Állam és Igazgatás, 1964. január-június (14. évfolyam, 1-6. szám)
1964-01-01 / 1. szám
DR. BEER JÁNOS ján, hanem elsősorbanarra a megfontolásra támaszkodva, hogy a tanácsi szervezet egységei vannak , legközelebb a lakossághoz — azokon belül zajlik le az elsőfokú ügyintézés zöme, amely pedig a színvonal megítélése szempontjából is meghatározó jelentőségű. Az iskolai végzettség átlagának emelkedését kutatva — az előbbiek szerint — fel kell mérnünk a tanácstagok és a hivatali apparátus iskolai végzettségének helyzetét egyaránt. 2. A tanácstagok iskolai képzettségének átlaga a tanácsok megalakulásától (1950) kezdve fokozatosan emelkedett. Különösen jelentős volt az emelkedés 1958-ban és még ehhez mérten is az 1963-as választások eredményei alapján. Járási, városi, városi kerületi szinten nemcsak a folyamatos tendencia, hanem a már kialakult helyzet is megközelítően kielégítő. A megyei és a megyei jogú városi tanácstagoknak majd 35 százaléka egyetemi végzettségű, a többi is túlnyomó többségben az általános iskolánál magasabb képzettséget ért el. A fővárosban az egyetemi végzettségű tanácstagok aránya 43 százalék. Ezek az adatok feltétlenül megnyugtatóak. A községekben még nem tudtuk behozni a lemaradást, bár e téren is nagy lépést tettünk előre. A mai szintet az jellemzi, hogy 40 százalék fölé emelkedett azoknak a tanácstagoknak a száma, akik legalább a nyolc általános iskolát befejezték; ezek között egyébként több mint 15 százalék szerzett közép- vagy felsőfokú képzettséget. Az összesített kép 1963-ban (1958-cal összevetve) a következőképpen alakul: A fenti számadatokból kitűnő előrehaladás azért is nagy jelentőségű, mert a bekövetkezett minőségi változások alapján az eddiginél lényegesen előnyösebb kiválasztási lehetőség adódott a tanácsi szerven belül létrehozandó szűkebb testületi szervek összeállításánál. Különösen előnyösen érződött ez a végrehajtó bizottságok megválasztása során. A végrehajtó bizottságok összetétele így sűrítve igazolja e vonatkozásban a fejlődés sebességét. A végrehajtó bizottságokat nézve (funkcionáriusok nélkül) azt látjuk, hogy a járásokban hozzávetőlegesen 25 százalék a főiskolát végzett végrehajtó bizottsági tagok aránya. A járási jogú városokban és a városi kerületekben 35 százalékra emelkedik ez a részesedés, a megyékben és a fővárosi kerületekben közel 50 százalékra, a fővárosi és a megyei jogú városokban pedig megközelíti a 60 százalékot. A községekben az iskolai végzettség terén sem tudtuk még a megkívánt előrehaladást biztosítani. A végrehajtó bizottsági funkcionáriusok iskolai végzettségét összegyűjtve méginkább megmutatkoznak a fejlődés határozott eredményei. Járási szinten Nem fejezte be teljesen a 8 általános iskolát Érettségi vizsgát tett: 1958. év 1963. év (legtöbbnyire 4 és 7 között állott meg): 72,1% 53,8% Nyolc általános iskolát végzett: 1, 6% 25,8% 8 % 11,5% Különböző akadémiákon szerzett képesítést: 1,2 % 1,2% Főiskolát, egyetemet végzett: 5,1% 7,7% 100 % 100 % 2