A Hét 1992/2 (37. évfolyam, 27-52. szám)
1992-10-02 / 40. szám
megláthattam a TOWER BRIDGE-t a Temze felett, hát... azt a látványt nehéz szavakba önteni. Nagyon sok időt töltöttünk a NATIONAL GALLERYben is, ahová ingyenes volt a belépés. Láttam eredetiben Van Gogh "Napraforgóját", továbbá Rembrandt, Picasso, Michelangelo, Leonardo eredeti festményeit, rajzait, szobrait. Az egész galéria 65 teremből áll, korok szerint mutatják be a legjelentősebb alkotókat. Különlegesnek számított Leonardo ceruzavázlatainak őrzése — egy külön teremben megvilágították a képet, és a legmodernebb biztonsági berendezésekkel őrizték, valószínűleg az volt a legnagyobb érték. A galéria után megtekintettük "Sherlock Holmes házát", akiről köztudott, hogy csak kitalált személy, mégis egy motelt neveztek ki az ő egykori otthonának. Sokat mesélhetnék még a látottakról, az átélt élményeinkről. Azután ütött a hazaindulás órája... H.P.: — Hát igen, a sok csavargás után a CKM-busszal indultunk haza. Azt sajnáltuk, hogy akárcsak odafelé, hazafelé szintén éjjel mentünk át a La Manchecsatornán komppal. — Olvasóink biztosan kíváncsiak arra, hogy mi igaz a skót viccekből és az angolok udvariasságáról, illetve rendszeretetéről... H.P.: — Hát a két nemzet nem túlságosan rajong egymásért, de azért kibírjak egymás mellett. A skótok valójában nem is skótok, hiszen mi is sok jószívű, barátságos emberrel ismerkedtünk meg. Például Liverpoolban egy teljesen ismeretlen idős néni behívott a kertjébe egy csésze kávéra meg süteményre, és elbeszélgetett velünk. Két vadidegen embert, szinte hihetetlennek tűnt! Vagy a már említett glasgowi család... Nem tartoztak a túl gazdagok közé, mégis megvendégeltek minket, magukkal vittek mindenfelé. Mit is mesélhetnék még a skót sajátosságokról? Ja, hát a dudásokról még nem szóltam, akik minden kis ünnepségen fellépnek, továbbá térzenét szolgáltatnak. Érdekességnek számított az is, hogy Skóciában a házak mellett nincs nagyobb kert, hanem farmok vannak — távol a lakott negyedektől. Angol udvariasság, rendszeretet? Ez jellemző rájuk, nagyon készségesen magyaráznak mindent az idegeneknek, türelmesek és előzékenyek. Nyoma sem volt részeg embereknek, verekedéseknek. Szeretik a jó minőségű holmikat, például a 30 körüli fiatalemberek és az idősebb urak is mindnyájan öltönyben járnak, a tizen- és huszonévesek pedig minőségi sportos cuccokban. A lakások berendezése többnyire stílbútor, és szintén rendszeretetükről árulkodik. Bár az utcák tisztaságára jobban ügyelhetnének, főleg Londonban. Tehát mindezt összevetve megérte kiutaznotok? H.P.: — Igaz, hogy az út nagyon sok energiánkat felemésztette, ám az angol nyelv tökéletesítését és az anyagiakat figyelembe véve állítom, hogy megérte! Még egyszer szeretnénk majd kijutni, de lehetőleg rendes munkavállalási engedéllyel, hogy ne érjenek kellemetlen meglepetések. Bár egy kis kaland, izgalom ebben a korban csak fűszerezi az életet, nem igaz? Miskó Ildikó Fotó: Horváth Pál Kisebbség helyett inkább nemzetiséget Ivó Peters belga alkotmányjogász már húsz éve foglalkozik a kisebbségek jogvédelmével. Jelenleg az Európa Parlament tanácsadója, tagja a Helsinki Ellenőrző Bizottságnak, és mindemellett a flamand kormány közgazdasági osztályán is tevékenykedik. — Ön az egyik előadásában azt mondta, nem szívesen használja a kisebbség szót. Miért? — Úgy vélem, a kisebbség az egyetlen általános megjelölés erre a fogalomra. Csakhogy ez azért nem jó, mert ez mégis egy olyan csoportot jelent, amely problematikus. Egy csoportot, amely kisebb egy másik csoportnál. Ha jogi szempontból használjuk ezt a kifejezést, elfogadható kell, hogy legyen minden kisebbségre, nem csak mondjuk a négerekre. Én inkább a kisebbség szó helyett a nemzetiséget használnám. Persze ez a gyakorlatban nem lényeges, inkább azok számára fontosak a kifejezések, akik ezeket törvénybe iktatják. Véleménye szerint a csehszlovákiai magyarság jelenlegi gondjairól mennyire tájékozódott Nyugat-Európa? — Szerintem az egyik leglényegesebb dolog, hogy a Nyugat informálva legyen a kisebbség helyzetéről, s ezt magának a kisebbségnek kell megtennie. Mondok egy példát. Nemrégen Vácon voltam egy nemzetközi konferencián, ahol az egyik szlovákiai résztvevő a nyelvtörvényről beszélt. Azt mondta — egyebek között —, hogy ez a törvény kimondottan a magyarok érdekeit védi. Nem akadt senki, aki ellentmondott volna. Ezért hangsúlyozom, hogy minden kisebbségnek — s itt nem kizárólag a szlovákiai magyarokra gondolok — részt kellene venni nemzetközi fórumokon, s ott beszélni azokról a problémákról, amelyekkel küzdenek. — Ön tavaly cikket írt a nyelvtörvényről, tehát ismeri a hazai helyzetet. Milyen kapcsolata van a szlovákiai magyar politikai pártok, illene mozgalmak képviselőivel? — Vannak kapcsolataim a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal és az Együttélés Politikai Mozgalommal. Természetesen ismerem a másik két szlovákiai magyar pártot, a Magyar Néppártot és a Magyar Polgári Pártot is. Sokat beszélgettem Dunaszerdahely polgármesterével is az ottani helyzetről. — Ezenkívül milyen csatornákon keresztül jutnak Önhöz az információk Csehszlovákiából ? — Elsősorban újságokból és magánemberektől. Igyekszem sokat beszélgetni csehszlovákiai polgárokkal. Például nagyon jó kapcsolatban vagyok dr. Kusýval, Václav Havellel, Schwarzenberg úrral és még sorolhatnám. — Mi a véleménye a szlovákiai magyarság autonómiatörekvéseiről ? — Az autonómia elképzelhető bizonyos népek számára, másoknak viszont elképzelhetetlen. Ez függ az emberek számától, az adott politikai struktúrától, a területi viszonyoktól. Csehszlovákia esetében én már két évvel ezelőtt elmondtam: véleményem szerint nem lenne hasznos, ha egy terület ún. magyar terület lenne. Úgy gondolom, inkább valamiféle külön kompetenciákat kellene adni azoknak a területeknek, ahol magyarok élnek többségben. Nagyon fontos a kisebbség számára, hogy minimálisan különböző helyzetük legyen a többséggel szemben. Hiszen a kisebbség már eleve különböző helyzetben van, mint a többség, ezért kell arra törekedni, hogy a kisebbség helyzete a lehető legkisebb eltérést mutassa a normálistól, tehát a többség helyzetétől. Nézetem szerint nem tanácsos speciális vagy különleges helyzet teremtésére törekedni, mert akkor a többség gondolja azt, hogy a kisebbség valami különlegeset akar, s akkor ő, a többség diszkriminálva érzi magát. Ennek elkerülése érdekében kell törekedni arra, hogy helyzete amennyire lehetséges minimálisan térjen el a többség helyzetétől. — Véleménye szerint Csehszlovákia kettéválása milyen hatással lesz a flamandok és a vallonok együttélésére ? — Ha Csehszlovákia szétesése nyugodt, kulturált körülmények között történik meg, várható, hogy a flamandok és a vallonok egy része ezt a példát szeretné követni majd. Úgy gondolom, amennyiben Belgiumban hasonló helyzet állna elő, mint most Csehszlovákiában, komoly gondok merülnének fel a főváros körül, mert ott vegyesen laknak a vallonok és a flamandok. Kamoncza Márta A HÉT 11 INTERJÚ