Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1976 (83. kötet = Új folyam 21. kötet)
1976 / 4-5. sz. - AZ AKADÉMIA CXXXVI. KÖZGYŰLÉSE ELÉ - PATAKI FERENC: "Mindinkább az embercentrikus társadalomkutatás komplex feladatai nyomulnak előtérbe"
mintegy gyújtópontjává válhassunk a köznevelés fejlesztésével kapcsolatos akadémiai tudományos (és társadalmi) tevékenységeknek. Nem ezek mellett, hanem ezeken belül, ezekkel együtt szeretnénk megalapozni a későbbi neveléstudományi kutatások határterületein folyó munkákat. Az elmondottaknak megfelelően — felkészültségünket a társadalmi szükségletekkel, valamint tudományos kutatói elkötelezettségünkkel egybevetve — a következő legfontosabb feladatokat szeretnénk megoldani: a) Az életmód szocialista minősége az ezredfordulón; a szocialista embereszmény kifejlesztése, amely — akárcsak a szocialista társadalompolitika más területének — a köznevelésnek is feladata. b) Diákifjúságunk mai életmódja. A tanulóifjúság a köznevelés kiinduló „adottsága"; helyzetének mennyiségi és minőségi jellemzőit tehát a fejlesztés során feltétlenül ismernünk kell, csak erre épülhet bármilyen oktatáspolitikai elhatározás. c) A köznevelési rendszer fejlesztésének távlatai, a társadalmi, gazdasági és politikai szükségleteknek legjobban megfelelő iskolai mechanizmus. A megvalósulás feltételei. A köznevelési rendszer hatékonyságvizsgálata. Arra kívánunk kutatásaink során válaszolni, hogy a köznevelés egy-egy fontos elemének továbbfejlesztése várhatóan milyen költségekkel jár s mekkora eredményeket ígér céljaink elérésében. d) A magyar neveléstörténet egy közelítő szintézise, amelynek segítségével egyrészt összefüggésében láthatjuk a köznevelés korszerű fejlesztési feladatainak történeti előzményeit, s másrészt pontosabban feltérképezhetjük a következő kutatásokra váró fehér foltokat. Az elmondottakat úgy foglalhatjuk össze, hogy csoportunk nem tradicionális, hanem modern felfogású, dinamikus neveléstudományt igyekszik művelni akadémiai szinten, keresve az ésszerű munkamegosztást a többi pedagógiai intézménnyel, realizálva sajátszerűségeit és koordinálva kutatásait akadémiai társintézményeivel. E követelmények teljesítését magasabb szinten teszik lehetővé azok a nagy társadalmi-politikai igények, amelyek az 1972-es oktatáspolitikai párthatározatban, valamint a XI. kongresszus határozataiban fogalmazódtak meg. Mindez ugyanakkor fokozott felelősséget is jelent, mivel az oktatásügy fejlesztésére vonatkozó kutatások országos főirányként kormányszintű feladattá váltak, és ebben intézményünkre fontos egyeztető-kivitelezői szerepkörök hárulnak. Pataki Ferenc, Pszichológiai Intézet „Mindinkább az embercentrikus társadalomkutatás komplex feladatai nyomulnak előtérbe" . Több ok miatt is nehéz lenne kategorikus megállapításokkal válaszolnom az első kérdésre. A „legjelentősebb tudományos eredmény" sokatmondó szövegezésmódja arra indíthatna, hogy valamely kiugró — de mindenesetre egyetlen — nagyszabású tudományos sikerről essék szó. Ennek mérlegelésére azonban nem igen sarkall sem újkeletű igazgatói megbízásom, sem a pszichológiában dívó tudományos értékelés rendezetlensége, sem pedig magának a Pszichológiai Intézetnek sokfajta nehézségen át vezető fejlődési útja. Az intézet maga is jól szemlélteti azt az ismert megállapítást, amelyet magáról a pszichológiáról szokás elmondani: hosszú a múltja, de rövid a története. Kevesen tudják, hogy jövőre emlékezünk majd az intézet közvetlen elődjének számító Ranschburg-laboratórium megalapításának 75. évfordulójára. Az immáron akadémiai keretek között ma-