Alföld. Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 56. (2005)

2005 / 12. szám - TANULMÁNY - Borbély Szilárd: 15 paragrafus az utánzásról (Az Árkádia-per ikonográfiai összefüggései kapcsán)

festményéről készült metszetet. Kazinczy utánozni akarja ezt a tervet, ahogy utá­nozni kívánja Poussen festményét is. Mivel az utánzásban értéket lát. De az után­zás gesztusában rejlik az is, hogy Kazinczy a mondat újramondásával valójában megismételni kívánja a kép ikonográfiai jelentését, vagyis a jelként funkcionáló mondat felidézi a kép környezetét, vagyis Arcadiát. Kazinczy szándékának iko­nográfiai programja azt rejti magában, hogy aki majdan a felállított emlékműhöz zarándokol és kibetűzi a bevésett szavakat, az a Poussin képen látható pásztorok helyébe lép. Maga is pásztor lesz. És a környék, ahol a kő helyezkedik el, maga is Arcadiára utal. Hiszen itt élt Csokonai, aki Poéta volt. Ugyanis, akik ismerik Poussin festményét (vagy legalábbis láttak arról készült metszetet) és elolvassák az inscri­piót, amelyeken a költő hangja szól hozzájuk, hogy Árkádiában éltem én is, azok tudni fogják — és itt rejlik az utánzás összetett ikonológiai programjának iz­galma — hogy itt poézis fia fekszik. Fontosnak tartja hangsúlyozni Kazinczy a Ha­zai Tudósításokban a következőt is (hiszen az ikonográfiai játéknak ezért van létjo­gosultsága): „így nem kell márványra metszettni a’ Poéta praedicatumot, ’s az ér­telmes Olvasó századok múlva is fogja érteni, ha oda jut, hogy ott a’ Múzsák’ Fel­kentje fekszik, nem valamelly isonymus Csokonai Vitéz Mihály.”30 JEGYZETEK Részletek egy hosszabb tanulmányból. 1. Kazinczy Ferenc, [Nekrológ], ] Csokonai Emlékek, (továbbiakban Csok Eml.) szerk. Vargha Balázs, Bp, 1960., 281. 2. A halotti szertartás során használt halotti képmás. Vö. Hans Belting: Kép és halál, I­0I. o.: Kép­antropológia, Képtudományi vázlatok, Bp., 2003, 169. skk. 3. Bán Imre, Kazinczy Ferenc klasszicizmusának kérdéseihez,­­ Alföld 1973/11­, 40-50.; Bán Imre, Az imitatio mint a reneszánsz arisztotelizmus esztétikai kategóriája, illetve U. 6., Néhány gondolat az imitatio emléletéről,­­ U. 6., Költők, eszmék, korszakok, válogatta, szerkesztette Bitskey István, Debre­cen, 1997., 23-64. 4. Szilágyi Márton, Csokonai „kollégiumi poréi”,­­ Alföld 2005/1., 31-68. Különösen 42 skk. 5. Különösen figyelemre méltó Széchényi Ferenc személye, akinek az esetében a Martinovics-moz­­galomhoz fűződő kapcsolata és vallási reformra irányuló aktivitása nem független a magyar közéletben játszott mecénási szerepétől. Csokonai ehhez a katolicizmus felől mélyen érintett ideológiához látszik kapcsolódni. De figyelemre méltó a Batthyányi József hercegprímáshoz, Koháry Ferenchez vagy Kondé püspökhöz való útkeresés is. 6. Erről bővebben lásd a Csokonai karaktere és az Árkádia-per címmel 2005. januárjában a Deb­receni Egyetem Csokonaira emlékező konferenciáján tartott előadásomat. 7. Vö. [Értekezés az Epopoeáról], Csokonai Vitéz Mihály: Tanulmányok, Kritikai kiadás, Borbély Szilárd — Debreczeni Attila — Orosz Beáta., Bp., Akadémiai K. 2002. 41—59, 158-192. 8. Csokonai Vitéz Mihály: Levelezése, s. a. r. és a jegyzeteket írta Debreczeni Attila, Bp., 1999­, ( a továbbiakban CsokLev.), 7-23. oldal. Lásd a 1., 4., 7., 8. számú leveleket. 9. CsokLev. 142. 10. Uo. 11. L. Csokonainak a témával foglakozó alkalmi versét: Az én barátném, D. A. quodlibetjére. 12. A kritikai kiadásba A Darabos utcai ház újjáépítésének költségnaplója felvett írás címe félreve­zető. Helyesebb a kézirat saját címét használni: A‘ Kis Ház'felépítésére tett költségeknek ’s materiájék­­nak Specifikációja.­­ Csokonai Vitéz Mihály, Feljegyzések. Sajtó alá rendezte Szép Beáta, Bp., 2002., 279-287.

Next