Aetas, 2015 (30. évfolyam)
2015 / 1. szám - TANULMÁNY - Török Zsuzsa: A Wohl-nővérek emancipációja (Társadalomtörténeti megközelítés hosszmetszetben)
A Wohl-nővérek emancipációja Tanulmány A szakirodalom szerint a Wohl-nővérek, különösen Wohl Janka jelentős szerepet töltött be az etikett-irodalom produkciójában is a 19. század második felében. Az 1880-as évek elején egy később több kiadást megért illemtankönyvet, egy lakberendezési tanácsadót és egy szépségápolási kézikönyvet is kiadott, majd az 1890-es években egy kertészeti kézikönyv szerkesztésében is közreműködött.59 Noha nem kétlem Wohl Jankának a kötetek megjelentetésében, esetleg szerkesztésében, az Athenaeum kiadóval való közvetítésben játszott szerepét, a kötetek szerzőségével kapcsolatosan kételyeim vannak több szempontból is. A kertészeti kézikönyv esetében jól látszik egyrészt, hogy fordításról van szó, s hogy a fordítást sem Wohl Janka készítette, legfeljebb a kötet összeállításában, szerkesztésében vállalhatott szerepet. Ráadásul Az illem megjelenésekor, 1880-ban Wohl Stephanie a Magyar Bazárban ismertetést közölt a könyvről. Cikkében pedig azt állította, hogy a könyv szerzője a lap egy régi munkatársa, aki „életét részint a legmagasabb körökben a fővárosban és külföldön, részint családja s szomszédai körében falun tölté, hazánk társadalmi szokásait behatóan tanulmányozta s sokoldalú tapasztalatainak nyomán nemcsak általános szellemű munkát írt, de tökéletes magyar művel ajándékozta meg a közönséget”.60 A szerzőséggel kapcsolatos megjegyzés az írói identitással kapcsolatos játék is lehet a megjelentetett munka műfajiságának függvényében, ezért megjegyzésemet további bizonyítékok előkerüléséig csupán a kétely szintjén fogalmazom meg. A szerzőség kérdése azonban nem változtat azon a tényen, hogy a Wohl-nővérek divatlapjuk révén is nagy szerepet játszottak az etikett-irodalom széles körben való tévesztésében. Janka továbbá saját szerzői névvel is közölt a szóban forgó tematikába illő kiadványokat. 1891-ben a kerékpározásról mint a 19. századi női emancipáció egyik szimbolikus és rendkívül divatos sportjáról jelentetett meg egy rövid terjedelmű füzetet.61 1895-ben pedig A modern asszony breviáriuma címmel állított össze a korszak „szellemi dolce picante nyalánkságaiból” szemelvénygyűjteményt.62 kötetbe szerkesztett szépirodalmi munkáik, fordításaik, idegen nyelvű munkáik és az etikett-irodalom széles körben való terjesztésében játszott szerepükön túl azonban a Wohlnővéreknek élő, közvetlen kapcsolatuk szerkesztői tevékenységük révén volt a kortárs női olvasóközönséggel. A Wohl-nővérek a szerkesztői pályán Az Illésy Györgynek írt levél vonatkozó sorai a szerkesztői tevékenység kapcsán értelemszerűen szintén a pályakezdés mozzanatairól szólnak .Azóta [Rege könyve megjelenése óta] pedig négy éven keresztül a »Divat« czímű női közlöny divatrészének szerkesztését vittem, s írtam itt-ott regéket és czikkeket több szépirodalmi lapba. Hanem főleg tudományos kiművelésemmel voltam elfoglalva az utolsó években s olvastam angol, franczia és német bölcsészeket, azonkívül pedig egészen függetlenné akarván tenni magamat leczkéket is adtam nyelvekben és tudományokban. 59 Illem. A jó társaság szabályai (Útmutató a művelt társaséletben). Irta egy Nagyvilági hölgy. Budapest, 1880.; Az otthon. Útmutató a ház czélszerü és izlésteljes berendezésére s vezetésére. Irta Egy nagyvilági hölgy. Budapest, 1882.; A női szépség fentartásának, ápolásának és növelésének titkai. Irta Egy nagyvilági hölgy. Budapest, 1884.; Hölgyek kertészeti kézikönyve. Idegen források után fordította Székely Irén. Összeállította Egy nagyvilági hölgy. Budapest, 1894. 60 W. S. [Wohl Stephanie]: Az illem (Útmutató a művelt társaséletben). Magyar Bazár mint a Nők Munkaköre, 15. évf. (1880) 8. sz. 63. 61 Wohl Janka: A kerékpárról. Budapest, [1891]. 62 A modern asszony breviáriuma. Szerk. Wohl Janka. Budapest, 1895.