Magyar Tudomány, 1990 (97. kötet = Új folyam 35. kötet)
1990 / 9. sz. - TESTÜLETI HÍREK - Jelentés a Petőfi Sándor maradványának vélt barguzini lelet vizsgálatáról
kezők szerint: Főszerkesztő: Köpeczi Béla r. tag. Tagjai az osztályok képviseletében: Herman József I. o.; Ludassy Mária és Niederhauser Emil II. o.; Berényi Dénes III. о.; Stefanovits Pál IV. о.; Vizy E. Szilveszter V. о.; Vámos Tibor VI. о.; Beck Mihály VII. о.; Straub F. Brúnó és Juhász Nagy Pál VIII. o.; Herczeg Géza és Augusztinovics Mária IX. o.; Enyedi György X. o. A Tudósklub Tanács tagjainak és titkárának megbízatását az elnökség meghoszszabbította 1990. szeptember 30-ig. Egyúttal felkérte a Tanács tagjait, hogy augusztus 31-ig tekintsék át a klub működésének feltételeit és tegyenek javaslatot a további teendőkre. Az interdiszciplináris előkészítés alapján megválasztott levelező tagokat az elnökség osztályokba sorolta: Palkovits Miklós 1. tag az Orvosi Tudományok Osztályán, Somlyódi László 1. tag pedig a Műszaki Tudományok Osztályán rendelkezik szavazati joggal. Végezetül elfogadásra került az elnökség 1990. második félévi munkaterve, amelynek végrehajtását segítendő az elnökség öt ad hoc bizottság felkérését határozta el. AR JELENTÉS A PETŐFI SÁNDOR MARADVÁNYÁNAK VÉLT BARGUZINI LELET VIZSGÁLATÁRÓL Korábban Németh Miklós miniszterelnök felkérte az Akadémiát, hogy nyilvánítson véleményt a Szovjetunió területén (Burját Autonóm Köztársaság, Barguzin település temetőjében) magánkezdeményezéssel és -finanszírozással feltárt, Petőfi Sándornak tulajdonított földi maradványok hitelességéről. Az Elnökség eleget téve a felkérésnek 44/1989 sz. határozatával kimondta, hogy 1. „Az interdiszciplináris vizsgálatok két ütemben történő elvégzését tartja indokoltnak. Az első ütemben az igazságügyi orvostani-antropológiai vizsgálatokat kell elvégezni. Ha ennek eredménye az azonosság lehetőségének kizárását adja, ezt deklarálni kell. A második ütemre akkor kerül sor, ha a vizsgálat eredményeként az azonosítás lehetőségeinek vélelme fennáll. Ebben az esetben tovább kell folytatni az ez irányú diszciplináris, interdiszciplináris kutatásokat mind igazságügyi orvosszakértői-antropológiai, mind pedig irodalomtudományi, történettudományi vonalon. 2. Az 1. pont szerinti vizsgálatok további koordinálásával Tigyi József és Ujfalussy József alelnököket bízza meg és felkéri őket, hogy létesítsenek hivatalos kapcsolatot a SZUTA megfelelő partnereivel együttműködést kezdeményezve, az államközi és tudományetikai követelményeknek megfelelően". A SZUTA-val történt egyeztetés után a természettudományi szakértő bizottság 1990. január 6-án Moszkvába utazott, ahol megkezdődtek az interdiszciplináris megbeszélések és vizsgálatok. A tudományos megbeszélésekről emlékeztető készült. A megbeszélések és vizsgálatok minden fázisában részt vett az ún. MEGAMORV Petőfi Bizottság 10 tagú együttese is. A helyszíni vizsgálatokat itthon kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok, illetve részletesebb értékelés követte, amelyben külső szakértők is részt vettek. Ennek eredményéről előzetes szakértő bizottsági összefoglaló jelentés készült, melyet az MTA Antropológiai Bizottsága 1990. április 11-én tartott kibővített ülésén megvitatott és elfogadott. Ezt követően további — lényegében csak kiegészítő — vizsgálatok még történtek, amelyek a korábbi megállapításokat megerősítették. Az Elnökséghez benyújtott végleges jelentés — melynek melléklete volt a szakértő bizottság részletes vizsgálati eredménye, valamint az MTA — SZUTA közös bizottság üléseiről készített emlékeztető — fő megállapítása az, hogy a barguzini 7. számmal jelzett csontvázat 40 évnél régebben, de 100 évnél nem régebben temették el, s a neme nő. A napirend feletti vitában az ásató régész felvetette egy nyilvános, de szigorúan szakmai vita igényét, valamint további társadalomtudományi kutatást, nem „Petőfi Sándor", hanem Alexander Sztyepanovics Petrovics nevű személy irányába. Ellentmondást talált a csontváz eltemetési idejének bizottság szerinti meghatározása, valamint a sírban talált fakoporsó dendrológiai kormeghatározása között. Ezt a szakértő bizottság elnöke azzal utasította vissza, hogy a barguzini 7. ez. sír tulajdonképpen kettős sír (ezt a tényt az ásatok eddig elhallgatták, valamint azt is, hogy a kettős sír közelében egy csecsemő váza is volt). A kronológiára felhasznált faanyag az alsó koporsós temetésből származik, a felső (Petőfinek tulajdonított csontváz) koporsó nélkül, később lett 1074 Magyar Tudomány 1990 . 8. szám 1099