Amerikai Magyar Világ, 1975. április (12. évfolyam, 14-17. szám)
1975-04-06 / 14. szám
AMERIKAI m mmu m yflK ABA3lt _iVIIAG^ AMERICAN HUNGÁRIÁN WORLD AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE No. 14 SZÁM CLEVE THE LARGEST HUNGÁRIÁN WEEKLY IN AMERICA CLEVELAND, OHIO Vasárnap, április 6, 1975 < hetilapja II. évfolyam A KOMMUNISTÁK ELFOGLALTÁK DA NANGOT SAIGON, Dél-Vietnam — Saigoni katonai vezetők közölték, hogy Dél-Vietnam második legnagyobb városa, Da Nang a kommunisták kezére került. A kormány Da Nang körül négy gyalogsági és egy légierő hadosztályt veszített, ami körülbelül 40,000 emberrel azonos. A város elesése Dél-Vietnam húsz éves harca történetében a legnagyobb vereségnek számít. Da Nang elesésének bejelentése csak néhány órával azután következett, hogy Ford elnök Washingtonban elrendelte az U.S. haditengerészetének segítségnyújtását a menekültek elszállítására. Da Nang elfoglalása által az észak-vietnami Viet Cong haderő Dél-Vietnam egész északi felét uralma alá hajtotta. A menekülők és a kormánykatonák közelharcot vívtak azért, hogy a város körülzárása után a mentőszolgálatot végző repülőgépek valamelyikére felkapaszkodjanak. Kétségbeesett katonák polgári személyeket lőttek agyon, hogy az utolsó repülőgépet elérhessék és az üresen maradt helyet elfoglalhassák. A város elesése által több millió dollár értékű katonai felszerelés is a kommunisták kezére került, így hadi repülőgépek, tankok és tüzérségi ütegek. Ford elnök azáltal kívánja enyhíteni a Da Nangi menekültek súlyos problémáit, hogy az U.S. Haditengerészetének a parton állomásozó hajóival délebbi vidékeken fekvő biztonságosabb kikötőkbe szállíttatja a hontalanná vált dél-vietnami polgárokat. Kissinger kudarca után csak baj vár a Közel Keletre LONDON — Saudi Arábia királyának, Falsainak a meggyilkolása után nagyon bizonytalanná vált a közelkeleti helyzet. Falsait ugyan sokszor bírálták amiatt, hogy nincs elég segítőkészsége az amerikaiak iránt, mégis nehéz elképzelni, hogy egy következő rezsim jobban nyugati párti lenne, mint amennyire ő volt. A feszültség fokról fokra erősödik. A legutóbbi kritikus találkozás egy hónappal ezelőtt volt, amikor Henry A. Kissinger külügyminiszter Riyadhba látogatott és ott a királlyal, annak féltestvérével és az olajminiszterrel találkozott. Megfigyelők szerint a gyűlés a feszültségek jegyében zajlott le. A király kevés jelét mutatta annak, hogy szívesen látja vendégét és alig viszonozta a külügyminiszter mosolyát. Ezek után kifejezésre juttatta elégedetlenségét Kissinger intézkedéseivel szemben. Az olajminiszter határozottan kifejezte, hogy ismét használni fogják az olajfegyvert egy újabb közel-keleti háború esetén. Most az Egyesült Államok diplomatáinak szemében úgy tűnnik, hogy Faisal király után bárki is következik a trónon, az sokkal veszélyesebb. A király ugyanis a mérsékeltebb irányzatot képviselte, főként az olajár meghatározása terén. Ahmed Zaki Yamani olajminiszter szintén a mérsékeltebb irányzat híve a többi rab állammal szemben. Most az ő helyzete is bizonytalanná vált, mert a király bizalmasa volt, de nem volt jó viszonyban az új koronázott herceggel, Fahddal, aki még sokkal hatalmasabbnak tűnik az új királynál is. Ha Yamanit leváltanák, akkor ennek nem nagyon örülnének a nyugati államok. Ha viszont tisztségében marad, már kevesebb hatást tud gyakorolni az ország vezetőire, mint eddig. WALLACE VEZET PRINCETON, N. J. — A Gallup közvéleménykutatás legutóbbi adatai szerint az 1976-os demokrata elnökjelöltségre George Wallace alabamai kormányzó jutott az első helyre. Wallace személye a demokraták 22 százalékának és a függetlenek 28 százalékának véleményt esedékes a megválasztás. Wallace után a demokrata, listáján Hubert Humphrey minnesotai szenátor következik 16 százalékkal , Henry S. Jackson washingtoni szenátor 13 százalékkal, George McGovern S. D. szenátor 10 százalékkal és Edmund Muskie mainei szenátor 9 százalékkal. Növekedett a szovjet befolyás Faisal halála után BEIRUT — Amerikának az arabokra gyakorolt befolyása újból óriási csorbát szenvedett azáltal, hogy meggyilkolták az Amerika-párti saudi arábiai királyt, Faisalt. Ehhez hozzájárult az is, hogy Henry A. Kissinger közelkeleti útja sikertelennek bizonyult és ez új feszültségeket hozott létre. Faisal és Anwar Sadat egyiptomi elnök valójában minden reménységüket az amerikai kosár tartalmába helyezték, de most már ez a kosár is fenékig kiürült. Ezek után egy egész sor Moszkva-párti mozzanat jelentkezett Kairóban. Tizenkilenc földalatti kommunistát kiengedtek a börtönből. Közvetlen kapcsolatot vettek fel az oroszokáltal támogatott Palesztinai Felszabadítási Mozgalommal. Szó van arról, hogy csúcskonferenciára gyűlnek össze, és Egyiptom megpróbál közelebb férkőzni az eddig mogorva Szíriához. Ez a terület most nagyon tele van feszültségekkel, és szinte meglepő, hogy milyen hamar a háború vészfellegei vonultak a viszonylag nyugalmas békefellegek helyébe. A “Kissinger tényező” teljesen kiesett a számításból, legalábbis az arabok szerint, és nincs semmi remény arra, hogy külön tárgyalásokat kezdenének a Sinai-kérdésben. Sadatot a korábbi hetekben sokan bírálták, de most már megint dicsérettel illetik meg ellenfelei is. Jövője azonban éppen olyan bizonytalan, mint Faisal királyé volt. Úgy tűnik, Moszkva szeretné újra összehívni a genfi békekonferenciát, de erősen kétséges, hogy vajon lesz-e valami eredménye. Ha ez a második próbálkozás is sikertelennek bizonyulna, akkor egészen közel kerülünk ahhoz az eshetőséghez, hogy ezen a katonailag túlzottan felkészült területen ismét kitör a háború. A saudi arábiai események után már van némi remény arra, hogy az egyiptomiak és szíriaiak beleegyeznek az UN békefenntartó erői mandátumának meghosszabbításába. Egyelőre úgy látszik, hogy a Brezhnev-Gromykó együttes sokkal eredményesebben taktikázik ezen a területen, mint a Kissinger-Ford páros. A múlt évben, amikor a külügyminiszter semmire nem jutott Szíria teljesen elzárkózó politikájával szemben, és éppen ezért be akarta fejezni erőfeszítéseit, Nixon elrendelte, hogy tartson ki továbbra is. És ekkor történt meg, hogy csodálatos politikai bravúrral áttörte a sebezhetetlen falakat, és néhány hónapra sikerült a szovjet befolyást lecsökkenteni. Most azonban az ellenkezője történik, amihez Faisal meggyilkolása is hozzájárul Most az a kérdés, hogy vajon Brezhnev megbocsátja-e Sadat ellenségeskedését, és külde újabb fegyvereket Egyiptomba. ■ héjban... WASHINGTON — A közvéleménykutatás alapján továbbra is nagyon alacsony arányban tartják Ford elnököt megfelelő vezetőnek. Az országban 1,536 felnőttet kérdeztek meg, és ezek 67 százaléka ellenzi Ford gazdasági programját és 83 százalék kételkedik abban, hogy receszszió elleni programja sikeres lesz. Ugyancsak 83 százalkban kétségesnek tartják, hogy az elnök képes lesz megfékezni az inflációt. NEW YORK — Jacqueline Kennedy Onassis megérkezett New Yorkba, miután Görögországban részt vett férje, Aristotle Onassis temetésén. Onassis Párizsban halt meg március 15-én, és az egyik görögországi szigeten, Scorpioson temették el ünnepélyes külsőségek között. W WASHINGTON Ford elnök aláírta azt a törvényt, amelynek értelmében 3.7 billió dollárt fordítanak külföldi segélyre. Ez az összeg 2.3 billió dollárral kevesebb, mint amennyit az adminisztráció kért a június 30-ával véget érő költségvetési esztendőre. Az összegben benne van 1 billió dollár a Közel-Keletnek 4* 410 milió dollár helyreállítási összeg Indokinának, de semmi katonai segély nincs az összegben Kambodzsa és Dél- Vietnam részére. • WASHINGTON — Fredericck B. Dent, volt kereskedelemügyi miniszter letette az esküt, mint az Egyesült Államok különleges kereskedelmi képviselője. Ford elnök azt mondta Dentnek, hogy “nagy nehézségekkel találja magát szemben”. Dent feladata az, hogy vizsgálja felül az összes kereskedelmi megegyezéssel kapcsolatos tárgyalást, ami az Egyesült Államok és más országok között lefolyt.