Andrássy István (szerk.): Állattani Közlemények 73. (1986)
BOZSKO SZVETLÁNA: A magyarországi urbán ornitofauna vizsgálata és ennek természetvédelmi vonatkozásai
1* ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK A MAGYAR BIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÁLLATTANI SZAKOSZTÁLYÁNAK FOLYÓIRATA Szerkeszti: DR. ANDRÁSSY ISTVÁN 1986. LXXIII. kötet, 1-4. füzet. Megjelent: 1987. A MAGYARORSZÁGI URBÁN ORNITOFAUNA VIZSGÁLATA ÉS ENNEK TERMÉSZETVÉDELMI VONATKOZÁSAI* írta: BOZSKO SZVETLÁNA (Kossuth Lajos Tudományegyetem, Evolúciós Állattani Tanszék, Debrecen) Az urban területek faunisztikai vizsgálata meglehetősen elhanyagolt témakör, nemcsak a magyar ornitológiában, de az egész zoológiában is. Azonban a városi ornitofauna megismerése az ország mindenkori faunisztikai leltározásának szerves része. Ennek meg nem értése, elhanyagolása hiányos zoológiai szemléletről tanúskodik. Az urbán madárvilág kutatása különösen fontos napjainkban, amikor az urbanizáció, az iparosodás, az intenzív mezőgazdaság és a közlekedés rohamos fejlődése világszerte a természetes biotópok változtatásával vagy megsemmisítésével párosul. A megváltozott táj helyén új, anthropogén környezet jön létre, amelyben sokszor nyoma sem marad az ősfaunának. Ilyenkor a nagy városok önálló ökológiai-földrajzi státust nyernek, és gyakran zöld szigetként, ill. rezervátumként szolgálnak a helyi madárvilág számára. Sajnos, ez a folyamat mind nagyobb méreteket ölt, így a városi ornitofauna mind több figyelmet igényel. A faunisztikai értékeken kívül, mind általános biológiai, mind a gyakorlati természetvédelem szempontjából nem kevésbé érdekesek a városi madarak ökológiai és etológiai jellemzői. Külföldön, mindenekelőtt Európában, az utolsó 30 évben lendületesen folytak az urbánkutatások, és számtalan munka készült el. Napjainkra már fel van dolgozva több európai főváros ornitofaunája (London, Párizs, Helsinki, Stockholm, Varsó, Prága, Szófia, Belgrád, Nyugat-Berlin stb.), és százra vehető a más megvizsgált városok száma. A rendkívül terjedelmes bibliográfia felsorolásától eltekintek e cikk korlátozott terjedelme miatt, és az érdeklődőnek az előző dolgozatomat (BOZSKO, 1985) ajánlom. Sajnos, a szép európai anyagból 1980-ig teljes mértékben hiányoztak az átfogó magyar munkák. Ez az elmaradás talán nem annyira az ornitológusok kis létszámával magyarázható, hanem szemléleti probléma is. Még Budapesten sem történt felmérés, holott a fővárosban több rangos ornitológus tevékenykedett. Utoljára a fővárosi madárvilágot 1940-ben vizsgálta meg DORNING, de a publikációk korlátozott terjedelme miatt a szerző mindkét cikkében (DORNING, 1942, 1943) csak a FRIVALDSZKY-féle 1879-es madárjegyzékhez képest újabb és eltűnt fajok felsorolására szorítkozott, és nem közölte Budapest teljes faunalistáját. Halála után munkájának kézirata elkallódott. A fővároson kívül csak Gyula (KOROMPAI, 1965) és Keszthely (KEVE, SÁGI, 1970) madárvilágáról vannak részletesebb adatok. Más városokban 1980 előtt is folytak rendszeres megfigyelések, mint például Debrecenben (NAGY JENŐ, BOZSKO SZVETLANA, ARADI CSABA, FINTA ISTVÁN), Szegeden (BERETZK PÉTER, MARIÁN MIKLÓS és mások), Budapesten (SASVÁRI LAJOS), de átfogó munkák nem készültek. Az 1980-as évek kezdete új oldalt nyitott a magyar urbánkutatásban. Ekkor egyszerre több összefoglaló tanulmány jelenik meg országszerte: Debrecenben (JUHÁSZ, 1980; BOZSKÓ és JUHÁSZ, 1983—84), Szegeden (MARIÁN és tsai, 1980), Dombóváron (NAGY S., 1982). Nap * Előadta a szerző a Magyar Biológiai Társaság Debreceni Csoportja 1985. március 21-én tartott ülésén.