Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2008 (169. évfolyam)
2008 / 4. sz. - HÍDSZERKEZETEK - A TUDOMÁNYTÓL A MEGVALÓSULÁSIG - KOLLÁR LÁSZLÓ P.: Bevezető
pont figyelembe vétele alapján történhet, és ezeknek csak egyike, hogy ehhez milyen méretű (és költségű) híd kell hogy tartozzék. így volt ez a három épülő hidunknál is (Molnár, 2007; Domanovszky, 2007). Az építőmérnöki szerkezetektől természetesen elvárjuk, hogy a megkívánt funkciónak eleget tegyenek, és kellő teherbírásúak legyenek, de ezenkívül gyakran esztétikai igényeket is támasztunk. A nagy hidaknál, ahol a helyes szerkezeti formától való eltérés nagyon sokba kerülhet, általában a statikai szempontok alapján döntik el a híd alakját. Így történt ez például a híres skóciai Firth of Forth vasúti hídnál is (1. ábra). A híd megjelenését elkészülte után sokan támadták, a kritikusok szerint a „híd borzasztóan ronda" (Billington, 1983). Mások (például a híd tervezője) viszont amellett érveltek, hogy a helyes szerkezeti forma a szépség legfontosabb ismérve. Arra, hogy az esztétikai követelmény néha ellentmond a szerkezetileg megkívánt formának, jó példa a Szabadság híd. A Szabadság híd középső része egy befüggesztett tartó. (Ha átsétálunk 387 . ábra • A Firth of Forth vasúti híd (Baker, Anglia, 1890, támaszköz: L 1 521 m. Fényképezte Kollár Lajos) 2. ábra • Szabadság híd (Feketeházy János, Budapest, 1896, támaszköz: L 17i m) A jobb oldali képen látható a befüggesztett rész megtámasztása. Kollár László P. • Bevezető