Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1982 (89. kötet = Új folyam 27. kötet)
1982 / 10. sz. - UTÓHANG - SIMONYI PÁLNÉ: Hány kötetből áll az Új magyar lexikon?
A válasz egyértelmű: hat alapkötetből és az 1981-ben megjelent Kiegészítő kötet 1962—1980 című kötetből. Az 1972-ben 7-es számjelzéssel ellátott, mindössze nyolc év változásait tartalmazó kötet ugyanis már csaknem három éve nem kapható, utánnyomására a kiadón kívül álló okból nem kerülhet sor. A hat alapkötetből több mint félmillió példány jelent meg és van az olvasók birtokában, a 7.-ből még a fele sem. Az új kiegészítő kötet (Rádi Péter szellemes rövidítésével ukk) tehát elsősorban azoknak készült, akik már nem tudták megvenni a 7. kötetet, vagy akik most kívánják megvásárolni a teljes sorozatot. A lexikonszerkesztőség ugyanakkor arra törekedett, hogy a mintegy 20 év változásait, új eredményeit összefoglaló tkk — melynek szövegterjedelme a régi 7. kötet kétszerese — a címszavak kiválasztásában, tárgyalási módjában (pontos definíciók, művek felsorolása) igazodjék az alapkötetekhez. Megszívlelve a 7. kötetet ért jogos bírálatokat, a szerzők-szerkesztők tudatosan mellőzték mind a 17—18. századi nevek felvételét, mind pedig a csupán címszóból és definícióból álló szótárszerű alakulatokat. Még az így elért helymegtakarítással sem sikerült minden fontos dolgot megírni. Bízunk abban, hogy az ukk tartalmaz annyi értékes új anyagot, hogy az sem bánja megvásárlását, akinek van 7. kötete. Rádi Péter elemző kritikája mindenképpen hasznos, különösen amikor tévedésre, sajtóhibára figyelmeztet, ő az első, aki írásban is megemlíti az új kiegészítő kötet „szinte elképesztő naprakészség"-ét, ami a szerkesztőségtől, a lektoroktól és a nyomdai munkatársaktól egyaránt valóban nagy erőfeszítéseket, kitűnő együttműködést kívánt. Bizonyára kevés lexikonhasználó végzett Rádi Péterhez hasonlóan ábécérendben összehasonlításokat. A sorozatot most megvásárlók számára nem áll rendelkezésre az 1972-es kötet, az előszóban ennek megemlítése tehát számukra nem mondana semmit. Akinek megvan a régi kötet, azt nem érdekli, hogy most már nincs forgalomban. A régi kötet a maga idejében betöltötte funkcióját, s nem valószínű, hogy néhány sajnálatos hiány (mint pl. Kroó Norbert, Polányi Károly) pótolhatatlanná tenné. A hiányolt cikkek zöme a régi pótkötetben sem felelt meg a lexikoncikk minimális követelményének (pl.: Gould, Morton (1913— ): zeneszerző az Egyesült Államokban. Morandi, Giorgio (1890 — 1964): olasz absztrakt csendéletfestő). A zeneszerzőről nem tudta meg az olvasó, hogy klasszikus vagy modern zenét szerzett, az olasz festőről pedig még téves is volt a közlés, mert szaklexikonok szerint szürrealista korszaka után szépen komponált csendéleteket festett. A három Herrera és a két Herrick közül négy címszó időben nem illik a kiegészítő kötetbe, a guatemalai íróról viszont nem sikerült kideríteni, él-e még? A földrajzi nevek kiválasztásában mind az alapkötetekben, mind a kiegészítésekben szempont volt, hogy főváros, székhely, százezres lakosságszámú legyen, vagy a helyhez fűződő fontos esemény, jelentős műemlék indokolja felvételét. A nyestkutya, mely a bírálatban kétszer is előfordul, megtalálható a 4. kötet kutyafélék cikkében. A kritikai észrevételeket összességében hasznosítani tudja a szerkesztőség. Számos aprónak tűnő, de fontos hiba arra hívja fel a figyelmünket, hogy még gondosabban dolgozzunk. Göd község lélekszáma valóban közel tízszerese (12 934) a megadottnak, s az utalás hiánya miatt nemegyszer hosszasan kell keresgélnie az olvasónak. A következő kiadásban módunk lesz helyesbíteni, a legfontosabb hiányokat pótolni. Simonyi Pálné UTÓHANG Hány kötetből áll az Új magyar lexikon?* * Rádi Péternek a Magyar Tudomány 1982/7. számában megjelent azonos című cikké hez. A kiadásért felel az Akadémiai Kiadó Igazgatója Műszaki szerkesztő: Sándor István A kézirat nyomdába érkezett: 1982. VIII. 19. Terjedelem: 7 (A/5) m