Alkotmány, 1899. február (4. évfolyam, 28-51. szám)

1899-02-01 / 28. szám

1899. február­i ALKOTMÁNY, hanem kiadja az örökösöknek, a kormány nem fogja a megadóztatási eljárást megindí­tani. Mikor a dolog­ nyilvánosságra jutott és a parlamentben is szóvá tétetett, hogy, bár nem forgott fenn törvényes ok az örökség adómentességére, mégis azt hitte, miszerint a „comitas nationum“, a nemzetközi jó szokás szerint járt el, mikor a cár hagyaté­kát megrovás nélkül kiadta. Az akkori hír­lapi jelentések, melyek szerint a cár hagya­tékát azért nem adóztatták meg, mivel örö­kösül a ■walesi hercegné jelöltetett meg, már azért sem alapulhattak valóságon, mert az angol királyi család tagjai, még maga a király vagy királynő sem mentesek adóille­­téktől. Különben sem volt a walesi hercegné örökösül megjelölve, hanem II. Miklós cár és ennek kedvéért követte el az angol kor­mány azt a „kis törvénytelenséget“, hogy III. Sándor cár hagyatéka nem került meg­adóztatás alá. — (Steiner Fülöp dr. székesfejérvári püspök) most adta ki ez évi I. számú fő­pásztori körlevelét. Első­sorban köszönti papságát az újév kezdetén és lelkes hangon hívja fel, hogy szent hivatását teljesítse szívvel-lélekkel, minden erejével, dicsérje •Jézus Krisztust minden órán, minden pilla­natban a saját példájával, szentségre komo­lyan törekvő papi életével, kerülve a profán szellemet és a világ kívánságait. Azután közli De Montes János a S. Roza dékánjá­nak levelét a keleti egyházak egyesítése ér­dekében. Könyvajánlások után közli a püspök az egyházmegyében előfordult személyi vál­tozásokat. A Jézus szent, Szivéről szóló ma­gyar litániát 10—10 példányban mellékelte a püspök ezen körleveléhez ; további példá­nyok a püspöki irodában kaphatók. Végül közli a püspök a hozzá befolyt kegyadomá­­nyok kimutatását. — (A szerb püspökség.) Branikovich György patriarcha a bácsi szerb püspökség helynökévé Jank­ovich Anatolt nevezte ki, ki már Opacsics püspök betegsége alatt helyettesítette volt őt a püspöki teendőkben. — (Szalézi szent Ferenc tiszteletére) a Csanádi egyházmegye növendékpapsága vasárnap szép ünnepélyt rendezett a temesvári szeminárium dísztermében. Szent Ferenc ugyanis pártfogója a papnövelde irodalmi iskolájának. Az ez alkalomra ízlésesen díszített teremben szent beszéddel, sza­valattal, felolvasással és alkalmi énekek előadásá­val ünnepelték a nagy egyháztanítót. Az előadáson jelen volt a székeskáptalan és a központi papság. Az ünnep végén Hemmen Ferenc prépost-kanonok, szemináriumi kormányzó emelkedett hangú beszéd­ben fejezte ki megelégedését kispapjai irodalmi iskolájának működése fölött s buzdította a fiatal Csanádi levitákat a további kitartó munkára. >■ — (Sirkőtábla a Mátyás-templomon.) A Mátyás-templom renoválási munkálatainál egy igen régi sirkőtáblát találtak annak idején. A márvány­táblát megőrizték, mint amely egyike a legrégib­beknek. A tábla 1404-ből való s Muchova F. vár­beli nemes ember emlékére készült, akit a Má­tyás-templomban temettek el. A címeres lap sér­tetlen s 2 méter magas, háromnegyed méter szé­les. Középmezején ferde címerpajzs látható, benne ágaskodó oroszlánnal s három törött pólyával. Fel­irata latin nyelvü. A sirkövet a napokban helyezték el a Mátyás-templomnak a Halász-bástya felé néző külső falán. — (Pekáry József főkapitányhelyettes,) mint értesülünk hosszú és derék szolgálat után nyugalomba vonulni készül. Hivatása becsületes teljesítésében megőszült ugyan Pekáry József, de ez nem akadályozta meg félebbvalóit abban, hogy részükről elismerésben, vagy felsőbb kitüntetésben­­ ne részesítsék. Pekáry nyugdíjaztatása iránti kérelmét ma adta elő Rudnay Béla főkapitánynak. — (Békegyű­lés Berlinben.) Berlinből jelen­tik, hogy tegnap a német békeegyesület által egybehívott gyűlésen Luttner bárónő hosszabb elő­adást tartott. A gyűlés elhatározta, hogy kérvényt terjeszt az országgyűlés elé, s abban azt kérelme­zik, hogy Németország lépjen föl a nemzetközi bíróságok felállítása érdekében. Elhatározták továbbá hogy a müncheni békebizottság mintájára Berlin­­ben is megalakítják a békebizottságot, annyival is inkább, mert több előkelő és befolyásos személyi­ség kijelentette, hogy a müncheniek felhívását, az „örök béke“ érdekében aláírja.­­ (Görgei Arthur tábornok 81. születés­napja.) A 48-iki szabadságharc fővezére tegnap ülte meg 81. szü­letésnapját szük családi körben, a legteljesebb szellemi és testi jólétben. Az öreg tábornok az idén is Budapesten tölti a telet, mint már évek hosszú­­ sora óta. Visegrádon, testvér­­öcscse nyaralójában az esztendő enyhe hónapjait tölti. Jól jellemzi az öreg tábornok érdeklődését a tudományok iránt, hogy szorgalmasan tanul an­golul. Remetéskedésről szó sincs nála, mert nagy előszeretettel vesz részt az őt és rokonait látogatók társalgásában, miközben szerényen bocsátja közre rendkívül nagy tudományosságának és tapasztala­tainak gyümölcsét. A mostani születésnapja meg­ünneplésének alkalmából közéletünk számos tagja, öreg 1848—49-iki honvédek, igénytelen polgárok és több hadseregbeli volt főtiszt kopogtatott be Görgey Arthur tábornoknál, kiket a tőle már meg­szokott szívélyességgel fogadott.­­ (A Magyarországi Hírlapírók nyugdíj intézete) újabban a következő adományokat kapta : Bérezik Árpádtól (A „Himfy dalai“ első előadá­sának szerzői tantrémje) 273 forint 89 krajcár. Birnbauer Imre és neje 25 forint. Zeyk Gábor, országgyűlési képviselő 10 forint. A Protestáns­bál rendező bizottsága 15 forint. Az asztalos ipartestület bizottsága 30 forint. A magyar gaz­daasszonyok országos egyesülete 15 forint. A turistabál rendező bizottsága 50 forint. A fűszer­­kereskedők egyletének bálbizottsága 25 forint. Lévay Lajos országgyűlési képviselő 5 forint.­­ (Gyertyaszentelő Boldogasszony.) Csü­törtökön, február 2-án van Gyertyaszentelő Boldog­asszony napja, amelyet a szokott módon ünnepel­nek meg a főváros katholikus templomaiban. A belvárosi plebánia-templomban délelőtt fél tízkor lesz ünnepi nagymise, amelyet a gyertyaszentelés szertartása előz meg. Mise után körmenet, majd egyházi szentbeszéd lesz. Az istentiszteleten Rimer Károly apátplébános fog celebrálni.­­ (Hallgat a kórus.) Mikor Jókai Mór dr. koszorús adófizető megírta levelét a félhivatalos Jr. Z7.-hoz, hogy kövesse a polgárság az ő pél­dáját és csak azért is fizessen adót, mert nem muszáj ; s mikor a m. t. budapesti zsidóság úgy spekulált le öt százalékot az adójából, hogy ki­fizette rovását az egész esztendőre : nagy volt az öröm és hangos a vigasság a kormánypárti újsá­gokban. Még az öreg II. Ll. is nekibuzdult és ugyancsak fújta a sípot Bánffy báró lapjainak kórusában. A nagy vigasság eltartott vagy egy hétig. Legtovább a ill. UI. győzte szuszszal, bár a vége felé már igen vékonyan adott hangot a dudája. A lakodalomnak aztán egyszerre vége szakadt, mert kötéllel sem tudtak többé valamire való adófizetőt fogni. Tegnap pedig az I. I­. V. IX. és X. kerületi adópénztáraknál egyetlen egy hazafi sem jelent meg adófizetés végett, a többi ke­rületben meg alig egynéhányan mutatkoztak. Remek látvány volt az adópénztárnokok ásítozása, mely akkora mérveket öltött, hogy az adóvégre­hajtók ijedten bújtak a hivatalos rácsozat mögé, nehogy úgy járjanak, mint Jónás a cetballal. Annyi bizonyos, hogy a kormánypárti lapok kó­rusa most már nem a kiabálástól, hanem a mély­séges hallgatástól fog berekedni. — (Halálozás­) Vásárhelyi Wodiáner Fülöp a magyar nyomdászok és lapkiadók nesztora jan. 30-án 79 éves korában elhunyt. Temetése holnap lesz a Kerepesi-ut melletti izraelita temetőben. —­ Wodiáner Fülöp 1820. nov. 20 án született Hód­­mező-Vásárhelyen, ahol atyja földbirtokos volt. Ifjú korában a gazdasági pályára lépett. Ezelőtt ötvenkét évvel lépett a nyomdász pályára. Alig szabadult föl, kiütött a szabadságharc és Wodiáner honvédnek állott be. Kossuth Lajos az akkori hi­vatalos Pesti Hírlap nyomdai igazgatójának tette meg. Debrecenben a városi nyomdában félévig csinálta a lapot. A maga nyomdáját 1856-ban alapította a fővárosban, 1871-ben pedig átvette a Lampel Róbert-féle könyvkiadó-üzletet. Egymás­után alapította az újságokat, a többi közt a Buda­pestet, a Kis Újság­ot, a Mátyás Diák­ot és a tanügyi lapok egész sorát. A király 1897-ben a vásárhelyi­ előnevet és a magyar nemességet adományozta neki.­­ Bécsből jelentik, hogy Saint-Genois Eu­­­sz­­tina grófnő, a szent angyalokról nevezett prágai nemes világi hölgyek alapítványi intézetének elöl­járónője ma 73 éves korában elhunyt, Baillet de Latour Károly gróf kamarás, szolgálaton kívüli őrnagy Grácban ma elhunyt 77 éves korában. Az elhunyt őrnagy fia volt annak a Latournak, ki a bécsi forradalomnak 1848-ban áldozatul esett. Az elhunyt Szapáry Krisztina grófnőnek férje volt s a Bánátban több birtokot nevezett a magáénak.­­- (A nyelvek szánta.) Egy francia geográ­fus a világba létező nyelvek szpnt legujóbban 860-ra teszi 5000 dialektussal. Európára a tudós 89 különböző nyelvet számit, Afrikára 114-et, Amerikára 417-et, Ázsiára 123-at s a többi 117 nyelvet Ausztráliára, hozzászámítva a kisebb-na­­gyobb szigeteket. Különös, hogy a Déli tengerben levő szigeteken, noha éppenséggel nincsenek nagy távolságban egymástól, egytől-egyig különböző nyelveket beszélnek, elannyira, hogy e sziget­la­kosok, ha egymással érintkezésbe lépnek, csak jelek segítségével tudják magukat egymással megértetni! — (Protestáns szövetség ) Siöts Farkas református theológiai tanár nem mindennapi dol­got tervelt ki. Egy „protestáns szövetség“ létre­hozásán fáradozik , régóta s tegnap végre sike­rült a megalakuló gyűlést összehoznia. A kálvin­­téri református hitközségi épületben tegnap elég népes konferenciát tartottak, melyen kimondották a­ magyar protestánsok szövetségének szükséges vol­tát. Az ülésen Szöts Farkas „theologiai“ tanár elnökölt. Jelen voltak : Szász Károly szuperin­tendens, Bachát Dániel, evangélikus senior, Hor­váth Sándor evang. prédikátor, Papp Károly ref. lelkész, Szilassy Aladár­, Schranz János ev. lel­kész, Molnár Sándor, Sass Béla tanár, Moody skót lelkész, Haspál Benjamin budai református lelkész, Hamar István tanár és még több egy­házközségi küldött. Szőts Farkas kijelentette, hogy mint a múltban, úgy a jelenben sem célozzák ők a protestáns hitfelekezetek és hitközségek egyesí­tését, hanem csakis a protestáns egyházak egy­séges társadalmi (?) tevékenységét akarják egy erős protestáns szövetség által. Moody skót lel­kész a saját hitfelei részéről jelentette be csatla­kozását. Szász Károly szuperintendens azután azt indítványozta, hogy a további teendőkkel egy két­tagú elnökség bizassék meg. Erre megválasztott­­án­ az elnökséget és Szilassy indítványára kimond­ták, hogy minden hónapban ülést fognak tartani legalább egyszer. Mi katholikusok jól ismerjük az ilyen szövetségek, uniók igazi természetét és nincs okunk ettől a most megindult szövetkezéstől tar­tani. Harcot, tervszerű, egységes harcot jelent ez a katholikus hit ellen, de nem hitelvi alapon, ha­nem politikai motívumokkal. Már­pedig ahol nincs meg a hit egysége, csak a tagadás szabadsága, ott cégérré válik a zászló és közkereseti társa­sággá lesz a harcolók tábora. Ezért nem félünk az alakuló protestáns szövetségtől, vigyázni azonban fogunk. — (SzeceSSZiOllista költő.) A nagybányai festők plakátja, melyen néhány, kimondhatatlan nevű férfiruha százai képviselik a fákat, erősen hódit nemcsak az ecset-, hanem a tollvágás nemes művészetének ifjú lovagjai körében is. Hogy a szecesszionizmus a festészetben és költészetben immár nem a jövő zenéje , bizonyítja a hivatko­­zott plakát és a következő szecesszionista költe­mény, melyet lapunk egy ifjú barátja ma sugárzó arccal bocsátott közre szerény redakciónkban . Hetven szeptillió éven át Számláltam a tejút sarokzatán A mérföldköveket. Végökre, óh, nem értem. Aeonok myriádján át Csodáltam egy harmatcsepp bűtv-csodáit S ismét újak tárultak érző szám előtt fel. Lelkem megrezgett. Varázs bilincse nyűgöző eszem le Ledőltem a moh bársony, puha ölébe­n homokká váltam én legott. Most málnacserje ágasa fejem­bé Es legtetőjén lüktet a rigó. Keblemből hős csermely fakad ki­, Mely mennybe zúgja dörgve átkait. A koponyám virágoknak tanyája, A szél pediglen hosszan, morgva bug ! . 1 . E roppantul szecesszionista költemény elol­vasása után lapunk ifjú barátját a meghatottság­tól zokogva dobtuk ki az ablakon. -- (A zene mint gyógyszer.) Ismeretes, hogy idegbetegségeknél a zene gyakran igen jóté­kony gyógy­erővel bír. Mt azonban az a kérdés, miként lehetne egy olyan apparátust szerkeszteni, mely a zenének ezt a hatását jelentékeny mérvben fokozná. Ezzel a problémával legújabban próbál­kozott meg egy feltaláló. Egy külön e célra ké­szült orgonának sípjai között egy szabadon lebegő rezonánclap függ, amerre a beteg ledől. A zene­darabokat a baj természete szerint válogatják meg. Azt még nem tudják, vájjon homeopaticé gyógyít­­sanak-e, t. i. egy melancholikus beteget gyors­polkával avagy egy jó marssal kezeljék-e. Hallot­tunk azonban szkeptikus hangokat, amelyek szerint a rezonánclap akkor, mikor, a föltaláló keveredett végig rajta, Petőfi megzivésített „őrült “-jét zergte el. ..

Next