ACTA UNIVERSITATIS SZEGEDIENSIS • SECTIO LITTERARIA 1957-58 IRODALOM I. SZEGED 1958
MAGYAR IRODALOM - Kordé Imre: Néhány adat Csokonai »Kultúrá«-jának keletkezéséhez
62 KORDÉ IMRE dokain halad, amikor szinte felsorakoztatja szereplőin keresztül a különböző műveltségű magyar típusokat. Ezzel a felfogással áll szemben Horváth János véleménye, aki a kultúra keletkezését Csokonai, csurgói tartózkodásának idejére teszi.3 »... két első, a befejezetlen Tempefői (1793), meg Gerson (1795) a rokokó költő ifjúkorának, a másik kettő, Pofok vagy Cultura meg Karnyóné, a parodisztikus visszahatás évének, 1799-nek a terméke. Amazokat Debrecenben, ezeket Csurgón írta és itt elő is adatta, mégpedig úgy hogy a dalokhoz maga klavirozott. A Pofok kézirata jelzi is megfelelő helyen, hogy „Profeszszor Csokonai úr" játszik valósággal a színpadon klavirozó szereplő helyett...« Ugyanígy jár el Haraszti Mihály is Csokonairól írt életrajzában. Ő is két részre bontja keletkezés szempontjából Csokonai drámáit; az első csoportba tartoznak a Debrecenben írottak — Tempefői és Gersoné—, a másodikba a szerinte Csurgón készített két vígjáték, a Karnyóné és a Kultúra.* »Borissal, a szobalánnyal már egy egész népdalt énekeltet el... ... Szintén népdalt szólaltat meg a Cultura, vagy mint később elnevezte Pofok, című vígjátékában ...« Bár Haraszti kifejezetten nem beszél a keletkezés problémájáról, mégis azáltal, hogy a Karnyóné után tárgyalja a kultúrát, hallgatólagosan ezt a felfogást teszi magáévá. A Csokonaival foglalkozók sok esetben nem foglalnak állást ebben a kérdésben, mint ahogy ezt Gulyás József is teszi. Elmondja mindkét felfogás érveit, de maga nem csatlakozik egyikhez sem.5 »A Pofok vagy Cultura c. darabot Ferenczi 1793-ból származtatja, de somogyi tájszólásai az 1788—89 évekből valónak mutatják. Haraszti szerint nem más, mint a Tempefőinek ifjabb kiadása. Tehát 1793 után keletkezett. Az érvelés alaptalan, a következtetés valószínűtlen. Ferenczi szerint a Tempefőihez bevezető gyakorlatul szolgál s hozzá képest az nagy haladást jelentett. Tehát szerinte előbbi a Pofok. A hozzá csatolt conclusió szerint 1799. aug. 17-én került színre Csurgón ...« Gulyás megvizsgálja mindkét felfogást és rámutat azokra a pontokra, amelyek gyengének mutatkoznak ezen állításokban. Annak ellenére, hogy a maga álláspontját nem közli a keletkezés kérdésével kapcsolatban, mégis jelentős Gulyásnak ez a tanulmánya. Felhívja figyelmünket a filológiai vizsgálódásra. A darab somogyi tájnyelvi sajátosságaira utalva, a mű dunántúli keletkezését valószínűbbnek véli. Valóban, ha a szöveget vizsgáljuk, sok olyan , Horváth János, Csokonai és Csokonai költő barátai. 4 Haraszti Gyula: Csokonai Vitéz Mihály. Budapest, 1880. 5 Gulyás József: Csokonai színdarabjainak előadása. Irodalomtörténeti Közlemények, 1925.