Alföld. Irodalmi és művészeti folyóirat 11. (1960)
1960 / 1. szám - MŰVÉSZET - Musza Ferenc: Orgonakultusz Mátyás udvarában
de miután Mátyás nagy súlyt helyezett arra, hogy udvarában ne csak jó orgonások, hanem jó orgonakészítői is legyenek, azért előbb Beatrix — akinek kitűnő össszeköttetései vannak Firenzével —, azután maga a király is. 1483-ban Stephanot igen meleghangú levelekkel küldte Medici Lorenzohoz Firenzébe, hogy ott az orgonakészítés mesterségét elsajátítsa. 1483. aug. 13-án küldi Beatrix az első levelet Firenzébe, melyben Stephano di Salerno nevű orgonamesterét — kit az orgonakészítés megtanulása céljából küldött oda — Medici Lorenzo jóindulatába ajánlja. Augusztus 20-án Mátyás is hasonló kéréssel fordul Lorenzohoz, amiből láthatjuk, mily súlyt helyez a király Stephanonak az orgonakészítés mesterségében való kiképzésére. Valószínűleg azzal a céllal is ment, hogy ott egy „vászonból való orgonát” is készítsen. Ez a kifejezés (orgona de tela) két levélben is előfordul. Nagy feladata egyelőre tehát nem volt, hiszen csak vászonból való orgonát kellett készítenie, nyilván házi használatra szánt kisebb méretű orgonát, amire e kifejezésekből is következtethetünk. Egy félesztendő elteltével, 1484. jan. 31-én ír ismét Beatrix Medici Lorenzonak és kéri, hogy „István barátot az ő szükségeiben pénzzel segítse.”12 Mindezekből nem tudjuk azonban még sem, hogy fia Stephano di Salerno meddig volt Magyarországon, mikor indult el innen s mikor érkezett Budáról Firenzébe, hogy ott orgonát készítsen. Orgonaépítők már nagyobb számban voltak ekkor hazánkban . Mátyás is igyekezett őket tökéletesíteni művészetükben, de úgy látszik, még nem volt nálunk olyan műhely, amelyben egy új orgonát lehetett volna készíteni. Firenzében azonban tökéletesen berendezett helyiség volt e célra. Továbbá Firenze kevésbé volt messze Budától, mint Nápoly, az orgonakészítés másik központja. Nincs adatunk arról sem, hogy visszajött-e Firenzéből s mi volt további sorsa fia Stephanonak. Arról azonban biztos tudomásunk van, hogy az ő távolléte alatt az ugyancsak olasz származású DÁNIEL mester állott Beatrix szolgálatában, aki 1489. szept. 20-ika előtt halt meg. Beatrix ekkor ismét olaszországi összeköttetéseit használta fel, mert olasz közvetítéssel igyekezett Zsigmond osztrák herceg udvarától elszerződtetni s orgonamesterének megnyerni PAUL HOFHEYMER-t, korának legkiválóbb orgonajátékosát. A tárgyalások azonban, a magyarországi zeneélet nagy kárára, nem vezettek eredményre, minthogy Pál mester időközben MIKSA császár szolgálatába állott. A királyné előző orgonamesterének, Dánielnek 1489-ben bekövetkezett halála után BERTRANDUS CONSTABILIS, a ferrarai herceg bizalmasa, ekkor kérte fel Beatrix nevében urát, hogy küldje el zenészét, JOHANNE (GIOVANNI) MARTINI-i Zsigmond osztrák herceg udvarába, és vezesse rá Pál mestert, hogy — mivel Dániel meghalt — szegődjön el Beatrixhoz.13 Két nappal később maga Beatrix azt írja sógorának, HERCULES ferrarai hercegnek, „miszerint úgy értesült, hogy Pál mester (uno egregio organista) szívesen jönne hozzá szolgálni, ő pedig elhalt orgonája helyett (el quale erat gran organista) minden áron szeretne egy másikat”. Kéri tehát Herculest, igyekezzék megegyezni Pál mesterrel méltányos fizetésben, mert igen sürgősen szüksége van reá. November 20-án nyugtázza Beatrix Hercules herceg levelét, amely szerint „a herceg szíves volt közbenjárni az osztrák herceg orgonistájának, Pál mesternek szerződtetése ügyében”. Beatrix igen hálás sógorának és igen sokat vár az új orgonistától, akiről azt hallja, hogy művészetének igen nagy és kiváló mestere.14 Erre a levélre Hercules dec. 24-én válaszolt: Pál mester Hercules énekesének, Don Joan Martinonak értesülései és biztos hírei szerint jelenleg Miksa császárnál tartózkodik; mihelyt újból az osztrák hercegi udvarnál lesz található, el fogja hozzá küldeni énekesét, ahogy azt a királyné kívánja és tekintettel arra a jó barátságra, amelyben ez az énekes Pál mesterrel van — reméli, hogy a küldetés eredményes lesz. Azonban a közvetítések sem vezettek eredményre. Valószínűnek tartjuk, hogy Pál mester — aki nem más, mint PAUL HOFHEYMER — korának legnagyobb orgonaművésze és a német kórusdal egyik legjelentősebb mestere —lehet, hogy a királynak hamarosan bekövetkezett halála miatt később sem jött Magyarországra, mert élete végéig hű és kedvelt embere maradt Miksa császárnak. Beatrix tehát Hercules herceg és Giovanni Martino közbenjárására sem tudta Paul Hofheymert megszerezni. Szegődött-e helyette más a magyar udvarhoz — nem tudjuk. Mátyás udvarának orgonaépítői egyébként kiváló hangszereket is gyártottak. A különböző helyeken használt orgonái kitűnőek voltak s ilyennek el is ismerték azokat. A visegrádi kápolna orgonájáról mindenki tudott, de előttünk sem igen ismeretes az a nagyszerű orgona, mely hazánkból származott el Padovába s az