Királyi főgimnázium, Arad, 1877
■ Gymnasium és reáliskola. PIRCHALA IMRÉTŐL. Kettős intézetünk, melynek értesítőjét veszi e füzetkében a t. közönség, hazánkban annyiban egyedül áll a maga nemében, hogy abban a két irányú középtanoda — gymnasium és reáliskola — nemcsak egy födél alatt, hanem közös igazgatás alatt is van egyesítve, minélfogva a kettős intézet tanárkara is legalább annyiban egy közös testületet képez, amennyiben egyes tanárok a czélszerűséghez képest mindkét középtanodában tanítanak, és a tanártestületet közösen érdeklő ügyekben közös értekezleteket is tartanak. Nem bifurcatióról van itt szó, mint az úgynevezett reálgymnasiumokban, a két középtanoda sértetlenül áll egymás mellett, egyiknek tanterve sem szenvedett semmiben sem változást, és gymnasisták és realisták semmiféle tantárgyban sem nyernek közös oktatást. Az ilyen külsőleges egyesítést első tekintetre csak a takarékossági szempont látszik ajánlani, amennyiben nem csak egy igazgatónak fizetése megtakaríttatik, hanem különösen a költséges gyűjtemények is közösen használhatók. És bizonyára e szempontnak köszöni elsősorban létét a mi kettős középtanodánk, valamint Németország néhány hasonló kettős intézete, mint a szász királyságban levő plaueni és zittaui (1853. és 1854. óta), valamint az egykori hannoveri királyság néhány még régibb ilynemű intézete. Azonban amit a takarékosság kívánatossá tesz, az ezen esetben más előnyökkel is jár. Opposita iuxta posita magis illucescunt — e mondás itt is bebizonyul. Mindenkinek alkalma nyilván e két középtanoda czéljainak, eszközeinek és eredményeinek közvetlen szemléleten alapuló összehasonlítására, okvetlenül mindkét fél nyer feladatának világos felfogásában, mindegyik iránynak netaláni félszegségei a közvetlen érintkezés által inkább kitűnnek és könnyebben kiegyenlíthetők. Mert egyrészt igaz ugyan, hogy ha a középtanodai oktatás kettéválasztásának létjogosultsága akar lenni, a különbség nem szorítkozhatik egyik vagy másik tantárgy !