Amerikai Magyar Népszava, 1993 (94. évfolyam, 1-42. szám)
1993-01-01 / 1. szám
1993. január 1., péntek SZABADSÁG / AMERIKAI MAGYAR NÉPSZAVA Felfüggesztették a Magyar Televízió elnökét Hankiss Washingtonban BUDAPEST • A hoszszú ideje folyó médiavitát sem a miniszterelnök és a köztársasági elnök közötti tárgyalások és levélváltások nem oldották meg, sem az Alkotmánybíróságnak ezzel a témával kapcsolatos döntése. A tét: a kormány szeretne nagyobb befolyást gyakorolni a legbefolyásosabb tömegkommunikációs eszközök, a rádió és televízió fölött. A csatába fordulatot hozott, amikor Hankiss Elemér elbocsátotta állásából két jól ismert program főszerkesztőjét, Chrudinák Alajost és Pálffy Istvánt. E személyek ugyan korábban kommunisták voltak, de jelenleg a kormánykoalíció kegyeiben állnak, s ezért, valamint egyéb vádakkal, fegyelmi eljárást indítottak az elnök ellen. A következő lépés: Hankisst a kormány felfüggesztette állásából. Hankissnak nem sokkal az események után Washingtonban alkalma volt személyesen beszámolni a történtekről. WASHINGTON (MTI) — Hankiss a Wilson Centerben, ahol 1987-ben kutató volt, tartott előadást, majd az azt követő vitában szót kapott a magyar nagykövetség képviselője, aki tájékoztatást adott Hankiss két munkatársa, Nagy László és Bányai Gábor elleni bírósági vizsgálatról, s arról, hogy Hankiss Chrudinákot és Pálffyt nem szabálytalanságok, hanem véleményük miatt bocsátotta el. Hankiss ezeket az állításokat cáfolta. Előadásában elmondta: Magyarország a térség egyetlen országa, ahol a fordulat után köztulajdonban lévő, független állami rádió és televízió alakult ki, ezért e médiák sorsának további alakulása általános érvényű tanulságokkal szolgálhat. Az előadó természtesnek nevezte, hogy a térség elmaradottsága következtében a demokrácia gyakorlata nem alakulhatott ki 2-3 év alatt. Mindenesetre az eddig történtek éppen a demokrácia erejét mutatják, amire a magyarok büszkék lehetnek, hangoztatta. A legutóbbi két hétig a kormány megtartotta a demokratikus jogrend előírásait, s reményének adott hangot, hogy a kormány mielőbb felismeri tévedését, és leállítja az ellene, illetve vezető munkatársai ellen indított eljárásokat. A széles nyilvánosság, benne a nemzetközi közvélemény állásfoglalása mindenesetre segíthet a kibontakozásban. Az előadó vitájában szót kért Szabó Csaba, a washingtoni magyar nagykövetség kulturális tanácsosa, aki a külképviselet nevében nyilatkozatot tett. Ebben rámutatott, hogy az érvényes magyar jogrend szerint az állami tulajdonban lévő MTB elnöke alkalmazott, államtitkári rangban, aki ellen a kormány fegyelmi vizsgálatot indított bizonyos intézkedései, nevezetesen külföldi magáncégekkel kötött szerződések miatt. Ugyanakkor az igazságügyminiszter bírósági vizsgálatot indított Nagy László gazdasági főigazgató, és Bányai Gábor, az első csatorna intendánsa ellen, akiket hűtlen kezeléssel vádolnak. Az említett intézkedések tehát nem függnek össze a sajtószabadsággal. Egyébként nem kívánatos a vádak nyilvános megvitatása, amíg az eljárások egy demokratikus ország független igazságszolgáltatás előtt folynak. Hankiss válaszában hangoztatta: az ő álláspontja szerint a magyar televízió nem állami, hanem köztulajdonban van, ő pedig nem államtitkár. Úgy véli, hogy Chrudinákot és Pálffyt nem azok véleményéért váltotta le, hanem azért, mert nem tettek eleget az újságírás elemi követelményeinek, a pártatlan tájékoztatásnak. Új szabályzatot kap az MDF BUDAPEST Készülőben van a Magyar Demokrata Fórumnak, a kormánypártnak az alapszabály-tervezete. Annyit tudni lehet, hogy az új szabály a jelenleginél lényegesen nagyobb hatalmat összpontosítana az elnökség kezében, míg az alsóbb szervek mozgásterét korlátozná. Az elnökség tagjaira ezentúl nem az országos pártgyűlés, hanem egy választmány szavazna. Változna a választmány összetétele is: eddig tagjait a helyi szervezetek választották, ezentúl a párt ún. választókerületi egyeztető fórumai kapnák meg ezt a jogot. Többen úgy vélik, hogy a vezetőségnek ez a kevésbé széleskörű választása megerősíti az elnökhöz, Antall Józsefhez hű erőket, s így akadályozzák meg, hogy Csurka István hívei országos nagygyűléseken keresztül határozzák meg az elnökség összetételét. Az elnökség hatáskörét terjesztené ki az a változás is, hogy az országos elnökség csupán félévenként köteles összehívni rendes ülésre az országos választmányt. Ugyancsak nagyobb szerepet kap a vezetőség a parlamenti képviselők jelöltetésénél. Több módosító javaslatot tárgyalnak, melyet a tagság szeretne, hogy a „párt belső demokráciáját veszélyeztető törekvéseket” viszszaverje. * 3. OLDAL Egy magyar hollywoodi sztár észrevétlen halála NEW YORK • A The New York Times gyászjelentései között most jelent meg a hír: még tavaly márciusban körülbelül 90 éves korában egy Los Angeles-i otthonban elhunyt Bánky Vilma, a 20-as évek némafilmjeinek nagy hollywoodi sztárja. Az Associated Press hírügynökség érdeklődésére ügyvédje elmondta, hogy Bánky Vilma halála előtt öt évig otthon, majd öt évig a nursing home-ban betegeskedett, s ,,az egész idő alatt egyetlen lélek meg nem látogatta”, mondta. ,,Ez olyan rosszul esett neki, hogy nem akart sem gyászjelentést, sem temetést amikor meghal. Követtem kívánságait.” Bánky magyar, osztrák és francia filmekben szerepelt az 1920-as években amikor 1925-ben Sámuel Goldwyn egy európai körútján felfedezte és Amerikába hozta. Első nagy sikerét ,,A sötét angyal” című filmben aratta Ronald Colman partnereként. A kritikák színészi alakítását egész különlegesnek nevezték. Összesen öt filmben lépett fel Colmannal, köztük a „Barbara Worth meghódítása”, melyben az akkor fiatal Gary Cooper is fellépett az egyik főszerepben. Bánky játszott még Rudolph Valentinóval ,,A sas”-ban és ,,A sejk fiában”. Valentino 1926-ban bekövetkezett halála előtti utolsó két filmben. Bánky Vilma férje 42 évig Rod La Rocque volt, pompázatos esküvőjüket maga Goldwyn rendezte. A házasságból soha nem született gyerek, de a házaspár egy alapítványt hozott létre gyerekek számára, amely ma több mint egymillió dollár értékű. A sztár karrierja azonban a hangos filmmel hanyatlásnak indult. Az „Itt a mennyország” című filmben egy magyar bevándorlót játszott, aki szakácsnőnek szerződik el. A közönség nem jól értette akcentusát és a film megbukott. 1932-ben Németországban lépett fel „A rebellus” című filmben, s ezzel be is fejeződött pályafutása. Férje mozikarrierje sem folytatódott a 30-as évek után — ingatlanügynök lett. 1969-ben halt meg. Új pénzérmék BUDAPEST — December 1-én 200 forintos pénzérmét hoztak forgalomba. Jövő évben új 1, 2, 5, 20, 50 és 100 forintos érméket is bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank. Dollár-forint BUDAPEST — December közepén az amerikai dollár középárfolyama 82,63 Ft. volt, a kanadai dolláré 64,85. Magyarok Szomáliában? BUDAPEST — Az Országgyűlés elvi hozzájárulást szavazott meg de konkrét döntést nem hozott a magyar részvételről az ENSZ Biztonsági Tanácsa által kezdeményezett Szomáliai segélyakcióban. ★