Állam és Igazgatás, 1974. július-december (24. évfolyam, 7-12. szám)
1974-07-01 / 7. szám
I. A munkahelyi demokrácia lényege, rendeltetése és sajátosságai a hivatalokban 1. A munkahelyi demokrácia a hivatalokban is a dolgozók belső életének egyik fontos vonása, amely a dolgozók részvételét jelenti a hivatalok vezetésében, működésében, munka- és életkörülményeik alakításában, a hivatali apparátus közvetlen irányításával összefüggő vezetői tevékenység ellenőrzésében. Ez a részvétel a jogok és a kötelességek gyakorlását biztosító és ösztönző intézményrendszer keretei közepette jut érvényre. Ezzel, a teljességre nem törekvő meghatározással hangsúlyozni kívánjuk azt is, hogy bár elismerjük, sőt fontosnak tartjuk a hivatalok sajátos vonásait, amelyek a munkahelyi demokrácia tartalmára és rendszerére is hatást gyakorolnak, ezt a hatást azonban nem minősítjük olyannak, amely a munkahelyi demokrácia lényegi kritériumainak elismerését és fejlesztését kérdőjelezheti meg a hivatalban. A szocialista építőmunka soron levő feladatai, az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztési céljai fokozott követelményeket állítanak a hivatalok dolgozói elé is. „A szocializmus építésének előbbrevitele az államapparátusban tevékenykedő kommunistáktól, minden dolgozótól, politikánk következetesebb érvényesítését, a munkásosztály érdekeinek jobb képviseletét, a kormány rendelkezéseinek pontos végrehajtását kívánja, helyes vezetési módszert, jó közigazgatást, hatékony, operatív és jó ügyintézést követel.” „Az államigazgatási szervezet tökéletesítésében és az ügyintézés fejlesztésében számítunk a köztisztviselőkre, akik e törekvésünk megvalósításában kulcsszerepük van.”„ Furcsa ellentmondást teremtene, politikailag és a gyakorlati munka szempontjából is károkat okozna, ha amikor a köztisztviselőket társadalmi vonatkozásban a közügyért érzett nagyobb felelősségre, jobb munkára serkentjük, ugyanakkor a hivatali szervezetükben kétségbe vonnánk jogukat és kötelességüket arra nézve, hogy munkájukkal, munka- és életkörülményeikkel kapcsolatos kérdésekben hallassák szavukat. Ezzel megfosztanánk a közhivatalok belső tartalékait attól az erőforrástól is, amelyet a dolgozók személyiségének, alkotókészségének kifejlesztése és elismerése jelent.52. A munkahelyi demokrácia rendeltetése a hivatalokban több, egymással szoros kapcsolatban és kölcsönhatásban álló összetevőben jelölhető meg. Közülük csupán néhányat emelünk ki, amelyek véleményünk szerint különös figyelmet érdemelnek. a) A közhivatalok munkahelyi demokráciája fontos rendeltetése a társadalmi közösségért végzett munka iránti elhivatottság, a köz ügyei iránti érdeklődés és felelősségérzet felkeltése és magas fokú kifejlesztése. Ennek megállapítása azért fontos, mert helyenként vannak olyan nézetek, amelyek a hivatalok munkahelyi demokráciájának létjogosultságát vitatják, vagy csak számottevő korlátozásokkal látják megengedhetőnek a sajátosságokra történő hivatkozással. Az MSZMP X. kongresszusa, Kádár János előadói beszéde, Kossuth, 1970. 87—88. oldal. A munkahelyi demokrácia hivatali létjogosultságára utal, s annak fejlesztését kívánja a Minisztertanács 1021/1973. (VI. 27.) sz. határozata is, amikor kimondja, hogy a nem vállalati rendszerben működő szerveknél, a hivatalokban és intézményeknél az illetékes miniszter, az érintett szakszervezet elnökségével együttesen határozza meg az adott terület jellegének, sajátosságainak alapulvételével, a munkahelyi demokrácia tartalmi követelményeit és intézményrendszerét. 578