Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1958 (65. kötet = Új folyam 3. kötet)
1958 / 6. sz. - ZEMPLÉN JOLÁN: Régi fizikai kéziratok kutatása Erdélyben
kai tárgyú mű jelenik meg : Szathmáry P. Mihály kolozsvári professzoré 1716-ban 22 és Tőke István enyedi tanáré 1736-ban.23 Ez utóbbit büszkén nevezik az enyediek az első kísérleti fizikának. Ez talán igaz is, amint igaz az is, hogy ő hozott elsőnek fizikai műszereket Enyedre.24 Ettől függetlenül mindkét mű még tisztán karteziánus szellemben készült. Newtonról e szerzők még alig-alig akarnak tudomást venni. Hosszú ideig tartott, míg Erdélyben szabadon és félelem nélkül lehetett hirdetni Descartes nézeteit, de mire meggyökeresedett, nehezen adta át helyét a kartézianizmus Newton fizikájának.25 Ez egyébként így volt Európa többi országaiban is. Ezzel kapcsolatban egy érdekes jelenségre figyelhetünk fel. Nem vitás, hogy a XVII. század fizikai irodalmában a protestáns írók képviselik a haladást a jezsuitáknak, általában a katolikusoknak a régihez való reakciós ragaszkodásával szemben. A XVIII. században azonban a jezsuiták előnyösnek tartják, hogy bizonyos mértékig a korhoz alkalmazkodjanak, és Magyarországon egyre másra jelennek meg az immár Newton szellemében írt nagy lélegzetű fizika könyvek és tankönyvek, elsősorban jezsuita vagy volt jezsuita szerzőktől (Makó Pál ds Horváth Ker. János27 stb.), míg Erdélyben az első ilyen könyv — mint Marian professzor kimutatta 28 — 1774-ben jelenik meg, az is fordítás.29 Nyilvánvaló azonban, hogy ennek a jelenségnek sok egyéb politikai, társadalmi és gazdasági okai is vannak, így például a XVII. században Erdély elveszti politikai vezető szerepét, de a magyarországi protestáns iskolák is nehéz helyzetben vannak, ezek tanárai is aránylag kevesebb könyvet adnak ki, mint a XVII. században,30 Debrecenben, Sárospatakon is túlnyomórészt kéziratok alapján lehet csak megállapítani a fizikaoktatás tényleges színvonalát. Ezeknek az összefüggéseknek feltárása azonban még további részletes elemzést kíván. Ami a XVIII. századbeli erdélyi fizikai kéziratokat illeti, olyan nagy számban vannak és olyan változatosak, hogy részletes feldolgozásuk még a jövő feladata. Az alábbi néhány szemelvény azonban azt mutatja, hogy a nyomtatott művek számának csökkenése, illetve lemaradása a magyarországiakhoz képest nem azt jelenti, mintha hiány lett volna kiváló képességű tudósokban, vagy mintha a színvonal esett volna, csupán azt, hogy hiányoztak az anyagi eszközök ezeknek a műveknek a kiadására. Hiszen a nagy 22 SZATHMÁRY PAKSI MIHÁLY : Physica contracta juxta principia neotericorum in usu illustr. collegii s. p. Marosvásárhelyiensis concinnata Kolozsvár 1719. 23 TŐKE ISTVÁN : Institutiones philosophiae naturalis dogmatico experimentális quibus varietates physicae luculent in observationibus illustratae ac confirmatae, nexu scientifico methodica proponuntur . . . Szeben 1736. 24 SZATHMÁRY i. m. 318. 1. SZILÁDY i. m. 30. 1. 25 V. MARIAN : Descartes Einfluss in Transsylvanien (Siebenbürgen) im XVIII. Jahrhundert. Archeion XV (1933) 408 — 412. 1. 26 MAKÓ PÁL : Compendaria physicae institutiones. Bécs 1762—63. 27 HORVÁTH KER. JÁNOS : Physica generalis Nagyszombat 1767. Physica particulars Nagyszombat 1770. 28 Marian, i. m. 411. 1. 29 KOVÁTS JÓZSEF : Elementa Philosophiae Naturalis a D. Io. Gottlob Krugero, Medicinái ec Philosophiae Professore ex Germanieo in Latium versa, Scholiis Mathematicis illustrata et Capite ultimo aucta A J. K. Philosophiae ac Matheseos Professore р. o. in Collegio Alba N. Enyediensi . . . Kolozsvár 1774. 30 így például 1729-től kezdve hivatalosan tilos volt a protestáns diákoknak külföldre menni tanulni, de természetesen nem tanulhattak Bécsben, vagy Nagyszombatban sem, legalább is oklevelet nem kaphattak. A professzori utánpótlás azokból került ki, akiknek valahogy mégis sikerült a „peregrináció".