Akadémiai Közlöny, 1989 (38. évfolyam, 1-9. szám)

1989-12-08 / 8. szám

150­ 7. A közgyűlés mind a vitaindítók, mind pedig a nagy számú hozzászólás keretében nagy figyelmet szentelt a felsőoktatás, különösen az egyetemek helyzetének és a Magyar Tudományos Akadémiával fennálló kapcsolatoknak. A közgyűlésnek szilárd meggyőződése, hogy az egyetemek, valamint az Akadémia és intézményei a magyar tudománynak egyaránt életfontosságú, egymást kiegészítő s egy­mást az egészséges tudományos verseny keretein belül is segíteni hivatott bázisai, s éppen ezért káros és elítélendő, egyúttal azonban tájékozatlanságon alapuló és téves is minden olyan törekvés, amely akár az önálló kutatóintézetek visszafejlesztésében vagy felszámolásában, akár az egyetemek kutató­tevékenységének korlátozásában keresné a jelen nehézségeiből a kiutat. Az Akadémia egyetértéssel fogadja mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek az egyetemek oktatási, továbbképzési és kutatási együttműködésével kapcsolatban már eddig meg­valósultak, és szükségesnek látja — többek között a növekvő autonómiájú intézetek és egyetemi egy­ségek közötti önkéntes összefogások útján — e kezdeményezések továbbfejlesztését. Mindez jól szolgálja az egyetemek és az Akadémia közös fele­lősségére épített alapkutatások ügyét. Megbízza egyben az elnökséget, hogy a rektorok értekezletével egyetértésben kezdeményezze új fel­sőoktatási koncepció kimunkálását, amely a magas szintű értelmiségi képzés korszerű átalakításának, a posztgraduális képzés kiépítésének célkitűzéseit követi s megtestesíti az Akadémia és a felsőoktatás folyamatos alkotó együttműködését. Az Akadémia felajánlja, hogy e koncepció kimunkálásában közre­működik. A felsőfokú értelmiségi utánpótlással kapcsolat­ban az Akadémia feladatának tekinti, hogy a rendel­kezésére álló és kidolgozandó eszközökkel ellensú­lyozza az ország rossz gazdasági helyzetéből a tár­sadalom- és természettudományban, az oktatásban, valamint a termelésben részt vevő értelmiség egyre csökkenő társadalmi megbecsüléséből eredő, a szellemi tőke kiáramlásával járó folyamatot, mert ez az ország politikai és gazdasági megújulásának akadályává válhat. 8. Az Akadémia Orvosi Tudományok Osztályá­nak beterjesztése alapján a közgyűlés szükségesnek tartja az országgyűlés, a kormány, a pártok és tár­sadalmi szervezetek figyelmét ismételten felhívni arra, hogy a lakosság egészségi állapota, a születés­kor várható élettartama Európában az egyik leg­kedvezőtlenebb. Legfőbb okaként többek között a rövid idő alatt lejátszódó hatalmas társadalmi átalakulások, az egészségügyi ellátási hiányosságok mellett az egészségnevelés hiánya, a társadalomban kényszerűen megjelenő önpusztító életvitel, az egészségre káros környezeti hatások, valamint a káros táplálkozási szokások, a szükséges mozgás elégtelensége és a megelőzés társadalmilag nem biztosított feltételei jelennek meg. A nemzetet és a jövő generációkat érintő súlyos problémának kell tekinteni az elmúlt időszakban a születések számá­nak egyre csökkenő tendenciáját. Ez a jövő évszá­zadban az ország lakosságának számszerű csökke­nése mellett az akkor dolgozó és az eltartott lakosság arányának olyan eltolódását fogja okozni, amely a nemzeti javak újratermelésének, gyarapításának akadálya lesz. Ez gyengítheti Európához való fel­zárkózási törekvéseinknek a lehetőségét is. A cselek­vés nélkülözhetetlen. A közgyűlés felkéri az elnök­séget, hogy továbbítsa a kormányzathoz határoza­tát s az annak alapját képező jelentést. Szorgal­mazza, hogy e problémák megoldása elsőrendű kormányzati feladattá váljék. 9. A közgyűlés megállapítja, hogy az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az egyre nehezedő gazda­sági helyzetben a tudományos kutatásokhoz szük­séges pénzeszközök egyik fontos és korszerű forrása volt. Az OTKA versenypályáztatási rendszerének továbbfejlesztése érdekében 1988-ban az OTKA Bizottság az ország 43 intézményének több mint kétezer tudományos kutatójával párbeszédet kez­deményezett, amelynek tapasztalatai, valamint közgyűlés állásfoglalása megerősítik, hogy az OTKA kitűnő kormányzati kezdeményezés volt, és szükség van továbbfolytatására. Javasolja, hogy a Minisz­tertanács elvi állásfoglalással biztosítsa az OTKA további működését, garanciát vállalva az 1991 — 1994-es időszakra vonatkozó, 1989 decemberében meghirdetésre kerülő pályázatok forrásának fedeze­tére. Elengedhetetlenül fontos, hogy folytatódjék az OTKÁ-val kapcsolatos elemző és döntéselőké­szítő munka, és hogy az új pályáztatási ciklus indu­lásához az OTKA jogállása, szervezete, működése, az elbírálás és az eredményértékelés rendje, a nyil­vánosság szerepe tisztázott legyen. A kutatók és a kutatások eredményeit hasznosító népgazdaság érdeke, hogy az OTKA változatlanul a Magyar Tudományos Akadémia keretében működjön, de a döntés előkészítésébe és a munka elbírálásába az egyetemek, közgyűjtemények kutatói közösségeinek képviselői erőteljesebben kapcsolódjanak be. 10. A közgyűléshez az Akadémia egyes tagjai írásos és szóbeli javaslatokat nyújtottak be; ezek között említendő Prohászka János és Lévay András akadémikusok javaslata egy szakértő bizottság felállítására, amely a népgazdaságban halasztást nem tűrő gazdasági lépésekre vonatkozó akció­­program kidolgozásához nyújtana támpontokat. Megemlítendő továbbá Kosáry Domokos akadé­mikus javaslata az ún. koncepciós perekkel foglalkoz állami bizottság összetételének felülvizsgálatával kapcsolatban. A közgyűlés felhívja az elnökséget, hogy e javaslatokat tegye mérlegelés tárgyává. A többi benyújtott javaslat a törvénytervezettel kapcsolatos és azokat az 5/D pont tartalmazza. 11. A közgyűlés foglalkozott a hazai természet­­tudományos kutatások idézettségi gyakoriságának kimutatásával, amely a közgyűlés alkalmával jelent meg. Fontosnak ítéli a kezdeményezést és felkéri a főtitkárt, hogy a módszerek további tökéletesítésé­vel, a technikai feltételek javításával és így az esetleges hibák kiküszöbölésével folytassa ezt a jelentős munkát. 12. A) A közgyűlés a társadalomtudományi fő­titkárhelyettesi tisztségre jelölő — az 1988. évi szeptember 26-i rendkívüli közgyűlés által kikül­dött — bizottság munkáját befejezettnek tekinti; elfogadja az elnökségnek arra irányuló indít­ványát, hogy a társadalomtudományi főtitkár­helyettesi tisztség betöltésére vonatkozó javaslatot - a teljes tisztújításra vonatkozó javaslat része­ként — a következő, B) alpont szerinti jelölő bizottság terjessze az 1990. évi közgyűlés elé. AKADÉMIAI KÖZLÖNY 1989. december 8.

Next