A Hét 1990/1 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-05 / 1. szám

A címben feltett kérdésnek legalább három vetülete van: Haszonnal kell, hogy járjon a zöldségter­mesztés a termelő számára, a nagykereske­dőnek is meg kell élnie az értékesítésből, de az áru csak akkor eladható, ha a vásárló meg tudja fizetni és neki is megéri megvenni. Amikor szépet akarok álmodni, akkor azt gondolom, hogy a Dél-Szlovákiában megter­melhető zöldség és gyümölcs minden szeme eljut a fogyasztóhoz. S aki izzadt és görnyedt a termesztésével, elégedetten mondja: meg­érte. A felvásárlással, az elszállítással és az árusítással foglalkozók is tisztességgel meg­élnek a keresetükből és az ország minden boltja tele van friss zöldséggel, paradicsom­mal, fényesen mosolygó zöldpaprikával, re­tekkel, salátával... De mindig felébreszt a valóság, amely korántsem ilyen szép. A termelők elborult arca és mélyülő ráncaik diagnosztizálja a helyzetet. Évről évre visszatérő probléma a hol itt, hol ott megakadó felvásárlás, a zöld­ségesbolt silány választékáról, a hervadt, sárga levelű karalábéról, fonnyadt paprikáról, földes krumpliról akár ne is beszéljek. Az érdekeltség hiánya kiált mindenfelől. Ma december 10-e van és sajnos nem halasztható tovább a lap nyomdába küldése. Ezekben a napokban egyszerűen lehetetlen gazdasági kérdésekről úgy írni, hogy az még egy hónap múlva is érvényes legyen. Ma alakult meg a nemzeti megbékélés kor­mánya. A szövetségi miniszterelnök. Marián Čalfa, egy újságírói kérdésre, miszerint beve­zetésre kerülnek-e a január elsejével terve­zett gazdasági változtatások, azt felelte, hogy még nem tud válaszolni, mert szakem­berek bevonásával újra kell gondolni a gaz­daságra vonatkozó intézkedéseket. Ma meg­alakult a Közgazdász Fórum is, és nem tudni, hogy egy hónap múlva, mire ezek a sorok megjelennek, marad-e valami a régi struktú­rából s milyen lesz az új. Remélem, hogy egy egészen más gazdasági közegben kell az árut megtermelni és eladni. Mert termelni és kereskedni mindenképpen kell. Fulajtár Péterrel, a Zelenina dióspatonyi üzemének igazgatóhelyettesével a változó gazdasági helyzetről beszélgettem. Elmond­ta, hogy az elmúlt évet is új vállalat üzeme­ként kezdték s nem félnek a változásoktól. A komáromi Zelenina lett a testvérüzemük — Termelőink viszont — folytatta beszél­getőtársam —, itt a Csallóközben, kétkedve fogadták az új vállalatot. Aggódtak, mert a Komáromi járásban mintegy tíz nappal ha­marabb szedhető a zöldség és féltek, hogy a felvásárlási árak az előző évekhez képest emiatt nálunk alacsonyabbak lesznek. Ma már tudják, hogy félelmük alaptalan volt. Az új gazdasági szabályozók nemcsak a vállalat státuszát, hanem a felvásárlás egészéhez való viszonyulását változtatták meg. Ma a vállalatnak is érdeke, hogy a felvásárlási árak minél magasabbak legyenek. A változások láttán tehát nem esünk kétségbe és remél­jük, hogy ez az év könnyebb lesz. — Milyen tanulsággal zárták az eszten­— Mint állami vállalat, rögtön az első évben keltettük a megbízható üzleti partner benyomását. A felvásárlási tervünket nem tudtuk teljesíteni. Meg is látszik mindez az 1990-re kötött szerződéseken. Régi partne­reink közül volt, aki nemhogy a felkínált mennyiségre, hanem még annyira sem kö­tött velünk szerződést, amennyit pedig az elmúlt évben pontosan szállítottunk. Nagyon érzékenyen érint ez a veszteség például valamikori testvérüzemünk, a nagyszombati Zelenina esetében. Kénytelenek vagyunk új üzleti kapcsolatokat teremteni, új piacot ke­resni, mert mindent, ami megterem, el kell és el akarunk adni.­­ Az elmúlt nyáron falvainkat járva nem azt tapasztaltam, hogy kevés volt a termés, hanem azt, hogy ami megtermett sem jut el a fogyasztóhoz. Hogy-hogy mégis keveseb­bet vásároltak fel, mint ahogy tervezték? — A felvásárlási terv részben időhöz, részben termékhez kötődik. Az elmúlt évben a csapdékhiány — főleg nyár közepén — valamint az éjszakai és a nappali hőmérsék­let közötti nagy különbség nem kedveztek elsősorban a meleget kedvelő növényeknek. Fejlődésük leállt. A különböző növénykárosí­­tó betegségek kifejlődéséhez, például a gombásodáshoz viszont egyenesen kedve­zőek voltak a fent említett időjárási viszo­nyok. Mindez együtt okozta az uborka pero­­noszpórás megbetegedését és azt, hogy ke­vesebb paprika és paradicsom termett és az sem abban az időben, amikor optimális kö­rülmények között már lennie kellett volna. És az elmúlt évben az időjáráson kívül volt még egy probléma. Nem is tudom hova soroltam. Mi szakemberek, szinte értetlenül állunk a jelenség előtt. Nemcsak, hogy kevesebb ter­mett szinte mindenből, hanem a minősége sem volt az igazi. Keressük az okát, de nem találunk magyarázatot arra, miért volt a dinnye kevésbé ízes, mint más években, miért volt a szabadföldi paprika szinte fű ízű, miért tolódott el az őszi karfiol betakarítása egész október végéig, november elejéig ... Véleményem szerint a rossz vetőmagban keresendő az ok. S ha már a vetőmagnál tartok, hadd panaszoljam el a sok-sok ker­tészkedő helyett is, hogy még mindig nincs, pedig az ipar már mióta ígéri, a kiskertészke­­dők részére megfelelő minőségű és csoma­golású vegyszer! — Ebben a változó gazdaságban nehéz az árun túladni, vagy könnyű az üzletkötés? — Ahhoz, hogy komoly partnere legyünk valamely vállalatnak elsősorban a választé­kot kell bővítenünk. S ezt a választékot az év minden szakában szállítanunk kell. Ha ennek a feltételnek eleget tudunk tenni, könnyű lesz az üzletkötés. Bizony van még pótolni­valónk, termelőink nem termelnek mindent, ami megteremne, s így nem is továbbíthat­juk. Vállalatunk feladata, hogy a termelőket az árpolitika segítségével érdekeltté tegyük elsősorban a primőr áruk termesztésében, megfelelő propagandával el kell érnünk, hogy egy-egy alapszervezet ne csak egy féle árut — uborkát, paradicsomot, paprikát — termesszen, hanem foglalkozzon a többi zöldségféle termesztésével is. S hogy idáig jutottunk — a felvásárlást lényegében csak április közepén kezdjük —, az részben a mi rossz kereskedelmi politikánk eredménye. Nem volt megfelelő szállítóeszközünk Így szinte magunk beszéltük le a termelőket a januári ill. februári primőr zöldség termesz­téséről. Ha bővíteni akarjuk a kínálatunkat meg kell teremtenünk a felvásárlás műszaki feltételeit. Folytatás a 12. oldalon Fotó: Gyökeres György hől?

Next