A Hét 1994/2 (39. évfolyam, 27-52. szám)
1994-11-04 / 45. szám
HÉT INTERJÚ ARTÓS TERMELÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉST! A közelmúltban szlovák—magyar vállalkozói találkozó zajlott a komáromi Európa Szállóban. A Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara komáromi irodája, valamint az Észak-dunántúli Kereskedelmi Kamara győri központja által szervezett rendezvényen több mint hatvan cég képviselői kaptak értékes információkat a kereskedelmi tevékenységükre vonatkozólag, továbbá négyszemközti megbeszéléseket folytattak az esetleges együttműködésükről. Az összejövetelen a szervezőkön és a magánvállalkozókon kívül megjelentek az Interbanka, a nyitrai regionális iroda és a Magyar Köztársaság Nagykövetsége Kereskedelmi Osztályának képviselői is. Ez utóbbi intézmény kereskedelmi tanácsosával, CSENDES JÁNOSSAL feladatairól, a magyar—szlovák kereskedelmi lehetőségekről és a vállalkozók iránti elvárásairól beszélgettem. — Tanácsos úr, megkérem, hogy összegezze: milyen feladatokat lát el az ön által irányított osztály Pozsonyban? — Az általam éppen egy esztendeje vezetett osztály feladatai közé tartozik a rendszeres kapcsolattartás az illetékes minisztériumokkal és egyéb kormányzati szervekkel, továbbá a különféle szakmai-érdekképviseleti szervezetekkel, valamint a magánvállalkozók kisebb-nagyobb csoportosulásaival. A több ezer vállakozónak — például a kereskedelmi és iparkamarákon keresztül is — segítünk kereskedelmi szolgáltatásokkal, információnyújtással, partnercégek felkutatásával, rendszeres tájékoztatók szervezésével stb. — Az eddigi tapasztalatai alapján milyennek ítéli meg a szlovák—magyar kereskedelmi viszonyokat? — Mindenféle gazdasági együttműködésnek megvan a saját logikája, amely az árak, a profit stb. alapján működik. Szerintem jelenleg semmiféle körülmény nem gátolja e két ország közti kapcsolatrendszerben a gazdasági logika alapján kibontakozó együttműködést. Tehát tulajdonképpen a feltételeket kedvezőnek találom, ám mégsem vagyunk megelégedve a kereskedelmi forgalom volumenével, sem pedig a kiegyensúlyozottságával. Ismételten hangsúlyozom, hogy ennek a ténynek nincsenek politikai okai. Arról van szó, hogy a szlovákiai cégek több árut értékesítenek Magyarországon, mint a magyarországiak Szlovákiában, ezáltal a forgalomban kialakult az aránytalanság. Ez azzal is indokolható, hogy a szlovákiai árak még mindig alacsonyabbak a magyarországi áraknál, és ezáltal a szlovákiai áruk odaát versenyképesnek számítanak. Továbbá azt is figyelembe lehet venni, hogy számos szlovákiai áru, amely régebben Csehországban került feldolgozásra — a szlovák—cseh viszonyok változásával — napjainkban Magyarországon kerül feldolgozásra vagy Magyarországon át értékesítik. Természetesen az etnikai kapcsolódások, a nyelvi nehézségek hiánya, egymás igényeinek ismerete mind-mind közrejátszik a határokon átnyúló gazdasági együttműködés fellendüléséhez. Azonban nemcsak e kétoldalú kapcsolatok fejlődéséről számolhatok be, hanem reménykeltő a visegrádi négyek által megkötött közép-európai szabadkereskedelmi megállapodás alapján történő többoldalú együttműködés is. — Kissé részletezze a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamarával közösen végzett eddigi tevékenységüket! — Elöljáróban megemlítem, hogy Szlovákiában a parlament korábban fogadta el a kamarai törvényt, mint Magyarországon, ahol az új kamarák megalakításának folyamata még nem fejeződött be. Viszont a határmenti szomszédos régiók egyre sikeresebb gazdasági együttműködést fejtenek ki, például említhetném a győriek és a komáromiak, a losonciak és a salgótarjániak vagy a kassaiak és a miskolciak szoros kereskedelmi kapcsolatát. Az egyes kamarairodák nagyon fontos szerepet töltenek be az üzletemberek csoportos kapcsolatfelvételében, amire egyre nagyobb az igény. E célt szolgálják a jelenlegihez hasonló találkozók is, ahol én vagy valamelyik kollégám informáljuk a jelenlevőket a kétoldalú kapcsolatok jogi kereteiről — a forgalomra vonatkozó eljárásokról, jogi és közgazdasági szabályozó rendszerről, az újdonságokról stb. Ez alkalommal beszámoltam arról, hogy miként zajlik az együttműködés kormányközi, a kamarák közti és az egyéni vállalkozók szintjén. Például a Szlovákiában eladni szándékozók figyelmét felhívtam két lényeges tényezőre: a szlovákiai fél által bevezetett importilletékre, amely tíz százalék a további feldolgozásra nem kerülő termékeknél (ezt a vámkezelést kérő félnek kell befizetnie), továbbá a minőségi tanúsítványokra — a külföldre szállítók az árucsere lebonyolítása előtt győződjenek meg arról, hogy az importőr rendelkezik-e a termék forgalmazásához szükséges engedélyekkel. Július 1-től mindkét ország vállalkozói újabb kedvezményekkel élhetnek, amelyeket érdemes kihasználni. Az új vámtarifákat és mennyiségi kedvezményeket tartalmazó jegyzőkönyvet a kamarákon és külkereskedelmi osztályunkon (811 05 BRATISLAVA, Gunduličova 4., tel.: 07/332 452, fax: 07/331 435) is az érdeklődők rendelkezésére bocsátjuk. Bárki felkereshet bennünket , készségesen válaszolunk a különféle kérdésekre, tanácsadással és szerződések előkészítésével, partnerek ajánlásával is segítjük ügyfeleinket. Eddig is a szlovákiai és magyarországi vállalkozók egymásra találásán, az adódó gondok áthidalásán munkálkodtunk kereskedelemfejlesztő tevékenységünkkel. — Árulja el az olvasóinknak, hogy a közeljövőben milyen törvény- és szabálymódosításokat terveznek? —Tulajdonképpen a kétoldalú kapcsolatok jogrendszere már kialakult — aláírták a kétoldalú kereskedelmi és fizetési egyezményt (már érvénybe lépett), a kettős adózást kizáró, illetve beruházásvédelmi egyezményt (az interjú készítésekor még nem lépett érvénybe), továbbá a növény- és állategészségügyi megállapodásokat (a közeljövőben lép érvénybe). Bízom abban, hogy mielőbb sikerül megállapodni a minőségi tanúsítványok kölcsönös elfogadásáról — először a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeknél, később egyéb termékeknél is. Hiszen miközben mindkét fél az Európai Unióba igyekszik, a szabványait is az EU-hoz illeszti, ami e tanúsítványok elfogadását is megkönnyíti. Jelenleg még gondot okoz a kereskedés során a helyi forgalmazási engedélyek beszerzése és érvényesítése, de már folynak a szakértői tárgyalások az említett ügyben. Szeretnénk mielőbb kiiktatni a különféle bürokratikus akadályokat. — Végül érdekelne, hogy mik az ön elvárásai a magánvállalkozók iránt — mit tehetnének a kétoldalú kapcsolatok elmélyítése terén? — Elsősorban a vállalkozók az eddiginél is jobban ismerjék meg a saját és a másik fél lehetőségeit, igényeit, rendszeresen tájékoztassák egymást a keresletről és a kínálatról! Igyekezzenek tartós termelési együttműködést kialakítani, amely az egyszerű cserekereskedelmen túlmutat! Hiszen a világkereskedelemben is azt tapasztaljuk, hogy általában az áruexportot megelőzi a tőkeexport, vagyis komoly kereskedelmi és termelő beruházások egyengetik a kereskedelmi forgalom útját. A szlovák és magyar vállalkozók kapcsolatában is az eddiginél sokkal több közös beruházásra, tőketranszferre, a kereslet és a kínálat találkozására — nemcsak a kereskedelemre, hanem a termelésre is ható sikeres együttműködésre van szükség! — Köszönöm az információkat! MISKÓ ILDIKÓ Fotó: a szerző i Interjú CSENDES JÁNOS kereskedelmi tanácsossal .