A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-07-02 / 27. szám
Jozef Lenárt, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, a csehszlovák küldöttség vezetője is beszédet mondott az ENSZ Közgyűlésének rendkívüli ülésén, ismertetve hazánk álláspontját az izraeli agresszió kérdésében. (UPI — képtáv írón érkezett) Megszakítás nélkül özönlik a menekültek áradata Ammanba az izraeli megszállás alatt levő arab területekről. Eddig már több mint 100 000 menekült lépte át a Jordán folyót. A jordániai kormány a többi arab állam segítségével táborokat létesít a menekültek számára és igyekszik a legszükségesebbekkel ellátni őket. A menekültek paújabb nyugtalanságok az amerikai színes bőrűek között. Az idei nyár ismét „forró nyárnak“ ígérkezik az Egyesült Államokban. A polgárjogi harcosok egyre több tüntetést rendeznek országszerte, ellenük nemcsak a rendőrség, de a polgárőrség is akcióba lép mindenütt. Az egyik legvéresebb összetűzésre a Florida állambeli Tampában került sor, ahol a négerek üzleteket gyújtottak fel, és a néger negyedből is több tűzesetet jelentettek. (UP1) Nagy érdeklődéstől kísért divatbemutatókat tart Montrealban és Kanada más nagyvárosaiban a Centrotex csehszlovák külkereskedelmi vállalat. — Képünk a montreali Mont Royal szállóban megtartott divatbemutatón készült. (ČTK) Alekszej Kozzigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, aki New Yorkban a szovjet küldöttség vezetőjeként részt vett az ENSZ-közgyűlésnek az izraeli agresszióval foglalkozó rendkívüli ülésszakán, vasárnap, június 26-án másodízben találkozott Lyndon Johnsonnal, az Egyesült Államok elnökével a New Yersey állambeli Glassboróban. (Kaptárban érkezett v naszkodnak, hogy az izraeli katonaság nem engedte magukkal vinni az ingóságaikat, azonkívül úti okmányaikat és pénzüket is elvette tőlük. — A képen: új sátrak a régi menekülttáborban, melynek lakói 1949 óta nem rendelkeznek állandó lakóhellyel. (UPI — képtárban érkezett) braeli diplomaták törvényellenes tevékenysége Csehszlovákiában tak rávenni sokszor fontos állást betöltő zsidó szakembereket, hogy szökjenek ki Izraelbe. Kik is voltak azok az izraeli diplomaták, akik ilyesmivel foglalkoztak? Olyan személyek, aki ismerték viszonyainkat, tudtak csehül és szlovákul, s éppen ezért könnyen köthettek ismeretséget csehszlovák állampolgárokkal. Tehát durván visszaéltek mind ismereteikkel, mind jogaikkal. Zví Szihamir (azelőtt Kurt Stein) 1949-ben vándorolt ki Csehszlovákiából Izraelbe, Jehodl Ravem 1939-ig élt Prágában. Az ilyen „szakdiplomaták“ közé tartozik Nahum Lavon (Erik Liebmann) is, aki szintén 1949-ben vándorolt ki. E tiltott tevékenység fő szervezője Karel Yaaron (azelőtt Karel Grünwald) 1963-tól 1966-ig a prágai izraeli nagykövetség másodtitkára volt, aki szintén 1949-ben vándorolt ki Izraelbe. Éppen az ő tevékenysége ellen tiltakozott a külügyminisztérium leginkább a prágai izraeli ügyvivőnél 1965. május 10-én. Yaaron azonban mindezek ellenére továbbra is folytatta tevékenységét, különféle propaganda füzeteket osztogatott szét, hogy a zsidó származású egyéneket rávegye az Izraelbe való kivándorlásra. Az ő agitációja következtében (s az ő segítségével) emigrált illegálisan Izraelbe Vojtech Fried docens, államdíjas mérnök, családjával együtt. Ezenkívül — a bécsi Sochmut elnevezésű központtal együttműködve (ez a központ intézi a zsidó származású személyek szökését a szocialista országokból) — előkészítette több jónevű csehszlovák szakember szökését is. Yaaron után az izraeli nagykövetség másodtitkára Itzhak Shalev (azelőtt Eugen Stefka lett), aki 1948-ban ment ki Izraelbe, mielőtt még az állammal szemben tartozását kiegyenlítette volna és az útlevelét is hamisította. Mint izraeli diplomata a külügyminisztérium és az iskolaügyi minisztérium tudta és engedélye nélkül kapcsolatba lépett a csehszlovákiai zsidó hitközségekkel. Más izraeli diplomatákkal együtt meglátogatta a zsidó hitközségek vezetőit a lakásukon is, s rábeszélte őket, hogy az izraeli politika érdekében dolgozzanak a saját hitközségükben. Főként az ifjúságot akarta befolyásolni. Arra akarta rábeszélni a zsidó fiatalokat, hogy a zsidó hitközségeken belül alakítsanak önálló csoportokat a nemzeti bizottságok és az illetékes hivatalok tudta nélkül. Megfelelő alkalom kínálkozott ilyesmire az istentiszteleteken vagy a különféle zsidó ünnepek alkalmával rendezett összejöveteleken. Shavel másodtitkár tovább szervezte a csehszlovákiai zsidó értelmiség illegális emigrációját. Ezt bizonyítja J. B. csehszlovák állampolgár esete is, akivel Shavel 1967. április 30-án közölte, hogyan emigrálhat illegálisan Csehszlovákiából. Shavel hogy híreket szerezhessen a zsidó hitközségek tevékenységéről és kikémlelhesse, milyen módszerrel befolyásolhatja azokat Izrael érdekében ismeretséget kötött a prágai zsidó hitközség egyik vezetőjével, J. H.-val és annak testvérével, Eduarddal, akik jelenleg spekuláció és állami tulajdon elleni vétség miatt letartóztatásban vannak. S hogy mi volt a célja ennek a tevékenységnek? Az izraeli politika szellemében befolyásolni a csehszlovákiai zsidó hitközségeket, ellenőrizni tevékenységüket, e hitközségek útján fontos híreket szerezni Csehszlovákiáról és az arab államokkal való kapcsolatainkról, s ami a legfontosabb a fiatal szakembereket rávenni arra, hogy illegális úton emigráljanak Izraelbe. Bebizonyosodott, hogy a Csehszlovákiában tartózkodó izraeli diplomaták a világ zsidóságának 1965 januárjában megtartott Jeruzsálem kongresszusa határozatait próbálták a valóságban érvényesíteni. A határozat kimondja: „A cionista tevékenységbe bele kell vonni minden zsidót és zsidó ifjúsági szervezetet. Mint cionista szervezetet támogatni kell minden zsidó központot, hogy azok az izraeli politika, valamint a nemzetiségi öntudat és összetartozás szellemében munkálkodjanak.“’ A zsidóság kongresszusának egyik határozata így fogalmazta meg az izraeli diplomaták „hivatását“: AZ EMIGRÁCIÓS ESZMÉK KÉPVISELŐI ÉS SZÓSZÓLÓI DKI A kongresszus határozata szerint négy év alatt teljes negyed millió zsidó szakembert, tudósokat, mérnököket, orvosokat és más főiskolai végzettséggel rendelkező személyeket kellett volna rávenni arra, hogy legális vagy illegális úton Izraelbe emigráljanak. Csehszlovákia alkotmánya egyforma jogokat biztosít minden állampolgárnak, de egyforma kötelességeket is ró rájuk. Minden antiszemita jelenség esetében könyörtelenek a csehszlovák törvények. Nagyon sok esetben bebizonyítottuk már, mennyire becsüljük a hitleri nácizmus áldozatait, de azt már nem engedhetjük meg, hogy a vallás leple alatt az izraeli diplomaták veszélyeztessék államunk érdekeit és megsértsék törvényeinket. Az izraeli követség dolgozói visszaéltek népünk bizalmával, amikor a vallás leple alatt politikai tevékenységet fejtettek ki. Ez és hasonló okok egész sora indokolja, hogy megszakítottuk kapcsolatainkat a nagyon is agresszív Izraellel. (Rudé právo, 1967. június 15.) Az arab államok elleni izraeli agresszió idején Csehszlovákia 1967. június 10-én megszakította diplomáciai kapcsolatait Izraellel, mivel durván megsértette a Biztonsági Tanács és az ENSZ határozatait.