Áller Képes Családi Lapja, 1925. január-március (2. évfolyam, 2-13. szám)
1925-01-09 / 2. szám
BUDAPEST V. KER., DEÁK FERENC U 14. TELEFON INTERURBAN • 191—43 és 79—60. Alleres» sarja 2. SZÁM * MEGJELENIK MINDEN HÉTEN PÉNTEKEN * . II. ÉVFOLYAM NYOMATOTT: ÁLLER KÁROLY NYOMDAI MŰINTÉZETÉBEN, VALEY Nem az amerikaiak, hanem a termitek építették az első felhőkarcolókat Képünk egy keletafrikai termitlakásnak a fényképe. Hét méter magas és felépítőinek nagyságához viszonyítva magasabb bármelyik new*yorki felhőkarcolónál. Az emberi művészet és ügyesség mind gyermekiesnek és barbárnak látszik ama zseniális elmésség mellett, mellyel a kis termitek lakásaikat berendezik. — Leon Boyer felvétele.yA new*yorki «Zoologgical Society Bulletin» engedélyével. (Lásd a mellékelt «Állatok mint építészek» c. cikket.) Állatok mint építészek Az utazóknak, ha Közép-Afrika magányos útjain vándorolnak, nem kerülheti el a figyelmét az a sok furcsa, piramis-, vagy oszlop alakú, vörösesbarna agyagemelvény, amely az út szélén található, egyszer nagyobb távolságban, másszor pedig olyan sűrű közelségben, mint valamely csapat katonái. Első pillantásra az idegen nem tudja megérteni, hogy mi céljuk lehet ezeknek a furcsa építményeknek. Hogy nem önmaguktól bújtak ki a földből, azt hamar átlátja az ember, mert ehhez túlságosan sok művészi ügyességről tesznek tanúságot; inkább az a gyanú ébred fel az emberben, hogy valamelyik futurista építészember vezette ide gótikus templomok és barokk oszlopok tervét Afrika puszta sivatagjaiba. De az utazót kísérő karaván*négerek hamar felvilágosít* ják, hogy ezek a hatalmas nyúlványok sem geológiai, sem pedig emberi eredetűek, ha* nem apró, láthatatlan rovarok, a termitek művei s hogy most a termitek lakását látja maga előtt. Ha az utazó kíváncsi és alaposabban meg akarja figyelni ezeket a tiszteletet gerjesztő állat*felhőkarcolókat s beléjük akarja szúrni a botját, vagy pedig a lábával akarja fel* dönteni őket, kiderül, hogy ezek kőkemény* ségűek és rendíthetetlenek. S a négerek megint kioktathatják afelől, hogy ezek a termitfészkek olyan tartós anyagból valók, hogy emberi szerszám nem tudja őket le* bontani. Rendíthetetlenül állnak a legva* dabb orkánban, a legnagyobb trópusi zápor sem árt nekik, sőt még ha az erdő fái dől* nek is rájuk, akkor sem tudják őket össze* zúzni. Csak dinamit tudja őket a helyükről eltávolítani. Már ebben is elárulják a termitek az épí*tészetben való fölényüket. Az afrikai emberi lakások tartósság tekintetében sok ki* vánnivalót hagynak hátra. A négerek viskói, de az európaiak házai is nehezen állnak el* lent valamely erősebb viharnak. Néha már az eső is elmossa őket a föld színéről. Ilyes* mit a termitek nem is kockáztatnak meg. Amit ők építenek, az megállja a helyét. Az anyag, amit felhasználnak, agyag, fa és ürü* lék; az anyag használat előtt rendszerint áthalad a bélcsatornán és a testükben levő bizonyos savak révén cementeződik. De a házak berendezése és belső szerke zete tekintetében is sokat tanulhatnának az