Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1963 (70. kötet = Új folyam 8. kötet)

1963 / 6-7. sz. - TÖRTÉNELMI ADATTÁR - Székely Bertalan illusztrációi egy tervezett Petőfi-életrajzhoz (Büky Béla-Csengeryné Nagy Zsuzsa)

TÖRTÉNELMI ADATTÁR Székely Bertalan illusztrációi egy tervezett Petőfi életrajzhoz Székely Bertalannak (1835—1910) az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában őrzött hagyatékában­ egy olyan illusztráció-sorozat vázlatait találtuk meg, amely nemcsak a magyar művészet, hanem a magyar irodalomtörténet szempont­jából is igen figyelemre­méltó. A szóban forgó illusztráció-sorozat Pákh Albert (1823—1867) tervezett, de soha meg nem írt Petőfi-életrajzához készült. Székely Bertalan egy vázlatkönyve, egy kis zöld színű notesz (jelzete: Ms 5005/eee/10) őrizte meg az illusztrációkat számunkra. A művész ebbe rajzolta be a múlt század 60-as éveiben készített illusztrációinak vázlatát, de a vázlatokon kívül ide vezette be az illusztrációkhoz szükséges adatokat, valamint azon ötleteinek és terveinek szavakba öntött leírását is, melyek alapján azután később létre­jött maga az illusztráció. A Petőfi életéhez készített illusztráció-sorozat minden egyes­ rajza mellett találunk ilyen adatközléseket és ötletleírásokat. Kétségtelen tény, hogy ezek az illusztráció-címként szereplő életrajzi adatok előbb kerültek a noteszbe, mint az alat­tuk álló rajz vagy vázlat, több helyen ugyanis csak az adat látható, a hozzá tartozó rajz­ elkészítésére nem került sor. Mivel az adatok előbb kerültek a noteszbe, mint maguk az illusztrációk, és mivel — mint említettük — ezek számbelileg is meghaladják a valóban elkészült illusztrációk anyagát, indokoltnak látszik a szóban forgó adatokból való kiindulás. Annál is inkább, mivel ezek az adatok nemcsak az illusztráció-vázlatok megértéséhez nyújtanak segít­séget, de önmagukban is érdekes irodalomtörténeti kérdéseket vetnek fel. Kezdjük tehát az illusztrációk fölött levő adatok betűhű ismertetésével: 1. Petőfi születési helye közösen Pestvármegyébe Januar I 1823. Feltűnő üstökös2 2. Apja beírja a bibliába fia születését 3. Apja mészáros 4. Mese István születik — gyermekévek 5. Pesten oskolába jár 1830—35-ig. Magánykedvellő könyvburó csendes fiu volt 6. Aszódon első szerelme 1845. 22 éves. 7. 1838iki árvíz az atyja házát elvitte (félegyházán?) Sándor jelen? Öcsét menti, épen földre teszi. 15 éves 8. Selmeci liceumba­n] 1838. egy részeges hajdunál lakik — a színészeket lopva látogatja 9. A kecskeméti házba érkezik Pestre — (zöldfa ucca) 10. A színpadnál székhordó 1838 11. 1839. A goldner gyalog ezredbe katonának áll be 12. mint katona éjjel olvas, a szuronyába gyertya dugva. Kettesével hálnak a katonák a pricskán 13. Sopron— egy hideg éjjel őrt áll, barátjai mellette, mennek el vigadni — neki ott kell maradni a hózivatarba[nj-14. havat lapátol a kaszárnya udvaron 15. beteg a kórházba­n] 16. megszabadul a katonaságtól. Pozsonyba[n] van 1841. Leveti a katonaruhát 17. Dunavecsén szüleit meglátogatja 18. Vándor szinész Cecén, Szilas­balháson, Sárbogárdon. Szereptanulás. 19. 1841. Pápán tanul Orlai — Petőfi — Jókai 20. ujjből szinész Kecskeméten 21. öszvető Vörösmartyval 22. Debrecenbe beteg, fázik, pipáját szorongatja 23. Pestre készül — Pákhnak a keblébe rejtett költeményeit mutatja — a csáti bot 1 Vő. BÜKT BÉLA : Székely Bertalan hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kézirattárá­ban. Bp., 1962. 2 Az illusztrációval szemben lévő oldalon Székely, eltérő írással, a következő megjegyzést fűzi az illuszt­ráció adatához: „Félegyházát mondja szülőföldjének Petőfi a Szülőföldem c. versében". " Valószínűleg Székely tévedése; téves a dátum, továbbá sem Petőfi, sem „első szerelme" nem lehe­tett 22 éves. 82

Next