta meg s teljes hangját érvényesítette. Berzsenyi asszony Zenobiája és Tiszai úr podestája ismeretes jeles alakítások. Sziklai úr mint Sindulfomi kifogás alá sem vehető. Hevessi Janka k. a. Sorához gyönge ugyan, de azért megbirkózott vele és a Tarantella dalt is szépen énekelte el. Eddigi szerepléséhez csak annyi a megjegyzésünk, hogy a népszínházban ellesett primadonna-fortélyokat ne utánozza, mert Kassán hatást nem csinálnak és értelmük nincs. Sólyom úr (Benozzo) gyönge, de szép tenorját élvezettel hallgattuk. Játéka is jó volt. A harmadik felvonásbeli keringőt megismételtették és ez a részletes bírálatot fölöslegessé teszi. A Sorával elénekelt kettős nagyon tetszett. Közönség kevés vúSzinház. Vasárnap, okt. 6. „Az ingyenélők“ népszínmű zsúfolt ház előtt dicséretes előadásban. A hős Vilmost Polgár úr Bukovay maszkkal nagyon ügyesen alakította és ezáltal nagyon is hasznavehető tagként bizonyult be. A fővárosi svihákszerű genrealak, prototippjeül jobb képviselő nem követelhető. Polgár úr e szereppel legjobb oldaláról mutatta be magát és ezért hason szerepekben a társulat nagyon kedvelt színésze lesz. Ligetiné asszony (Sári) és Morvai úr (Bódi) már a múlt évben kapták meg elismerésüket, mely most is fönnáll. Závodszky Teréz k. a. Esztere ellen játék tekintetében nincs kifogásunk, csöndes és szenvedélyét visszatükröző jeleneteiben egyaránt jeles volt, de azért CSARNOK. A kosztos. — Diák-emlék. — A rektor haza üzent édesapáméknak, hogy kinőttem a keze alól, ideje, hogy más iskolába vigyenek. A rektornak igaza volt. Én valék a leghosszabb kamasz a kunlaposi iskolában, ha valakit pálczázott a mester , a delikvenst mindig én vettem a hátamra. De ha én szolgáltam rá a mogyoróra , senki sem tudott a hátára fölvenni. Minden rám vonatkozó törvényjátás alkalmával kénytelen volt a rektor átüzenni a harangozóék hosszú Miskájáért, a kit a csizmadia tőke mellől szólítottak el, hogy az exekucziónál segítsen a rektornak. Miután azonban Miska váratlanul maga is exekuczió alá s a vármegyére’ került valakinek bevert feje miatt s miután a rektor Miska nélkül nem boldogult velem, nem volt többé maradásom nála. Apám kivett az iskolából s elhatározta, hogy bead a városba. 1 : -■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] Attól kezdve éber figyelemmel olvasta a ház a székváros hírlapjának hirdetési rovatát. Küszöbön lévén az iskolai esztendő, tele volt a rovat olyan „jó,“ „úri,“ vagy pláne „előkelő“ családok hirdetéseivel, akik méltányos feltételek mellett hajlandóknak nyilatkoztak szintén „jó,“ „úri,4” vagy „előkelő“ házból származó uraikat kosztosokul elfogadni. A „jó“ család a kifogástalan ellátáson kívül még „gyöngéd, szeretetteljes bánásmódot“ is ígért. Az „úri“ kosztadók „gondos felügyelettel,“ „ német társalgással“ kecsegtettek. Az „előkelő“-k a „finom modor elsajátítására,“ „szabadon használható zongorára“ és „franczia konvertálásra“ nyújtottak kilátást. Édesapámat az „előkelő“ ház nevelési programmja hódította meg. Azt mondta, hogy a falusi iskolában úgyis egészen elparasztosodtam. Ideje, hogy ami durva, rossz a zsellér kölykök vásott társaságában rámragadt, azt a városi, fáin úri nép körében levetkőzzem magamról. Apám uram már látta, mint finomodnak, fehérednek, puhulnak a zongora bilentyűin — az itthoni verébfészekszedésben, rákászásban, kutyakergetésben, diókopáncsolásban elbarnult, megkérgesedett ujjaim s mint válik dallamos, lágy zengésűvé a franczia partirozástól — a sok orditozásban keménynyé vált, a mezitlábon való szaladgálástól rekedtes hangom. Édes anyámat a „jó“ család felé húzta jó szive. A „gyöngéd szeretetteljes bánásmód,“ mely a hirdetés szavai szerint, „a családiasságra“ fekteti a jő súlyt, többet ért anyám szemében a világ minden idegen nyelvénél, zongorájánál. Magam is a „jó“ család felé húztam, mert a „szeretetteljes bánásmód“ alatt jó vastagon kent vajaskenyereket, tekintélyes túrósgombóczokat s tálva-nyitva álló éléskamarákat képzeltem. De mert sem apám nem tágított az általa gyanúsnak — filiszteresnek — tartott