Akadémiai Értesítő, 14. kötet (1903. évfolyam)

1903 / 12. szám

Tóth-Szabó Pál: Giskra, különös tekintettel Abaujmegyére. 631 egyezett, h­ogy Giskra a nagy­idai uradalmat tovább adja zálogba egy jómódú körmöczi polgárnak, ki kész volt a 20.000 forintot megfizetni. Modrár Pál volt ez, kiről Giskra azt mondja egyik levelében, hogy „fautor, amicus et fidelis noster directus, qui nobis ab agnicione sua, qua eum cognovimus, semper in omni­bus fidelissimus inventus extitit". A záloglevél szerint, melyet Kassa városa is megerősített, Modrár és örökösei az uradalmat mindaddig bírhatják, míg László király a kölcsönzött összeget meg nem téríti nekik. Az országos tanács, élén Hunyadi János­sal, azon nyíltan kifejezett okból, mert inkább biztosítva hitte e vidék nyugalmát, ha Nagy-Ida Modrár s nem a csehek kezé­ben van, mindehhez beleegyezését adta. Pálóczi László ország­bíró pedig Modrárt, most már Nagy­ Ida kapitányát, új uradal­mába a jászói konventtel beiktattatta. Giskra kevéssel utóbb újabb kölcsönért fordulván Modrár­hoz, az előbbi szerződést megújítja, sőt megígéri, hogy hála fejében Modrárt bárki ellen meg fogja védelmezni ; ha fogságba esnek, „pro eo tamquam proprio n­ostro homine et fideli stabi­mus" , hogy László király sem fogja e birtokokat másnak ado­mányozni, s ha Giskra meghalna, utódja is köteles lesz ez egyezséget megtartani. Ez újabb szerződést megerősítették Kassa, Lőcse, Bártfa, Eperjes birái, Giskra emberei közül Czverteticz Hermán, Ostravai János, (Talafusz) Jankovszki, Wolfh­enberck és mások. Összesen tizenkét pecsét függ az oklevélen. Giskra még ebben az évben személyesen megjelent a jászói konvent előtt s ott is írásba foglalta a fentieket. Modrár Pál, bármennyire hívének vallja is Giskra, testestöl­lelkestől a Hunyadiaknak volt a barátja. Barátságáért azonban kemény próbára tétetett. Mert, mikor a Hunyadi-fiakat elfogták, velük, több más előkelővel együtt, Modrár Pál is fogságba került. Bizonyára ez áldozatkész hűségét akarta jutalmazni Mátyás király, mikor Nagy­ Ida birtokában megerősítette. A Perényi-család nem nézte tétlenül a sorsot, mely ősi birtokainak osztályrészül jutott. S mikor jogi úton semmire sem ment, Perényi János, a Giskra fogságából kiszabadult Jánosnak a fia, feleségül vette Modrár Katalint, s most már legalább a birtokok egy részéhez igényt tarthatott, mit nem is késett érvé­nyesíteni. Pálóczi László országbíró elrendelte az osztályt, a­melyet a leleszi konvent kiküldöttje, Márton rendtag, Csirke Tamás és Kornis János királyi emberekkel hajtott végre a nagy­idai várban, Nagy-Ida városában, továbbá Csécsen, Makranczon, Bodolón és Lánczon egyfelől Perényi János, másfelől Modrár Pál özvegye, Anna asszony és fiai, Miklós és Pál, valamint leányai, Dorottya, Borbála és Zsófia között egyező akarattal, ellenmondás nélkül. Ugyanebben az időben már Szapolyai Imre

Next