Abauj-Kassai Közlöny, 1913. február (42. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-01 / 26. szám

2011. évfolyam. •■•«ke«xtSa<>3 fe U*4ibl««UI Harang­ u.9 Xelefon 150 «Ua*>BTaSIDI 0 JMgalUpod*» s= axaaint. = 3gS«JK­JB­V­K ■. ( Arakor 1913. — 26. uim. Kassa, Szombat, február 1. A­bauj-Előfizetési feltételek: Kuiin Felelős szerkesztő­: LEKLY GYULA Kiadótulajdonos: VITÉZ A. utóda Egész évre K ti.— Félévre K 7.— Negyedévre K 3.50 Egy hóra K 1.50 Vidéken Egész évre K 20— Félévre K 10­ Negyedévre K­­ — Egy hóra K Egyes az ára ára 4 fillér .. v i / A mozi kérdés. Minden aktuálitásnak meg van a maga érdekessége, ha­­hogy az az aktuálitás nem is megy csodaszámba, amelyre néz­ve már régi megállapítás, hogy minden csoda csak három napig tart. A balkáni háború, a pénz­­krízis, válságos gazdasági hely­zet és más ilyen aktuális, bizo­nyára nem három napig tartó kérdések mellett, alig van érde­kesebb tárgy, mint amel­lyel pe­dagógiai, szociológia és rendé­szeti tekintetben többet foglal­koznának szóban és írásban, mint a mozi kérdés rendezése. Reá jöttek, mert a létező körül­ményekkel számol r­i vélí, az élet­­nyilvánulások stagnációt nem is­mernek, a haladó kor szekere keresztül gázol a maradiakon, hogy a mozit szabályozni, sőt megrendszabályozni kell. Nem elméleti eszmenyarga­­lásról van szó, de nincs helye a vitaanyag reprodukálásának sem, oly irányban, vájjon a moz­gófénykép előadások kulturális célt szolgálnak-e, avagy csupán látványosság számba menő szó­rakozási eszközök, merőben a pedagógiai szakirodalom körébe vág az is, váljon a Rouseau féle »szemléltetési felfogás« avagy a Wallace Wohin megalkotta »vál­tozatossági követelmény« az, amely e tekintetben irányadó lehet, a tény mégis csak az ma­rad, hogy az alig másfél évti­zede üzletszerűleg működő moz­­gófénykép vállalatoknak olyan özöne lepte meg az emberlakta helyeket, hogy például az egész világon 70 ezer mozgó volt már három év előtt és egymagában Bécsben 9 millió ember nézte végig egy év alatt az előadáso­kat. Ide tartozik még az, hogy Berlinben és Hamburgban a moz­gó fénykép anyaga cenzúra alá lévén vetve a selekció folytán nemcsak életkorok, hanem fog­lalkozások szerint rendezik a so­rozatos előadásokat és a mi vi­szonyainkra vonatkozólag az, hogy Szegeden a fiatalkorúak felügyelő hatóságának kezdemé­nyezésére már legközelebb rend­szeres ifjúsági előadásokat tart a működő három mozgószínház erre a célra kiválogatott mű­sorral. Mindezek a tények azonban csak abból a felismerésből foly­nak, a­mely a mozit életképessé tette. Az a körülmény, hogy a mozi átlag alacsony helyárainál fogva és a verseny fenntarthat­­ása végett is olyan közönséget teremtett meg, a­mely magasabb kultúra igényt nem érzett, de egyben ideig-óráig elvonta ezt az utcától, lebujtól és más ala­csony helytől; továbbá habár sem a Zigomár avagy más er­kölcsi drámának címezett előa­dások, vagy a hősi halálnak fel­tüntetett Garnier féle történet aligha fejlesztette az etnikai ér­zést és a nézőben csak az im­presszióra hatván, tárgyánál fogva a képzeletet foglalkoztatván, a megfigyelő leszűrődött eredmé­nye hián­ya injekciós veszede­­lem csk­áit nem is hordta ma­gában, alkalmas volt a hídról halált ugró budapesti Kovalek Dénes és a kikötött díj ellené­ben öngyilkosságra kész nagy­váradi Mészáros inas, Varga Fe­renc és hozzá hasonlók példáját megteremteni, mint tény ered­ményezte azt, komoly, szakava­tott és hivatásos körök, testüle­tek és szervezetek foglalkozza­nak azzól, hogy a mozi kérdést szabályozni, talán megrendsza­­bályozni is kell, így keletkeztek helyi statútumok, a mozik szá­mát, befogadó képességét, ren­dészeti szabályozását illetőleg, így öltött felirat formát a buda­pesti tanító egyesület memoran­duma, amely javasolja, hogy a színrekerülő darabok előzetes cenzúra alá vétessenek, határo­zottan megjelöltessenek azok, a­melyek fiatal korúak számára valók, az ifjúság az esti előadá­sok látogatásától eltiltassék stb. stb. Hogy pedig ezek a lépések bár kezdetlegesek is és mond­hatnám bizonyos tekintetben utó­piák, mert tudvalevőleg e kér­désben dönteni egyedül a bel­ügyminiszter az illetékes fórum; nem jelenti a sikertelenséget, ha­csak az ankeltezés fertőjébe nem jut. S bárha félni lehet tőle, ha az az illetékes fórum, a­hova a jelzett feliratok adresszálva van­nak, hivatalos kommünikében azt jelenti ki, hogy a kérdést »tanulmányozás tárgyává« tette. Mert az ilyen kijelentések való­ságát mi már ismerjük és sem­miféle vonatkozásban nem sze­retnék, ha ez a kérdés a napi­rendről lekerülne , ezért min­den olyan agitáció vagy mozgo­lódás, a­mely gyakorlati alapból indulva ki új eszmét vet fel, sőt konkrét formát is ölt, öröm­mel üdvözlünk, mert hitünk az, hogy a mozi megérett a rende­zésre és rendszabályozása már­is közérdek. Városi közgyűlés, vAljegyző választások. A választó­jogi törvényjavaslat ellen. Szinház, Kassa, január 31. Volt választás, volt politika ki­tűzve a műsorra, természetes tehát, hogy a bizottsági tagok csaknem zsúfolásig töltötték meg a közgyű­lési termet. Viharos jelenetekben nem volt részünk, annál inkább komoly, tárgyilagos vitában. Új arcokat is fedeztünk fel a városatyák között, hiszen a törvényhatósági bizott­ság első gyűlését tartotta az idén újonnan megalakulva. Szik­lay Ede főispán nyitja meg a közgyűlést, üdvözli az újonnan megalakult bizottságot. Polgármester havi jelentésében megemlékezik a kórházi bizottság üléséről, melyen Kopaczek György műépítész ismertette az újonnan építendő kórház tervezetét és költ­ségvetését. Dr. Halmi Béla és dr. Weisz Béla hozzászólása után a jelentést tudomásul veszik. Aljegyzők: Az aljegyzők fizetési osztályba való sorozása végett az aljegyző­ket következőleg osztályozzák: I. o. aljegyző Ressler István, II. o. aljegyző Loósz Dezső, III. o. al­jegyzők lettek: Láng Lajos és Göntzy János. Aljegyző-választás: A dr. Vukovits Károly taná­csossá választása következtében megüresedett II. o. aljegyzői állás betöltése következik. Jelöltek: Göntzy János és Láng Lajos III. o. aljegyzők. Névszerinti szavazás után megválasztatott: Göntzy Já­nos 62 szavazattal Láng Lajos 25 szavazata ellenében. Göntzy János az újonnan meg­választott aljegyző megköszöni a bizalmat. Újabb választás. Göntzy János helyébe válasz­tanak ezután név szerinti szavazás­sal III. o. aljegyzőt. Négy pályázó van: Blanár Zoltán, Barcs Lajos, Ziegler Lajos és dr. Ujlaky Ede. Megválasztották Blanár Zoltánt 61 szavazattal. Barcs Lajos kapott 5 Ziegler Lajos S szavazatot. Az újonnan megválasztott­ jegy­zők a hivatali esküt leteszik. Vita a politikához. Dr. Neuwirth Elek és társai indítványt nyújtottak be a válasz­tójogi törvényjavaslat tárgyában. Követelik a 24 éves életkort, hogy a törvényhatósági városokban a szavazás büntetőjogi szankcióval 1913-ik év­ február h­t 5-én a Sch­alk­­tiáz­­ szállt disz­­=3 termében a XOENEN TILLY egyetlen hangversenye, világhírű dalénekesnő Jegyek kaphatók VITÉZ A. könyv- és zenenuke- Kasza, Fő-utca 75- szán.

Next