Akadémiai Közlöny, 1989 (38. évfolyam, 1-9. szám)
1989-12-08 / 8. szám
150 7. A közgyűlés mind a vitaindítók, mind pedig a nagy számú hozzászólás keretében nagy figyelmet szentelt a felsőoktatás, különösen az egyetemek helyzetének és a Magyar Tudományos Akadémiával fennálló kapcsolatoknak. A közgyűlésnek szilárd meggyőződése, hogy az egyetemek, valamint az Akadémia és intézményei a magyar tudománynak egyaránt életfontosságú, egymást kiegészítő s egymást az egészséges tudományos verseny keretein belül is segíteni hivatott bázisai, s éppen ezért káros és elítélendő, egyúttal azonban tájékozatlanságon alapuló és téves is minden olyan törekvés, amely akár az önálló kutatóintézetek visszafejlesztésében vagy felszámolásában, akár az egyetemek kutatótevékenységének korlátozásában keresné a jelen nehézségeiből a kiutat. Az Akadémia egyetértéssel fogadja mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek az egyetemek oktatási, továbbképzési és kutatási együttműködésével kapcsolatban már eddig megvalósultak, és szükségesnek látja — többek között a növekvő autonómiájú intézetek és egyetemi egységek közötti önkéntes összefogások útján — e kezdeményezések továbbfejlesztését. Mindez jól szolgálja az egyetemek és az Akadémia közös felelősségére épített alapkutatások ügyét. Megbízza egyben az elnökséget, hogy a rektorok értekezletével egyetértésben kezdeményezze új felsőoktatási koncepció kimunkálását, amely a magas szintű értelmiségi képzés korszerű átalakításának, a posztgraduális képzés kiépítésének célkitűzéseit követi s megtestesíti az Akadémia és a felsőoktatás folyamatos alkotó együttműködését. Az Akadémia felajánlja, hogy e koncepció kimunkálásában közreműködik. A felsőfokú értelmiségi utánpótlással kapcsolatban az Akadémia feladatának tekinti, hogy a rendelkezésére álló és kidolgozandó eszközökkel ellensúlyozza az ország rossz gazdasági helyzetéből a társadalom- és természettudományban, az oktatásban, valamint a termelésben részt vevő értelmiség egyre csökkenő társadalmi megbecsüléséből eredő, a szellemi tőke kiáramlásával járó folyamatot, mert ez az ország politikai és gazdasági megújulásának akadályává válhat. 8. Az Akadémia Orvosi Tudományok Osztályának beterjesztése alapján a közgyűlés szükségesnek tartja az országgyűlés, a kormány, a pártok és társadalmi szervezetek figyelmét ismételten felhívni arra, hogy a lakosság egészségi állapota, a születéskor várható élettartama Európában az egyik legkedvezőtlenebb. Legfőbb okaként többek között a rövid idő alatt lejátszódó hatalmas társadalmi átalakulások, az egészségügyi ellátási hiányosságok mellett az egészségnevelés hiánya, a társadalomban kényszerűen megjelenő önpusztító életvitel, az egészségre káros környezeti hatások, valamint a káros táplálkozási szokások, a szükséges mozgás elégtelensége és a megelőzés társadalmilag nem biztosított feltételei jelennek meg. A nemzetet és a jövő generációkat érintő súlyos problémának kell tekinteni az elmúlt időszakban a születések számának egyre csökkenő tendenciáját. Ez a jövő évszázadban az ország lakosságának számszerű csökkenése mellett az akkor dolgozó és az eltartott lakosság arányának olyan eltolódását fogja okozni, amely a nemzeti javak újratermelésének, gyarapításának akadálya lesz. Ez gyengítheti Európához való felzárkózási törekvéseinknek a lehetőségét is. A cselekvés nélkülözhetetlen. A közgyűlés felkéri az elnökséget, hogy továbbítsa a kormányzathoz határozatát s az annak alapját képező jelentést. Szorgalmazza, hogy e problémák megoldása elsőrendű kormányzati feladattá váljék. 9. A közgyűlés megállapítja, hogy az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az egyre nehezedő gazdasági helyzetben a tudományos kutatásokhoz szükséges pénzeszközök egyik fontos és korszerű forrása volt. Az OTKA versenypályáztatási rendszerének továbbfejlesztése érdekében 1988-ban az OTKA Bizottság az ország 43 intézményének több mint kétezer tudományos kutatójával párbeszédet kezdeményezett, amelynek tapasztalatai, valamint közgyűlés állásfoglalása megerősítik, hogy az OTKA kitűnő kormányzati kezdeményezés volt, és szükség van továbbfolytatására. Javasolja, hogy a Minisztertanács elvi állásfoglalással biztosítsa az OTKA további működését, garanciát vállalva az 1991 — 1994-es időszakra vonatkozó, 1989 decemberében meghirdetésre kerülő pályázatok forrásának fedezetére. Elengedhetetlenül fontos, hogy folytatódjék az OTKÁ-val kapcsolatos elemző és döntéselőkészítő munka, és hogy az új pályáztatási ciklus indulásához az OTKA jogállása, szervezete, működése, az elbírálás és az eredményértékelés rendje, a nyilvánosság szerepe tisztázott legyen. A kutatók és a kutatások eredményeit hasznosító népgazdaság érdeke, hogy az OTKA változatlanul a Magyar Tudományos Akadémia keretében működjön, de a döntés előkészítésébe és a munka elbírálásába az egyetemek, közgyűjtemények kutatói közösségeinek képviselői erőteljesebben kapcsolódjanak be. 10. A közgyűléshez az Akadémia egyes tagjai írásos és szóbeli javaslatokat nyújtottak be; ezek között említendő Prohászka János és Lévay András akadémikusok javaslata egy szakértő bizottság felállítására, amely a népgazdaságban halasztást nem tűrő gazdasági lépésekre vonatkozó akcióprogram kidolgozásához nyújtana támpontokat. Megemlítendő továbbá Kosáry Domokos akadémikus javaslata az ún. koncepciós perekkel foglalkoz állami bizottság összetételének felülvizsgálatával kapcsolatban. A közgyűlés felhívja az elnökséget, hogy e javaslatokat tegye mérlegelés tárgyává. A többi benyújtott javaslat a törvénytervezettel kapcsolatos és azokat az 5/D pont tartalmazza. 11. A közgyűlés foglalkozott a hazai természettudományos kutatások idézettségi gyakoriságának kimutatásával, amely a közgyűlés alkalmával jelent meg. Fontosnak ítéli a kezdeményezést és felkéri a főtitkárt, hogy a módszerek további tökéletesítésével, a technikai feltételek javításával és így az esetleges hibák kiküszöbölésével folytassa ezt a jelentős munkát. 12. A) A közgyűlés a társadalomtudományi főtitkárhelyettesi tisztségre jelölő — az 1988. évi szeptember 26-i rendkívüli közgyűlés által kiküldött — bizottság munkáját befejezettnek tekinti; elfogadja az elnökségnek arra irányuló indítványát, hogy a társadalomtudományi főtitkárhelyettesi tisztség betöltésére vonatkozó javaslatot - a teljes tisztújításra vonatkozó javaslat részeként — a következő, B) alpont szerinti jelölő bizottság terjessze az 1990. évi közgyűlés elé. AKADÉMIAI KÖZLÖNY 1989. december 8.