Alföld. Irodalmi és művészeti folyóirat 11. (1960)

1960 / 1. szám - MŰVÉSZET - Musza Ferenc: Orgonakultusz Mátyás udvarában

de miután Mátyás nagy súlyt helyezett arra, hogy udvarában ne csak jó orgo­­nások, hanem jó orgonakészítői is legye­nek, azért előbb Beatrix — akinek ki­tűnő össszeköttetései vannak Firenzével —, azután maga a király is. 1483-ban Stephanot igen meleghangú levelekkel küldte Medici Lorenzohoz Firenzébe, hogy ott az orgonakészítés mesterségét elsajátítsa. 1483. aug. 13-án küldi Beatrix az első levelet Firenzébe, melyben Stephano di Salerno nevű orgonamesterét — kit az orgonakészítés megtanulása céljából kül­dött oda — Medici Lorenzo jóindu­latába ajánlja. Augusztus 20-án Mátyás is hasonló kéréssel fordul Lorenzohoz, amiből láthatjuk, mily súlyt helyez a király Stephanonak az orgonakészítés mesterségében való kiképzésére. Való­színűleg azzal a céllal is ment, hogy ott egy „vászonból való orgonát” is készít­sen. Ez a kifejezés (orgona de tela) két levélben is előfordul. Nagy feladata egy­előre tehát nem volt, hiszen csak vászonból való orgonát kellett készítenie, nyilván házi használatra szánt kisebb méretű orgonát, amire e kifejezésekből is követ­keztethetünk. Egy félesztendő elteltével, 1484. jan. 31-én ír ismét Beatrix Medici Lorenzonak és kéri, hogy „István bará­tot az ő szükségeiben pénzzel segítse.”12 Mindezekből nem tudjuk azonban még sem, hogy fia Stephano di Salerno meddig volt Magyarországon, mikor in­dult el innen s mikor érkezett Budáról Firenzébe, hogy ott orgonát készítsen. Orgonaépítők már nagyobb számban vol­tak ekkor hazánkban . Mátyás is igye­kezett őket tökéletesíteni művészetük­ben, de úgy látszik, még nem volt nálunk olyan műhely, amelyben egy új orgonát lehetett volna készíteni. Firenzében azon­ban tökéletesen berendezett helyiség volt e célra. Továbbá Firenze kevésbé volt messze Budától, mint Nápoly, az orgonakészítés másik központja. Nincs adatunk arról sem, hogy visszajött-e Firenzéből s mi volt további sorsa fia Stephanonak. Arról azonban biztos tu­domásunk van, hogy az ő távolléte alatt az ugyancsak olasz származású DÁNIEL mester állott Beatrix szolgálatában, aki 1489. szept. 20­-ika előtt halt meg. Beat­rix ekkor ismét olaszországi összekötte­téseit használta fel, mert olasz közvetí­téssel igyekezett Zsigmond osztrák her­ceg udvarától elszerződtetni s orgona­mesterének megnyerni PAUL HOFHEY­­MER-t, korának legkiválóbb orgona­játékosát. A tárgyalások azonban, a magyarországi zeneélet nagy kárára, nem vezettek eredményre, minthogy Pál mester időközben MIKSA császár szol­gálatába állott. A királyné előző orgona­­mesterének, Dánielnek 1489-ben bekövet­kezett halála után BERTRANDUS CONSTABILIS, a ferrarai herceg bizal­masa, ekkor kérte fel Beatrix nevében urát, hogy küldje el zenészét, JOHANNE (GIOVANNI) M­AR­TIN­I-i Zsigmond osztrák herceg udvarába, és vezesse rá Pál mestert, hogy — mivel Dániel meg­halt — szegődjön el Beatrixhoz.13 Két nappal később maga Beatrix azt írja sógorának, HERCULES ferrarai hercegnek, „miszerint úgy értesült, hogy Pál mester (uno egregio organista) szí­vesen jönne hozzá szolgálni, ő pedig el­halt orgonája helyett (el quale erat gran organista) minden áron szeretne egy másikat”. Kéri tehát Herculest, igyekez­zék megegyezni Pál mesterrel méltányos fizetésben,­ mert igen sürgősen szüksége van reá. November 20-án nyugtázza Beatrix Hercules herceg levelét, amely szerint „a herceg szíves volt közbenjárni az osztrák herceg orgonistájának, Pál mesternek szerződtetése ügyében”. Beat­rix igen hálás sógorának és igen sokat vár az új orgonistától, akiről azt hallja, hogy művészetének igen nagy és kiváló mestere.14 Erre a levélre Hercules dec. 24-én vá­laszolt: Pál mester Hercules énekesének, Don Joan Martinonak értesülései és biz­tos hírei szerint jelenleg Miksa császárnál tartózkodik; mihelyt újból az osztrák hercegi udvarnál lesz található, el fogja hozzá küldeni énekesét, ahogy azt a ki­rályné kívánja és tekintettel arra a jó barátságra, amelyben ez az énekes Pál mesterrel van — reméli, hogy a küldetés eredményes lesz. Azonban a közvetí­tések sem vezettek eredményre. Való­színűnek tartjuk, hogy Pál mester — aki nem más, mint PAUL HOFHEYMER — korának legnagyobb orgonaművésze és a német kórusdal egyik legjelentősebb mestere —lehet, hogy a királynak hamaro­san bekövetkezett halála miatt később sem jött Magyarországra, mert élete vé­géig hű és kedvelt embere maradt Miksa császárnak. Beatrix tehát Hercules her­ceg és Giovanni Martino közbenjárására sem tudta Paul Hofheymert megszerezni. Szegődött-e helyette más a magyar ud­varhoz — nem tudjuk. Mátyás udvarának orgonaépítői egyéb­ként kiváló hangszereket is gyártottak. A különböző helyeken használt orgonái kitűnőek voltak s ilyennek el is ismerték azokat. A visegrádi kápolna orgonájáról mindenki tudott, de előttünk sem igen ismeretes az a nagyszerű orgona, mely hazánkból származott el Padovába s az

Next