Állam és Igazgatás, 1970. július-december (20. évfolyam, 7-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
REFORMTÖREKVÉSEK A SZOCIALISTA EGYETEM KIALAKÍTÁSÁÉRT látja, hogy e kor minden összetettsége és a megoldásra váró feladatok bonyolultsága ellenére a szocialista egyetem kialakulásához vezető út kezdete. Az új egyetemi rendszer kialakításáért megindult küzdelem már nem erőtlen, lokális jelenség, hanem a leghaladóbb erők gyökeresen újat kereső előretörése,25 amely eszmei támaszt talált a forradalmi átalakulás élcsapatában26 is. Az egyetemek falain belül megtörtént, vagy érlelődő változások új tartalommal telítődése tehát egyre nyilvánvalóbb e korban. A haladó gondolkodású tanerők száma és súlya gyorsan nőtt.27 Az új erők belső és külső bázisai pedig ugrásszerűen gyarapodtak, ami végül lehetővé tette, hogy napirendre kerüljön a szocialista egyetemek gyakorlati megvalósításának ügye. Haladó gondolkodóink szívós küzdelme és az országban lezajlott nagy erejű társadalmi átalakulás készítette elő a szocialista jellegű egyetemek kiformálását. A nagybirtokrendszer felszámolása, a bányák, a bankok és a nagyüzemek államosítása a proletárdiktatúrához vezetett, amely egyben a kulturális forradalom kezdetét jelentette egyetemeink számára.28 A gyökeres, szocialista jellegű átalakulás reformtörekvései ennek megfelelően az 1948/49. és az 1950—1953. évi változásokban jutnak kifejezésre.29 Az utóbbi negyedszázad fejlődését markáns tömörséggel kifejező változások az oktatási rend, az egyetemi struktúra és általában a szemléletmód gyökeres átalakítását igényelték. A népi államhatalom a szocialista kultúra kiemelkedő központjává, a kulturális forradalom hatékony eszközévé kívánta fejleszteni az egyetemeket. E célok jegyében már az 1948/49. évi reformintézkedések hatása alatt új tanszakok egész sorának kialakulását szemlélhetjük. A modern tudomány bázisainak kiépítése szorosan egybefonódott ezúttal a régi előítéletek hatása alóli felszabadítás igényével. Az új tanszakok és katedrák megjelenését a tudományos igény növekedése, az utánpótlási bázisok kiépítése és nem utolsósorban a marxista szemlélet kiterjesztésének szükségessége is indokolta. Nyilvánvaló, hogy az új tudományágazatok művelőit „azok köréből kellett kiválasztani, akik a szocializmust tekintették bázisuknak”, anélkül, hogy a régi uralkodó osztályokhoz lazább szálakkal kötődő tudósokkal való együttműködésének útját állták volna.30 A megtett lépések haladó iránya nyilvánvaló volt és az összetételében gyorsan változó egyetemi hallgatóság körében is lelkesedést váltottak ki. Oktató és hallgató 25 L. csupán e folyamat jelzőköveiként: Marton Géza, a Magyar Jogász Szövetség és az Egyetem. Jogtud. Közlöny, 1948. 367—368.; Kádár Miklós, Ankét a jogi oktatás reformjáról. L. uo. 1948. Beér János—Szabó Imre, A jogi felsőoktatás újjáalakításának kérdéseihez. Uo. 98— 101. pp., Eckhart Ferenc, A jogászképző kollégiumokról, uo. 155—156. pp. 26 L. ugyancsak mementóként: Révai József, „Munkásifjakat az egyetemre”, ,,Népi kollégiumok”, ,,A NEKOSZ helyzete és feladatai”, 1. Élni tudunk a szabadsággal. Válogatott cikkek és beszédek. 1945—1949. Bp. Szikra, 1949 537—545., 626—643., 644—668. stb., Fehér Klára, Miért nincs elég munkásifjú az egyetemeken. Fórum, 1948. 716—720. pp., Fogarasi Béla, A felsőoktatási reform kérdései. L. Fogarasi B. Tudomány és demokrácia. Bp. 1948. 198—202. stb. 273. főként az 1947/48-as években. Vö. ELTE E. T. Jegyzőkönyvei 1947/48., 1948/49., Uo. 827/1948/49. rektori ír. stb. Vö. Világhy Miklós, i. m. 154—155. pp. De az ilyen irányú fejlődés 1946/47-ben jelentkező bizonyítékaira is fel kell figyelnünk. L. VKM 54.145/1947. VII. sz. leirat. Vö. ELTE E. T. 1946/47. évi jegyzőkönyvei. 333—335. pp. 28 Vö. Vigh J., i. m. (1958) 26. p. 29 L. a 206.693/1948. VKM. sz. rendelet, az 51.600/1943. VKM. sz. rendelet, 7870/1948. Korm. sz. rendelet a 4105/1949. Kiemelkedik ezek sorából a 274/1950. (XI. 23.) M. T. sz. rendelet, mely az új Egyetemi Szervezeti Szabályzatot hozta, valamint az 1951. 26. tvc. az egyetemi tanárok helyzetét rendezte. 30 Az ilyen irányban történt experimentálás tudatosságára utal pl. ,,A tudományos munka helyzete az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán”c. 1960. máj. 24. kat. L. JKT. 1959/60. évi anyaga.