A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)
1958-04-20 / 16. szám
Az orosz imperátori balett nagy örökségével, Fokin és Gyagilev, Nyizsinszkij és Anna Pavlova, a nagy drámai balettművésznő hagyományaival tarsolyában mutatkozott be városunkban az Sz. M. Kirov nevét viselő leningrádi Állami Opera és Balettszínház kilencven táncosa és táncosnője. Aki valaha is látta a moszkvai Nagy Színház balett-együttesét s jelenleg a leningrádiakat, könnyű szívvel tehet tanúságot arról, hogy a szovjet balett nem csupán a tánctechnika terén múlja felül a Régi cári Oroszország szeme fényét, az imperátori balettet. A szovjet társadalom korlátlan lehetőséget nyújtott a balett művészeinek is. Az eredmények nem maradtak el. Míg annak idején a cári balett és jónéhány nyugati balett-együttes még nem is a technikai tökély öncélúságába fulladt, addig a szovjet balett a tánctechnika törkéletes elsajátításában csupán eszközt látott, mellyel kifejezheti az eszmét és az érzéseket. A szovjet balettművész egyben drámai művész ,is, és ez a szintézis anynyira tökéletes, hogy a nézőben a magától értetődőnek a látszatát kelti. így volt ez néhány estén keresztül a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színházban is. Először a szólótáncosok és táncosnők technikai tökélyének virtuozitása, majd az egész corps de ballet kiegyensúlyozott, magasfokú táncműveltsége kápráztatta el a nézőket. Majd a mozgás bája, a kecses deetek beszéde és az arckifejezések ékesszólásai, valamint a tökéletes koreográfia varázsolta a nézőtérre a néma bámulatot, hogy aztán helyet adjon a fel-felzúgó talpa orkánnak. Két estén át I. P. Csajkovszkij örökéletű balettjének, a Hattyúk tavánadó előadásában gyönyörködhettünk. Míg az elsőnapon a Szovjetunió nemzeti művésznője N. M. Gyugyinszka és K. Szergejev léptek fel a főszerepekben, a második előadáson a fiatal, bájos Alia Oszipenkova táncolta Odettet és Odeliát te. Partnere V. G. Szemjonov volt. Nehéz ezekről a forró színházi estékről írni úgy, hogy ne dicsérjek. Mert arról a kristálytiszta, finom és nemes művészi megnyilatkozásról, mellyel a leningrádiak tolmácsolták főleg a híres második hattyú szenetben, — Csajkovszijt, csupán szuper stivuszokban lehet írni. Alia Oszipenkovnak leheletszerűen finom ,és poétikus idettese feledhetetlen látvány volt. Minen kézmozdulata, testbingása, törékeny madár-leány képét varázsolta a nézők elé terelmi megnyilvánulásai túl voltak mineni kacérságon és érzékiségen. Grábbi idilliájában sem volt frivolság. Kiváló alatást nyújtott partnere, G. Szemjonov, a herceg szerepében. Nem lehet azonban meg nem említeni herceg barátainak pas de trois-ját, valamint a hattyúsiókák pas de quatre-ját melyben L. Alexejevová, G. Ivanovova, Glekisova és T. Iszakovova remekeltek. Fiatal, szép táncosok és táncosnők alatják a kart, melyet sajnos A hatttyúlavának első felvonásában béklyóba verek a színpad szűk méretei. A leningrádiak harmadik fellépése min alaimi színestáncbokréta mutatta be különböző tánczsánereket. Meglepetés vol műsor minden száma. Váltakoztak a melxiták és a táncok. Csajkovszkij Diótörőji táncounod Faustjának Walpurgis és szenete következett. Chopin, Straiuss és lacsatárján keringőit Saint-Saens Haldoki hattyúja váltotta fel, hogy aztán helyedjen Gluck zenéjének és a népi tárgyi amaasszonyok táncgroteszkinek. Átütő síert aratott a Rahmanyinov zenéjén amponált Pjotruska szíve című pantomin s Szelovjev-Szedoj balettjének, azlasz Bulbának egyik jelenete. V. I. Ivannov, Andallenko, Kornyejev erkvadze, Gribor, Mihajlov és a többied edig méltó partnereik voltak a két nagy regnek, N. M. Gyigyinszkának és K. Szelejevinek. Merem állíttani, hogy ennyi kiáló szólistát egy, amúgy is magas művészi színvonalú együttesben nem igen lát rég a világjáró színházlátogató serg. Csak természetes, hogy negyedik feklépéük is élmény volt. Leningrádi kadettművész vendégeinkről mondhatjuk: „Jöttek láttuk őket és győzek! A művészet fegyverével győztek, é győzelmük nyomában a szeretet és a brátság szökkent piros virágba. EMBER PÉTER (Herec Ján felvételei Gyugyinszka és V. Szergejev a Hattyúk tavának első felvonásában Jelenet a Hattyúk tava című balett második felvonásából Jelenet Csajkovszkij Diótörő balettjéből Gounod Faustjának Walpurgis éji jelenetében Szulkovszkaját és Kornyejevet látjuk