Amerikai Magyar Népszava, 1993 (94. évfolyam, 1-42. szám)

1993-01-01 / 1. szám

1993. január 1., péntek SZABADSÁG / AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Felfüggesztették a Magyar Televízió elnökét Hankiss Washingtonban BUDAPEST • A hosz­­szú ideje folyó médiavitát sem a miniszterelnök és a köztársasági elnök közötti tárgyalások és levélváltások nem oldották meg, sem az Alkotmánybíróságnak ezzel a témával kapcsolatos dön­tése. A tét: a kormány sze­retne nagyobb befolyást gya­korolni a legbefolyásosabb tömegkommunikációs esz­közök, a rádió és televízió fölött. A csatába fordulatot ho­zott, amikor Hankiss Elemér elbocsátotta állásából két jól ismert program főszerkesz­tőjét, Chrudinák Alajost és Pálffy Istvánt. E személyek ugyan korábban kommunis­ták voltak, de jelenleg a kormánykoalíció kegyeiben állnak, s ezért, valamint egyéb vádakkal, fegyelmi el­járást indítottak az elnök ellen. A következő lépés: Han­­kisst a kormány felfüggesz­tette állásából. Hankissnak nem sokkal az események után Washingtonban alkal­ma volt személyesen beszá­molni a történtekről. WASHINGTON (MTI) — Hankiss a Wilson Center­ben, ahol 1987-ben kutató volt, tartott előadást, majd az azt követő vitában szót kapott a magyar nagykö­vetség képviselője, aki tájé­koztatást adott Hankiss két munkatársa, Nagy László és Bányai Gábor elleni bírósá­gi vizsgálatról, s arról, hogy Hankiss Chrudinákot és Pálffyt nem szabálytalansá­gok, hanem véleményük miatt bocsátotta el. Hankiss ezeket az állításokat cáfolta. Előadásában elmondta: Magyarország a térség egyet­len országa, ahol a fordulat után köztulajdonban lévő, független állami rádió és te­levízió alakult ki, ezért e médiák sorsának további alakulása általános érvényű tanulságokkal szolgálhat. Az előadó természtesnek ne­vezte, hogy a térség elma­radottsága következtében a demokrácia gyakorlata nem alakulhatott ki 2-3 év alatt. Mindenesetre az eddig tör­téntek éppen a demokrácia erejét mutatják, amire a magyarok büszkék lehetnek, hangoztatta. A legutóbbi két hétig a kormány megtartotta a de­mokratikus jogrend előírá­sait, s reményének adott hangot, hogy a kormány mi­előbb felismeri tévedését, és leállítja az ellene, illetve ve­zető munkatársai ellen indí­tott eljárásokat. A széles nyilvánosság, benne a nem­zetközi közvélemény állás­­foglalása mindenesetre se­gíthet a kibontakozásban. Az előadó vitájában szót kért Szabó Csaba, a wa­shingtoni magyar nagykö­vetség kulturális tanácsosa, aki a külképviselet nevében nyilatkozatot tett. Ebben rá­mutatott, hogy az érvényes magyar jogrend szerint az állami tulajdonban lévő MTB elnöke alkalmazott, államtitkári rangban, aki ellen a kormány fegyelmi vizsgálatot indított bizonyos intézkedései, nevezetesen külföldi magáncégekkel kötött szerződések miatt. Ugyanakkor az igazságügy­miniszter bírósági vizsgá­latot indított Nagy László gazdasági főigazgató, és Bányai Gábor, az első csa­torna intendánsa ellen, akiket hűtlen kezeléssel vá­dolnak. Az említett intézke­dések tehát nem függnek össze a sajtószabadsággal. Egyébként nem kívánatos a vádak nyilvános megvitatá­sa, amíg az eljárások egy de­mokratikus ország független igazságszolgáltatás előtt folynak. Hankiss válaszában han­goztatta: az ő álláspontja szerint a magyar televízió nem állami, hanem köztu­lajdonban van, ő pedig nem államtitkár. Úgy véli, hogy Chrudinákot és Pálffyt nem azok véleményéért váltotta le, hanem azért, mert nem tettek eleget az újságírás elemi követelményeinek, a pártatlan tájékoztatásnak. ­ Új szabályzatot kap az MDF BUDAPEST­­ Készü­lőben van a Magyar Demok­rata Fórumnak, a kormány­pártnak az alapszabály-ter­vezete. Annyit tudni lehet, hogy az új szabály a jelenle­ginél lényegesen nagyobb ha­talmat összpontosítana az el­nökség kezében, míg az al­sóbb szervek mozgásterét korlátozná. Az elnökség tagjaira ezentúl nem az országos pártgyűlés, hanem egy vá­lasztmány szavazna. Változ­na a választmány összetétele is: eddig tagjait a helyi szer­vezetek választották, ezen­túl a párt ún. választókerü­leti egyeztető fórumai kap­nák meg ezt a jogot. Többen úgy vélik, hogy a vezetőségnek ez a kevésbé széleskörű választása meg­erősíti az elnökhöz, Antall Józsefhez hű erőket, s így akadályozzák meg, hogy Csurka István hívei országos nagygyűléseken keresztül határozzák meg az elnökség összetételét. Az elnökség hatáskörét terjesztené ki az a változás is, hogy az országos elnök­ség csupán félévenként köte­les összehívni rendes ülésre az országos választmányt. Ugyancsak nagyobb sze­repet kap a vezetőség a par­lamenti képviselők jelölteté­­sénél. Több módosító javasla­tot tárgyalnak, melyet a tag­ság szeretne, hogy a „párt belső demokráciáját veszé­lyeztető­­ törekvéseket” visz­szaverje. * 3. OLDAL Egy magyar hollywoodi sztár észrevétlen halála NEW YORK • A The New York Times gyászjelen­tései között most jelent meg a hír: még tavaly március­ban körülbelül 90 éves korá­ban egy Los Angeles-i ott­honban elhunyt Bánky Vil­ma, a 20-as évek némafilm­jeinek nagy hollywoodi sztárja. Az Associated Press hír­­ügynökség érdeklődésére ügyvédje elmondta, hogy Bánky Vilma halála előtt öt évig otthon, majd öt évig a nursing home-ban beteges­kedett, s ,,az egész idő alatt egyetlen lélek meg nem lá­togatta”, mondta. ,,Ez olyan rosszul esett neki, hogy nem akart sem gyász­­jelentést, sem temetést ami­kor meghal. Követtem kí­vánságait.” Bánky magyar, osztrák és francia filmekben sze­repelt az 1920-as években amikor 1925-ben Sámuel Goldwyn egy európai kör­útján felfedezte és Ameri­kába hozta. Első nagy si­kerét ,,A sötét angyal” című filmben aratta Ronald Col­­man partnereként. A kriti­kák színészi alakítását egész különlegesnek nevezték. Összesen öt filmben lé­pett fel Colmannal, köztük a „Barbara Worth meghó­dítása”, melyben az akkor fiatal Gary Cooper is fellé­pett az egyik főszerepben. Bánky játszott még Rudolph Valentinóval ,,A sas”-ban és ,,A sejk fiában”. Valentino 1926-ban bekövetkezett halála előtti utolsó két film­ben. Bánky Vilma férje 42 évig Rod La Rocque volt, pompázatos esküvőjüket maga Goldwyn rendezte. A házasságból soha nem szü­letett gyerek, de a házas­pár egy alapítványt hozott létre gyerekek számára, amely ma több mint egy­millió dollár értékű. A sztár karrierja azon­ban a hangos filmmel ha­nyatlásnak indult. Az „Itt a mennyország” című filmben egy magyar bevándorlót ját­szott, aki szakácsnőnek szerződik el. A közönség nem jól értette akcentusát és a film megbukott. 1932-ben Németország­ban lépett fel „A rebellus” című filmben, s ezzel be is fejeződött pályafutása. Férje mozikarrierje sem folytató­dott a 30-as évek után — in­gatlanügynök lett. 1969-ben halt meg. Új pénzérmék BUDAPEST — December 1-én 200 forintos pénzérmét hoztak forgalomba. Jövő év­ben új 1, 2, 5, 20, 50 és 100 forintos érméket is bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank. Dollár-forint BUDAPEST — December közepén az amerikai dollár középárfolyama 82,63 Ft. volt, a kanadai dolláré 64,85. Magyarok Szomáliában? BUDAPEST — Az Or­szággyűlés elvi hozzájárulást szavazott meg de konkrét döntést nem hozott a ma­gyar részvételről az ENSZ Biztonsági Tanácsa által kezdeményezett Szomáliai segélyakcióban. ★

Next