Magyar Közigazgatás, 1991 (41. évfolyam, 1-12. szám)

1991-01-01 / 1. szám

1991. JANUÁR MAGYAR KÖZIGAZGATÁS DR. KILÉNYI GÉZA Az alkotmánybíróságról Magyarországon 1990. január 1. napja óta működik Alkotmánybíróság. Mivel korábban sohasem létezett nálunk ilyen szerv, évtizedeken át pedig jószerével beszélni sem volt szabad „a szocialista társadalmi berendezkedéssel összeegyeztethetetlennek” bélyegzett alkotmánybí­ráskodásról, a legkevésbé sem lehet csodálkozni rajta, hogy mindmáig nem csupán az állam­polgárok nem szokták meg ennek az új szervnek a létét, de esetenként az állami vezetők sem ismerik a magas bírói testület előtti legalapvetőbb illemszabályokat sem. (Márciusban az emlékezetes kamatadó-ügy esztergomi határozat-kihirdetésén jókora botrányt kavart, hogy a korábbi kormány képviseletében jelen levő két államtitkár - aki az egész tárgyalás alatt szüntelen csevegéssel és nevetgéléssel hívta fel magára a figyelmet - a határozat indokolásá­nak kellős közepén nem tetszése jeléül tüntetően kicsörtetett a teremből.) A közelmúltban az Alkotmánybíróság földügyi alkotmányértelmezése keltett a sajtóban olyan visszhangokat, amelyek megerősítik azt a vélekedést: még egyes vezető politikusaink sincsenek tisztában az Alkotmánybíróságnak az államszervezeten belüli helyével, hatáskörével és a parlamenthez való viszonyával. Éppen ezért talán nem érdektelen megvilágítani néhány alapvető fontosságú elméleti összefüggést. Az alkotmánybíráskodás elvi alapjai A Magyar Népköztársaság 1949-ben elfogadott Alkotmánya - épp úgy, mint a „sztálini alkotmány” mintájára készült többi alkotmány - a hatalom egységének fikciójából indult ki. Ennek legplasztikusabb megfogalmazása az az alkotmányos tétel volt, amely szerint „az Országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból eredő összes jogot”. Nem szorul bő­vebb bizonyításra, hogy­­ e tétel egy modern államban gyakorlatilag tarthatatlan,­­ a Magyar Országgyűlés évtizedeken át nem csupán a népszuverenitásból eredő összes jogot nem gyakorolta, de úgyszólván semmiféle tényleges hatalommal nem rendelkezett,­­ a hatalom egységének fikciója mögött valójában az állampárt mindenhatóságának dog­mája húzódott meg. Az iménti tételből vezették le egyes államjogászok azt a következtetést, hogy az Ország-

Next