Amerikai Magyar Népszava, 1940. április (41. évfolyam, 92-121. szám)
1940-04-01 / 92. szám
AH AMERICAN NEWSPAPER PRINTED IN THE MAGYAR LANGUAGE, PROMULGATING AMERICAN IDEAS AND PRINCIPLES TO THE LIBERTY LOVING MAGYAR PEOPLE MetroDolitan EditionAmerikai AMERICAN HUNGARIAN PEOPLES VOICE VOL. XLI. ÉVF. NO. 92-IK SZÁM NEW YORK, N. Y. HÉTFŐ, 1940. ÁPRILIS1 Churchill erélyesebb háborut tervez A LEGRÉGIBB ÉS LEGELT*RETEDTEBB MAGYAR NAPILAP AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN MELYNEK MINDEN SORA AZ AMERIKÁBAN ÉLŐ MAGYAR* SÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLJA THE OLDEST HUNGARIAN DAILY NEWSPAPER Mal számunk f oldal Egyes szám ára 3 cent .. itt magyar teherbárkát tart fogva a jugoszláv dunai folyamrendőrség BELGRÁD, márc. 31. — A folyamrendőrség huszonhárom német teherszállító bárkát tartóztatott fel, melyek előzetes engedély nélkül akartak átkelni a Dunán. Victor von Heeren német követ erélyes tiltakozása után hét bárkának megengedték, hogy útjukat folytassák, de tizenhat még vesztegel és az átkelési engedélyt várja. Öt magyar zászló alatt haladó teherszállító bárkát is feltartóztattak, kettő a Socony-Vacuum Oil Company tulajdona. Ezeket még nem engedték tovább menni, egy jugoszláv dunai kikötő előtt vesztegelnek. Diplomáciai körökben attól tartanak, hogy az eddig titokban folytatott német kapmányt, melynek célja a Duna közlekedésének teljes ellenőrzése volt, nyíltan folytatják és előkészítik erre a lehetőségre Magyarországot, Romániát, Bulgáriát és Jugoszláviát, mint a közvetlenül érdekelt dunamenti államokat. Külső látható jelet kapnak a német zsoldban dolgozó lengyel munkások BERLIN, márc. 31. — Azok a lengyelek, akik német területen dolgoznak, ezentúl jobb mellükre várt “P” (polish) jelzést kötelesek állandóan viselni. A betű fél centiméter széles és két és fél centiméter magas. Akik vétenek a rendelet ellen, 150 márka pénzbüntetéssel vagy nem fizetés esetén hat hónapi elzárással büntethetők. Hatszáz millió dollárba került Finnországnak az orosz háború WASHINGTON, márc. 31. — Az itteni finn követség jelentette, hogy a finn kormánynak az orosz háború hatszáz millió dollárjába került. A hadsereg fenntartása kétszáz millió dollárra rúgott. Az oroszok bombái és ágyúi, a tűzvész és háborús pusztítás negyven millió dollárt érő nem hadi tulajdont tett tönkre. A súlyos békefeltételek következtében elveszített területek értéke pedig meghaladja a 360,000,000 dollárt. Báró Carl Mannerheim fővezér becslése szerint fél millió finn polgár minden vagyonát elveszítette és koldusbotra jutott a háború miatt. Újabb német támadás Scapa Flow felett LONDON, márc. 31. — Német bombavető gépek újabb, de sikertelen támadást intéztek Scapa Flow felett az angol tengeri haderő ellen. Mint az angol jelentés mondja, gyors vadászgépek vették űzőbe a német támadókat és a német repülőket visszaűzték a nyílt tengerre. A támadók egy bombát sem dobtak le. Repülőgépek irányítják a francia ágyútüzet a Siegfried vonal ellen PARIS, márc. 31. — A francia tüzérség messzevivő ágyúi tegnap óta a front több szakaszán erőteljesen bombázzák a Siegfried vonalat, mint a frontról jelentik. A jelentés szerint francia repülők irányítják az ágyutüzet. A Saar-folyótól nyugatra a franciák visszaverték német patrulcsapatok újabb támadásait. A semlegességi jogok nem fogják megakadályozni a szövetségesek összpontosított működését LONDON, márc. 31. — Winston Churchill, az admiralitás első lordja, rádióbeszédet tartott, melyet az időjárási viszonyok miatt Daventryből egyenesen Buenos Airesbe továbbított a rádió és onnan adták le ismét az Egyesült Államok számára. Az általános európai helyzetről elég sötét képet festett Churchill, említést tett a semleges kisebb államokról is, azokról különösen, melyek kénytelenek a nyomásnak engedve, Németországot anyagokkal ellátni és a nagyobb országokról, Orosz és Olaszországról, valamint Japánról, melyek egyelőre még semlegesek ugyan, de hogy mit tesznek a közeljövőben, az kétséges. Beszédjének gerince az volt, hogy a szövetségesek meg fogják nyerni ezt a háborút és céljaik keresztülvitelében nem fogja őket visszatartani egyes országok semlegességi jogai, ha sorsdöntő eredmények eléréséről lesz szó. Nem lenne igazság, ha egy ilyen élet-halál harcban, a támadó az emberiesség minden érzését lábbal tapodhatja és azok, akik ellenállanak neki, lehetetlen jogi útvesztőkbe jutva, tétlenségre lennének kárhoztatva, mondotta a többek között Churchill. Szerinte fantasztikus valami az, hogy azok a semlegesek, akik a nyílt tengeren csak szenvednek a nazik támadásai miatt, ennek dacára jövőbeli újabb támadások céljaira anyagot szállítsanak nekik. Európa hosszadalmas háború előtt áll és ennek egyrészt az az oka, hogy a kisebb semleges államok nem akarták felismerni a közös veszedelmet, de azt is elismerte a beszédében, hogy helyzetük nagyon kínos. A SEMLEGES ÁLLAMOK VESZEDELMES HELYZETE Felemlítette, hogy a nazi csapatok Luxemburg, Hollandia és Belgium határán állanak és soha sem lehet tudni, mikor támadják meg őket, ez “egy morbid embertől függ, akit a német nép i pék — és ez örök szégyenükre válik — istenként imádtak.” Churchill beszédének egy részében kétségtelenül Molotoff szovjet miniszterelnök és külügyminiszternek szólt. Kijelentette, hogy nem akar háborút az oroszokkal, de a szovjet hadsereg magatartása a finn háborúban nem mutatott valami nagy erőre és a szövetségesek egyáltalában nem félnek tőlük. Oroszországnak semmi oka nincs ebbe a háborúba beavatkozni és ha megteszi, csakis imperialisztikus ambíciók, vagy rosszakarat késztetheti arra, hogy az ellenséghez csatlakozzon, szögezte le Churchill. “Mi Hitlerrel és a nazi uralommal állunk harcban, nem akarjuk a háborút többi frontokra kiterjeszteni, de követni fogjuk a háború útját, oda, ahová vezet minket.” Angliának nincs vitája a japánnal vagy az olasz néppel és mindent elkövetett, hogy jó barátságban éljen velük. A HÁBORÚ HOSSZÚ LESZ, A GYŐZELEM NEHÉZ Ez a háború nem lesz rövid tartamú és a győzelem nem lesz könnyű, mondotta az admiralitás első lordja és elérkezett az ideje annak, hogy a küzdelmet erősebbé tegyük, tudja, hogy az angol nép ezt a kötelességét is teljesíteni fogja. Azoknak a dilettáns és vak amatőröknek, akik unos-untalan azt kérdik, hogy tulajdonképen miért is harcol Anglia, csak ezt felelheti: “Ha abban hagynék ezt a küzdelmet, akkor csakhamar megtudhatnák, hogy miért.” Teleki miniszterelnököt újból megnyugtatta az olasz kormány Törökország állítólag megnyitja a Dardanellákat a szövetségesek számára BUKAREST, márc. 31. __Itteni diplomáciai körök híradása szerint a török kormány megnyitja az angol és francia hajók számára a Dardanellákat. Ez azt jelenti, hogy teljesen csatlakoztak a szövetségesekhez, mert ezzel a lépéssel elvágják a németeket az oroszoktól, akiktől a Fekete tengeren át rengeteg nyersanyagot és más szükségleteket kaptak. A Moment című lap, melynek kitűnő összeköttetései vannak a francia követséggel, azt is megírta, hogy a törökök Trebizond, Samsun és Sinopen lévő tengerészeti bázisaikat is az angolok és franciák rendelkezésére bocsátották. Pár nappal ezelőtt az angol, francia és török katonai kiküldöttek Aleppóban tanácskoztak és az új rendelkezések ennek a megbeszélésnek következményei. ANGLIA CÁFOLJA A MEGÁLLAPODÁST LONDON, márc. 31. — Határozott érdeklődést keltett Angliában a Dardanellák megnyitásáról közreadott hír, de az angol kormánykörök nem erősítették meg ezt a híradást és később a leghatározottabban megcáfolták ezt. PRÁGA, márc. 31. — Ladislav Vojetch prágai kereskedősegédet halálra, a Pihenbe való Karl Kubát pedig tíz évi fegyházbüntetésre ítélte a speciális bíróság. A két vádlott nem volt hajlandó Jan Smudek szökésben lévő cseh polgár kutatásában a hatóságokat segíteni. Smudeket azzal vádolják, hogy két német határrendőrt ölt meg és azután elmenekült. BUDAPEST, márc. 31. — Gróf Teleki Pál miniszterelnök római látogatásának közvetlen eredménye az volt, hogy Róma ismételten biztosította Magyarországot arról, hogy függetlenségét nem fenyegeti veszedelem. Hivatalosan is biztosították Teleki miniszterelnököt arról, hogy Hitler vezérkancellár és Mussolini legutóbbi találkozásának semmi újabb behatása Magyarország státuszára nem volt és Olaszország semmiféle olyan tervezetben nem vesz részt, mely Délkeleturópa újabb érdekszférákra leendő beosztását célozza. A miniszterelnök és kísérete visszaérkezését ma, hétfőre várják. A holland kormány tiltakozott a semlegessége megsértése miatt HÁGA, márc. 31.__A holland kormány tiltakozó jegyzéket küldött úgy Londonba mint Berlinbe azt állítva, hogy angol és német repülőgépek ismételten megsértették Hollandia semlegességét. Tegnap két angol repülőgép repült el Rostum fölött és mikor holland légvédelmi ágyuk rálőttek, nyugati irányban eltűnt. Egy német repülőgépet is láttak tegnap Rostum fölött elrepülni. ESBJERG, Dánia, márc. 30. — Nyolc ismeretlen nemzetiségű külföldi repülőgép jelent meg ma Esbjerg fölött. A repülőgépek északnyugati irányban repültek. Népszava Hogyan látja Magyarország helyzetét a külföld BUDAPEST, március hó. (Az Amerikai Magyar Népszava budapesti szerkesztőségétől.) Igen érdekes, hogy miként foglalkoznak a külföldi lapok Magyarországgal s az ezzel kapcsolatos kérdésekkel. Leközlök e cikkemben egy pár jellemző ujságkivonatot. Temps (francia), Maxime Beaufort tollából: — Magyarország a józanság, rend és gazdasági fejlődés hazája. Igen nagy a részvét Magyarországon a finnek iránt s ez az érzés mélyen gyökerezik a magyarság lelkében. A francia közvélemény mindinkább tudatára ébred annak, hogy kár volt ez a szépreményű, életképes nemzetet szigorú békefeltételekkel sújtani, mert Magyarország a közép- és kelet-európai népek tengerében biztos szigete lenne megelégedése esetén az egyensúlynak, békének és elhárítaná a nyugatról és keletről feltörő veszedelmes hódítási törekvéseket. Magyarország mai helyzetében is megfontolt külpolitikát csinál s jogai érvényesítését nem a háborútól várja, hanem, az azt követő béketárgyalások közmegegyezésétől. Ye suis partouit (francia): — Georges Roux írja, hogy Horthy Miklós a világ egyik legkiválóbb államfője, ő volt a világháború egyik legnagyobb tengerésze, Par Chack francia hadtörténeti író méltán nevezte őt könyvében az “Adria hősének”. Vee nem történhetett volna az meg, ami Hacha-val, a cseh elnökkel, aki nem tudott ellentállni a német nyomásnak. A magyar kormányzót más fából faragták, de más a magyar nép lelki alkata is, mint a csehé. Elmondja, hogy amikor még harcban álltak a finnek, egy orosz és egy rutén vidéki, tehát oroszul tudó magyar katona beszélgetett a közös oroszmagyar határon. Az orosz nyugtatta a magyart, hogy ne féljenek, az oroszok nem akarják megtámadni Magyarországot. — Tőletek nem félünk különben sem, — felelte a magyar katona ■— hanem azoktól a fránya finnektől, mert ha egyszer titeket üldözve megindulnak, ki tudja, megállnak-e a Kárpátok gerincén?! Matin (francia): — Magyarországnak aligha van oka komoly aggodalmakra. Nem valószínű ugyanis, hogy ha megkezdődik a komoly háború, bármelyik fél is megkockáztathassa a harcterek errefelé való kiszélesítését. Ha pedig olyan megszállásról lehetne szó, amelyik nem találna ellentállásra, az esetben is nagyon kockázatos volna egy fél millió katonát lekötve tartani a megszállott területen. Ilyen tervek józan ésszel fel sem tételezhetők. Annál is inkább, mert egy ilyen kísérlet felborítaná a hadviselők viszonyát Olaszországhoz is, amelyik nem tűrhetné, hogy bármelyik nagyhatalom megvethesse lábát Európa ama részén, amelyen valóban olasz életérdek az olasz gazdasági és politikai befolyás megerősödése. Daily Mail: Magyarország külügyi kérdésekben is ügyes hintapolitikát folytat. Igyekszik kielégíteni a németek igényeit, ugyanakkor azonban kivitele egy jelentékeny részét nyugat felé irányítja, ahol ennek ellenében beszerezheti a szükséges nyersanyagot. Újabban különösen a magyar nehézipar sok olyan piacon befészkelte magát, ahová a németek nem szállíthatnak és e piacokon a háború utánra is jelentős elhelyezkedést tud előkészíteni. Komoly érdek tehát, hogy a magyar gyáripar a szükséges nyersanyagot (így például “minőségi vasat”) továbbra is megkapja, mert e nélkül ez az iparuk megállna. Messagera (olasz): Magyarország igen bölcs politikát folytat akkor, amikor szigorúan ragaszkodik a békéhez s nem ragadtatja magát olyan lépésekre, amelyeket pedig a rajta elkövetett sérelmekkel valóban könynyen indokolhatna. Magyarország azonban jól tudja, hogy első a kellő alkalom, amikor jogai biztonsággal lesznek érvényesíthetők. Addig nyugodtan vár: felkészülve és önérzetesen. Semmit nem siet el, de semmiről sem mond le. Tudatában van annak is, hogy bármely korai lépése lángba boríthatná Európa e veszedelmes viharsarkát, s tudja jól, hogy a türelem érettebb gyümölcsöket hozhat, mintha akkor próbálná a gyümölcsöket leszakítani, mikor még nem értek meg teljesen. Berliner Börsenzeitung (német) : Magyarország és Románia közt nagyon megenyhült a feszültség s ez mindkét nemzetnek javára szolgál. Deutsche Allgemeine Zeitung (német): A románok a magyar határon kiépítették a Carol-vonalat. A Carol-vonal azonban korántsem olyan erős, mint a Maginot, Siegfried vagy Mannerheim vonal. Ez az erődvonalépítés nem is fenyegető jellegű, csak azt szolgálja, hogy lehetetlenné tegye a fegyveres elintézés gondolatát. Egyes magyar politikusok ugyanis még mindig Szent István birodalmáról álmodoznak, amelybe azokat a régi magyar területeket is beleértik, amelyek Romániához tartoznak. Komoly politikusok azonban tudják, hogy az ellentéteket csak kölcsönös tisztázással tudják megoldani, a népcsere alig kerülhető el... A Carol-vonal célja tisztán az, hogy biztosítsa a Balkán békéjét és hogy ne lehessen megzavarni Európa ez egyik legfőbb gabona és olaj vidéke (Folytatás a 3. oldalon) A török kormány teljhatalmat kap az általános mozgósítás elrendelésére ANKARA, márc. 31. — A török nemzetgyűlés elé javaslatot terjesztettek, amely felhatalmazza a kormányt, hogy belátása szerint bármikor elrendelheti a török hadsereg általános mozgósítását. A nemzetgyűlés előreláthatóan egyhangúlag fogja elfogadni a javaslatot. A múlt héten a szíriai Aleppoban a török, angol és francia katonai vezetők megállapodtak a három hadsereg együttműködésének a módozataiban. Halálra ítéltek egy cseh polgárt mert segíteni akart honfitársán MEGINDULTAK AZ ANGOL-OLASZ KERESKEDELMI TÁRGYALÁSOK RÓMA, márc. 31. — E. W. Playfair angol gazdasági szakértő újra megkezdte a két hónap előtt megszakított kereskedelmi tárgyalásokat az olasz kormánnyal. Úgy hírlik, hogy abban már megegyeztek, hogy Anglia szenet és más nyersanyagokat fog szállítani Olaszországnak, ennek fejében pedig karfiolt és burgonyát fog vásárolni Olaszországtól. BUKAREST, márc. 30. — Egy francia kereskedelmi társaság a francia kormány megbízásából több román olajtársaságtól 200 ezer tonna gazolint vásárolt, amit a legközelebbi hónapokban kell szállítani. Finnország már a háború kitörése előtt kért segítséget a svédektől STOCKHOLM, márc. 31. — Albin Hansson svéd miniszterelnök egy rádióbeszédében kijelentette, hogy Finnország még tavaly, október 18-án katonai segítséget kért Svédországtól, vagyis teljes egy hónappal mielőtt a finn-orosz háború megkezdődött volna. A finn kormány azt kívánta, hogy Svédország azonnal csapatokat küldjön az Aland szigetekre, a Bothnia öböl bejáratánál, de ezt a segélykérést a svédek visszautasították. A két ország miniszterelnöke hosszasan megtanácskozta a helyzetet, — mondta a svéd miniszterelnök — mert valószínűnek látszott, hogy háborús konfliktus fog kitörni, de háború esetére mi csak hadianyagban ígértünk segítséget s ezt az ígéretünket sokkal nagyobb mértékben betartottuk, mint azt várni lehetett. Hansson azonban megcáfolta azt a finn állítást, hogy Svédország fegyveres ellenállással fenyegetődzött volna arra az esetre, ha a szövetségesek csapatokat akartak volna átszállítani Finnország felé. — Ilyen fellépésre nem volt szükség, — állította, — mert Svédország tudta, hogy tiltó szavát erőszak nélkül is respektálni fogják. _____________________ ■ .