Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1982 (89. kötet = Új folyam 27. kötet)

1982 / 10. sz. - UTÓHANG - SIMONYI PÁLNÉ: Hány kötetből áll az Új magyar lexikon?

A válasz egyértelmű: hat alapkötetből és az 1981-ben megjelent Kiegészítő kötet 1962—1980 című kötetből. Az 1972-ben 7-es számjelzéssel ellátott, mindössze nyolc év változásait tartalmazó kötet ugyanis már csaknem három éve nem kapható, utánnyomására a kiadón kívül álló okból nem kerülhet sor. A hat alapkötetből több mint félmillió példány jelent meg és van az olvasók birtokában, a 7.-ből még a fele sem. Az új kiegészítő kötet (Rádi Péter szelle­mes rövidítésével ukk) tehát elsősorban azoknak készült, akik már nem tudták megvenni a 7. kötetet, vagy akik most kí­vánják megvásárolni a teljes sorozatot. A lexikonszerkesztőség ugyanakkor arra törekedett, hogy a mintegy 20 év változá­sait, új eredményeit összefoglaló tkk — melynek szövegterjedelme a régi 7. kötet kétszerese — a címszavak kiválasztásában, tárgyalási módjában (pontos definíciók, művek felsorolása) igazodjék az alapköte­tekhez. Megszívlelve a 7. kötetet ért jogos bírálatokat, a szerzők-szerkesztők tudato­san mellőzték mind a 17—18. századi ne­vek felvételét, mind pedig a csupán cím­szóból és definícióból álló szótárszerű ala­kulatokat. Még az így elért helymegtakarí­tással sem sikerült minden fontos dolgot megírni. Bízunk abban, hogy az ukk tar­talmaz annyi értékes új anyagot, hogy az sem bánja megvásárlását, akinek van 7. kötete. Rádi Péter elemző kritikája mindenkép­pen hasznos, különösen amikor tévedésre, sajtóhibára figyelmeztet, ő az első, aki írásban is megemlíti az új kiegészítő kötet „szinte elképesztő naprakészség"-ét, ami a szerkesztőségtől, a lektoroktól és a nyom­dai munkatársaktól egyaránt valóban nagy erőfeszítéseket, kitűnő együttműködést kí­vánt. Bizonyára kevés lexikonhasználó vég­zett Rádi Péterhez hasonlóan ábécérend­ben összehasonlításokat. A sorozatot most megvásárlók számára nem áll rendelke­zésre az 1972-es kötet, az előszóban ennek megemlítése tehát számukra nem mondana semmit. Akinek megvan a régi kötet, azt nem érdekli, hogy most már nincs forga­lomban. A régi kötet a maga idejében be­töltötte funkcióját, s nem valószínű, hogy néhány sajnálatos hiány (mint pl. Kroó Norbert, Polányi Károly) pótolhatatlanná tenné. A hiányolt cikkek zöme a régi pót­kötetben sem felelt meg a lexikoncikk mini­mális követelményének (pl.: Gould, Mor­ton (1913— ): zeneszerző az Egyesült Államokban. Morandi, Giorgio (1890 — 1964): olasz absztrakt csendéletfestő). A zeneszerzőről nem tudta meg az olvasó, hogy klasszikus vagy modern zenét szer­zett, az olasz festőről pedig még téves is volt a közlés, mert szaklexikonok szerint szür­realista korszaka után szépen komponált csendéleteket festett. A három Herrera és a két Herrick közül négy címszó időben nem illik a kiegészítő kötetbe, a guatemalai íróról viszont nem sikerült kideríteni, él-e még? A földrajzi nevek kiválasztásában mind az alapkötetekben, mind a kiegészí­tésekben szempont volt, hogy főváros, székhely, százezres lakosságszámú legyen, vagy a helyhez fűződő fontos esemény, jelentős műemlék indokolja felvételét. A nyestkutya, mely a bírálatban kétszer is előfordul, megtalálható a 4. kötet kutya­félék cikkében. A kritikai észrevételeket összességében hasznosítani tudja a szerkesztőség. Számos aprónak tűnő, de fontos hiba arra hívja fel a figyelmünket, hogy még gondosabban dolgozzunk. Göd község lélekszáma való­ban közel tízszerese (12 934) a megadott­nak, s az utalás hiánya miatt nemegyszer hosszasan kell keresgélnie az olvasónak. A következő kiadásban módunk lesz he­lyesbíteni, a legfontosabb hiányokat pó­tolni. Simonyi Pálné UTÓHANG Hány kötetből áll az Új magyar lexikon?* * Rádi Péternek a Magyar Tudomány 1982/7. számában megjelent azonos című cikké­­ hez. A kiadásért felel az Akadémiai Kiadó Igazgatója Műszaki szerkesztő: Sándor István A kézirat nyomdába érkezett: 1982. VIII. 19.­­ Terjedelem: 7 (A/5) m­

Next