Alföld. Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 56. (2005)
2005 / 12. szám - TANULMÁNY - Borbély Szilárd: 15 paragrafus az utánzásról (Az Árkádia-per ikonográfiai összefüggései kapcsán)
festményéről készült metszetet. Kazinczy utánozni akarja ezt a tervet, ahogy utánozni kívánja Poussen festményét is. Mivel az utánzásban értéket lát. De az utánzás gesztusában rejlik az is, hogy Kazinczy a mondat újramondásával valójában megismételni kívánja a kép ikonográfiai jelentését, vagyis a jelként funkcionáló mondat felidézi a kép környezetét, vagyis Arcadiát. Kazinczy szándékának ikonográfiai programja azt rejti magában, hogy aki majdan a felállított emlékműhöz zarándokol és kibetűzi a bevésett szavakat, az a Poussin képen látható pásztorok helyébe lép. Maga is pásztor lesz. És a környék, ahol a kő helyezkedik el, maga is Arcadiára utal. Hiszen itt élt Csokonai, aki Poéta volt. Ugyanis, akik ismerik Poussin festményét (vagy legalábbis láttak arról készült metszetet) és elolvassák az inscripiót, amelyeken a költő hangja szól hozzájuk, hogy Árkádiában éltem én is, azok tudni fogják — és itt rejlik az utánzás összetett ikonológiai programjának izgalma — hogy itt poézis fia fekszik. Fontosnak tartja hangsúlyozni Kazinczy a Hazai Tudósításokban a következőt is (hiszen az ikonográfiai játéknak ezért van létjogosultsága): „így nem kell márványra metszettni a’ Poéta praedicatumot, ’s az értelmes Olvasó századok múlva is fogja érteni, ha oda jut, hogy ott a’ Múzsák’ Felkentje fekszik, nem valamelly isonymus Csokonai Vitéz Mihály.”30 JEGYZETEK Részletek egy hosszabb tanulmányból. 1. Kazinczy Ferenc, [Nekrológ], ] Csokonai Emlékek, (továbbiakban Csok Eml.) szerk. Vargha Balázs, Bp, 1960., 281. 2. A halotti szertartás során használt halotti képmás. Vö. Hans Belting: Kép és halál, I0I. o.: Képantropológia, Képtudományi vázlatok, Bp., 2003, 169. skk. 3. Bán Imre, Kazinczy Ferenc klasszicizmusának kérdéseihez, Alföld 1973/11, 40-50.; Bán Imre, Az imitatio mint a reneszánsz arisztotelizmus esztétikai kategóriája, illetve U. 6., Néhány gondolat az imitatio emléletéről, U. 6., Költők, eszmék, korszakok, válogatta, szerkesztette Bitskey István, Debrecen, 1997., 23-64. 4. Szilágyi Márton, Csokonai „kollégiumi poréi”, Alföld 2005/1., 31-68. Különösen 42 skk. 5. Különösen figyelemre méltó Széchényi Ferenc személye, akinek az esetében a Martinovics-mozgalomhoz fűződő kapcsolata és vallási reformra irányuló aktivitása nem független a magyar közéletben játszott mecénási szerepétől. Csokonai ehhez a katolicizmus felől mélyen érintett ideológiához látszik kapcsolódni. De figyelemre méltó a Batthyányi József hercegprímáshoz, Koháry Ferenchez vagy Kondé püspökhöz való útkeresés is. 6. Erről bővebben lásd a Csokonai karaktere és az Árkádia-per címmel 2005. januárjában a Debreceni Egyetem Csokonaira emlékező konferenciáján tartott előadásomat. 7. Vö. [Értekezés az Epopoeáról], Csokonai Vitéz Mihály: Tanulmányok, Kritikai kiadás, Borbély Szilárd — Debreczeni Attila — Orosz Beáta., Bp., Akadémiai K. 2002. 41—59, 158-192. 8. Csokonai Vitéz Mihály: Levelezése, s. a. r. és a jegyzeteket írta Debreczeni Attila, Bp., 1999, ( a továbbiakban CsokLev.), 7-23. oldal. Lásd a 1., 4., 7., 8. számú leveleket. 9. CsokLev. 142. 10. Uo. 11. L. Csokonainak a témával foglakozó alkalmi versét: Az én barátném, D. A. quodlibetjére. 12. A kritikai kiadásba A Darabos utcai ház újjáépítésének költségnaplója felvett írás címe félrevezető. Helyesebb a kézirat saját címét használni: A‘ Kis Ház'felépítésére tett költségeknek ’s materiájéknak Specifikációja. Csokonai Vitéz Mihály, Feljegyzések. Sajtó alá rendezte Szép Beáta, Bp., 2002., 279-287.