Amerikai Magyar Népszava - Szabadság, 1997. január-június (107. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-03 / 1-2. szám
1997. január 3. & 10., péntek Elkészült a 197-es költségvetés BUDAPEST Az Országgyűlés elfogadta az 1997-es költségvetést, melyben közel 2,252 milliárd forint (kb. 13,6 billió dollár) bevételre és több mint 2,561 milliárd forint (kb. 15,5 billió dollár) kiadásra számítanak. A budapesti sajtó elismerően jegyzi meg, hogy a magyar demokrácia történetében most először sikerült időben elkészíteni a következő évi költségvetést, és 1996-ban hosszú évek óta először nem volt szükség évközi pótköltségvetésre. A költségvetéssel kapcsolatos parlamenti viták is aránylag nyugodtan folytak csak a Magyarok Világszövetsége támogatásának csökkentése váltott ki nagyobb izgalmat az ellenzékből. Kommentátorok úgy látják, hogy az ellenzéki pártok passzivitása azt mutatja, hogy egyrészt egyre kevesebben hisznek a jelenlegitől jelentősen eltérő gazdaságpolitikában, másrészt most először a legtöbben úgy látják, hogy a nehezén túl van az ország, a gazdasági helyzet javulóban van. A költségvetés elfogadása a jelenlegi pénzügyminisztert, Medgyessy Pétert is dicséri, aki végighallgatta az érdekelt csoportokat, és egyébként is csendes modora nyugtatóan hat környezetére. A vitában elhangzott ellenzéki vélemények inkább az államadósság kezelésére vonatkoztak, kevésbé a gazdasági folyamatok alakulására. He nem kellene az előző korszak adósságait törleszteni, a költségvetés többlettel rendelkezne, a bevételek meghaladják a kiadásokat. Habsburg György a magyar EU-nagykövet BUDAPEST - Horn Gyula miniszterelnök kezdeményezésére Göncz Árpád elnök rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezte ki Habsburg Györgyöt, Ottó fiát, az Európai Unióhoz. A Die Welt „A Habsburgok visszatérnek" címmel kommentálta a kinevezést. A német lap Bismarck kancellárt idézi, aki azt mondta, hogy minden magyar egy jogász és egy huszár keveréke. Ez ma is helytállónak bizonyul, amikor a magyar kormány az Osztrák- Magyar Monarchia bukása óta először magas hivatalos tisztségre emelt egy Habsburgot. „Nem mentes az iróniától, hogy a Habsburg-fiú a kinevezést egy olyan magyar politikustól kapja, aki tíz évvel ezelőtt még kommunista pártfunkcionárius volt...", írta a lap. Hetvenmilliós rablás a Váci utcában BUDAPEST A karácsony előtti reggelen 70 millió forintot (több mint 400 ezer dollárt) vittek el fegyveres rablók egy pénzszállító vállalattól a Váci utcában. A Secab Vagyonvédelmi Rt. pénzszállítók a Pesti Barnabás utca és Váci utca sarkán álltak meg páncélozott járművükkel. A zsákba rakott bankjegykötegekkel 80 méternyire lévő Unicbankhoz igyekeztek volna, amikor két gépfegyveres, álarcos férfi lépett hozzájuk. Egyikük nyomatékul az autó oldalába lőtt, elvették a legtöbb pénzt tartalmazó zsákot, majd az egyetemi épület árkádja alatt várakozó kocsiba ültek és az Erzsébet hídon Buda felé hajtottak. A BMW- t, mint kiderült, egy héttel korábban lopták el. A bűncselekmény egyik okának tartják, hogy a vállalat behajtási engedélyét a gyalogos utcába a fővárosi önkormányzat nem újította fel, így hiába a páncélautó, a biztonsági embereknek gyalog kellett cipelniük a nagy összegeket. " Fizessen elő ii vapunkra! . AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA/SZABADSÁG A milliárdos Soros emberbaráti elképzelései A New York Times portréja NEW YORK Múlt februárban, egy zimankós hétvégén Soros György, a magyar származású milliárdos pénzmágnás az ország legjobb filozófusait, politikai szakértőit gyűjtötte össze westchesteri birtokán, hogy adjanak tanácsot, hogyan használja pénzét emberbaráti célokra, számol be a The New York Times Sorosról készített portréjában. Soros 1989 óta több mint egybillió dollárt fordított a volt szovjet tömb kapitalista demokráciákká való átalakítására, vagy ahogy ő fogalmaz, a „nyitott társadalmak" megvalósítására. Ám Sorost most az aggasztja, hogy a nyitott társadalom itt Amerikában kopásnak indult, a jótékonyságot haza kell hozni. A jövőben éves adományainak felét, több mint 350 millió dollárt öt hazai ügynek akarja szentelni: a bevándoroltak jogaira, a halálos betegekre, a kábítószerproblémákra, oktatási célokra és a büntetőrendszer reformjára. Míg más jótékonysági alapítványok és filantrópusok olyan hagyományos területekre koncentrálnak, mint a betegek gyógyítása, a szegények hajlékhoz juttatása, az éhezők táplálása, Soros nem titkolja, hogy politikai célokat tűz maga elé. Példa erre, hogy sikeresen finanszírozott egy kaliforniai és arkansasi kezdeményezést, hogy a betegek fájdalmainak enyhítésére engedélyezzék a marihuána alkalmazását. A szavazás győzelme dühös reakciót váltott ki konzervatívokból csakúgy, mint a Fehér Házból és a kábítószerszakértőkből. Mindezek arrogáns társadalmi kísérletnek nevezték a kezdeményezést, amely közelebb hozza a marihuána és más kábítószerek legalizálását. Azonban a kétbillió dolláros nettó vagyonnal rendelkező Sorost, aki a devizapiacok kockázatától soha sem hátrált meg, nem téríti el a támadás. Mint mondja, a filozófusok hétvégéje csak megerősítette elhatározását, hogy nagy mértékben megnöveli hazai adományait - 1992 óta 90 millió dollárt áldozott erre a célra - mert aggódik, hogy a konzervatív irányzat az Egyesült Államokban közömbösséget szül a külföldi mészárlások és a hazai szenvedésekkel és igazságtalanságokkal szemben. „A nyitott társadalom belső lényege került támadás alá laissez-faire társadalmunkban", nyilatkozta a Times-nak, hozzátéve, hogy szeretne vitát serkenteni azokról a témákról, melyek az embereket elválasztják egymástól. George Soros az egyetlen amerikai, aki versenyre kel az 1890-es évek nagy filantrópusaival - John D. Rockefellerrel, Andrew Carnegie-vel és Julius Rosenwalddal", mondja Nelson Aldrich, a jótékonysággal foglalkozó The American Benefactor folyóirat kiadója, aki maga is rokonságban áll a Rockefellerekkel. Alfred Stepan, aki a budapesti Közép-Európai Egyetem alapításánál segédkezett, mondja, hogy az adományozók nagyságrendjében Soros nem jelent sokat. A Ford Alapítvány például 1996-ban 342 millió dollárt adományozott 8 billióra becsült vagyonából. De a jövedelméhez képest Soros a világ egyedülállóan legnagyobb egyéni vagy alapítványi adományozója. Aryeh Neier, Soros legközelebbi tanácsadója emberjogi ügyekben, mondja. Soros csalódott, hogy Amerika nem ragadta meg a berlini fal leomlása és a Szovjetunió összeomlása nyújtotta forradalmi pillanatot. Szerinte Amerikának sokkal több pénzt kellett volna adnia a volt diktatúrák demokratikus átalakításának támogatására. Visszataszítónak találta a „Gingrich forradalmat", a konzervatív republikánusok 1994-es kongresszusi győzelmét, amely Soros számára azt jelképezte, hogy az állam elhanyagolja kötelezettségeit polgáraival szemben, különösen a szegények és bevándorlók iránt. És végül, mondja Soros, aggasztja, hogy „a piaci értékek és túlzott individualizmus" átjárják az orvosi, ügyvédi, újságírói és politikai pályákat, melyek által ezek hivatások helyett üzletekké válnak. Soros nem mutat különösebb érdeklődést a politikai változások megvalósítására hagyományos csatornák útján. Aránylag keveset ad - legalább is saját mértéke szerint - politikai jelölteknek vagy pártoknak, és ha ad, nem kíván érte befolyást. „Én úgyis találkozhatok az elnökkel, ha akarok", mondja. Reméli, hogy adományaival más alapítványokat is arra ösztökél, hogy kockázatos tervezeteket és kutatásokat támogassanak. Mint mondja, tudja, hogy korábbi elképzeléseinek némelyike Kelet-Európában, Kínában és Dél-Afrikában kudarcot vallottak, amerikai tervei sem mind fognak sikerrel járni. „Nincs mindenre válaszom", mondja, „de tudom, hogy mit kell kérdezni. Végeredményben, nem vihetem magammal." Soros György 3. OLDAL