A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-11-22 / 47. szám
A szocialista országok irodalmának egymáshoz való viszonyát a baráti kapcsolatok elmélyülése jellemzi. A szó mestereinek gyümölcsöző együttműködése újabb és újabb formákkal gazdagodik. Az írószövetségek vezetőinek részvételével rendezett találkozók, az irodalom művelői között kifejlődő kapcsolatok, a prózaírók, költők és kritikusok alkotásainak kölcsönös megismerése mind hozzájárul az alkotó szellemű megszilárdításához, az érintkezés formáinak gazdagodásához. A szocialista országokban megjelenő irodalmi folyóiratok szerkesztőinek részvételével rendezett, a „Voproszi Lityeraturi“ és az „Inosztrannaja Lityeratura“ kezdeményezésére öszszehívott, nemrég végetért találkozó a baráti népek irodalmának eszmei egységéről, a közöttük kialakult kapcsolatok kiszélesedéséről tanúskodik. Moszkvában a Szovjet írószövetség vezetőségének tanácstermében megrendezett kerekasztal beszélgetésen nyolc ország irodalmának képviselői, vezető szerepet betöltő irodalmi folyóiratok szerkesztői vettek részt. A résztvevők között voltak: Bulgáriából Kamen Kalcsev (Szeptemvri), Jefrem Karanfilov (Planik), Georgij Canev (Literaturna miszíj; Csehszlovákiából Jirí Hájek ITvorba), Ján Števcek (Slovenské pohlady); Lengyelországból Jerzy Lisowski (Twórczošč), Andrzej Lam (Miesiecznik Literacki); Magyarországról Simon István (Kortárs), Béládi Miklós (Kritika ), Elbert János (Nagy világ); a Mongol Népköztársaságból Dalantajn Tarva (Cog); a Német Demokratikus Köztársaságból Wilhelm Girms (Sinn und Form), Heinz Plavius (Neue Deutsche Literatur), Annelise Grosse (Weimarer Beiträge); Romániából Radu Boureanu (Viata Romaneasca ), Dan Haulica (secolul 20). A Szovjetunióból részt vettek: M. Aiekszejev (Moszkva), Sz. Aiekszejev (Gyetszkaja Lityeratura), Sz. Dangulov (Szovjetszkaja Lityeratura), V. Kozsevnyikov (Znamja), V. Koszolapov (No ■vij Mir), V. Kocsetov (Oktyabij, A. Nyikolajev (Druzsba Norodov), V. Ozerov (Voproszi Lityeraturij, B. Polevoj (Junoszty), A. Poltorackij (Vszeszvity, A. Popov (Nyevaj, A. Szurkov, F. Taurin, N. Fedorenko (Inosztrannaja Lityeratura), G. Hotopov (Zvezdaj, K. Jasen. A tanácskozást V. Ozerov, a Szovjet írószövetség vezetőségének titkára nyitotta meg. Méltatta a szocialista országok irodalmának a világirodalomban játszott szerepét, rámutatott • •*800 azokra az értékekre, amelyekkel ezek az országok az egyetemes kultúrát gazdagítják. A találkozáson résztvett valamennyi ország irodalmának fejlődését sajátos jegyek jellemzik, s így a szerkesztő kollégák közötti eszmecserét valamennyi résztvevő érdeklődéssel fogadta. „A hazánkban végbemenő irodalmi folyamatok elemzése azt bizonyítja — mondotta V. Ozerov —, hogy a szó művészei figyelmének középpontjában a kortárs alakjának megteremtése áll. A művészi megformálásra irányuló törekvés során két szélsőséggel kell megküzdeni: a sematikus monurmentalizmussal és az ember »lefokozásával«, a deheroizálással. A figyelemre méltó szovjet irodalmi művek a szocializmusnak a párt eszméiért harcba szálló aktív építőit formálják meg. Az általam szerkesztett »Voproszi Lityeraturi« azoknak a műveknek a kiemelését tekinti feladatának, melyek meggyőző művészi erővel rajzolják meg a forradalmárt, a világot átformáló kortárs alakját. A lap figyelmének középpontjában a művészetnek a szocializmus feltételei között való fejlődésével összefüggő problémák, a marxista esztétikával, az irodalom nemzeti jellegével és pártosságával, a szocialista realizmus elveivel kapcsolatos kérdések állnak. Nem kevés helyet szentel lapunk a baráti országok irodalmának bemutatására sem, s e téren összehangolja akcióit a külföldi folyóiratok törekvéseivel.“ Az utána felszólaló N. Fedorenko az „Inosztrannaja Lityeratura“ tevékenységéről beszélt, rámutatva arra a fontos szerepre, melyet a szocialista irodalom ismertetése tölt be a lap felépítésében. „Mi a szocialista országok irodalmának felvonultatását, a kommunista eszmék győzelmének bemutatását, a kapitalista országok irodalmában jelentkező haladó tendenciák támogatását, az afro-ázsiai és a latin-amerikai irodalmak széleskörű ismertetését, a polgári ideológia elleni harcot tekintjük fő feladatunknak — jelentette ki N. Fedorenko. A folyóiratok közötti tapasztalatcsere értékes hozzájárulás az irodalmi kapcsolatok megszilárdításához és bővítéséhez. Az elismert irodalmi alkotások a lap közvetítésével közkinccsé váltak. Ezzel párhuzamosan jelentkező törekvés: új nevek, új fiatal tehetségek felkutatása. E téren komoly segítséget jelentenek a lap számára a szocialista országok kulturális tényezőivel, a baráti lapok szerkesztőségeivel fennálló hivatalos kapcsolatok. Az élénk kerekasztal-beszélgetés, a fokozatosan elmélyülő vita alátámasztotta a találkozózó szükségességét és időszerűségét. A beszélgetés kiterjedt több, a szocialista országok irodalmi tudatának jellegét és irányát meghatározó komoly elméleti, valamint gyakorlati kérdésre. A résztvevők által megvitatott kérdéskör a marxista-leninista esztétika alapelvei mellett kiállást, a hagyományos és az újszerű alkotó módszerek problémáit, az író társadalmi felelősségével kapcsolatos kérdéseket, az irodalmi folyamatok sokrétűségének és összetettségének a problémáit foglalta magában. A résztvevők az irodalom fejlődése terén elért eredmények hangsúlyozása kapcsán leszögezték, hogy ezek az eredmények szoros kölcsönhatásban állnak a politikai, a gazdasági és a kulturális élet területén elért sikerekkel. A felszólalók nagy beavatottsággal és szenvedélyességgel számoltak be a szocializmus építésének az irodalmi művekben tükröződő eredményeiről, korunk hősének , az alkotó és teremtő embernek megformálása során elért sikerekről. A vitázók különleges figyelmet szenteltek a baráti irodalmak garagodását elősegítő kölcsönhatásoknak, az irodalmi lapok e folyamatban betöltött szerepének. A kerekasztal-beszélgetés célja az irodalmak fejlődése terén szerzett tapasztalatok összegezése és értelmezése volt. A véleménycsere azt bizonyítja, hogy tanácskozás elősegítette a kölcsönös közeledést, egymás jobb megértését. A vitában érintett valamennyi probléma egy-egy ország irodalmának saját gondja is. Meg kell még jegyezni, hogy a nemzeti irodalmak fejlődésével foglalkozó beszélgetés szükségszerűen áttolódott az irodalom internacionalista vonásai vizsgálatának síkjára, azaz az érdeklődés középpontjába az irodalom nemzeti, jellegének és internacionalista vonásainak kérdése került. A külföldi vendégek hangsúlyozták az összehangolt akciókra épülő, a revizionizmus és a kispolgári tendenciák ellen irányuló ideológiai harc szükségességét, a szocialista kultúra ellen irányuló ideológiai diverzió leleplezésének fontosságát. Ebben nem kis érdem tulajdonítható a szocialista közösség irodalmi folyóiratainak, a marxista-leninista világnézet tisztaságát, az irodalon pártosságát, a szocialista realista alkotó módszert védelmező fórumoknak. A moszkvai találkozó az írók közötti kapcsolatok fejlesztését, egymás irodalmának alaposabb megismerését szolgáló jelentős kezdeményezésként könyvelhető el. A nyolc szocialista ország huszonhét folyóiratának vezetői egyhangúlag támogatták az irodalmi lapok vezetőszerkesztőinek részvételével rendezendő találkozók rendszeresítésére előreterjesztett javaslatot. A legközelebbi találkozó lebonyolítására a bolgár kollégák kezdeményezésére Szófiában kerül sor. A vitában felszólaltak: K. Kalcsev, V. Girmus, Simon L. G. Holopov, J. Stevšek, A. Nyikolajev, E. Liszovszkij, V. Koszolapov, D. Hanika, D. Tarva, H. Plavius, V. Kozsevnyikov, J. Hájek, Granev, Elbert J., A. Grosse, A. Poltorackij, Sz. Dangulov, R. Boureanu, J. Karanfilov, A. I.am, Béládi M., A. Popov, P. Sztrokov, L. Lazarjev. A Szovjet írószövetség vezetőségének titkársága fogadást adott a résztvevők tiszteletére. A fogadáson jelen volt K. Fegyin, a Szovjet írószövetség első titkára, továbbá az írószövetség vezetőségének titkárai: G. Markov, M. Bazsan, Sz. Baruszgyin, K. Voronkov, B. Kerbabajev, V. Kozsevnyikov, A. Kornyejcsuk, L. Lovicsenko, V. Ozerov, B. Polevoj, Sz. Szartakov, A. Szurkov, A. Csakovszkij, K. Jasen. Mint meghívott vendégek résztvettek a fogadáson a találkozón képviselt országok nagykövetségének tanácsosai is. A külföldi vendégek ellátogattak Jasznaja Poljanába, felkeresték több folyóirat szerkesztőségét.. A Világirodalmi Könyvtárban a tanácskozás résztvevői író—olvasó találkozón vettek részt. Megjelent a Lityeraturnaja Gazeta 45 számában .