Aetas, 2001 (16. évfolyam)

3-4. szám - TANULMÁNYOK - Müller Ildikó: A nőoktatás helyzete Ausztriában az Osztrák–Magyar Monarchia idején

kedelmi iskola, hímző- és varróiskola) hozott létre.10 Ugyanakkor fontosnak tartották a nők általános képzésének fejlesztését is, ezért alapították meg 1871-ben felsőbb leány­iskolájukat (Höhere Bildungsschule für Mädchen). Az iskola négy osztályos volt, 12-16 éves lányok látogatták. Létrejöttét párhuzamba állíthatjuk az első magyarországi felsőbb leányiskola, az Országos Nőképző Egyesület iskolájának megszervezésével, mely 1869-ben kezdte meg működését. Nemcsak abban egyezett meg a két intézmény, hogy nőegyesület hozta létre és tartotta fenn őket, hanem képzési céljuk is azonos volt, a középosztály leá­nyainak kívántak magasabb általános műveltséget nyújtani, szem előtt tartva a nő speciális társadalmi feladatát is. Ugyancsak hasonló volt a tanulmányi idő és a megcélzott korosz­tály. Az idők folyamán mindkét intézmény számos átalakuláson ment keresztül, melyek tükrözték a leányoktatás fejlődését. A bécsi iskola 1877-ben a grazi leánygimnázium min­tájára két alsó osztállyal bővült. 1889-ben nevét is megváltoztatta, a továbbiakban leány­líceumként működött. A továbbtanulásra felkészítő leányiskolák iránti növekvő igényre reagálva 1902-ben négyéves gimnáziumi tanfolyammal bővült, s ugyanebben az évben megkapta az érettségiztetés jogát is." A Frauen-Erwerb-Verein iskolája 1874-től állami támogatásban részesült. A nyilvánossági jogot 1891-ben kapta meg.­ Az ausztriai leányoktatás fejlődése szempontjából egy másik oktatási intézmény, a grazi leánylíceum létrejötte is igen fontos. Ezt az iskolát tekinthetjük ugyanis az első né­met tannyelvű leánylíceumnak. Az intézményt 1873-ban magánszemélyek alapították. Tanulmányi ideje hat évre terjedt, tantervét a német felsőbb leányiskolák mintájára dol­gozták ki.­ Ez volt az első olyan magasabb leányoktatási intézmény, melynek fenntartását egy település önkormányzata vállalta, 1885-ben vette át Graz városa.14 Ugyancsak első­ként kapott nyilvánossági jogot, 1886-ban.­' A grazi leánylíceum példaként szolgált más intézményeknek is. Nemcsak a bécsi Frauen-Erwerb-Verein iskolája alakult leánylíce­ummá, hanem 1889-ben Linzben is létrejött egy leánylíceum, ez 1894-ben kapott nyilvá­nossági jogot.ls. A 19. század végén tehát meglehetősen sokszínű volt a középfokú leányoktatás Auszt­riában. A nők polgári iskolát meghaladó szintű képzése egyházi vagy világi magániskolák­ban folyt. Ezek leánylíceumok vagy egyéb felsőbb leányiskola jellegű oktatási intézmények voltak. A világi iskolák száma nem volt nagy, még az olyan jelentősebb városokban, mint Linz vagy Innsbruck is 1889-ig, illetve 1898-ig várni kellett az első ilyen intézmény létre­jöttére.­­­ A meglévő iskolák tanulmányi ideje és tanterve különbözött. Megegyeztek azon­ban abban, hogy fő feladatuknak a lányok női hivatásukra való felkészítését tartották. A linzi leánylíceum alapítói ezt következőképpen fogalmazták meg: az iskola feladata „a nép-és a polgári iskola célján túlmenő magasabb általános műveltség közvetítése, mely a diák­lányokat képessé teszi arra, hogy később a nő sokoldalú hivatását áldásosan töltsék be."Is 10 Flich 58. 11 A gimnáziumi képzés az Országos Nőképző Egyesület leányiskolájában is megjelent, az iskola ke­retei között jött létre Magyarország első leánygimnáziuma 1896-ban. 12 A Wiener Frauen-Erwerb-Verein iskolájára vonatkozóan lásd Flich 69-70. 1:5 Flich 65-67. 14 Simon, Gertrúd: Flintertreppen zum Elfenbeinturm. Höhere Mádchenbildung in Österreich - An­fánge und Entwicklungen. Wien, 1993. (a továbbiakban: Simon 1993.) 291. n Flich 68.; Albisetti, James C.: Mádchenerziehung im deutschsprachigen Österreich, im Deutschen Reich und in der Schweiz, 1866-1914. In: Good, Dávid - Grandner, Margarete - Maynes, Mary Jo (Hg.): Frauen in Österreich. Beitráge zu ihrer Situation im 19. und 20. Jahrhundert. Wien -Köln- Weimar, 1993. (a továbbiakban: Albisetti 1993.) 15-31. Lind, Anna: Das Frauenstudium in Österreich, Deutschland und in der Schweiz. Disszertáció. Wien, 1961. (a továbbiakban: Lind) 70. 17 Albisetti 1993. 20. IH Idézi: Laube 121-122.

Next